Megjelent Káslerék tanulmánya a vakcinák hatékonyságáról, de fontos kérdésekre nem ad választ

2021. november 25. – 13:36

Megjelent Káslerék tanulmánya a vakcinák hatékonyságáról, de fontos kérdésekre nem ad választ
Müller Cecília országos tisztifőorvos megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját 2021. február 3-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország nem éppen a transzparencia éllovasa a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatok közlésében, a vakcinák teljesítményével kapcsolatban pedig különösen rossz volt a helyzet, hiába kérte minden szakértő és a média is az ezzel kapcsolatos adatok közzétételét. Most megtört a jég: megjelent egy tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatja be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. A legfontosabb tudnivalók röviden:

  • A tanulmány szakmailag kifejezetten jó, ami üdítő újdonság, ahogy az is, hogy közzétettek olyan adatokat, amelyekről eddig azt állították, hogy nem állnak rendelkezésre.
  • Az eredmények szerint mind az öt itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosít: a fertőzés ellen 68,7-88,7 százalékkal, míg a halálozás ellen 87,8-97,5 százalékkal véd.
  • A tanulmány komoly korlátja viszont, hogy az adatok csak júniusig tartanak, így éppen az az időszak nincs már benne, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt.
  • Márpedig egy másik hazai vizsgálatból tudjuk, hogy a vakcinák fertőzés elleni hatékonysága Magyarországon is jelentős csökkenésnek indult, de pont a mostani tanulmány által felölelt időszak után.
  • Így viszont a vakcinák összehasonlítása is csak korlátozottan tehető meg, hiszen sejthető, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek megjelenni a különbségek a vakcinák teljesítményében.

A várva várt hatékonysági adatok

Magyarországon egészen az elmúlt hetekig nem tettek közzé szakszerűen elemzett, megfelelően értelmezhető vakcinahatékonysági adatokat, noha ezek kulcsfontosságúak a koronavírus-járvány elleni fellépés értékelésében, illetve a vakcinák iránti bizalom és ezzel az átoltottság növelésében. Mostanáig egyetlen kivétel volt: Oroszi Beatrix epidemiológus egy két héttel ezelőtti előadásában mutatta be a magyarországi vakcinák hatékonyságát, de csak összesítve, vakcinákra lebontva nem.

Az első vakcinánkénti adatok szerdán jelentek meg: közzétették az első komoly vizsgálatot a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról. Ezzel most először közöltek mind az öt, Magyarországon széles körben használt vakcinára vonatkozóan hatékonysági adatokat. (Az egyadagos Janssen-vakcinával olyan kevés embert oltottak be Magyarországon a vizsgált időszakban, hogy azt nem is vizsgálták.)

Az eredményeket bemutató tanulmányt egy rangos nemzetközi szaklap, a Clinical Microbiology and Infection közölte. A kutatás a HUN-VE nevet kapta, ami a magyar vakcinahatékonyság angol rövidítése. A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is megtalálható, így nem kétséges, hogy az eredmények a hivatalos kormányzati kommunikációban is meg fognak jelenni.

A tanulmány a megfertőződés és a halálozás elleni védelmet vizsgálta 3,7 millió oltott körében, akik legalább hét napja megkapták a második adagjukat. A szerzők az NNK adataiból dolgoztak. (Az NNK-tól közérdekű adatigénylés keretében a Telex is kikérte többek között ezeket az adatokat is, de azt a választ kaptuk, hogy az NNK ezen adatok tekintetében nem adatkezelő, illetve a kért formában nincsenek meg az adatok, ezért a kérést elutasították.)

A vakcinák hatékonyságát úgy állapították meg, hogy az oltottak körében regisztrált fertőzéseket és haláleseteket összevetették az oltatlan kontrollcsoportéval. Az eredményeknél statisztikai módszerekkel kezelték a nemből, életkorból és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is. (16 év alattiak nem szerepeltek az alanyok között.)

Január 22. és június 10. közötti adatokat használtak, azaz leginkább a harmadik hullámról és az azt okozó alfa variáns elleni védelemről adnak képet az eredmények – hogy ez miért problémás, arra még visszatérünk.

Minden vakcina hatékony...

Nézzük a lényeget, azaz a vakcinák hatékonyságát!

A teljesen beoltottak körében a megfertőződés elleni védelem a vakcinától függően 68,7-88,7 százalék, míg a halálozás elleni védelem 87,8-97,5 százalék. Ez utóbbi a 16-44 évesek körében 100 százalékos, azaz senki nem halt meg teljesen oltottan ebből a korosztályból a vizsgált időszakban.

Esetszámra egyébként úgy néz ki ugyanez, hogy az oltatlanok közül 371 212, a teljesen oltottak közül 6912 fő fertőződött meg, illetve 13 533 oltatlan és 533 teljesen oltott halt meg.

Fontos külön is hangsúlyozni, hogy ezek a számok a fertőzés és a halálozás elleni védelmet mutatják. A súlyos megbetegedés, kórházba kerülés elleni védelemről, amely a halálozás megelőzése mellett a másik fő funkciójuk a vakcináknak, nincs szó a tanulmányban.

A vakcinákra lebontott eredmények:

A tanulmány is megjegyzi, hogy a vakcinákra bontott eredmények értelmezésében szem előtt kell tartani, hogy kik kapták az adott vakcinát, Magyarországon elsősorban a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinával oltották a krónikus betegségük miatt magas kockázati csoportba tartozókat, ez pedig lefelé torzíthatja a hatékonyságukat (de így is a három leghatékonyabb közé tartoznak a Szputnyik V mellett).

„A megfigyeléses vizsgálatunk demonstrálta öt különböző vakcina magas vagy nagyon magas hatékonyságát a SARS-CoV-2-fertőzés és a Covid-19-hez köthető halálozás megelőzésében” – olvasható a tanulmány konklúziójaként.

Az eredmények alapján a tanulmány szerint a vakcinák a vizsgált időszakban 9500 halálesetet előztek meg.

Korábban sok szó esett arról, hogy antitestvizsgálatok alapján a kínai vakcinával oltott idősek körében nagy arányban nem alakulhatott ki megfelelő védelem. A való világbeli hatékonysági adatok ezt alátámasztani látszanak: az összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkáló Sinopharm-vakcina a 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is. (Az AstraZeneca-vakcina esetében még alacsonyabb értéket mértek, de ott olyan kevés volt az oltott ebben a korcsoportban, hogy az statisztikailag szinte kiértékelhetetlen.)

...volt a nyár közepéig

A tanulmány komoly korlátja azonban, hogy az adatgyűjtés június 10-én lezárult, azaz az ennél későbbi időszakról nem derül ki belőle semmi. Márpedig ez nemcsak azért kulcsfontosságú, mert ezután kezdődött meg a járvány újbóli felfutása – ráadásul egy másik, új variáns megjelenése miatt –, amely az épp javában zajló negyedik hullámba torkollott. Hanem azért is, mert nemzetközi eredmények egész sorából tudni lehet, hogy a vakcinák hatékonysága az idő előrehaladtával csökkenésnek indul, ami 4-5 hónaptól már érzékelhető, de igazán 6 hónap után jelentős. (Hangsúlyozzuk: az ebben a tanulmányban is vizsgált fertőzés elleni védelemre igaz ez elsősorban, mert a súlyos betegség elleni védelem sokkal kisebb mértékben csökkent.)

Azaz a magyar tanulmány eredményei épp azt az időszakot nem mutatják be, amikor már itthon is tapasztalható volt a vakcinák hatékonyságának csökkenése.

Ebből két dolog is következik.

Egyrészt igazán nem teszi lehetővé a vakcinák egymáshoz hasonlítását, hiszen ha a vizsgált időszakban végig nagyon magas az átlag, azaz a vakcinák összesített teljesítménye, akkor már csak statisztikailag sem tudnak nagy különbségek mutatkozni: egyik vakcina sem tud jelentősen jobb vagy rosszabb lenni, ha már az átlag is ilyen magas, 80-90 százalék körüli. Ez is fontos adat, de az is érdekes, hogy mi a helyzet akkor, ha lejjebb megy az átlag, gyengül a védelem – kérdés, hogy vajon akkor milyen különbség lesz az oltóanyagok között.

Másrészt ezek az eredmények teljes mértékben megerősítik az Oroszi Beatrix által két hete bemutatott számokat, hiszen ott is 80-90 százalék körüli volt a fertőzés elleni védelem ugyanerre az időszakra. Orosziék elemzésének viszont van egy nagy erőssége: azok az eredmények sokkal tovább mentek időben, így azokból már látszott a csökkenő hatékonyság. A mostani vizsgálati időszak végét jelentő június 10. az év 23. hete. Ha megnézzük a két héttel ezelőtti előadás vonatkozó ábráját, látszik rajta, hogy szinte pontosan addig volt ilyen magas az összesített hatékonyság, és utána kezdenek lefelé menni a grafikonok görbéi, azaz pontosan azután indult csökkenésnek a fertőzés elleni védelem:

A különböző korcsoportokban mért oltáshatékonyság időbeli alakulása – Forrás: Oroszi Beatrix előadása / Telex
A különböző korcsoportokban mért oltáshatékonyság időbeli alakulása – Forrás: Oroszi Beatrix előadása / Telex

Ha van lényegi különbség a vakcinák teljesítményében – és vannak arra utaló jelek, hogy van –, akkor az éppen a mostani vizsgálat időszaka után, a csökkenés megindulásával jöhetett ki a különféle típusok között. A korábban felvetett gyanút mindenesetre megerősíteni látszik, hogy például a Sinopharm-vakcina már itt is a legrosszabbul teljesített, különösen az idősek körében, pedig a gyengüléshez még nem is telt el sok idő.

Ha lehetséges ilyen minőségű adatközlés, eddig miért nem volt, és most miért csak nyárig?

A tanulmány eredményeiről megkérdeztük Ferenci Tamást, az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, aki a Telexnek elmondta, hogy ezek az eredmények valóban megerősítik a két héttel ezelőtt közzétett elemzést – amelynek az elkészítésében ő is részt vett –, de ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a június 10-én záruló adatgyűjtés miatt a tanulmányból a jelenlegi helyzetre, a vakcinák aktuális teljesítményére nem sok következtetés vonható le.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az összes eddigi, szórványos adatközléssel szemben – amelyek a vakcinák teljesítményéről szóltak, viszont kontextus és megfelelő statisztikai elemzés nélkül, gyakorlatilag értelmezhetetlen formában tették őket közzé – ez a tanulmány szakmailag kifejezetten pozitív fejlemény.

„A vizsgálat metodikája kimondottan szofisztikált, nagyon szépen megcsinálták, jól meg van írva. A társbetegségekre vonatkozó információk hiányától eltekintve szerintem ennél sokkal jobbat nem lehetett volna csinálni. Megvan Magyarországon az adatgyűjtési rendszer és a szakmai tudás ahhoz, hogy egy rendes vakcinahatásossági tanulmány készüljön, ezt bizonyítja ez a cikk, ez egy hatalmas dolog” – mondta Ferenci.

„Egyetlen dologra van szükség, de arra viszont borzasztóan: hogy ne november 25-én tudjuk meg a június 10-ei eredményeket, pláne egy ilyen járványban, ahol egy hét is számít. De nagyon egyszerű a helyzet: megvan az adatszolgáltatás, megvan az elemzést végző program, egy enter leütését igényli, hogy megkapjuk az aktuális eredményeket” – mondta Ferenci.

„Miért nem lehet ezt minden egyes héten megtenni, és közzétenni az aktuális heti számokat? Itt a bizonyíték, hogy ehhez minden adott. Azonnal kiderülne az oltás hatásának gyengülése, azonnal kiderülne, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a vakcinák. Ennek ismerete fontos a lakosságnak, fontos a szakembereknek, és folyamatos nyomon követése elemi népegészségügyi érdek. Márpedig innentől semmi mást nem igényel, se pénzt, se embert, semmit, egyetlen egy dolog kell hozzá: hogy a szándék meglegyen”

– tette hozzá.

Mivel ez az első ilyen jellegű tanulmány, és a szerzők névsorából világosan látszik, hogy egy kormány által is támogatott – ráadásul valóban jó minőségű – vizsgálatról van szó, biztosak lehetünk benne, hogy a kormány kommunikációjában a következő hetekbe kitüntetett szerepük lesz ezeknek az eredményeknek. Azt csak remélni tudjuk, hogy ebben a kommunikációban az is nagy hangsúlyt kap majd, hogy az eredmények a harmadik hullámról szólnak, korlátozott utánkövetési idővel, ezért nem számolnak a vakcinák hatékonyságának csökkenésével, és nem igazán teszik lehetővé a vakcinák egymáshoz hasonlítását, miközben más vizsgálatokból már világos, hogy az aktuális adatok más képet mutatnak, amelyről szintén fontos lenne hasonló tudományos igényességű információkat közzétenni.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass