Covid: közölték, hogy augusztus óta az új fertőzöttek között hány oltott van, de ez az adat így nem sokat ér

Látszólag nagyon durva számokat közölt Müller Cecília országos tisztifőorvos, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ arról, hogy az augusztus 1-je és október 31-e között koronavírussal megfertőződöttek közül hányan kaptak védőoltást. Az Átlátszó Ki mit tud? oldalán megjelent levél szerint ebben a 93 napban 65 015-en fertőződtek meg koronavírussal, közülük 31 561-en azután, hogy legalább egy védőoltást megkaptak.

Első pillantásra úgy tűnhet tehát, hogy a védőoltás nemigen véd a vírustól, hiszen az ebben az időszakban kimutatott koronavírusos magyarok csaknem fele (48,5%-a) már a védőoltás után kapta el a vírust. (A napra lebontott adatsort itt találja, ha Gődény György-i értelemben rémüldözni akar, akkor válassza augusztus 9-ét, amikor a napi 35 fertőzöttből 22 olyan volt, aki már kapott oltást, ami brutálisan elképesztően duuuurva, 63%-os arány.)

Ez az adatközlés azonban szinte semmire sem jó, mármint azon kívül, hogy a következő napokban elárassza az oltásellenesek, oltásszkeptikusok, józanélet-pártiak és egyéb konteóhívők Facebook-falait és -csoportjait. Ugyanis számos olyan kérdést tisztázatlanul hagy, amelyek megválaszolása nélkül a két szám önmagában nem értelmezhető vagy nagyon könnyen félreértelmezhető.

Egyfelől azért, mert nem derül ki belőle – és más adatközlés sem volt erről –, hogy a koronavírus-tesztelésen milyen arányban estek át oltottak és milyen arányban oltatlanok (vélhetően ugyanis nem minden fertőzöttről derül ki, hogy valóban covidos). Ha például egyes életkori csoportokban viszonylag magas az oltottság, akkor ott nagyobb eséllyel lesznek a fertőzöttek között oltottak. Ha például a 90 vagy 100 év fölöttiek 100%-a be lenne oltva, akkor egy ilyen korcsoportban az új fertőzöttek 100%-a az oltottak közül kerülne ki, míg a 12 év alatti korosztályban a megfertőződöttek között egészen biztos, hogy 0% lenne az oltottak aránya.

De ennél nagyobb bajok is vannak ezzel az adatközléssel. Sokkal nagyobb probléma például, hogy az NNK csak azt nézte, hányan vannak a fertőzöttek között, akik már legalább egy oltást kaptak. Miközben a nemzetközi standardok szerint azt kellene nézni, hogy a legalább kétszer oltottak közül mennyien fertőződtek meg és mutattak tüneteket a második oltás utáni 14. nap elteltét követően (vagy az egydózisú Janssen-vakcina beadása utáni 14. nap, tehát a teljes immunizálás után). A magyar adatközlésből, ebből a 31 561-es számból nemcsak az nem derül ki, hogy közülük hányan kapták meg a második vagy akár harmadik dózisukat sem, de az sem, hogy hányan vannak, akikről akár néhány nappal az első oltás után derült, hogy fertőzöttek.

Az sem mindegy, hogy az utóbbi időben megfertőződöttek mennyi idősek. A nemzetközi adatok alapján a 60 év felettieknél hamarabb gyengül az oltás utáni védettség, így ők könnyebben fertőződhetnek meg.

Emellett továbbra sincsenek adatok arról, hogy a legalább kétszer oltottak közül mekkora a kórházba került covidosok aránya – csak azt lehet tudni, hogy a napi új fertőzöttek száma most már magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben a kórházban lévők száma alacsonyabb: például 2020. november 10-én 4140 új fertőzött volt és 6153 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, míg most 4830-an vannak kórházban, míg az új fertőzöttek száma a tavalyi kétszerese, 8434 fő volt (igaz, az akkor 461-gyel szemben most 463-an vannak lélegeztetőgépen).

Márpedig igenis fontos lenne tudni, hogy milyen az oltottak aránya a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők körében. Az oltásoktól ugyanis alapvetően azt várjuk, hogy az adott esetben bekövetkező fertőzést enyhe tünetekkel vészeljük át, és védjenek meg a súlyos következményektől – ezt eddig számos tudományos vizsgálat igazolta.