Most dől el, mekkora mozgásteret kap Biden

2021. január 05. – 21:17

frissítve

Most dől el, mekkora mozgásteret kap Biden
Joe Biden kampányol a georgiai szenátorjelöltek mellett Atlantában 2021. január 4-én – Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Két héttel Joe Biden elnöki beiktatása előtt, a kedden tartott georgiai szenátorválasztásokon dől el, hogy melyik pártnak lesz többsége az amerikai kongresszus felsőházában: ha a demokraták mindkét széket megszerzik, az sokat dobhat Biden terveinek megvalósításán, de az sem jelenti, hogy bármilyen döntése simán átmenne; ha viszont csak egyet is megtartanak a republikánusok, akkor akár a kabinettagok kinevezésének is keresztbefeküdhetnek. Habár a szavazólapon nincs fent, de az állam republikánus vezetését a novemberi választás óta támadó Donald Trump legalább annyira előtérben volt az elmúlt hetekben Georgia életében, mint a szenátorai.

Sűrű két nap ez az amerikai politikában, miután a Trumphoz hű republikánusok szerdán az elektori szavazatok formális összeszámolásakor az eredmények megtámadását ígérik, ami nem változtat azon, hogy Bident január 20-án beiktatják, de komoly feszültséget hozott a párt politikusai között. A legkínosabb helyzetbe azonban Mike Pence alelnök kerülhet.

Trump egyórás telefonon nyomasztotta a georgiai tisztviselőt

Annak ellenére, hogy mind az ötven tagállam és a fővárosi körzet is véglegesítette az amerikai elnökválasztási eredményeket, az elektori kollégium pedig december 14-én hivatalossá is tette, hogy Biden 306, Trump pedig 232 elektori szavazatot szerzett, Donald Trump továbbra sem hajlandó hivatalosan elismerni vereségét. Az elnök megalapozott bizonyítékok nélkül csalást kiált, pedig jogászaival hatvanszor pattantak vissza a különböző szintű bíróságokról, tisztviselők minden idők legbiztonságosabb szavazásáról beszéltek, és azóta elküldött igazságügyi minisztere, Bill Barr szerint sem történt széleskörű csalás.

Azt lehetett tudni, hogy a választás óta eltelt hónapokban Trump többször is közvetlenül beszélt tagállami republikánus politikusokkal, tisztviselőkkel, és megpróbálta valahogy elérni, hogy végül őt hozzák ki győztesen. Azonban vasárnap volt a legszembetűnőbb példája annak, hogy milyen nyomásgyakorlásokkal próbálhatott meg Trump hatalmon maradni, miután a Washington Post nyilvánosságra hozta az elnök és a georgiai eredményekért felelős helyi republikánus miniszter, Brad Raffensperger, valamint jogászaik egyórás telefonbeszélgetését.

Raffensperger tart sajtótájékoztatót a számlálás állásáról 2020. november 6-án Atlantában – Fotó: Jessica McGowan / Getty Images / AFP
Raffensperger tart sajtótájékoztatót a számlálás állásáról 2020. november 6-án Atlantában – Fotó: Jessica McGowan / Getty Images / AFP

A felvételen Trump hízelgéssel, könyörgéssel és fenyegetéssel is megpróbálta rávenni Raffenspergert a neki kedvező újraszámolásra, meglebegtetve, hogy nagy kockázatot vállal, amennyiben nem így tesz, mert szerinte bűncselekményt követ el, ha nem jelenti a csalásokat. Trump többek között arról beszélt, hogy 11 780 szavazat előkerítését szeretné, mert azzal megnyerné az államot, ami szerinte meg is történt, csak a végeredmény téves.

Raffensperger és jogásza ugyanakkor végig elhárították Trump kéréseit, arra utalva, hogy többször is cáfolt összeesküvés-elméleteket hangoztat, és Biden georgiai győzelme szabályos volt. Georgiában megszámolták, aztán pedig kézzel és géppel is újraszámolták a szavazatokat, és nem találtak nagyobb eltéréseket. Raffensperger példaként említette, hogy nem több száz, vagy pedig több ezer halott embert találtak, akik nevében szavazhattak, hanem csak kettőt. Ezen a táblán tételesen vették át a telefonbeszélgetésen hallható állításokat:

Trump egyébként akkor is elbukta volna a választást, ha Georgiában ő győz, a kitartó nyomásgyakorlás jegyében azonban állítólag további négy, Biden által megnyert csatatérállamba is intézett szombaton hasonló telefonokat.

A demokraták szerint visszaélt a hatalmával

Az ügyet robbantó Washington Post szerint Trump több kijelentése is problémás lehet, de az szerintük ügyészeken múlik, hogy megfogalmaznának-e konkrét vádakat ezek alapján. Mások viszont úgy vélték, hogy többek között a zsarolást és más jogi eseteket is felvethetett Trump telefonja. Arra többen is felhívták a figyelmet, hogy nagyon hasonló telefonbeszélgetésben próbált Trump nyomást gyakorolni másfél éve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden fia, Hunter Biden ukrajnai kapcsolatainak ügyében, emiatt pedig impeachmentet kezdeményezett ellene a demokrata többségű képviselőház (a republikánus többségű szenátus pedig később felmentette).

Az Axios gyűjtésében több demokrata politikus, például Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő most is impeachment lehetőségéről beszélt, míg Kamala Harris megválasztott alelnök szerint Trump visszaélt elnöki hatalmával. Biden egyik tanácsadója úgy kommentálta a telefonbeszélgetést, hogy az egyértelműen mutatja, Trump a saját pártjának egy tisztviselőjét nyomasztja és fenyegeti, hogy felülírja egy állam törvényes, hitelesített eredményét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy kell-e bármilyen jogi üggyel szembenéznie a telefon miatt Trumpnak, miután távozik a Fehér Házból január 20-án, de első körben az a kérdés, hogy milyen hatása lesz Georgiában annak, hogy hónapokon át megkérdőjelezte az államban az elnökválasztás végeredményét, és keményen támadta a helyi republikánus vezetést.

»» Kattintson ide a legfrissebb hírekért! ««

Ezen a két választáson múlik a szenátus

Georgiában ugyanis kedden tartják mindkét szenátusi választás második fordulóját (az egyik esetben időközi szavazásról van szó), miután november 3-án egyik jelölt sem ért el legalább 50 százalékot. A pótválasztások igazi tétjét pedig az adja, hogy a republikánusoknak 50-48 fős többségük van a vasárnap felállt új szenátusban, ha viszont mindkét georgiai széket elnyerik a demokraták, akkor az 50-50-es felállás ellenére azért kerülnek többségbe a képviselőház mellett a felsőházban is, mert szavazategyenlőség esetén a szenátus elnökeként Kamala Harris alelnök szavazata döntene.

A novemberi első fordulóban a 2015 óta szenátor, korábban a Reebok vezérigazgatójaként dolgozó David Perdue 49,7 százalékkal végzett a 47,9 százalékot elért, volt oknyomozó újságíró Jon Ossoff előtt. Az időközi előtt nem volt előválasztás, ezért ott a 2019-ben a kormányzó által kinevezett Kelly Loefflernek, az Atlanta Dream WNBA kosárlabdacsapat tulajdonosának és Raphael Warnock tiszteletesnek másik republikánus és demokrata jelöltekkel is szembe kellett néznie. Végül Warnock 32,9, Loeffler 25,9 százalékot kapott. A pótválasztások előtt szembetűnő volt, hogy számos nívósabb közvélemény-kutató nem készített pollt, de a FiveThirtyEight felméréseket összesítő és súlyozó modelljében

Ossoff 1,8, Warnock pedig 2,2 százalékponttal vezetett a republikánus szenátorok előtt – vagyis az utolsó pillanatban is rettentő szorosnak ígérkezett a választás.

A hajrában ennek megfelelően Trump, Biden, Harris és Mike Pence alelnök is bedobta magát az államban. Autós nagygyűlésén Biden arról beszélt, hogy karrierje során először egyetlen tagállam utat mutathat, nemcsak a következő négy évre, hanem a következő generációnak. Közvetlenül nem beszélt a telefonról, de azt mondta, hogy „politikusok nem ragadhatják magukhoz a hatalmat”. Trump több ezer híve előtt továbbra is azt hangoztatta, hogy csak csalás miatt bukhatta el az államot, de azt is hangsúlyozta, hogy a georgiai választás az utolsó védvonal a demokratákkal szemben.

Donald Trump kampányol a republikánus jelöltek mellett 2021. január 4-én Atlantában – Fotó: Mandel Ngan / AFP
Donald Trump kampányol a republikánus jelöltek mellett 2021. január 4-én Atlantában – Fotó: Mandel Ngan / AFP

Kit mozgósított jobban?

1992 óta a republikánusok nyolcból hét második fordulóban javítani tudtak az első körös eredményükhöz képest Georgiában, most mégis nehezebb helyzetbe kerültek az országos politika reflektorfényében. Trump kifejezetten aktív maradt az elnökválasztás óta eltelt időszakban is, amivel sok georgiai szavazót feltüzelhetett, azonban közben a helyi republikánus vezetéssel hadakozva a mérsékeltebbeket vagy a függetleneket elfordíthatta a szenátoroktól, és a demokraták szimpatizánsai sem kényelmesedhettek el.

Trump a szombati telefonbeszélgetésben a Vox szerint azzal támadta Raffenspergert, hogy szerinte „azért nem fog sok ember elmenni szavazni, amit az elnökkel szemben tett, mások pedig negatívan szavaznak majd”. Ezzel szemben viszont pont a megalapozatlanul csalásról szóló retorika is visszaüthet: több republikánus támogató ugyanis hetekkel ezelőtt nem értette, hogy miért menjen el szavazni, ha „úgyis el lesz csalva” a választás. Az is egy furcsa helyzetbe hozta a két republikánus szenátort, hogy Trump visszadobta a védelmi költségvetést, amit végül a vétóját egész elnöksége alatt először felülírva fogadott el a kongresszus – Loeffler korábban azzal kampányolt, hogy mindig Trump mellett szavazott -, míg a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére csak hónapok alatt kiszenvedett csomag esetében a szenátusi republikánus vezetéssel került szembe az elnök.

Perdue és a magát „Attila, a hunnál is konzervatívabbnak” nevező Loeffler Trump hívének számított korábban is, például már a szavazatok újraszámolásakor támadták, és lemondásra szólították fel Raffenspergert. Perdue a kiszivárgott telefon ügyében a Fox Newson undorítónak nevezte, ha bármelyik párt tisztviselője titokban felvesz egy telefonbeszélgetést az elnökkel, aztán pedig kiszivárogtatja azt. Loeffler egy hétfői kampányeseményen nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, a Twitterére viszont kiírta, hogy a szerdai kongresszusi szavazáson nem fogadja el a november 3-i választás eredményét.

A demokraták a kongresszusi szavazásokkal is kampányoltak, vasárnap pedig Ossoff kijelentette, hogy Trump telefonja közvetlen támadás volt a demokrácia ellen, és azzal vádolta a két republikánus szenátort, hogy nem voltak képesek megvédeni a georgiai választókat ettől. Warnock pedig azt követelte Loefflertől, hogy helyezze Georgia érdekeit a sajátjai elé.

Előzetesen megint rekordrészvétel volt

Azt nem lehetett előzetesen felmérni, hogyan csapódik le a választás tétje a szavazóknál: a demokraták azzal kampányoltak, hogy ezen múlik Biden ígéreteinek a megvalósítása, míg a republikánusok azzal érveltek, hogy őket támogatva lehet elkerülni a demokraták teljes többségét. Általában hajlanak arra a nem annyira elkötelezett szavazók, hogy ne összpontosuljon egy kézben teljesen a hatalom, azonban Trump aktív jelenléte ezt is felülírhatta, és a gazdaságélénkítő csomag körül elhúzódó patthelyzet is sokaknál számíthatott a döntésben.

Előzetesen több mint hárommillióan szavaztak, egymillióval többen, mint korábban bármikor pótválasztáson, viszont a New York Times szerint hétfőig 1,2 millióval kevesebben, mint a novemberi választásnál. A demokratáknak kedvezett, hogy a feketék közül többen szavaztak előzetesen, mint novemberben, míg a republikánus többségű részeken alacsonyabb volt a lelkesedés. Azonban a republikánusok bízhattak a választás napi szokásosan erős mozgósításban, és abban is, hogy novemberhez képest valamelyest emelkedett az előzetesen szavazók átlagéletkora.

Szavazók egy atlantai szavazóhelyen 2021. január 5-én – Fotó: Micheal M. Santiago / Getty Images / AFP
Szavazók egy atlantai szavazóhelyen 2021. január 5-én – Fotó: Micheal M. Santiago / Getty Images / AFP

Habár a legtöbben minden bizonnyal úgy szavaznak majd, mint novemberben, és alapvetően a pártvonalak mentén, az sem kizárt, hogy végül az egyik választást a demokraták, a másikat a republikánusok nyerik. Ebben az esetben a FiveThirtyEight szerint sokkal nagyobb esélye van annak a forgatókönyvnek, hogy Perdue és Warnock győzne, a demokrata jelölt az állam első fekete szenátora lehetne.

Az 50-50 sem jelent mindig zöld utat

A demokraták csak akkor szerzik meg a szenátusi irányítását, ha mindkét versenyt behúzzák. Azonban még ebben az esetben sem lenne sima útja Bidennek, hogy a környezetvédelem, az egészségügy és a gazdasági reformok terén megvalósítsa kampányígéreteit (ezekről itt írtunk részletesebben). Egyáltalán nem egyszerű huzamosabb ideig az alelnök perdöntő szavazatára támaszkodni, ráadásul a demokrata szenátorokon belül sincs mindenben egység, vannak olyan centristák, mint például Joe Manchin nyugat-virginiai vagy az arizonai szenátorok, akik a liberálisabb intézkedéseket ellenezhetik.

Ráadásul legalább 60 szavazatra van szüksége az obstrukcióbiztos többséghez. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője pedig már Barack Obama első ciklusa alatt is megmutatta, hogyan tudja sorozatban elgáncsolni a demokrata elnök nagyívű elképzeléseit, pedig akkor 59 szenátoruk is volt egy ideig a demokratáknak.

Viszont mindkét georgiai szenátori hely elnyerésével a demokraták, nem pedig McConnell dönthetné el, hogy egyáltalán mi kerül a szenátus elé vitára. Emellett pedig jobb helyzetben lennének a bizottságokban, jóval könnyebben tudnák jóváhagyni Biden leendő kabinetjének tagjait, vagy éppen a szövetségi (vagy ha úgy alakul legfelsőbb) bírójelölteket.

Általában formalitás, most nem teljesen lesz az

Ha nagyon szorosan alakulnának a georgiai választások, akkor az sem teljesen kizárt, hogy ezúttal is várni kell majd, és a kongresszus szerdai összevont üléséig és az azzal párhuzamosan Washingtonban tervezett Trump-párti tüntetésig sem derül ki a végeredmény.

Egy lépés még hátravan ugyanis az elektori kollégium szavazása és az elnök január 20-i beiktatása között: szerdán a kongresszus két házának összevont ülésén kibontják az egyes államok elektori szavazatait összesítő borítékokat, és hivatalosan is megszámolják azokat. Normális esetben tényleg teljesen formális eseményről lenne szó, azonban ezúttal jóval nagyobb felhajtás várható, még ha az elnökválasztás eredménye nem is fog ettől változni.

Az egyes államok elektori szavazatai ellen ugyanis lehet élni beadványokkal. Ha egy képviselő és egy szenátor is támogat egy beadványt, akkor azt a képviselőházban és a szenátusban is legfeljebb két-két órán át meg kell vitatni. Azt már tudni lehetett, hogy a képviselőházban nem kevesen, akár 140-nél is többen készülnek az eredmények megtámadására, de az elektori kollégium után végül a Biden győzelmét elismerő McConnell arra kérte a szenátusi frakciót, hogy ne kérdőjelezzék meg január 6-án az elektori szavazatokat.

Előbb azonban Josh Hawley missouri szenátor jelentette be, hogy mégis ezt fogja tenni, majd pedig a texasi Ted Cruz vezetésével további 11 szenátor állt elő egy levéllel. Ők azt akarják, hogy állítsanak fel egy kétpárti kongresszusi bizottságot, aminek aztán tíz nap alatt rendkívüli vizsgálatot kellene lefolytatnia.

Ted Cruz egy sajtótájékoztatón 2020. október 27-én – Fotó: Grame Jennings / POOL / AFP
Ted Cruz egy sajtótájékoztatón 2020. október 27-én – Fotó: Grame Jennings / POOL / AFP

Ez ellen aztán megint másik oldalon hat demokrata és négy republikánus szenátor is közös levélben kérte az eredmények hitelesítését, és több republikánus szenátor és képviselő is bírálta Cruzék tervét. Az összes, még ma élő, tíz volt védelmi miniszter is a választási eredmények elfogadására kérte Trumpot és támogatóit. Biden szóvivője szombaton politikai színjátéknak minősítette a republikánusok tervét, Bernie Sanders vermonti szenátor pedig a CNN szerint szánalmasnak, és alkotmányellenesnek nevezte a próbálkozást. Szerinte Trump és jobboldali szélsőségesek nem akarják elfogadni az emberek akaratát.

Trump kongresszusi szövetségesei kiharcolhatják ezeket a vitákat, azonban bármelyik állam elektori szavazását csak abban az esetben tekintenék semmisnek, ha arról mindkét ház együttesen dönt. A képviselőházban a demokraták vannak többségben, de emellett számos republikánus szenátor jelezte, hogy nem kérdőjelezné meg a hivatalos elektori eredményeket.

Ezért ez leginkább csak időhúzásra lehet jó, a végeredményen semmit nem változtat majd.

Ez a gyakorlat egyébként nem példa nélküli, az 1968-as és a 2004-es elnökválasztás után is sikerült vitára bocsátaniuk képviselőknek és szenátoroknak egyes elektori eredményeket. Legutóbb Ohióban kérdőjelezte meg formailag egy demokrata képviselő és egy demokrata szenátor az eredményeket – valójában a választási infrastruktúra reformját sürgették tiltakozásukkal -, de a beadványukat aztán leszavazták az alsó- és a felsőházban is. Azonban minden bizonnyal most lesz a legnagyobb ilyen szembefordulás az eredményekkel az elmúlt 150 évben.

Még Pence-t is előveheti az elnök

McConnell nem véletlenül akarta, hogy a szenátorok zárjanak össze: így ugyanis egymás ellen kell majd szavazniuk a republikánusoknak. Az egyébként Trump támogatójának számító Tom Cotton arkansasi szenátor és Paul Ryan volt házelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremthet, és többen is arra utaltak, hogy pont a hagyományosan a tagállamok szuverenitását hangoztató republikánusok próbálnának meg szövetségi szintről felülírni hitelesített eredményeket.

Az eredményeket megtámadó republikánusok célja leginkább az lehet, hogy jó pontokat szerezzenek Trumpnál és bázisánál, hiszen a felmérések szerint a republikánus szavazók háromnegyede nem gondolja, hogy Biden tisztességesen nyerte volna meg a választást, és nem szívesen haragítanák magukra Trumpot és a mögötte álló több tízmillió szavazót. Trump Twitter-cunamija lesújtott már kormányzókon kívül befolyásos szenátorokra is, és úgy tűnik, saját alelnöke is kínos helyzetbe kerülhet az elnök szemében. „Remélem, hogy Mike Pence sikerrel jár értünk. Ha nem, akkor nem fogom annyira szeretni” – mondta Trump a georgiai nagygyűlésen.

A szenátus elnökének számító Pence vezetésével tartják ugyanis az összevont ülést, ebben a mínőségében viszont semmilyen alkotmányos jogköre nincs az eredmények felülbírálatára. Előzetesen próbált egyensúlyozni, a bíróság mellett ő is elutasította ügyvédein keresztül azt a jogi keresetet, amit republikánus képviselők adtak be, hogy levezető elnökként kidobhassa az elektori szavazatokat, de üdvözölte a tizenkét republikánus szenátor levelét. Elég sokatmondó lesz, mit reagál Trump, ha Pence kénytelen lesz bejelenteni Biden győzelmét.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!