Most vésik kőbe Biden győzelmét

2020. december 14. – 16:10

frissítve

Most vésik kőbe Biden győzelmét
Az elnök beiktatásának helyszínét készítik elő a Capitolium épülete előtt, 2020. december 11-én Washington DC-ben – Fotó: Stefani Reynolds / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Közel hat héttel a november 3-i elnökválasztás után, hétfőn szavaz az egyes államokban kiválasztott küldöttekből álló elektori kollégium, ami hivatalosan is az Egyesült Államok leendő elnökévé nyilvánítja majd Joe Bident. Az elektori szavazást általában nem kíséri hatalmas figyelem, hiszen leginkább csak formalitásról van szó, ezúttal azonban azért lesz a szokásosnál látszólag nagyobb súlya, mert Donald Trump továbbra sem hajlandó hivatalosan elismerni vereségét, és megalapozott bizonyítékok nélkül csalást kiált.

Az egymást követő határidők csak újra és újra megerősítették eddig Biden győzelmét, de még így is vízválasztót jelent az elektori szavazás, ahogy egyre közelebb kerül a demokrata elnök január 20-i beiktatása. Az elektorok döntése után ugyanis az eddiginél is nagyobb nyomás lesz az eddig kiváró republikánus törvényhozókon, hogy ha Trump esetleg továbbra sem hajlandó erre, ők akkor is ismerjék el Biden győzelmét. Viszont olyanok is vannak, akik januárban a kongresszusban az elektori döntést is megtámadnák.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!

Sorra pattantak le a bíróságokról

A múlt héten mind az ötven tagállam és a fővárosi körzet is véglegesítette az amerikai elnökválasztási eredményeket, amik alapján Biden 306, Trump pedig 232 elektort szerzett. Biden országosan 7 millióval kapott több szavazatot, de az Egyesült Államokban az egyes államokban elért eredmények, és az azok alapján kiosztott elektorok számítanak.

Noha hetek után végül engedélyezte, hogy megkezdődhessen a hatalomátadás technikai folyamata, miniszterei így már az átadásról egyeztetnek Biden csapatával, Melania Trump first lady pedig állítólag a személyes bútoraik átszállítását szervezi a Mar-a-Lagó-i golfcentrumba, Donald Trump továbbra sem hajlandó elismerni vereségét. Arról itt írtunk részletesen, hogy mik játszhattak szerepet ebben, például az is lehet az egyik ok, hogy a Fehér Házból távozva rengeteg korábbi jogi eljárás szakadhat a nyakába adóügyektől kezdve zaklatási vádakig.

Donald Trump Georgiába indul helikopterével a Fehér Ház kertjéből – Fotó: Al Drago/Getty Images

A választás óta eltelt hetekben Trump ügyvédei egymás után adták be a jogi kereseteket a tagállamok különböző szintű bíróságaira, de semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni, ami kitejredt csalásra utalt volna. A Vox által idézett gyűjtés alapján eddig legalább 57-szer pattantak vissza, és mindössze egy kisebb esetben ítélt nekik kedvezően a bíróság a választás óta. A múlt héten a legfelsőbb bíróság is két esetben visszautasította a hozzájuk beadott kereseteket: előbb a Republikánus Párt helyi szervezete kérte a pennsylvaniai eredmények érvénytelenítését, majd pedig a texasi főügyész akarta volna kizárni a hétfői elektori szavazásból Georgiát, Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint.

Ezt a nagy felzúdulást kiváltó keresetét további 17, szintén republikánus állam főügyésze, Trump és 126 republikánus kongresszusi képviselő is támogatásáról biztosította. A legfelsőbb bíróságban 6-3-as konzervatív többség van, három bírát maga Trump küldött a testületbe, azonban pénteken rövid úton visszadobta a keresetet, jelezve, hogy nem látja, miért szólhatna bele Texas abba, másik államok hogyan bonyolítják le a választásukat. „A legfelsőbb bíróság cserben hagyott minket. Semmi bölcsesség, semmi bátorság!” – írta ki Trump a Twitterére. Ennek ellenére szombaton azt is hozzátette, hogy „a küzdelem még csak most kezdődik.”

A retorikai fogások ellenére azonban az elektorok hétfői szavazása pontot tesz a tagállamokban eddig beadott bírósági keresetek végére, még ha Trump más úton folytatná is az eredmények, és immáron az elektori szavazatok megkérdőjelezését.

Eljött az elektorok ideje

A régről megmaradt rendszer alapján az elnökválasztáson valójában arról döntenek a szavazók, hogy az egyes államokban, valamint a fővárosban, Washington D.C.-ben elnyerhető 538 elektort melyik jelölt nyerje el. Maine és Nebraska a kongresszusi körzetei alapján is oszt elektorokat, de a többi államban a lakosságarányosan meghatározott összes elektort a győztes kapja. Az elektorok valódi emberek, akik most hétfőn egy újabb közvetett voksoláson aztán a november 3-i választás eredményét leképezve megszavazzák az elnököt.

Az alkotmány értelmében a kongresszus tagjain, vagy más, szövetségi tisztségeket betöltőkön kívül bárki lehet elektor. A helyi állami pártszervezetek választották ki őket még a szavazás előtt, általában a pártok helyi tisztviselői, aktivisták, támogatók vagy akár a jelöltek rokonai, barátai tartoznak közéjük. Idén az AP szerint köztük van New Yorkban Hillary Clinton 2016-os demokrata elnökjelölt, Kristi Noem, Dél-Dakota republikánus kormányzója vagy éppen Georgiában a demokraták 2018-as kormányzójelöltje, Stacey Abrams.

Azért is próbálnak a lehető legmegbízhatóbb küldötteket kijelölni, és bebiztosítani magukat a pártok, mert az elektorok szavazata több államban egyáltalán nem kötött, vagy korábban például csak egyszerű pénzbüntetés járt a lázadó elektoroknak. Az idei választáson minden korábbinál több helyen próbálták kötelezni őket, így 32 államban és a fővárosi körzetben arra kell szavazniuk, aki nyerte elnyerte őket.

Hillary Clinton felszólal a virtuális 2020-as Demokrata Nemzeti Kongresszuson 2020. augusztus 20-án – Fotó: David Cliff / NurPhoto / Getty Images

Trumpék jogi kereseteinek egyik célja éppen az volt, hogy Biden ne érhesse el az elektorok hivatalos szavazásán a győzelemhez szükséges legalább 270 voksot, azonban az összes állami delegáció szavaz hétfőn. Bidennek pedig jóval nagyobb az előnye a 270-hez képest, miközben a kiszavazó elektorok még soha nem változtatták meg egy választás végeredményét.

Tömeges kiugrálások sem voltak jellemzőek az utóbbi évtizedekben, habár pont négy éve hét elektor sem maradt hű államának eredményéhez, ketten Trumptól, öten Clintontól pártoltak el.

1948 óta 2016-ban fordult elő először, hogy egynél több lázadó elektor volt.

Az elektori kollégium nem egy helyen gyűlik össze, minden állam küldöttei a saját államuk által kijelölt helyen, általában a helyi törvényhozás épületében találkoznak, de Delaware-ben például egy tornacsarnokban, míg Nevadában a koronavírus-járvány miatt csak online tartják meg a szavazást. Az elmúlt hetek felfokozott hangulatára jellemző, hogy Michiganben a 16 elektornak rendőri védelmet ajánlottak az útra, mert tüntetések várhatók a törvényhozás épületénél.

Csak a nap végére lesz hivatalos, hogy ezúttal voltak-e lázadók, mennyi elektori szavazattal zárt Biden és Trump: elsőként Oklahomában gyűltek össze az elektorok magyar idő szerint délután négykor, aztán folyamatosan jönnek az újabb államok egészen magyar idő szerint késő estig. Biden hivatalosan Kalifornia után ugorhatja át a szükséges 270 elektort majd valamikor este 11 után, írja a New York Times. Az elektorok papíron szavaznak, a voksokat a helyszínen hitelesítik, majd a kormányzó által az állami szavazatszámokat mellékelve megküldik hat különböző helyre, köztük a szövetségi kongresszusba.

Vannak, akik a kongresszusban támadnák meg az eredményt

Bármennyire is mérföldkőnek tekinthető, az elektori kollégium döntéséhez kapcsolódik még újabb határidő, amit a republikánusok közül többen ki is aknáznának. Az elektori szavazatoknak ugyanis december 23-ig kell megérkezniük a kongresszusba, ami január 3-án ül újra össze. Január 6-án hivatalosan is szentesítenie kell az elektorok döntését, hogy az elnököt aztán két héttel később, január 20-án délben beiktathassák.

A kongresszus két házának összevont ülését a szenátus elnökének számító Mike Pence leköszönő alelnök vezetésével tartják majd meg, és bontják ki az egyes államok elektori szavazatait összesítő borítékokat. Ezek ellen viszont lehet élni beadványokkal, és Trumphoz közel álló republikánusok, például az Axios szerint Mo Brooks alabamai képviselő már jelezték, hogy január 6-án a kongresszusban támadnák meg több állam elektori eredményét. Ha egy képviselő és egy szenátor is támogat egy beadványt, akkor azt a képviselőházban és a szenátusban is legfeljebb két-két órán át meg kell vitatni.

Trump kongresszusi szövetségesei kiharcolhatják ezeket a vitákat, azonban bármelyik állam elektori szavazását csak abban az esetben tekintenék semmisnek, ha arról mindkét ház együttesen dönt. A képviselőházban a demokraták vannak többségben, de a felsőházban is több republikánus szenátor jelezte, hogy nem kérdőjelezné meg a hivatalos elektori eredményeket.

Ezért ez leginkább csak időhúzásra lehet jó, a végeredményen semmit nem változtatna.

Ez a gyakorlat egyébként nem példa nélküli, az 1968-as és a 2004-es elnökválasztás után is sikerült vitára bocsátaniuk képviselőknek és szenátoroknak egyes elektori eredményeket. Legutóbb Ohióban kérdőjelezte meg egy demokrata képviselő és egy demokrata szenátor George W. Bush győzelmét, de a beadványukat aztán leszavazták az alsó- és a felsőházban is.

Mennyien ismerik el Biden győzelmét, ha megszavazzák az elektorok?

Olyanok tehát biztos lesznek, akik egészen január 6-ig vitatni fogják az eredményt, a nagyobb kérdés, hogy az elektori kollégium után mit lép a kongresszusi republikánusok többsége. Sokan várhatnak arra, hogy Trump elismeri-e vajon a vereségét a hétfői elektori szavazás után, és több republikánus politikus is úgy vélte, ezt kellene tennie. Mások szerint azonban Trump könnyen lehet, hogy soha nem fogja hivatalosan elismerni az eredményt.

Trump továbbra is csalást kiáltva november végén annyit mondott ki, hogy elhagyja a Fehér Házat, ha az elektorok Bident választják meg, de a Fox Newsnak szombaton még arról beszélt, hogy egyáltalán nem állnak le az eredmény megkérdőjelezésével. Arra sem volt hajlandó választ adni, hogy részt venne-e Biden beiktatásán. Korábban erről annyit mondott, hogy már eldöntötte, de egyelőre nem közli nyilvánosan.

Trump véleményével szembemenve eddig csak 11 republikánus szenátor és csak 13 kongresszusi képviselő ismerte el valamilyen formában Bident a megválasztott elnöknek. A többiek közül többen aktívan támogatták Trumpot, amikor csalást kiáltott, az említett texasi kereset mögé lényegében a kongresszusi képviselők 60 százaléka, köztük Kevin McCarthy frakcióvezető is beállt, noha számos jogász minősítette abszurdnak a felvetést, míg Chris Murphy demokrata szenátor például úgy vélte, hogy ez volt „a legsúlyosabb próbálkozás a demokrácia semmibe vételére az országunk történetében.”

Sokan mások nem hangoztatták maguk is a csalásvádakat, de a szenátusi vezetőjükhöz, Mitch McConnellhez hasonlóan azt ismételték, hogy meg kell várni a jogi eljárások végét, egyébként pedig az alkotmány előírásai alapján be fogják iktatni január 20-án az új elnököt.

A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell 2020. december 11-én távozik Capitolium épületéből – Fotó: Stefani Reynolds / Getty Images

A Vox szerint a republikánus törvényhozók kivárását többek között az is magyarázhatta, hogy a felmérések szerint a republikánus szavazók háromnegyede nem gondolja, hogy Biden tisztességesen nyerte volna meg a választást, és nem szívesen haragítanák magukra Trumpot és a mögötte álló több tízmillió szavazót. Trump Twitter-cunamija lesújtott már például Brian Kemp georgiai és Doug Ducey arizonai kormányzóra, akik a törvényeket betartva jártak el a választási eredményeknél, hiába követelt az elnök beavatkozást. Trump válaszul arra szólította fel támogatóit, hogy váltsák le a két republikánus kormányzót a következő választáson, és bármelyik kongresszusi képviselő és szenátor könnyen egy Trump-ellenjelölttel találhatja szemben magát a legközelebbi előválasztáson.

Ettől függetlenül lehet, hogy az elektori kollégium korábbiakhoz hasonlóan egyértelmű eredménye után többen nem várnak majd tovább. A CNN szerint Chuck Grassley iowai szenátor például azt vetítette előre, hogy Biden lesz a megválasztott elnök, ha végzett az elektori kollégium, és Jerry Moran kansasi szenátor is azt mondta, ha baj van a választási folyamattal, azt ki kell majd javítani, de egy választás eredményét nem lehet négy évig vitatni. McConnell kitért a válasz elől, hogy ő maga elismerné-e hétfő után Biden győzelmét, a képviselőházi vezetőjük, McCarthy viszont arra utalt, hogy ő továbbra sem tenné ezt meg.

A georgiai szenátorválasztásokon sok múlik

Voltak olyan vélemények, hogy a republikánusok többek között a Georgiában tartott szenátori választások január 5-i második fordulói miatt sem siettek lecsillapítani feltüzelt táborukat, és semmiképpen sem akarták magukra haragítani Trumpot. A republikánusoknak 50-48 fős többségük van az új szenátusban, ha viszont mindkét georgiai széket elnyerik a demokraták, akkor többségbe kerülnek a képviselőház mellett a felsőházban is, mert szavazategyenlőség esetén a szenátus elnökeként Kamala Harris alelnök szavazata döntene.

Azonban Trump a helyi kampányrendezvényeken is kemény támadást intézett a georgiai republikánus vezetés ellen, miközben a megalapozatlanul csalásról szóló retorika visszaüthet rájuk: több republikánus támogató ugyanis nem értette, hogy miért menjen el szavazni, ha „úgyis el lesz csalva” a választás. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő és súlyozó modelljében mindenesetre az egyik és a másik versenyben is átvette a demokrata jelölt a vezetést az elmúlt hetekben, de nagyon szoros lesz a vége. Jon Ossof 1 százalékponttal vezet David Perdue szenátor előtt, míg Raphael Warnock 1,6 százalékponttal Kelly Loeffler szenátor előtt.

Jon Ossoff, az Egyesült Államok szenátusának demokrata jelöltje egy kampányeseményen 2020. december 7-én – Fotó: (Fotó: Spencer Platt / Getty Images

Közben az elektori szavazás esetleges elismerése körül várható viták előtt már más okból is szembekerült Trump a kongresszusi republikánusokkal, miután az elnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az éves védelmi költségvetést. Azonban a képviselőházban és a szenátusban is olyan támogatással ment át a törvénytervezet, hogy akár felülírhatják az elnöki vétót is, ami először fordulna elő Trump elnöksége során.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!