Félreértés volt, hogy nem halálosabb a brit variáns

2021. április 15. – 16:37

frissítve

Félreértés volt, hogy nem halálosabb a brit variáns
Beteget ápolnak egy kórház Covid-osztályán a lengyelországi Bochniában 2021 márciusában – Fotó: Omar Marques / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A nemzetközi média jelentős részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk arról a két nappal ezelőtti hírről, hogy egy új tanulmány szerint a koronavírus gyorsabban terjedő, brit variánsa mégsem tűnik halálosabbnak, mint az eredeti vírustörzs. Ez ellentmondott más, közelmúltbeli eredményeknek, és jó hírnek tűnt, hiszen mára Magyarországon is ez a variáns vált dominánssá.

A helyzet azonban az, hogy az új eredmények ilyen értelmezése hibásnak bizonyult. Nem maga a rangos Lancet folyóiratban megjelent tanulmány, azzal önmagában nincs gond. Az abból levont következtetés ment félre.

Valójában ez az új eredmény is alátámasztja, hogy a brit variáns gyakrabban vezet halálos kimenetelű megbetegedéshez.

A hibás értelmezésre Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa és a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport matematikai modellező csoportjának vezetője hívta fel a figyelmet a KOVIDők Facebook-oldalon megjelent gyorselemzésében.

A kórházba kerülést is figyelni kell

Röst Gergely hangsúlyozza, hogy egy vírus halálosságának a megállapításához érdemes két részre bontani a megfertőződéstől a halálozásig – vagy jobb esetben a gyógyulásig – terjedő folyamatot:

  • Ha valaki elkapja a fertőzést, akkor vagy kórházba kerül, vagy nem.
  • Ha kórházba kerül, akkor vagy meghal, vagy nem.

Az, hogy a vírus, illetve a különféle variánsai mennyire súlyos betegséget okoznak, mindkét szakaszban megnyilvánulhat, ezért ezeket együttesen kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, valójában mennyivel halálosabb egy mutáció. A híradásokban szereplő tanulmány azonban csak a másodikra koncentrált.

Védőfelszerelést viselő ápolók a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Két vegytiszta eset képzelhető el. Az első szerint a variáns csak az első szakaszban súlyosabb, azaz a variáns miatt a fertőzöttek nagyobb, mondjuk, kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba, de ott már ugyanakkora az esélye annak, hogy meghalnak-e.

A másik eshetőség, hogy a súlyosbító hatás a második szakaszban jelentkezik, azaz a variáns miatt nem kerülnek nagyobb eséllyel kórházba a fertőzöttek, de akik mégis, azok kétszer akkora eséllyel halnak bele a betegségbe.

A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: a fertőzöttek körében így is, úgy is kétszer olyan halálosnak minősül a variáns, mint az eredeti törzs.

A gyakorlatban persze nem vegytisztán egyik vagy másik eset állhat fent, hanem ezek valamilyen arányú kombinációja. (Arról az egyszerűség kedvéért most nem is beszélve, hogy adott esetben akár kórházba kerülés nélkül is meg lehet halni.)

Ezért statisztikailag úgy lehet kiszámolni, hogy a vizsgált variáns mennyivel halálosabb, hogy a két érték szorzatát vesszük. Ha például a variánssal fertőzöttek közül 36 százalékkal többen kerülnek kórházba, a kórházi kezelésre szorulók közül pedig 25 százalékkal többen halnak meg, akkor a variáns 1,25*1,36=1,70, azaz 70 százalékkal bizonyul halálosabbnak – magyarázza a laikusoknak is érthető szintre egyszerűsítve Röst Gergely.

A teljes kép borúsabb

A félreértés ott csúszott be a történetbe, hogy a Lancetben közzétett tanulmány csak kórházban ápolt betegeket vizsgált, így arról egyáltalán nem szólt, hogy a brit variáns miatt mennyivel többen kerülhetnek kórházba, ami pedig végső soron szintén hozzájárul a magasabb halálozáshoz.

A brit variáns és a súlyosabb megbetegedés, halálozás kapcsolatát vizsgáló eddigi kutatásokat egy brit kormányzati tanácsadó testület, a NERVTAG egy külön dokumentumban foglalta össze. Ebből Nick Davies, a London School of Hygiene & Tropical Medicine epidemiológusa készített egy táblázatot is. Ezen a KOVIDők által magyarított táblázaton mutatta be Röst Gergely, hogyan érdemes értelmezni az új eredményeket:

A táblázatból látszik, hogy az új tanulmány a zölddel jelölt esetekről, azaz a kórházban kezeltek körében tapasztalt halálozásról szólt. Ez valóban hasonló arányt mutatott, mint az eredeti vírustörzs esetében, önmagában azonban nem ad teljes képet a halálozási kockázatról.

A képlet másik fele, a kórházba kerülési arány a korábbi tanulmányok sötétkékkel jelölt eredményeiből rajzolódik ki. Ezek a becslések pedig továbbra is azt mutatják – hiszen ezekhez nem is tett hozzá semmit az új vizsgálat –, hogy a brit variáns nagyjából 60 százalékkal növeli a kórházba kerülés esélyét.

A korábbi és az új eredmény között még csak áttételesen sincs ellentmondás. A táblázatban pirossal jelölték azokat az eredményeket, amelyek más módszerrel, közvetlenül a fertőzöttek körében mérték a halálozási arányt. Ezeknél is 60 százalék körüli többlet jött ki, és ezt a számot az előző kettő – azaz a kórházban ápoltaknál lévő azonos, illetve a kórházba kerülésre vonatkozó 60 százalékkal magasabb halálozási arány – együttesen ki is adja.

Az új eredmény tehát nem cáfolja, hanem megerősíti azt a jelenlegi konszenzust, hogy a brit variáns által okozott megbetegedés körülbelül 60 százalékkal nagyobb eséllyel végződik halállal.

Maga a gyorsabb terjedés is több halálhoz vezet

A félreértést egyébként a tanulmányt megjelentető Lancet sajtóosztálya által kiadott hivatalos közlemény generálta, amely már a címében is hirdeti, hogy a brit variáns „nem növeli a súlyosságot”, majd az első mondatban úgy folytatja, hogy a kórházban ápoltak körében végzett megfigyeléses vizsgálat arra utal, hogy „nincs összefüggésben a súlyosabb betegséggel és a halállal”. Arra viszont sehol nem utal, hogy a kizárólag a már kórházban ápoltak vizsgálata nem ad teljes képet erről. A közleményben idéznek a tanulmánytól független szakértőket is, akik ki is emelik, hogy „ez az eredmény ellentmond három korábbi tanulmánynak, amelyek a B.1.1.7.-tel [a brit variánssal] összefüggő magasabb halálozást jelentették”.

Röst Gergely egyébként korábban a Telexnek nyilatkozva egy első hallásra meglepő tényre is felhívta a figyelmet, amikor még csak az volt biztosra vehető, hogy a brit variáns gyorsabban terjed, de az nem, hogy súlyosabb megbetegedést is okoz:

„Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz.”

„Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább. Márpedig két fertőzési generáció ennél a betegségnél mindössze 10 nap” – mondta.