Jók lesznek-e a vakcináink az omikron ellen? És mi lesz, ha nem?

A múlt héten jelent meg a koronavírus legújabb és eddigi legaggasztóbbnak tűnő variánsa, az elsőként a dél-afrikai régióban azonosított omikron. Még mindig keveset tudunk róla, de annyi biztos, hogy szokatlanul sok, 32 mutációt tartalmaz csak a tüskefehérjéjén – azaz a vírusnak azon a részén, amely nemcsak a fertőzőképesség szempontjából kulcsfontosságú, de a vakcinák is elsősorban ezt célozzák.

A három fő kérdés, hogy az omikron milyen gyorsan terjed, mennyire okoz súlyos megbetegedést (mennyire virulens), illetve milyen mértékben képes – ha képes – megkerülni a vakcinák nyújtotta védelmet. Mindhárom kérdés nyitott még:

• Az első dél-afrikai adatok alapján úgy tűnik, a terjedőképessége magas, és képes lehet kiszorítani az eddigi legfertőzőbb deltát, de azt túl korai még egyértelműen kijelenteni, hogy ez hosszú távon és más országokban is így alakulna-e.
• Az általa okozott betegség súlyosságáról hallhattunk megnyugtatóan hangzó beszámolókat: dél-afrikai orvosok csak enyhe betegekkel találkoztak. De ezek a megfigyelések nem reprezentatívak, pláne hogy nagyrészt fiatalokról volt szó. És bár Dél-Afrikában országosan még nem indult el felfelé azoknak a száma, akik kórházba kerültek, az omikron szűkebb epicentrumában, Gauteng tartományban már igen. Azt azonban még nem tudni, hogy ez amiatt van, mert az omikron súlyosabb megbetegedést okoz, vagy azért, mert a gyorsabb terjedés miatt több a fertőzött, és a több fertőzöttből azonos virulencia mellett is több lesz a súlyos eset.
• Itt most főleg a harmadik kérdéssel, a vakcinák hatékonyságával foglalkozunk. Konkrét adat még erről sincs, de a mutációk genetikai elemzése alapján a kutatók attól tartanak, hogy a vakcinák hatékonysága érdemi csökkenést mutathat majd az omikron ellen. De mivel az erre vonatkozó vizsgálatok még javában folynak, egyelőre maradnak a kutatói feltételezések és a vakcinagyártók nyilatkozatai – utóbbiakat érdemes ezen a ponton még fenntartásokkal kezelni.

Mit mondanak a vakcinagyártók?

Hideget-meleget, egymásnak is ellentmondva. Ez nem azért van, mert bármelyikük is hazudna, hanem mert nincsenek még kézzel fogható adatok, csak feltételezések és erős tippek. Nagy port kavart Stephane Bancel, a Moderna vezérigazgatójának keddi nyilatkozata. Szerinte nem reális lehetőség, hogy a vakcinák hatékonysága ugyanolyan legyen, mint a delta ellen.

„Szerintem jelentős esés lesz. Csak azt nem tudom, hogy mekkora, mert meg kell várnunk az adatokat. De minden tudós, akivel beszéltem, azt mondta, ez nem lesz jó”.

Uğur Şahin, a BioNTech vezérigazgatója azonban teljesen másra számít. Szerinte a Pfizer–BioNTech-vakcina valószínűleg erős védelmet fog nyújtani a súlyos megbetegedés ellen az omikron esetében is:

„Úgy gondoljuk, hogy valószínű, hogy az embereknek jelentős védettségük lesz az omikron által okozott súlyos megbetegedés ellen”

– mondta, hozzátéve, hogy az enyhe és közepes megbetegedés ellen számít némi hatékonyságcsökkenésre.

Ez egyébként azért is logikus következtetés, mert a vakcinák hatékonyságában omikron nélkül is látszik különbség az enyhe és a súlyos betegség elleni védelemben: az idő előrehaladtával, ahogy a hatékonyság csökkenni kezd, a fertőzés elleni védelem jóval nagyobb mértékben csökken, mint a súlyos betegség és a halálozás elleni.

Andrew Pollard, az AstraZeneca vakcinájának kifejlesztésén dolgozó oxfordi kutatócsoport igazgatója is bizakodó, hogy a jelenlegi vakcinák továbbra is védeni fognak. Azt mondta, azért optimista, mert bár valóban sokkal több mutáció található a tüskefehérjén, mint a delta esetében, ezeknek a mutációknak a helye nagyon hasonló a deltában találhatókéhoz, márpedig a delta ellen a vakcinák nagy hatékonysággal védenek.

„Ha továbbterjed ez a variáns, és bebizonyosodik, hogy van gyakorlati hatása a mutációknak, az okozhat fejtörést. Azért az nem valószínű, hogy a vakcinákat ki kelljen dobni, de bármilyen további kockázatbecsléshez további adatok kellenek” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa még az omikron felbukkanásakor.

Mikor tudhatunk biztosabbat?

A kutatók már múlt héten, az omikron felbukkanásakor jelezték, hogy két hétre lesz szükség, amíg az első laborvizsgálatok eredményei megérkeznek arról, mire képesek ellene a vakcinák. Ezekben a vizsgálatokban a kétszer és a háromszor oltottak vérmintáját eresztik össze az omikronnal, hogy megfigyeljék, hogy az oltás által generált antitestek milyen hatásfokkal képesek semlegesíteni a variánst. Ezek a tesztek már javában folynak, úgyhogy már kevesebb mint két hetet kell várni.

Az antitestek teljesítménye nagyon fontos információ lesz, mert egyre több jel utal arra, hogy ebből a vakcinahatékonyságra is lehet következtetni.

Az antitestek hatékonysága azonban nem fordítható le egy az egyben arra, hogy a vakcinák a való világbeli körülmények között mennyire védik meg az oltottakat.

Ha az antitestek kevésbé tudnának kötődni a vírus tüskefehérjéjéhez, az immunrendszer másik fő védvonalát jelentő T-sejtek akkor is felismerhetik a vírust – mert nemcsak az esetleg mutálódott részletekre összpontosítanak, hanem a teljes tüskefehérjére –, és hatékonyan felléphetnek ellene. Mivel az antitestek közvetlenül a vírushoz kötődve semlegesítik azt, már a megfertőződést is gátolják, míg a T-sejtek a már megfertőzött sejteket támadják meg, így a vírus szaporodását akadályozzák, és elsősorban a súlyosabb megbetegedést segítenek megelőzni – ami a vakcinák elsődleges célja. A T-sejteket viszont sokkal nehezebb laborban vizsgálni, így érdemes lesz azt is figyelni, hogy a gyakorlatban mennyire okoz súlyos betegséget az oltottak körében az omikron.

Penny Moore, a johannesburgi Witwatersrandi Egyetem virológusa azt mondta, hogy a számítógépes modelljeik alapján az is elképzelhető, hogy nemcsak az antitestek kivédése merülhet fel, hanem az omikron egyes mutációi a T-sejtek hatékonyságát is csökkenthetik. De mindez egyelőre még elméleti spekuláció, Moore az első kézzelfogható eredményeket szintén későbbre ígérte.

Teljesen biztosat tehát akkor lehet majd mondani, ha a gyakorlatban is látszik, hogy az oltottak milyen arányban és mértékben betegszenek meg, de a laboreredményeknek köszönhetően már kevesebb mint két hét múlva is sokkal okosabbak leszünk.

Mennyi időbe telne az omikronhoz igazítani a vakcinákat?

Az mRNS-vakcinák egyik nagy előnye, hogy a más technológiájú vakcinákhoz képest sokkal gyorsabban módosíthatók, ha ez szükségessé válik. Jelenleg két mRNS-vakcinát használnak világszerte, a Pfizer–BioNTech és a Moderna gyártmányát.

A BioNTech-vezérigazgató Uğur Şahin szerint az első 25-50 millió adagot szükség esetén 100 nap alatt tudnák szállítani. (Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke 31 napot mondott, de ő csak a fejlesztésre célzott, míg Şahin a teljes folyamatról beszélt.)

Stephane Bancel a vakcinák újratervezéséről annyit mondott, hogy hónapokba telhet, amíg a Moderna előállhat az új változattal. Paul Burton, a Moderna orvosi vezetője is azt mondta, ha kiderül, hogy szükség lesz omikronspeficikus vakcinára, az övék 2022 elejére már el is készülhet. A Moderna egyébként nemcsak az omikronra szabott vakcinában gondolkozik, hanem a ma is használt harmadik adagjuk megnövelt dózisát is tesztelni készülnek az omikron ellen, abban a reményben, hogy ugyanaz az oltóanyag nagyobb mennyiségben az ellen is kellő védelmet nyújthat.

A vakcinák újratervezését gyorsíthatja, hogy mindkét gyártó már korábban fejlesztett a vakcinájából az alfa és a delta variánshoz igazított változatot, és már folynak ezek klinikai vizsgálatai. Ezeknek nem is feltétlenül egy bevetésre szánt vakcina a céljuk, hanem a felkészülés: gyakorlatoznak, hogy a hatóságok is gördülékenyebben adjanak majd zöld utat egy új vakcinaváltozatnak, ha arra valóban szükség lesz.

A szűk keresztmetszet ugyanis ma már nem is feltétlenül a fejlesztés vagy a gyártás, hanem inkább az engedélyezés lehet. A híresen alapos, ezért egyúttal hagyományosan komótosabb Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatója, Emer Cooke azt mondta, a hatóság is készül arra az eshetőségre, ha új vakcinákat kellene engedélyezni az omikron miatt. Cooke szerint ezt három-négy hónapon belül tudnák abszolválni.

Ez elsőre hosszúnak tűnhet, de az EMA később egy közleményben tisztázta, hogy ez a folyamat attól a pillanattól indulna, ahogy a gyártók úgy döntenek, hogy új vakcinára van szükség, azaz az értékelés folyamatos és párhuzamos lenne. Így viszont már tarthatónak tűnik a gyártók vállalása, hiszen a három-négy hónap 90-120 nap, ami gyakorlatilag megegyezik a BioNTech-vezér által mondottakkal.

Érdemes-e most oltatni?

Mivel minden arról szól az utóbbi napokban járványfronton, hogy az omikron ellenállóbb lehet a jelenlegi vakcinák ellen, joggal merül fel a kérdés, hogy aki eddig nem oltatta be magát, az miért épp most tegye.

Több okból is különösen fontos oltatni az omikronra várva:

• Az omikron, még ha be is bizonyosodik róla, hogy még veszélyesebb, egyelőre inkább egy fenyegetés a világ nagy részén, mintsem közvetlen veszély. A delta viszont még mindig javában terjed és tüzeli a negyedik hullámot, ez ellen pedig bizonyítottan erős védelmet nyújtanak a jelenlegi vakcinák. Ráadásul minél rosszabb járványhelyzetbe érkezne meg egy még veszélyesebb variáns, annál nagyobb kárt tudna okozni.
• Nem valószínű, hogy az omikron teljesen meg tudná kerülni a vakcinákat, még akkor sem, ha valamilyen szintű hatékonyságcsökkenést okozna. A vakcinák nyújtotta védelem ugyanis nem egy van-nincs kérdés, inkább egy skála. A mutációk miatt a vakcinák által generált antitesteknek gondot okozhat a kötődés az omikron tüskefehérjéjéhez, de mivel ezek az antitestek sokfélék, egy részük akkor is célba érhet, ha egy másik részükön kifognak a mutációk, és a sejtes immunitás is közrejátszhat. Ezért ha még az is derülne ki, hogy az omikron a korábbi variánsoknál ellenállóbb ezzel a védelemmel szemben, az oltottak akkor is védettebbek lesznek ellene, mint az oltatlanok. Különösen igaz ez a harmadik oltásra, amely minden variáns ellen nagyot dob a védettség szintjén.
• Már csak azért is érdemes továbbra is oltatni, mert bár az omikron ellenállóbb lehet a vakcinákkal szemben, a természetes védettséget még inkább kikezdheti, azaz akik átestek a fertőzésen, de nem kaptak oltást, az eddigi jelek alapján jóval nagyobb eséllyel fertőződhetnek újra. Ez annyiban egyébként nem újdonság, hogy már a delta esetében is ötször nagyobb az újrafertőződés esélye a csak a betegségen átesettek, mint az oltottak körében.