Jó irányba mutálódhatott Japánban a delta variáns, hirtelen megszűnt a nemrég még tomboló hullám

2021. november 23. – 14:31

Másolás

Vágólapra másolva

Japánban olyan spontán változásokon mehetett át a koronavírus delta variánsának örökítőanyaga, ami jelentősen korlátozhatta a vírus terjedőképességét, emiatt zuhanhatott vissza ősszel hirtelen a fertőzésszám a szigetországban. Ha valóban így van, az végre egy régóta várt jó hír a világjárványban, még ha egyelőre csak egy országról van is szó.

Japánban novemberben már elenyészően kevés a regisztrált új fertőzés, a legutóbbi hét nap mozgóátlaga szerint már csak napi 135-en fertőződnek meg naponta. Pedig a nyár végén tombolt az ott ötödikként számozott hullám: augusztus végén napi 24 ezer új eset is előfordult egyetlen nap alatt – ez a mostani fertőzési ráta 200-szorosa. A szeptemberi gyors javulás októberben is folytatódott, és azóta is tart, és novemberben több mint egy év után először volt olyan nap, amikor egyetlen halálos áldozata sem volt a koronavírusnak Japánban.

A járvány gyors visszaesésére hivatalos magyarázat még nincs, a javuló adatokban szerepet játszhat a magas átoltottság is (a japán lakosság háromnegyede be van oltva). A jelenleg legvalószínűbbnek mondott lehetséges ok azonban nem ez, hanem a vírus jóindulatú mutációja. Eszerint a vírus örökítőanyaga több ponton úgy mutálódhatott, melynek eredményeként kevésbé képes átörökíteni magát, vagyis a hipotézis szerint a delta variáns Japánban az önmegsemmisítés felé tart.

Megjelenése óta a Covid–19 a vírus idáig egyre erősebb variánsait hozta létre. A mostani hullám oltások ellenére is nagyon magas számai is mutatják a delta korábbiaknál jóval nagyobb fertőzőképességét, mely amerikai vizsgálatok szerint nagyjából a kétszerese a korábbiaknak, és az oltatlanoknál jóval súlyosabb lefolyást is eredményez. A kutatók ugyanakkor már régebb óta várják, hogy a vírus végre a másik irányba mutálódjon. A vírus havonta átlagosan két genetikai változáson megy keresztül, és Japánban a korábban a többi variánst lényegében kiszorító delta mostanra feltehetően annyi mutációt halmozott fel, amelyeket már nem képes „kijavítani”, így gyakorlatilag saját magát pusztítja el.

A kritikus mutációk a vizsgálatok szerint a vírus Nsp14 nevű enzimjében mehettek végbe. Ennek az enzimnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a vírus szerkezete ne törjön szét. Azt már korábbi kutatások is megállapították, hogy ha ez az enzim nem működik jól, akkor a vírusnak szignifikánsan kisebb esélye van a sikeres replikációra. Lehetséges, hogy hasonló mutációk sora vetett véget 2003-ban a SARS-járványnak is.

„A delta variáns Japánban rendkívül fertőzőképes volt, és kiszorította a többi variánst. De ahogy a mutációk felhalmozódtak, úgy gondoljuk, hogy hibás vírussá vált, és már képtelen volt másolatokat készíteni magáról. Figyelembe véve, hogy az esetek nem emelkedtek tovább, úgy gondoljuk, hogy a mutációk során egy ponton a természetes kihalása felé vette az irányt”

nyilatkozta a Japan Timesnak Inoue Ituro, a tokiói Nemzeti Genetikai Intézet professzora.

Ha a delta variáns még életben lenne Japánban, a kutató szerint a mostaninál sokkal magasabb esetszámok lennének. Az átoltottság és a Japánban szigorú maszkhordási szabályok ellenére biztosan lennének áttöréses fertőzések, ahogy azt akár Dél-Koreában, akár a Japántól távolabbi országokban is tömegével látni.

Ha valóban így történt, az optimizmusra ad okot a világ többi részén is. Igaz, a Japán vírushelyzet két szempontból sajátos: ott a delta variáns gyakorlatilag teljesen kiszorította az alfát, míg más országokban csak domináns lett, de a két vírusváltozat egymás mellett él. Japánban az is egyedi, hogy náluk ez a bizonyos Nsp14 enzim az eddigi kutatások szerint jóval több mutáción ment át, mint a világ többi részén, ahol vizsgálták.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!