Megjelent Káslerék tanulmánya a vakcinák hatékonyságáról, de fontos kérdésekre nem ad választ

2021. november 25. – 13:36

Megjelent Káslerék tanulmánya a vakcinák hatékonyságáról, de fontos kérdésekre nem ad választ
Müller Cecília országos tisztifőorvos megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját 2021. február 3-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország nem éppen a transzparencia éllovasa a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatok közlésében, a vakcinák teljesítményével kapcsolatban pedig különösen rossz volt a helyzet, hiába kérte minden szakértő és a média is az ezzel kapcsolatos adatok közzétételét. Most megtört a jég: megjelent egy tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatja be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. A legfontosabb tudnivalók röviden:

  • A tanulmány szakmailag kifejezetten jó, ami üdítő újdonság, ahogy az is, hogy közzétettek olyan adatokat, amelyekről eddig azt állították, hogy nem állnak rendelkezésre.
  • Az eredmények szerint mind az öt itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosít: a fertőzés ellen 68,7-88,7 százalékkal, míg a halálozás ellen 87,8-97,5 százalékkal véd.
  • A tanulmány komoly korlátja viszont, hogy az adatok csak júniusig tartanak, így éppen az az időszak nincs már benne, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt.
  • Márpedig egy másik hazai vizsgálatból tudjuk, hogy a vakcinák fertőzés elleni hatékonysága Magyarországon is jelentős csökkenésnek indult, de pont a mostani tanulmány által felölelt időszak után.
  • Így viszont a vakcinák összehasonlítása is csak korlátozottan tehető meg, hiszen sejthető, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek megjelenni a különbségek a vakcinák teljesítményében.

A várva várt hatékonysági adatok

Magyarországon egészen az elmúlt hetekig nem tettek közzé szakszerűen elemzett, megfelelően értelmezhető vakcinahatékonysági adatokat, noha ezek kulcsfontosságúak a koronavírus-járvány elleni fellépés értékelésében, illetve a vakcinák iránti bizalom és ezzel az átoltottság növelésében. Mostanáig egyetlen kivétel volt: Oroszi Beatrix epidemiológus egy két héttel ezelőtti előadásában mutatta be a magyarországi vakcinák hatékonyságát, de csak összesítve, vakcinákra lebontva nem.

Az első vakcinánkénti adatok szerdán jelentek meg: közzétették az első komoly vizsgálatot a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról. Ezzel most először közöltek mind az öt, Magyarországon széles körben használt vakcinára vonatkozóan hatékonysági adatokat. (Az egyadagos Janssen-vakcinával olyan kevés embert oltottak be Magyarországon a vizsgált időszakban, hogy azt nem is vizsgálták.)

Az eredményeket bemutató tanulmányt egy rangos nemzetközi szaklap, a Clinical Microbiology and Infection közölte. A kutatás a HUN-VE nevet kapta, ami a magyar vakcinahatékonyság angol rövidítése. A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is megtalálható, így nem kétséges, hogy az eredmények a hivatalos kormányzati kommunikációban is meg fognak jelenni.

A tanulmány a megfertőződés és a halálozás elleni védelmet vizsgálta 3,7 millió oltott körében, akik legalább hét napja megkapták a második adagjukat. A szerzők az NNK adataiból dolgoztak. (Az NNK-tól közérdekű adatigénylés keretében a Telex is kikérte többek között ezeket az adatokat is, de azt a választ kaptuk, hogy az NNK ezen adatok tekintetében nem adatkezelő, illetve a kért formában nincsenek meg az adatok, ezért a kérést elutasították.)

A vakcinák hatékonyságát úgy állapították meg, hogy az oltottak körében regisztrált fertőzéseket és haláleseteket összevetették az oltatlan kontrollcsoportéval. Az eredményeknél statisztikai módszerekkel kezelték a nemből, életkorból és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is. (16 év alattiak nem szerepeltek az alanyok között.)

Január 22. és június 10. közötti adatokat használtak, azaz leginkább a harmadik hullámról és az azt okozó alfa variáns elleni védelemről adnak képet az eredmények – hogy ez miért problémás, arra még visszatérünk.

Minden vakcina hatékony...

Nézzük a lényeget, azaz a vakcinák hatékonyságát!

A teljesen beoltottak körében a megfertőződés elleni védelem a vakcinától függően 68,7-88,7 százalék, míg a halálozás elleni védelem 87,8-97,5 százalék. Ez utóbbi a 16-44 évesek körében 100 százalékos, azaz senki nem halt meg teljesen oltottan ebből a korosztályból a vizsgált időszakban.

Esetszámra egyébként úgy néz ki ugyanez, hogy az oltatlanok közül 371 212, a teljesen oltottak közül 6912 fő fertőződött meg, illetve 13 533 oltatlan és 533 teljesen oltott halt meg.

Fontos külön is hangsúlyozni, hogy ezek a számok a fertőzés és a halálozás elleni védelmet mutatják. A súlyos megbetegedés, kórházba kerülés elleni védelemről, amely a halálozás megelőzése mellett a másik fő funkciójuk a vakcináknak, nincs szó a tanulmányban.

A vakcinákra lebontott eredmények:

A tanulmány is megjegyzi, hogy a vakcinákra bontott eredmények értelmezésében szem előtt kell tartani, hogy kik kapták az adott vakcinát, Magyarországon elsősorban a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinával oltották a krónikus betegségük miatt magas kockázati csoportba tartozókat, ez pedig lefelé torzíthatja a hatékonyságukat (de így is a három leghatékonyabb közé tartoznak a Szputnyik V mellett).

„A megfigyeléses vizsgálatunk demonstrálta öt különböző vakcina magas vagy nagyon magas hatékonyságát a SARS-CoV-2-fertőzés és a Covid-19-hez köthető halálozás megelőzésében” – olvasható a tanulmány konklúziójaként.

Az eredmények alapján a tanulmány szerint a vakcinák a vizsgált időszakban 9500 halálesetet előztek meg.

Korábban sok szó esett arról, hogy antitestvizsgálatok alapján a kínai vakcinával oltott idősek körében nagy arányban nem alakulhatott ki megfelelő védelem. A való világbeli hatékonysági adatok ezt alátámasztani látszanak: az összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkáló Sinopharm-vakcina a 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is. (Az AstraZeneca-vakcina esetében még alacsonyabb értéket mértek, de ott olyan kevés volt az oltott ebben a korcsoportban, hogy az statisztikailag szinte kiértékelhetetlen.)

...volt a nyár közepéig

A tanulmány komoly korlátja azonban, hogy az adatgyűjtés június 10-én lezárult, azaz az ennél későbbi időszakról nem derül ki belőle semmi. Márpedig ez nemcsak azért kulcsfontosságú, mert ezután kezdődött meg a járvány újbóli felfutása – ráadásul egy másik, új variáns megjelenése miatt –, amely az épp javában zajló negyedik hullámba torkollott. Hanem azért is, mert nemzetközi eredmények egész sorából tudni lehet, hogy a vakcinák hatékonysága az idő előrehaladtával csökkenésnek indul, ami 4-5 hónaptól már érzékelhető, de igazán 6 hónap után jelentős. (Hangsúlyozzuk: az ebben a tanulmányban is vizsgált fertőzés elleni védelemre igaz ez elsősorban, mert a súlyos betegség elleni védelem sokkal kisebb mértékben csökkent.)

Azaz a magyar tanulmány eredményei épp azt az időszakot nem mutatják be, amikor már itthon is tapasztalható volt a vakcinák hatékonyságának csökkenése.

Ebből két dolog is következik.

Egyrészt igazán nem teszi lehetővé a vakcinák egymáshoz hasonlítását, hiszen ha a vizsgált időszakban végig nagyon magas az átlag, azaz a vakcinák összesített teljesítménye, akkor már csak statisztikailag sem tudnak nagy különbségek mutatkozni: egyik vakcina sem tud jelentősen jobb vagy rosszabb lenni, ha már az átlag is ilyen magas, 80-90 százalék körüli. Ez is fontos adat, de az is érdekes, hogy mi a helyzet akkor, ha lejjebb megy az átlag, gyengül a védelem – kérdés, hogy vajon akkor milyen különbség lesz az oltóanyagok között.

Másrészt ezek az eredmények teljes mértékben megerősítik az Oroszi Beatrix által két hete bemutatott számokat, hiszen ott is 80-90 százalék körüli volt a fertőzés elleni védelem ugyanerre az időszakra. Orosziék elemzésének viszont van egy nagy erőssége: azok az eredmények sokkal tovább mentek időben, így azokból már látszott a csökkenő hatékonyság. A mostani vizsgálati időszak végét jelentő június 10. az év 23. hete. Ha megnézzük a két héttel ezelőtti előadás vonatkozó ábráját, látszik rajta, hogy szinte pontosan addig volt ilyen magas az összesített hatékonyság, és utána kezdenek lefelé menni a grafikonok görbéi, azaz pontosan azután indult csökkenésnek a fertőzés elleni védelem:

A különböző korcsoportokban mért oltáshatékonyság időbeli alakulása – Forrás: Oroszi Beatrix előadása / Telex

Ha van lényegi különbség a vakcinák teljesítményében – és vannak arra utaló jelek, hogy van –, akkor az éppen a mostani vizsgálat időszaka után, a csökkenés megindulásával jöhetett ki a különféle típusok között. A korábban felvetett gyanút mindenesetre megerősíteni látszik, hogy például a Sinopharm-vakcina már itt is a legrosszabbul teljesített, különösen az idősek körében, pedig a gyengüléshez még nem is telt el sok idő.

Ha lehetséges ilyen minőségű adatközlés, eddig miért nem volt, és most miért csak nyárig?

A tanulmány eredményeiről megkérdeztük Ferenci Tamást, az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, aki a Telexnek elmondta, hogy ezek az eredmények valóban megerősítik a két héttel ezelőtt közzétett elemzést – amelynek az elkészítésében ő is részt vett –, de ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a június 10-én záruló adatgyűjtés miatt a tanulmányból a jelenlegi helyzetre, a vakcinák aktuális teljesítményére nem sok következtetés vonható le.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az összes eddigi, szórványos adatközléssel szemben – amelyek a vakcinák teljesítményéről szóltak, viszont kontextus és megfelelő statisztikai elemzés nélkül, gyakorlatilag értelmezhetetlen formában tették őket közzé – ez a tanulmány szakmailag kifejezetten pozitív fejlemény.

„A vizsgálat metodikája kimondottan szofisztikált, nagyon szépen megcsinálták, jól meg van írva. A társbetegségekre vonatkozó információk hiányától eltekintve szerintem ennél sokkal jobbat nem lehetett volna csinálni. Megvan Magyarországon az adatgyűjtési rendszer és a szakmai tudás ahhoz, hogy egy rendes vakcinahatásossági tanulmány készüljön, ezt bizonyítja ez a cikk, ez egy hatalmas dolog” – mondta Ferenci.

„Egyetlen dologra van szükség, de arra viszont borzasztóan: hogy ne november 25-én tudjuk meg a június 10-ei eredményeket, pláne egy ilyen járványban, ahol egy hét is számít. De nagyon egyszerű a helyzet: megvan az adatszolgáltatás, megvan az elemzést végző program, egy enter leütését igényli, hogy megkapjuk az aktuális eredményeket” – mondta Ferenci.

„Miért nem lehet ezt minden egyes héten megtenni, és közzétenni az aktuális heti számokat? Itt a bizonyíték, hogy ehhez minden adott. Azonnal kiderülne az oltás hatásának gyengülése, azonnal kiderülne, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a vakcinák. Ennek ismerete fontos a lakosságnak, fontos a szakembereknek, és folyamatos nyomon követése elemi népegészségügyi érdek. Márpedig innentől semmi mást nem igényel, se pénzt, se embert, semmit, egyetlen egy dolog kell hozzá: hogy a szándék meglegyen”

– tette hozzá.

Mivel ez az első ilyen jellegű tanulmány, és a szerzők névsorából világosan látszik, hogy egy kormány által is támogatott – ráadásul valóban jó minőségű – vizsgálatról van szó, biztosak lehetünk benne, hogy a kormány kommunikációjában a következő hetekbe kitüntetett szerepük lesz ezeknek az eredményeknek. Azt csak remélni tudjuk, hogy ebben a kommunikációban az is nagy hangsúlyt kap majd, hogy az eredmények a harmadik hullámról szólnak, korlátozott utánkövetési idővel, ezért nem számolnak a vakcinák hatékonyságának csökkenésével, és nem igazán teszik lehetővé a vakcinák egymáshoz hasonlítását, miközben más vizsgálatokból már világos, hogy az aktuális adatok más képet mutatnak, amelyről szintén fontos lenne hasonló tudományos igényességű információkat közzétenni.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!