Új koronavírus-variáns: félni még korai, de az aggodalom nagyon is indokolt

2021. november 26. – 15:11

Új koronavírus-variáns: félni még korai, de az aggodalom nagyon is indokolt
Utasok a Heathrow reptéren 2021. november 26-án. Az Egyesült Királyságban ideiglenesen nem fogadnak Dél-Afrikából, Namíbiából, Zimbabwéből, Botswanából, Lesothoból és Eswatiniből érkező járatokat – Fotó: Leon Neal / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus új, az eddigieknél több szempontból aggasztóbb variánsa jelent meg a napokban Afrika déli országaiban, és pénteken már Európában is azonosították. Több nyugati ország máris utazási korlátozásokat vezetett be a régióból érkezőkre, és továbbiak, illetve a teljes Európai Unió is hasonlót tervez. Arról, hogy a világ hogyan reagál az új variáns megjelenésére, ebben a cikkünkben olvashat részleteket.

Az alábbiakban azt mutatjuk be, mi ez az új variáns, hogyan jöhetett létre, mit tudunk róla eddig, mennyire lehet veszélyes, mik a fő kérdések, és mire számíthatunk ezután.

Vannak már anekdotikus beszámolók újrafertőződésekről és oltottak megfertőződéséről, de valójában még nagyon keveset tudni az új variánsról. Valóban van több aggasztó jel is, de korai lenne még kijelenteni, hogy egy, a gyakorlatban is minden eddiginél veszélyesebb vírusváltozatról van szó. A kutatók azonban pillanatok alatt rávetették magukat az ügyre, és fénysebességgel dolgoznak azon, hogy minél gyorsabban minél többet derítsenek ki a variánsról.

Hol találták, és mikor?

Az új variánst először Botswanában, majd Dél-Afrikában azonosították november 11-én. Szélesebb kutatói körben kedd délután bukkant fel, amikor Tom Peacock, az Imperial College London virológusa feltöltötte egy erre szolgáló online felületre. Akkor még összesen csak négy mintában azonosították, azóta több környező országban is megtalálták mintákban, de az idő rövidsége miatt jelenleg csak kevés konkrét előfordulása ismert.

A régiótól távolabb először Hongkongban tűnt fel, ahová Dél-Afrikából hurcolta be egy utazó, de pénteken már Izraelben is azonosították, Malawiból behurcolt esetként. Péntek délután már az első európai észlelést is bejelentették: Belgiumban azonosították az új variánst. Kérdés, hogy ezeket a behurcolásos eseteket leszámítva sikerül-e a felbukkanása régiójában tartani, vagy képes lesz egy-egy olyan területen, ahová behurcolták, helyben is terjedni és ezzel helyi gócokat létrehozni, illetve akár újabb járványhullámot indítani.

Az új variáns egyelőre a B.1.1.529 néven ismert, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már ülésezik, és várhatóan az új vírusváltozat is kap egy görög betűs nevet, méghozzá minden bizonnyal azt, hogy nű, mert ez a görög ábécé következő, még kiosztatlan betűje. Az is valószínűsíthető, hogy bekerül a figyelemre méltó variánsok kategóriájába, majd ha bebizonyosodik, hogy valóban olyan veszélyes, mint amitől a kutatók tartanak, akkor a következő, aggodalomra okot adó kategóriába – esetleg egyből oda. Ebbe a kategóriába a WHO jelenleg az alfa, a béta, a gamma és a delta variánst sorolja, míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a bétát, a gammát és a deltát, az amerikai CDC pedig már csak a deltát. (Frissítés: péntek este a WHO végül az omikron nevet adta a variánsnak, és rögtön az aggodalomra okot adó kategóriába sorolta.)

A B.1.1.529. felbukkanásakor megjelent a némileg pánikkeltő szupervariáns elnevezés is, de ezzel már csak azért is érdemes óvatosan bánni, mert egyelőre nagyon kevés konkrétumot tudunk. Az viszont tény, hogy a kutatók szerint kifejezetten aggasztó ennyi és ilyen típusú mutáció ilyen soha nem látott együttállása.

Mitől különleges?

A világjárványt okozó koronavírus – más vírusokhoz hasonlóan – folyamatosan mutálódik, ezzel újabb és újabb variánsok jönnek létre. A legtöbbjük nem érdemel különösebb figyelmet, vagy egyenesen árthat is a vírusnak, mint ami talán Japánban is megtörtént a deltával. Némelyik azonban egy-egy új mutációval olyan tulajdonságokra tesz szert, amelyekkel nagyot lendíthet a járványon, illetve nehezítheti a védekezést. Ilyen volt a tavaszi harmadik hullámot okozó alfa (leánykori nevén brit) variáns, illetve a világszerte a negyedik hullámot tüzelő delta (és a már Magyarországon is terjedő alvariánsa, a delta plusz). Arról, hogy hogyan és miért alakulnak ki új variánsok, és mit lehet ez ellen tenni, ebből a korábbi videónkból tudhat meg minden fontosat:

Variánsok jönnek és mennek, ez az ilyesmivel foglalkozó kutatók napi rutinjának része. A B.1.1.529-re azért figyeltek fel mégis azonnal, mert szokatlanul sok, 32 mutációt tartalmaz csak a tüskefehérjéjén – azaz a vírusnak azon a részén, amely nemcsak a fertőzőképesség szempontjából kulcsfontosságú, de a vakcinák és az antitestalapú gyógyszerek is elsősorban ezt célozzák.

Nem az egyes mutációk aggasztóak, mert ezek nagyrészt olyanok, amelyek más variánsokban is előfordultak már, például a mifelénk is jól ismert alfában és deltában is. Az a fő újdonság, hogy egyetlen variánson belül gyűlt össze ilyen sok mutáció, ráadásul ezek közül több már ismerten problémás fajta.

A 32-ből 9 olyan mutációja van, amelyek már a korábbi aggodalomra okot adó variánsok valamelyikében – alfa, béta, gamma, delta – is megtalálhatók voltak, de egyikben sem ilyen nagy számban. Ezek mellett több olyan mutáció is feltűnt, amellyel korábban még sehol nem találkoztak a kutatók.

A két fő kérdés, hogy az új variáns mennyire lehet képes megkerülni a vakcinák védelmét, illetve hogy milyen gyorsan tud terjedni.

Milyen gyorsan terjed?

Bár elsőre meglepő lehet, a második kérdés talán még fontosabb is, mert lehet bármilyen veszélyes egy variáns, okozhat bármekkora problémát a vakcináknak, ha nem tud elég hatékonyan terjedni ahhoz, hogy kiszorítsa a domináns variánsokat.

Ez volt a helyzet a korábban ugyanebben a régióban felbukkant, akkoriban még egyszerűen dél-afrikai, azóta már béta néven ismert variánssal is. Az ismertebb, jelentősebb variánsok közül a mai napig ez képes a leginkább ellenállni a vakcináknak – illetve az oltás hatására termelődő antitesteknek –, de szerencsére nem volt képes dominánssá válni, Dél-Afrikában és a környező országokban terjedt erősebben, majd végül a vakcinákkal szemben kevésbé potens, de sokkal fertőzőképesebb delta onnan is kiszorította, ahogy Európából az alfát.

Az új variáns mutációi között találni olyat, ami a nagyobb fertőzőképességgel áll kapcsolatban. Az első jelek szerint a variáns nagyon gyorsan is terjed, de ehhez hozzá kell tenni, hogy van is hova: Afrikában kiugróan alacsony az átoltottság, így a fertőzőképesebb variánsoknak, amelyek még a viszonylag jól átoltott nyugati országokban is hatékonyan találják meg az oltatlanokat, ott még könnyebb dolguk van, szinte akadálytalanul tudnak terjedni.

Érdemes megnézni azt a hat országot, amellyel szemben első körben utazási korlátozásokat vezettek be Európában. A legalább egy oltást kapottak tekintetében Botswana áll magasan a legjobban, ott már a lakosság majdnem 37 százalékát beoltották, a lista végén Namíbia található szűk 14 százalékkal. Az afrikai átlag nem éri el a 11 százalékot. És ezek még csak az egyszeri oltásra vonatkozó számok, teljesen beoltva – azaz a vírus ellen valóban védve – a csoportból éllovas Lesothóban is csak bő 26 százalék van, a kontinensátlag alig több, mint 7 százalék:

A teljesen beoltottak aránya az új variáns terjedésében leginkább érintett országokban és Afrika egészében – Forrás: Our World in Data
A teljesen beoltottak aránya az új variáns terjedésében leginkább érintett országokban és Afrika egészében – Forrás: Our World in Data

A felfedezése óta a legtöbb esetet Dél-Afrika Gauteng nevű tartományában azonosították, amely az ország legnépesebb városát, Johannesburgot is magában foglalja. A tartományból november 12–20. között begyűjtött, eddig elemzett 77 vírusminta mindegyikében megtalálták, de még folyik további több száz minta elemzése. Az első megfigyelések szerint főleg iskolákban és fiatalok között terjed.

Valójában azonban jóval elterjedtebb lehet, valószínűleg már a tartományon kívül, országszerte kering egy ideje Dél-Afrikában. És nagyon gyorsan terjed, egyelőre legalábbis sokkal gyorsabban, mint a maga megjelenésekor a béta vagy a delta:

Gyors ütemben hasít ki magának egyre nagyobb részesedést a variánsok között. Az alábbi ábrán az látható, hogy az idő előrehaladtával épp melyik variáns milyen arányban terjed Dél-Afrikában. A zöld a béta, a piros a delta, a kék pedig az új B.1.1.529:

Mindezzel összhangban pedig az első – még hangsúlyozottan nagyon kezdeti, kevés adaton alapuló – jelek szerint a dél-afrikai esetszámok növekedése is élesebben ível felfelé.

Jó hír – hogy ilyen is legyen a sok aggasztó között –, hogy a variáns egy olyan mutációt is felszedett, amelynek köszönhetően a hagyományos szekvenálásnál jóval egyszerűbb és gyorsabb módszerrel, egy speciális PCR-teszttel is kimutatható, hogy megtalálható-e egy adott mintában, azaz hogy egy-egy fertőzést ez a variáns okozott-e.

Ellenállhat-e a vakcináknak?

Mivel a béta variáns is Dél-Afrikában bukkant fel még tavaly, a helyi kutatóknak van már tapasztalatuk abban, hogy gyorsan felmérjék, mekkora problémát okozhat egy új vírusváltozat a vakcináknak. Ez a munka már rohamléptekkel kezdetét is vette.

Annyi biztos, hogy az új variáns több mutációja is olyan, amelyekről már korábbról tudjuk, hogy problémát okozhatnak ilyen szempontból, de továbbiakat is azonosítottak, amelyekről elképzelhető, hogy szintén hozzájárulhatnak az antitestek elkerüléséhez. Penny Moore, a johannesburgi Witwatersrandi Egyetem virológusa, aki a csapatával már a béta vizsgálatában is élen járt, azt mondta, hogy a számítógépes modelljeik alapján az is elképzelhető, hogy nemcsak az antitestek kivédése merülhet fel, hanem az új variáns egyes mutációi az immunrendszer egy másik fontos komponense, a T-sejtek hatékonyságát is csökkenthetik. De mindez egyelőre még elméleti spekuláció, Moore az első kézzelfogható eredményeket két hét múlva ígéri.

„Ha továbbterjed ez a variáns, és bebizonyosodik, hogy van gyakorlati hatása a mutációknak, az okozhat fejtörést. Azért az nem valószínű, hogy a vakcinákat ki kelljen dobni, de bármilyen további kockázatbecsléshez további adatok kellenek”

– mondta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.

A BioNTech mindenesetre már bejelentette, hogy vizsgálják, hogy a vakcinájuk hogyan boldogul laborban az új variánssal, és várhatóan két hét múlva tudnak jelentkezni az eredménnyel. A cég szóvivője hozzátette, hogy a Pfizerrel közösen már hónapokkal ezelőtt lépéseket tettek azért, hogy ha szükséges, hat héten belül bármilyen variánshoz tudják igazítani az oltóanyagukat, és a frissített változatot száz napon belül szállítani tudják. Már klinikai vizsgálataik is folynak az alfa és a delta elleni variánsspecifikus vakcinákkal.

PCR tesztet végeznek egy Londonba induló utasnál a O.R. Tambo reptéren 2021. november 26-án – Fotó: Sumaya Hisham / Reuters
PCR tesztet végeznek egy Londonba induló utasnál a O.R. Tambo reptéren 2021. november 26-án – Fotó: Sumaya Hisham / Reuters

Hogyan alakulhatott ki?

Erre egyelőre csak elméletileg lehetséges válaszok vannak. A variánsok általában olyan közegben tudnak létrejönni, ahol a vírus szabadon terjedhet, így van lehetősége mutálódni.

Alapvetően két ilyen ideális körülmény képzelhető el. Az egyik, ha minél több a fertőzött, a vírusnak annál több alkalma van mutálódni – az tehát tévhit, hogy a vakcinák miatt születnek a variánsok, ennek épp az ellenkezője igaz. A kutatók már legkésőbb a vakcinák engedélyezése óta folyamatosan figyelmeztetnek is arra, hogy nem puszta humanitárius oka van annak, hogy figyelni kell az egyenlő vakcinaelosztásra: nem attól lehet vége a világjárványnak, ha a fejlett országokban mindenki védett, hanem attól, ha a világon mindenhol leszűkül a vírus terjedési lehetősége.

Egy másik lehetőség, hogy a mutációk melegágyai azok a fertőzöttek, akiknek valamilyen betegség vagy kezelés miatt legyengült az immunrendszerük, ezért a vírus sokáig tud bennük szaporodni. „Ennyiféle mutációt összeszedni valószínűleg csak akkor tud egy variáns, ha valahol sokáig külön utat jár, ahol olyan hatások érik, amik az átlagpopulációban nem. Jó példa egy HIV-fertőzött, egy immunszupresszált vagy egy szervtranszplantált egyén, akiknél egy hosszú, elnyúlt fertőzés során sokáig marad életben a vírus” – mondta Kemenesi Gábor, hangsúlyozva, hogy ezek elméleti lehetőségek, bizonyíték még nincs rájuk, és lehet, hogy nem is lesz. Mondott egy harmadik ilyen elméleti lehetőséget is: egy állati gazdaszervezet a vírusnak egy teljesen más közeg, így az is elképzelhető, hogy a vírus valamilyen állatban terjedt és mutálódott, majd most visszaugrott emberre. Bizonyíték egyelőre erre sincs.

Mi jöhet most?

A terjedés és a vakcinákkal szembeni ellenálló képesség mellett az is kulcskérdés még, hogy súlyosabb betegséget okoz-e az új variáns, vagy esetleg enyhébbet (az egyik mutációja az előbbi lehetőségére utal, de ezt sem tudni még). Az, hogy mekkora lesz a jelentősége, illetve milyen irányba tereli a lassan két éve folyó világjárványt, valahol ezeknek a szempontoknak a háromszögében fog eldőlni.

Egy nagy előnyünk mindenesetre lehet a járvány kitörésének időszakához képest: akkor az egész világot váratlanul érte a vírus megjelenése és gyors terjedése, most ezt a hibát talán már kisebb eséllyel követjük el. Erre utal, hogy ezúttal a világ már akkor értesült az új variánsról amikor még összesen csak négy mintában azonosították, és kevesebb mint három nap alatt jutottunk el a felfedezésétől a WHO sürgősségi üléséig.

Oltópont Durbanban – Fotó: Rajesh Jantilal / AFP
Oltópont Durbanban – Fotó: Rajesh Jantilal / AFP

Az új variáns gyors felfedezése annak is köszönhető, hogy az átoltottságban gyatrán álló dél-afrikai országok a genomszekvenálás terén viszont kifejezetten jól teljesítenek. Ez a mostani eset is azt mutatja, hogy miért különösen fontos a járvány elleni védekezésben a variánsok monitorozása, az egy-egy országban épp terjedő változatok azonosítása és nyomon követése – és ezért sajnálatos, hogy Magyarországon ez a variánsmonitorozás tetszhalott állapotban van.