ENSZ: A világjárvány nem lassította le a klímaváltozás ütemét

2021. szeptember 16. – 18:16

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány nem lassította le a klímaváltozást, és a világ le van maradva a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló küzdelemben, hívták fel rá a figyelmet a Reuters szerint egy csütörtökön bemutatott ENSZ-jelentésben, aminek elkészítésében több nemzetközi szervezet is közreműködött.

Az Együtt a tudományban 2021 című jelentés alapján január és július között a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás az energia- és ipari szektorban már azonos vagy magasabb szinten volt, mint a világjárvány előtt, 2019 azonos időszakában, írja az MTI.

A koronavírus miatti gazdasági visszaesés és a teljes kibocsátás csökkenése csak ideiglenes megtorpanást okozott 2020-ban, és nem volt elég, hogy visszafordítsa az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedését a légkörben, jelezte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Bár a világjárvány okozta visszaesés láttán számos felhívás hangsúlyozta a világgazdaság fenntarthatóbb módon történő újjáépítésének szükségességét, Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint a jelentés rámutat, hogy „2021-ben eddig nem a jó irányba haladtunk”.

„Ez egy kulcsfontosságú év a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából” – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár a közleményében. Szerinte még mindig jelentősen le vagyunk maradva attól, hogy elérjük a párizsi megállapodás céljait. Mint emlékeztetett, a hőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest.

Az ENSZ adatai szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet a 2017 és 2021 közötti időszakban a valaha mért legmagasabbak közé tartozott. A becslések szerint 1,06 Celsius-foktól 1,26 Celsius fokig terjedő mértékben nőtt az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti (1850–1900) szinthez képest.

Gyerekek vizet gyűjtő embereket ábrázoló jégszobrokkal Londonban 2021. szeptember 15-én. A Water Aid szervezet a víz fontosságára és a klímaváltozás hatásaira akarja felhívni a figyelmet a performansszal – Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP
Gyerekek vizet gyűjtő embereket ábrázoló jégszobrokkal Londonban 2021. szeptember 15-én. A Water Aid szervezet a víz fontosságára és a klímaváltozás hatásaira akarja felhívni a figyelmet a performansszal – Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

A Reuters azt írja a csütörtökön kiadott jelentésre hivatkozva, hogy 40 százalék az esélye annak, hogy a következő öt évből valamelyikben a globális átlaghőmérséklet legalább 1,5 fokkal magasabb lesz az iparosodás előtti szintnél. Ez az érték 2025-ig akár 1,8 fokra is emelkedhet. Ha a klímacélok teljesülnek is, a felmelegedés miatt 2300-ra a tengerszint 0,3 és 3,1 méter közötti mértékben emelkedhet.

„Nem hallottunk elég kötelezettségvállalást, de az enyhítésre irányuló politikai törekvés erősebb, mint valaha” – mondta Taalas. A WMO vezetője felidézte, hogy milyen drámai változásokon ment át az emberek mindennapi élete a járvány miatt, és mennyivel kevesebb változtatás is elég lenne a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez.

A főtitkár sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: „ha kudarcot vallunk az éghajlatváltozás mérséklésével, akkor a probléma tartósan, több száz vagy akár több ezer évre állandósul. Ennek a gazdasági életre és az emberi jólétre gyakorolt hatásai sokkal drámaibbak lehetnek, mint a koronavírus-járványéi”.

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben az emisszió koronavírus-járvány miatti csökkenése ellenére, írtuk már áprilisban is. A szén-dioxid koncentrációjának növekedését az emberi tevékenység okozza, főként a fosszilis üzemanyagok égetése és a fakitermelés.

A globális kibocsátás ideiglenesen csökkent 2020-ban a közlekedés és szállítás mérséklődésével és a gazdasági aktivitás visszaesésével a koronavírus-járvány miatt. Ez a csökkenés azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy tartósan hatással legyen a szén-dioxid légköri beépülésére. A koncentráció növekedésének lassításához vagy leállításához jóval nagyobb, hosszú távú emissziócsökkentésre van szükség.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change) arra figyelmeztetett akkor, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való korlátozásához legkésőbb 2050-re el kell érni a nettó nulla kibocsátást. Ehhez a károsanyag-kibocsátást a nullához lehető legközelebbi értékre kell csökkenteni, és lépéseket kell tenni a fennmaradó szennyezés elnyelése érdekében. Ilyen például a fák ültetése.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!