Sokkal kevesebb oltott lehet valóban védett a fertőzés ellen Magyarországon, mint amit a hivatalos számok sugallnak

• Mára világossá vált, hogy a koronavírus-vakcinák fertőzés elleni hatékonysága néhány hónappal a második adag után csökkenésnek indul. Ennek az ellensúlyozása miatt fontos a harmadik oltás. Na meg azért, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az omikron variánsnak a két oltás egyébként sem állja útját, három adag viszont ez ellen is hatékonyan védhet a megfertőződéstől.
• Magyarországon a kormányzati kommunikáció ellentmondásos ezen a téren: bár elismerik a harmadik oltás jelentőségét, és a beadatására buzdítanak, a hivatalos járványügyi tájékoztatás továbbra is az első oltást megkapottakban méri az „oltottak” számát.
• Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy ha a csökkenő vakcinahatékonyságot is figyelembe vesszük, nagyságrendileg hány oltott lehet ma valóban védett Magyarországon a fertőzéstől, és ez hogyan viszonyul a hivatalos átoltottsági számhoz. Spoiler: jóval alacsonyabb annál.
• Röviden összefoglaljuk azt is, hogy mit tudunk jelenleg az omikron vakcinakerüléséről, illetve hogy miért érdemes óvatosan bánni azzal, ha esetleg enyhébb megbetegedést okoz.

Csökken – de mi is csökken?

A vakcinák hatékonysága idővel csökken, ezt ma már nemcsak nemzetközi, de magyar adatokból is láthatjuk. De fontos már az elején tisztázni, hogy pontosan milyen védettségről van szó.

A vakcinák hatékonyságáról beszélve mindig meg kell különböztetnünk a(z akár tünetmentesen átvészelt) megfertőződés elleni védelem szintjét a tünetes megbetegedés, a súlyos megbetegedés, illetve a halálozás elleni védelemétől. A tapasztalatok szerint a súlyosabb végpont elleni védelemé mindig magasabb, mint az enyhébb elleni, viszont ezek a különböző vakcinák esetében jellemzően együtt mozognak. Tehát amelyik vakcina jobban véd az egyik ellen, az általában a többi ellen is jobban véd.

A vakcinák elsődleges és legfontosabb feladata a súlyos betegség és a halál megelőzése, de a járvány megakasztása szempontjából a megfertőződés elkerülése és ezzel a továbbfertőzés megakadályozása is fontos. Márpedig az oltottak bizonyítottan kevésbé fertőzők, még abban az esetben is, ha ők maguk mégis megfertőződnek.

A hatékonyságcsökkenés nem egyforma mértékben érinti ezeket a különféle védelmi szinteket. Az eddigi adatok alapján a legnagyobb mértékben a fertőzés elleni védelem csökken az idő előrehaladtával, míg a súlyos betegség és a halálozás elleni védelem fél évvel a második oltás után is erős marad. Azonban, bár kisebb mértékben, de ez is csökkenésnek indul.

Az emlékeztetőként beadott harmadik oltások tehát elsősorban, legrövidebb távon a fertőzés és a továbbfertőzés elleni védelem visszatornászása, illetve még magasabb szintre emelése miatt fontosak. Az is látszik azonban, hogy a súlyosabb, kórházi kezelést igénylő áttöréses (az oltottság ellenére bekövetkező) megbetegedések gyakorisága is növekszik, amiben a második oltástól eltelt idő mellett a delta variáns dominánssá válása is szerepet játszhat.

Ellentmondásos oltáskommunikáció

A vakcinák engedélyezése és az oltási programok beindulása óta hozzászokhattunk, hogy az egy, jobb esetben a két adaggal oltottak száma alapján ítéljük meg az átoltottsági helyzetet. De mára egyre pontosabban tudjuk, hogy ezek a számok egyre kevesebbet érnek.

Az utóbbi néhány hétben a kormányzati kommunikációban is egyre hangsúlyosabb a harmadik oltás szükségessége, és azt sem mulasztották el jelezni, hogy ebben a mutatóban Magyarország uniós szinten élen jár (ez egyébként valóban szép eredmény, annak ellenére, hogy a cikkünk írásakor már napok óta Ausztria az első).

Mindeközben a napi adatjelentések még mindig az egyszer oltottak számát emelik ki. A csütörtöki jelentés például a címében hirdeti, hogy „6 millió 200 ezer a beoltott”, és az ugyanazon a hivatalos tájékoztató oldalon legutóbb közzétett átoltottsági térkép is úgy beszél átoltottságról, hogy nem is jelzi, hogy az első adagot érti rajta. Az a kérdéskör pedig, hogy ki mikor kapta meg az oltását, a hivatalos kommunikációban csak elvétve jelenik meg.

Ugyanezt az üzenetet erősíti, hogy Magyarországon a védettségi igazolványt továbbra is egyetlen oltás után adják ki. Ezt a gyakorlatot már korábban is sok kritika érte, hiszen a teljesnek tekintett védettség csak a második oltás után alakult ki, de mostanra végképp elszakadt a védettségi igazolvánnyal rendelkezők száma a valóban védettekétől. Az oltás után kiadott igazolvány nemcsak akkor nem veszíti el az érvényességét, ha az illető nem adatja be a második adagot, hanem egyáltalán nincs is lejárati ideje.

Pedig egyáltalán nem példa nélküli az igazolványok korlátozása, más uniós országokban már vezettek be ilyesmit. Ausztria például 9 hónapig fogadja csak el az igazolványt, és az EU is hasonlót tervez. Franciaországban pedig január 15-től érvényét veszti az igazolvány annál, aki már kaphatna harmadik oltást, mégsem adatja be.

Rogán Antal november végén azt mondta, vizsgálják, hogy az igazolványok lejárjanak-e a második oltás után 6-7 hónappal, de döntés még nem született erről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter december elején annyit közölt, egy idő után az igazolványt is a harmadik oltáshoz fogják kötni, de részleteket ő sem árult el.

Négy hónap után már rezeg a léc

A vakcinák hatékonysága természetesen nem egyik pillanatról a másikra esik le. Ez egy folyamat, amelyben nagy egyéni eltérések lehetnek, illetve a különféle vakcinák között is lehet benne különbség. Az viszont egyértelmű, hogy a harmadik-negyedik hónaptól indul meg érdemben a csökkenés, és a hatodik hónapra már számottevő szintet ér el – de ahogy látni fogjuk, az omikron variáns érkezésével ez várhatóan korábbra tolódik.

A negyedik hónap utáni csökkenést számos nemzetközi kutatási eredmény bizonyítja:

• egy amerikai vizsgálat szerint a Pfizer–BioNTech-vakcina fertőzés elleni hatékonysága 5-6 hónap alatt 88-ról 47 százalékra csökkent, de a jelenleg domináns delta variáns ellen már 4-5 hónap alatt 93-ról 53 százalékra esett vissza;
• más amerikai adatok szerint is a negyedik hónaptól gyorsul a fertőzés elleni védelem csökkenése;
• egy katari vizsgálat arra jutott, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina fertőzés elleni hatékonysága egy hónappal a második oltás után érte el a csúcsát 77,5 százalékon, majd onnantól folyamatosan csökkent, de ez a csökkenés a negyedik hónaptól gyorsult fel igazán;
• izraeli eredmények szerint a Pfizer–BioNTech-vakcina fertőzés elleni védelme a második adag után három hónappal kezd érdemben csökkenni.

(Bár itt most elsősorban a fertőzés elleni védelemről van szó, jegyezzük meg, hogy a súlyos betegség elleni, lassabban és kisebb mértékben csökkenő védelmet is erősíti a harmadik oltás: egy izraeli kutatás szerint a harmadik oltás az öt hónappal korábbi másodikhoz képest 93 százalékkal csökkentette a kórházba kerülés, 92 százalékkal a súlyos megbetegedés és 81 százalékkal a halálozás kockázatát; egy másik izraeli vizsgálat megállapította, hogy három oltás után tízszer kisebb a halálozási kockázat, mint kettő után; egy amerikai tanulmány szerint a Pfizer–BioNTech-vakcina kórházba kerülés elleni hatékonysága négy hónap után 91-ről 77 százalékra csökkent.)

A hivatalos magyar adatok is azt támasztják alá, hogy négy hónap után erősen megkopik a védettség. Erről Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter beszélt november 20-án egy Facebookra feltöltött videójában:

„3-4 hónap után minden életkorcsoportban jelentősen csökken az immunitás. Az egyszer oltottak esetében oltás után 3-4 hónappal a védettség 7 százalék. A második oltás után a védettség 50-60 százalékra esik vissza minden korosztályban. Ezért kell a harmadik oltást beadni, mert a harmadik oltás hatására a védettség ismét 90 százalék fölé emelkedik.”

Azt nem említette, hogy ezek a számok mire vonatkoznak, de szerencsére idézte a néhány nappal később megjelent vakcinahatékonysági tanulmányuk számait is, ezek alapján pedig kikövetkeztethető, hogy végig a megfertőződés elleni védelemről beszélt. Maga a tanulmány egyébként épp azt az időszakot nem vizsgálta, ahonnan a hatékonyság csökkenni kezdett, és egyáltalán nem is foglalkozott a védettség csökkenésének kérdésével, így nem világos, hogy az erre vonatkozó számok honnan származnak.

Az oltottak védettsége elszakadt az átoltottságtól

A fentiek értelmében érdemes megnézni, hogy az elérhető adatok alapján hányan élvezhetnek valóban teljes védettséget, és mekkora lehet azoknak a csoportja, akik már a két oltás ellenére is nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg.

Az eddig felsorolt tudományos indokok mellett praktikus okai is vannak annak, hogy négy hónapnál húzzuk meg a határt a számításunkhoz. Egyrészt valahol meg kell húzni, mert arról nincs elég adatunk, hogy a hatékonyságcsökkenés melyik vakcinánál hogyan alakul időben. A Pfizer–BioNTech-vakcina esetében például nemzetközi vizsgálatok alapján egészen pontosan végigkövethető ez a csökkenési folyamat, ahogy más nyugati vakcináknál is, de a keletieknél kevésbé. Másrészt ezt a határt a kormány már meghúzta helyettünk, hiszen a harmadik oltást Magyarországon legkorábban négy hónap után lehet kérni. Így annyit még részletes adatok hiányában is tudhatunk, hogy aki harmadik oltást kapott, az a négy hónapnál régebben oltottak táborából került ki.

Két grafikonon mutatjuk be, mit lehet tudni arról, hogy a magyar lakosság mekkora része mennyire védett a fertőzés ellen. Az elsőn csoportokra bontottuk a lakosságot aszerint, hogy mekkora eséllyel védettek az oltásnak köszönhetően, és ezt a színekkel is jeleztük:

Valamivel több mint 3 millióan kaptak már harmadik oltást, az ő védettségük a legtisztább. Rajtuk kívül jó helyzetben van még az a viszonylag szűk, nagyjából 400 ezres tábor, akik még csak két oltást kaptak, de a másodikat négy hónapon belül.

Annál a 2,5 millió embernél azonban, akik négy hónapnál régebben kapták meg a második oltásukat, és még nem kaptak harmadikat, a vakcinák fertőzés elleni hatékonysága már nagy eséllyel számottevő mértékben csökkent.

Ez fokozottan igaz arra a 300 ezer emberre, akik csak egy oltást kaptak meg a kettőből. Az a bő 3,5 millió fő pedig, akik egyet sem kaptak, értelemszerűen egyáltalán nem rendelkeznek oltás adta védelemmel.

Az ábrán egyébként jól látszik, hogy milyen nagy pozitív hatásuk volt az oltási akcióheteknek, amelyek előzetes regisztráció nélkül elérhetővé tették az oltásokat. Ezt hónapok óta szakértők sora kérte, többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Orvosi Kamara. Gulyás Gergely szerint azonban az előzetes regisztráció eddig sem tartott vissza senkit, ez tévhit, és az akcióhét sem bizonyította az ellenkezőjét, mert a legtöbben a harmadik oltást adatták be, ők pedig már korábban regisztráltak. Valójában azonban, bár a legtöbben tényleg harmadik adagért mentek el, az első oltások száma közel 2,4-szerese volt a megelőző hetekének.

A második grafikonon azt mutatjuk meg összesítve, hogy a magyar népesség hány százalékáról sugallja a hivatalos tájékoztatás, hogy az oltás által védett, és ezzel szemben hány százalékról mondható el a csökkenő vakcinahatékonyságot is figyelembe véve, hogy valóban magas fokú védettsége lehet a megfertőződés ellen. Az arányok gyakorlatilag megfordulnak, ha a legalább egyszer oltottak naponta kommunikált száma helyett a háromszor, illetve a kétszer, de másodszor négy hónapon belül oltottak számát nézzük:

Néhány fontos kitétel a fentiek helyes értelmezéséhez:

• Itt most csak az oltás adta védelemmel számoltunk. Az átvészelt fertőzés által védettek számát jóval nehezebb megbecsülni, több okból is. Egyrészt az oltottakhoz hasonlóan náluk sem tudjuk, meddig tart ki a védettség, ráadásul itt még nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek. Másrészt az oltottakkal szemben az ő számukat nem is ismerjük pontosan, hiszen a regisztrált fertőzötteknél lényegesen többen lehetnek. Harmadrészt a fertőzésen átesettek csoportja átfedésben is áll az oltottakéval, de hogy pontosan mekkora ez az átfedés, arról megint csak nincs adat.
• A négy hónap természetesen nem éles határ, nem azt jelenti, hogy aki az egyik oldalán van, teljesen védtelen, aki a másikon, az biztosan nem fog megfertőződni. A védettség csökkenése egy folytonos függvény, amelyet mi a számítás egyszerűsítéséhez vágtunk ilyen módon szét.
• Itt statisztikai valószínűségekről van szó. Egyéni esetek természetesen mindig előfordulhatnak, hiszen nem létezik a gyakorlatban 100 százalékban védő vakcina. Az időseknél is nagyobb arányban fordulhat elő, hogy két adag után nem elég erős az immunválaszuk, illetve gyorsabban, nagyobb mértékben csökkenhet náluk a vakcinák hatékonysága. A gyengült immunrendszerűeknél pedig két oltás után eleve nem alakul ki kellő védelem, így ők a harmadik oltást nem is emlékeztető adagként, hanem az alapimmunizálás részeként kapják.
• Mindez elsősorban a megfertőződés elleni védelemre vonatkozik. A problémamentesen oltottak aránya nagyobb a súlyos betegség és a halálozás, mint a fertőzés tekintetében.

Az omikron miatt egyre inkább a három oltás számít

A fenti grafikonokon úgy számoltunk, hogy azok is kellően védettek, akik négy hónapon belül kapták a második oltásukat. Az omikron variáns terjedése azonban hamarosan még szűkebbre húzhatja a valóban védettek körét, mert úgy néz ki, hogy nem várja meg, amíg a két adag védőhatása csökkenni kezd, hanem már eleve nagyobb eséllyel töri át ezt a védelmet.

Az új variánst a napokban már Magyarországon is kimutatták. A nagy kérdés, hogy hogyan teljesítenek ellene a vakcinák, mert a korábban nem látott mennyiségű mutációja alapján arra lehetett következtetni, hogy jelentősen rosszabbul.

Az első laborvizsgálatok egybehangzóan arra jutottak, hogy két adag oltás után jelentősen kevesebb semlegesítő antitest termelődött az omikron, mint más variánsok ellen, három oltás viszont képes volt semlegesíteni az omikront is. Az immunrendszer másik pillérét, a sejtes immunitást vizsgáló első kutatások alapján pedig úgy tűnik, ez a védelmi vonal az omikron ellen is hatékony. Mindez együtt arra utal, hogy bár az áttöréses fertőzések száma magasabb lehet, mint korábban, a súlyos betegséget és a halált a vakcinák továbbra is segíthetnek nagy hatásfokkal megelőzni. A harmadik oltás pedig a megfertőződés és a továbbfertőzés elleni védelmet is magasabb szintre emelheti vissza.

A fentiek a vakcinák által kiváltott immunválaszt vizsgálták, de már megérkeztek az első vakcinahatékonysági vizsgálatok is, és ezek a való világbeli adatok is megerősítik a laborvizsgálatok konklúzióját. A brit járványügyi ügynökség kutatóinak elemzése [pdf] november 27. és december 6. közötti deltás és omikronos eseteket vizsgálva megállapította, hogy az omikronnal szemben két adag AstraZeneca-vakcina hatékonysága a tünetes, enyhe megbetegedés ellen gyakorlatilag nem létezett, míg két adag Pfizer–BioNTech-vakcina után a hatékonyság 30-40 százalék volt. A harmadik adag Pfizer–BioNTech-vakcina azonban mindkét típusú alapoltás esetén 71-75 százalékra emelte a hatékonyságot. Ezek még mindig korai adatok, de kifejezetten jó hírnek tekinthetők.

A brit járványügyi ügynökség azt is megállapította a december 10-i jelentésében [pdf], megerősítve a dél-afrikai eredményeket, hogy a természetes – azaz a fertőzés átvészelése után kialakult – immunitás az első adatok alapján várhatóan gyengébb védelmet nyújt, mint eddig: az omikron újrafertőzési kockázata 3–8-szor nagyobb lehet, mint a deltáé.

Mindez abba az irányba mutat, hogy két oltás már nem lesz elég, a három oltás – vagy a fertőzést követő két oltás – viszont magas fokú védelmet jelenthet az omikron ellen is.

Magyarországon a harmadik oltás már az első elérhetővé tételétől, augusztus 1-től, a második adag utáni negyedik hónaptól kérhető. Ez az intervallum országonként eltérő, de megfigyelhető, hogy az omikron érkezésével fokozatosan egyre több helyen hozzák előre az emlékeztető oltást:

• Ausztriában négy, Dániában négy és fél hónapra;
• az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Görögországban vagy Dél-Koreában három hónapra;
• Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vakcinastratégiai vezetője egy hete azt mondta, hogy bár a preferált intervallum hat hónap, a rendelkezésre álló adatok alapján már három hónap után is biztonságos és hatékony a harmadik adag, és ha a járványhelyzet indokolja, valóban lehet értelme előrehozni;
• ausztrál szakértők már két hónap után lehetővé tennék;

De ellenpélda is akad bőven, Izrael például egyelőre elvetette, hogy hatról három hónapra csökkentsék a várakozási időt, és az Egyesült Államokban is hat hónap a határ.

Minek a vakcina, ha az omikron úgyis enyhébb?

Az omikronnal kapcsolatban felmerült, hogy az első dél-afrikai megfigyelések alapján elképzelhető, hogy enyhébb megbetegedést okoz, mint a korábbi variánsok. Ennek a biztos eldöntéséhez még túl kevés az adat, már csak azért is, mert a fertőzések számának mozgását jellemzően többhetes csúszással szokta követni a kórházba kerülések és a halálozások száma. De érdemes ezen a ponton megjegyezni, hogy az okozott betegség súlyossága önmagában nem írja le, mekkora problémát okozhat az egészségügynek és a társadalomnak a vírus.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport vezetője még márciusban, a harmadik hullám idején magyarázta el a Telexnek, hogy miért. Akkoriban még az volt a kérdés, hogy súlyosabb betegséget okoz-e az alfa variáns, mint az eredeti vírustörzs (később kiderült, hogy igen). „Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz. Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább” – mondta Röst.

Az már egészen nagy bizonyossággal kijelenthető az omikronról, hogy még a deltánál is gyorsabban terjed. Természetesen szuper hír lenne, ha bebizonyosodna, hogy enyhébb betegséget okoz, de arról elhamarkodott még beszélni, hogy emiatt elhozhatja a járvány végét. Már csak azért is, mert ehhez azt is kellene látnunk, hogy az átvészelt omikronfertőzés adta védelem hogyan gyengül időben, és mennyire jó más variánsok ellen.