Covid: új hazai adatok jelentek meg arról, milyen sokat számít, ha valaki be van oltva

2021. november 11. – 20:18

frissítve

Covid: új hazai adatok jelentek meg arról, milyen sokat számít, ha valaki be van oltva
Oroszi Beatrix – Fotó: Telex.hu

Másolás

Vágólapra másolva

A magyarországi oltások hatásosságáról eddig nyilvánosságra nem hozott adatokról is beszélt egy Egerben tartott előadáson Oroszi Beatrix epidemiológus. A hazai járványadatokon alapuló következtetések szerint egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon. Érdekes adatok mutatják azt, milyen területi különbségek vannak a járványban Magyarországon, és hogy az oltatlanok a nyáron még sok emberrel találkoztak, most azonban már jóval visszahúzódóbban élnek, mint a beoltottak.

Mennyire védenek meg a vakcinák a koronavírus-járvány idején a megfertőződéstől vagy a súlyos, halálos szövődményektől? – erről a kérdésről is beszélt az Egerben tartott 27. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyamon tartott előadásában Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója. Oroszi tagja a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és így a kormánynak is.

A harmadik oltások javítottak a védettségen

A kérdés megválaszolásához, az oltottak és az oltatlanok eltérő esélyeinek vizsgálatához a csoport a WHO ajánlását vette alapul. A vakcinák eredményességét az úgynevezett screening módszerrel nézték meg. Ennek lényege leegyszerűsítve a következő:

  • Megnézték, hogy a laboratóriumi vizsgálattal megerősített hazai Covid-19-esetek között hány ember volt beoltva.
  • Ezt összehasonlították a teljes magyar lakosság átoltottságával.

Ha ugyanakkora lenne a megfertőződöttek között az átoltottság, mint a teljes lakosságban, akkor az azt jelentené, hogy a vakcinák semmit sem érnek. Ha van különbség az oltottak javára, akkor az megerősíti, hogy az oltás védelmet nyújt a fertőzés ellen. A vizsgálatot korcsoportonként végezték el azok körében, akik 14 nappal a teljes vakcinálás után betegedtek meg (2. vagy 3. oltást kaptak, vagy az egyadagos Janssennel oltották be őket).

Az Oroszi Beatrix által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást.

Fotó

Szignifikáns az oltások védőhatása, és a harmadik oltás képes emelni a védettség szintjét – állapította meg az epidemiológus.

Mit jelent a fifty-fifty?

Oroszi Beatrix ezután kitért arra, hogy társadalmilag milyen káros értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat, ahogy ez szerdán este megtörtént. Valószínűleg mindenki fölkapta a fejét a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött, inkább csak zavarkeltésre alkalmas adatra, hogy az augusztus 1. és október 31. között koronavírussal megfertőződöttek között 48,5 százalékban voltak olyanok, akik legalább egy oltást kaptak.

„Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak” – méltatlankodott Oroszi, majd így folytatta a magyarázatot:

„Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek.

Az oltáson kívül nincs még egy olyan eszközünk, ami képes lenne 50 százalékos kockázatcsökkentésre, de az is igaz, hogy ez nem elég. Mással is segítenünk kell, például maszkkal vagy távolságtartással” – hívta fel az epidemiológus az orvosokból álló hallgatóság figyelmét.

A halálozás ellen még jobban véd a vakcina

Oroszi ezután egy olyan grafikont mutatott, amely a hazai adatok alapján a Covid-19-cel összefüggésben elhunytak körében ábrázolta az oltottak és az oltatlanok közötti különbséget. A vakcina hatása itt sokkal erősebb, mint a megfertőződés elleni védelemnél. A grafikont a 43 hétig érdemes nézni, mert az elmúlt héten még nem teljesek a halálozási adatok, ezért is látható ott csökkenés.

Fotó

Egy másik grafikonon ha 1-nek vesszük az oltatlanokat, akkor hozzájuk képest láthatjuk a teljesen beoltottak halálozási kockázatát. A két oltás jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti a védettséggel rendelkező halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest.

Az oltatlanoknak ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak – mondta Oroszi.

Fotó

Sokan abban hisznek, hogy a betegségen való átesés megfelelő védelmet ad, de az adatok ezt nem igazolják. Az Oroszi által bemutatott nemzetközi vizsgálatok szerint azoknál, akik 3-6 hónappal korábban átestek a betegségen, és nincsenek beoltva, 5,5-ször nagyobb az esély, hogy Covid-19 miatt kórházba kerüljenek, mint azoknál, akik 2 Pfizer-oltást kaptak. A természetes immunitásban a delta variáns megjelenése után főleg nem érdemes bízni, mert ott az esélykülönbség 7,5-szörös, a 60 éven felülieknél pedig 20-szoros az oltatlanok hátrányára.

Kevesebbet járnak el az oltatlanok


Arra egyelőre nincs tudományos evidencia, hogy az oltás mennyiben akadályozza meg a fertőzés továbbadását – mondta Oroszi. Aki az oltás ellenére elkapja a fertőzést, annak ugyanannyi lesz a víruskópiaszám a torkában és az orrában, mint egy oltatlannak. A különbség az, hogy az oltással rendelkezők szervezetében rövidebb ideig vannak jelen a vírusok – ezen alapul az az eddig vizsgálatokkal nem igazolt hipotézis, hogy az oltás a vírus továbbadását is mérsékeli.

Az epidemiológus bemutatott egy érdekes grafikont arról is, hogy a pandémia idején hogyan alakult az emberek közötti találkozások száma. Az online felmérés szerint a tavalyi lezárásoknál értelemszerűen lecsökkent a kontaktusok száma.

Nyáron az oltatlanoknak (a grafikonon látható piros vonal) sokkal nagyobb volt a kontaktusszáma, de aztán most már nem annyira bátrak – mondta Oroszi.

Fotó

A grafikon szerint az oltottak most sem csökkentették a találkozásaik számát. „Azt gondolják, hogy védi őket a vakcina. Védi, de nem 100 százalékban” – figyelmeztetett a szakember. Egyelőre a maszkhasználat sem tért vissza a tavaszi szintre (amikor ez szinte mindenhol kötelező volt), de szép lassan kúszik fel ismét, egyre többen védik magukat.

Segít a maszk, Kelet-Magyarországon durvul a járvány

Oroszi a konferencia egyik résztvevőjének kérdésére azt mondta: ő híve a maszk viselésének, de a járványhullám mostani magas szintjén nem lehet megmondani, hogy ha mindenhol kötelezővé tennék a maszk használatát, akkor hamarabb túllennénk-e a tetőponton.

„Ha fel is vesszük a maszkot, akkor annak a hatása leghamarabb 2-3 hét múlva jelenik meg a járványgörbén. Ezért fontos, hogy minden intézkedést időben tegyenek meg, és nem akkor kell elkezdeni tüzet oltani, amikor már a csúcson vagyunk.”

Oroszi szerint ha most kötelezővé tennék a maszkviselést, az a járvány lecsengésében mindenképpen tudna segíteni.

A mostani járványhullám már egészen biztosan nem lesz kisebb, mint a 2. hullám volt, de akár a 3. hullám szintjét is elérheti – állapította meg az aktuális adatok alapján a szakértő. A fertőzöttek számánál az előző héthez képest 77 százalékos a növekedés, ez meredekebb, mint a 2. vagy a 3. hullámban. A kórházban kezeltek száma is dinamikusan nő – de mintha itt valamivel lassabb lenne az emelkedés, de erről Oroszi szerint még túl korai bármit mondani. A halálozást tekintve a 4. hullám is súlyos lesz, de talán elmarad a második súlyosságától.

Az esetszámok területi eloszlása egyenlőtlen Magyarországon: van, ahol már a járvány csúcsa felé tartanak, máshol csak ezután kell felkészülni a nehezére.

Az esetszám Magyarország délkeleti és keleti részén szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag. Területi alapon a relatív halálozásnál is gócpontok figyelhetők meg: Kelet-Magyarországon, illetve Baranya megyében, délen magasabb az országos átlagnál.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!