Mi történik, ha Trump soha nem ismeri el a vereségét?

Még mindig egy-egy elejtett mondat vagy tweet alapján próbálnak arra következtetni világszerte, hogy Donald Trump kimondja-e hivatalosan, hogy nem ő nyerte az amerikai elnökválasztást, azonban továbbra sem ismeri el ellenfele, Joe Biden győzelmét. Trump esélytelennek tűnő jogi beadványokkal próbálkozik, amikkel eddig nem sokra ment, egyelőre azonban láthatóan nem akarja engedni a hatalomváltást megelőző hivatalos átmenet megkezdését.

A leendő demokrata elnök csapata így is minden fronton próbálja saját lehetőségeihez mérten előkészíteni a hatalomátvételt, azonban sokan attól tartanak, hogy a járvány és a nemzetbiztonság szempontjából is súlyos ára lehet, ha megalapozatlan csalásvádak és egyáltalán nem szoros eredmény ellenére ennyit késlekedik az átadás-átvétel. Decemberben mindenképpen fontos határidő jön, de Trump úgy is kiköltözhet végül a Fehér Házból januárban, ha addig sem hajlandó elfogadni Biden elnökségét.

>>>Itt találja a Telex legfrissebb híreit<<<

306 és 232 elektor

Két hét telt el a november 3-i elnökválasztás, és tíz nap azóta, hogy november 7-én egymás után jelentették be a nagy amerikai tévék és hírügynökségek, hogy behozhatatlannak ítélték Biden előnyét Pennsylvania államban, amelynek megnyerésével eldőlt, hogy a demokrata jelölt megszerzi a győzelemhez szükséges legalább 270 elektori szavazatot. Az Egyesült Államokban teljesen megszokott, hogy a nagy tévék és hírügynökségek adatelemzői hirdetnek győztest az egyes államokban elért eredmények alapján, hetekkel azelőtt, hogy mindenhol hitelesítenék a végeredményeket, így történt ez 2016-ban is, Trump győzelmekor.

Azóta Nevadában, majd pedig Arizonában és Georgiában is Biden győzelmét vetítették előre, míg Észak-Karolinában Trump nyert. Pénteken így bejelentették, hogy Biden 306, Trump 232 elektorral zár az 538-ból. Ez azt jelenti, hogy Biden pontosan ugyanannyi elektori szavazat elnyerésével végezhet, mint négy éve Trump Hillary Clinton ellen. Akkor a republikánus elnök és környezete többször is elsöprő, régen látott győzelemről beszélt – noha Barack Obama mindkétszer ennél jóval több elektorral nyert –, és 2018-ban is úgy emlékezett vissza Trump, hogy sokkal győzött az elnökválasztáson. Biden az országosan leadott voksokban 3,6 százalékponttal kapott többet, a 78,8 millió szavazat rekordot jelent, de Trump 73,2 millió szavazata is a második legtöbb, amit valaha elnökjelölt kapott.

Biden már megtartotta november 7-én a győzelmi beszédét, megválasztott elnökként kommunikál, elkezdte felépíteni az átmenetet levezénylő csapatát, kidolgozni az első naptól tervezett lépéseit, és a világ legtöbb országa is gratulált már győzelméhez. Trump azonban továbbra sem hajlandó elismerni a vereségét, folyamatosan csalást kiált, miközben az eltelt időben egyelőre semmilyen épkézláb bizonyítékot nem mutattak fel a több államban indított jogi eljárásokban, amik nem várható, hogy akár csak egy helyen is megváltoztassák a győztes személyét, miközben Trumpnak erre háromban is szüksége lenne.

Trump leírta, de nem úgy

Trump a Twitter-cunamik mellett nem nagyon szólalt meg nyilvánosan, mióta a nagy tévék és hírügynökségek kihirdették Biden győzelmét: pénteken viszont a Fehér Házban az amerikai koronavírus-vakcinák mentén tartott sajtótájékoztatón már mintha utalt volna arra, hogy lehet, nem marad hatalmon, amikor „az ő adminisztrációjáról”, és arról beszélt, hogy „majd az idő dönti el”, milyen kormány lesz januárban. Vasárnap aztán egyszer már kiírta a Twitterére, hogy Biden „nyert”, de akkor is azzal folytatva, hogy csak azért, mert elcsalták a választást. Utána azonban egy órán belül azt is gyorsan kirakta, hogy továbbra sem ismeri el vereségét, szerinte csak a médiában nyert ellenfele.

Trump és kampánycsapata már a választás előtt támadta azokat a levélszavazatokat, amikről előzetesen is tudni lehetett, hogy a demokratáknak fognak kedvezni, és hogy csak napok alatt tudják megszámolni őket több fontos államban (erről részletesen itt írtunk). Azóta is csalásról beszélnek, többek között azt állítva, hogy több millió szavazatot vettek el Trumptól országszerte, de megerősített bizonyítékokkal eddig nem álltak elő, miközben az elnök maga is több olyan összeesküvés-elméletet megosztott, amik miatt a Twitter volt, hogy egymás után jelölte meg félrevezetőnek és vitatottnak a bejegyzéseit.

Trump környezetéből is többen beálltak a választási csalást kiáltó elnök mögé, kezdve Kayleigh McEnany fehér házi szóvivőtől Mike Pompeo külügyminiszteren át a sokáig feltűnően hallgató Mike Pence alelnökig, aki pénteken beszélt arról, hogy az a céljuk, hogy maradjanak újabb négy évre. Noha a választási eredmény megkérdőjelezése volt, hogy még a jobboldali Fox Newsnak is sok volt, nem nagyon van olyan vezető kormányzati tisztviselő, aki nyilvánosan utalt volna Biden győzelmére, habár hétfőn Robert O’Brian nemzetbiztonsági főtanácsadó például arról beszélt, hogy profi átmenetet biztosítanak a nemzetbiztonsági tanácsban az új elnök stábjának, ha Biden nyer hivatalosan, és „most nyilvánvalóan úgy néznek ki a dolgok.”

Több republikánus kormányzó és George W. Bush volt elnök is gratulált már Bidennek, azonban a republikánus törvényhozók közül mindössze hét olyan szenátor volt eddig, aki vagy ezt megtette, vagy pedig a gördülékeny átmenetre szólított fel. Állítólag olyanok is voltak, akik demokrata szenátorokat kértek meg, tolmácsolják üzenetüket Bidennek, mert nyilvánosan nem akarnak szembefordulni a párt bázisának nagy részét maga alá gyűrő Trumppal. A demokrata oldalról kemény bírálatok érték ezért a republikánusokat, Barack Obama szerint aláássák az amerikai demokráciát, de a legtöbben tartják magukat Mitch McConnell szenátusi frakcióvezető gondosan összerakott mantrájához. Ő nem ismételte meg Trump csalásvádjait, de azt mondta, meg kell várni a szavazatok megszámlálását és a jogi eljárások eredményeit. Egyesek, köztük Chris Christie volt New Jersey-i kormányzó viszont már tíz napja is azt pedzegették, ha Trumpéknak vannak erős bizonyítékaik kiterjedt csalásra, álljanak elő velük, de ne várják, hogy ezek nélkül vakon kövessék őket.

Az újraszámolásokkal lassan végeznek

Több államban is zajlik újraszámolás, és még jöhet további is, de ezekkel a korábbi évek tapasztalatai alapján legfeljebb néhány száz, néhány ezer szavazat fordulhat meg, míg Biden előnye a legszorosabb államokban is tízezer feletti, Pennsylvaniában pedig például a nem végleges eredmények alapján 74 ezer szavazat. A BBC is hangsúlyozta összeállításában, hogy korábban mindössze három alkalommal fordult meg eredmény újraszámolás után egy adott államban, egyik esetben sem elnökválasztáson, és mindig 500 szavazaton belül volt az eredeti különbség.

Georgiában most 14 ezer szavazat volt Biden előnye, a szoros eredmény miatt pedig automatikusan kézi újraszámolást rendeltek el. Hétfő délutánra a közel 5 millió leadott szavazatból 4,3 millió újraszámolásával végeztek már, a legtöbb helyen pedig semmilyen eltérést nem tapasztaltak. Azonban a CNN szerint találtak 2600 olyan szavazatot, amit eredetileg nem számoltak meg, és így Trump nagyjából 800 szavazattal közelebb kerül majd Bidenhez. Vizsgálatot indítottak az eset miatt, de hangsúlyozták, hogy emberi mulasztás történt, nem a választást lebonyolító rendszerrel volt a gond.

A Biden által 33 ezer szavazattal megnyert Nevada legnagyobb megyéjében már hitelesítették az eredményeket, ott 953 ezer szavazat közül 936 esetben találtak eltérést a feldolgozott választók száma és a megszámolt szavazatok száma között (azt nem tudni, hogy ezek hogyan oszlottak meg a jelöltek között). Wisconsinban 20 470 szavazat, 0,62 százalékpont a különbség, itt még nem dőlt el, hogy kér-e Trump kampánycsapata újraszámolást, de ehhez előre ki kell fizetnie a 7,9 millió dolláros várható költséget. Magyar idő szerint szerdán késő estig jelezniük kell, hogy döntenek.

Minden idők legbiztonságosabb elnökválasztásának nevezték

Az várható volt, hogy az újraszámolásoknál lehetnek kisebb eltérések, azonban a választás óta többször is hangsúlyozták a szövetségi és tagállami – sokszor republikánus vezetésű – hatóságok, hogy sehol sem tapasztaltak átfogó csalásra vagy rendszerszintű hibára utaló eltéréseket, és ezt megerősítették a New York Timesnak is, amikor körbetelefonálta az államokat.

A belbiztonsági minisztériumhoz tartozó kiber- és infrastruktúrabiztonsági ügynökség minden idők legbiztonságosabb amerikai elnökválasztásáról beszélt. Többek között a Trump által folyamatosan támadott Dominion választási rendszerre is utalva azt írták, „semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy bármilyen szavazórendszer törölt vagy kihagyott volna voksokat, megváltoztatott volna szavazatokat vagy bármilyen módon befolyásolták volna.” Benjamin Hovland, az Egyesült Államok választásokat segítő bizottságának Trump által kinevezett vezetője szerint rengeteg „a választási csalásra vonatkozó alaptalan állítás, amelyre fikarcnyi bizonyítékot sem láttunk”, politikailag motivált retorika a jellemző. Hozzátette, hogy az elnök Twitterén előkerülő állítások jelentős része még csak nem is szerepel a beadott bírósági keresetekben, amiket pedig benyújtottak, azok nem kérdőjelezik meg általában véve a választás tisztaságát.

Nem tudni, pontosan hány panaszt tettek, de rengeteg indokkal fordultak bírósághoz, ezek többségében pedig még nincs döntés. Többféle összesítést is látni, viszont a Trumpék által beadott kereseteket a Vox szerint

eddig tizenöt esetben elutasították, vagy ők maguk vonták vissza, és csak egynél ítéltek nekik kedvezően a választás napja óta.

Olyan is volt, amikor egy bíró rákérdezett Trump egyik ügyvédjénél, hogy akkor állítása szerint volt-e csalás egy felhozott esetben, ő pedig azt válaszolta végül, hogy nem. Pénteken egy nap alatt kilenc esetben ítéltek Trumpék ellen a bíróságokon, Arizonában pedig ők maguk ejtették végül a kézi újraszámolást célzó keresetüket. Nekik adtak azonban igazat abban, hogy Pennsylvaniában csak november 9-ig igazolhassák magukat azok a választók, akiknek a beazonosításával valamilyen probléma merült fel, ne pedig november 12-ig.

Ez feltehetően nagyon kevés szavazatot érint, és ez jellemző a kampánycsapat által beadott legtöbb eddigi keresetre is, vagyis még kedvező elbírálás esetén sem arról szóltak, hogy megfordítanák az eredményeket egy államban, hanem az arányokon változtathattak volna. Miközben több ügyvédi iroda kifarolt egyes eljárások mögül, az elégedetlen Trump személyes ügyvédét, Rudy Giuliani volt New York-i polgármestert tette meg a jogi eljárások vezetőjévé. Erről többen úgy gondolják, hogy leginkább a média felé fogja hangosan felszínen tartani akár a már megcáfolt vagy a jogi eljárásig el sem jutó elméleteket.

Csatlakozott a jogászcsapathoz Sidney Powell volt szövetségi ügyész is, aki rögtön azt állította, hogy elég bizonyítékuk van, hogy széles körű bűnügyi vizsgálatot indíttassanak, például egy Bidennek kedvező algoritmus miatt, utána viszont elismerte, hogy ezek nincsenek a kezében. Szintén ide kapcsolódik, hogy Bill Barr igazságügyi miniszter engedélyezte, hogy az eddigi eljárásrenddel szakítva már az eredmények tagállami hitelesítése előtt szövetségi ügyészek is vizsgálódhassanak feltételezett választási visszaélések ügyében.

A Wall Street Journal szerint a folytatódó keresetekkel Trump kampánycsapata végső soron azt próbálja elérni, hogy ne tudják igazolni a végeredményeket egyes államokban. Többek szerint így a céljuk nem az, hogy az elnök végezzen 270 elektorral, hanem hogy technikai okok miatt Biden se kaphasson az elektori kollégium közelgő szavazásán 270 szavazatot. Ebben az esetben ugyanis végül a képviselőház, és ott sem a demokrata többség, hanem a tagállami delegációk dönthetnének egy hosszas folyamat végén az elnökről, ez pedig már a republikánusoknak kedvezne.

Ha más nem, az elektori kollégium pontot tehet a végére

Az eddigi jogi eljárások alapján erre sincs sok esélyük, de ez is jelzi, hogy örök időkig nem lehet majd jogi keresetekkel bombázni a bíróságokat, az egyes államokban ezekben a hetekben kell véglegesíteni az eredményeket. A törvények alapján három hét múlvára, december 8-ig kellene mindent megszámolni és hitelesíteni, rendezni bármilyen vitás kérdést, és eldönteni, hogy ki kapja az adott állam elektori szavazatait. Utána ugyanis december 14-én szavaz hivatalosan is az elnökről az egyes államokban kiválasztott küldöttekből álló elektori kollégium. Valójában ott dől el, hogy az egyes elnökjelöltek mennyi elektori szavazatot kapnak, de ennek csak nagyon szoros állás esetén lehetne igazán jelentősége.

A régről megmaradt rendszer alapján ugyanis az egyes államokban, valamint a fővárosban, Washington D.C.-ben elnyerhető 538 elektor egy részének kötött csak a mandátuma, több helyen pedig egyszerű pénzbüntetés jár csak a lázadó elektoroknak. Pont négy éve hét elektor sem maradt hű államának eredményéhez, ketten Trumptól, öten Clintontól pártoltak el.

Bidennek azonban ennél jóval nagyobb az előnye, és egyébként a kiszavazó elektorok még soha nem változtatták meg egy választás végeredményét,

a FairVote szerint eddig az évszázadok alatt 24 ezer szavazatból mindössze 90-en kezdtek magánakcióba.

Az idei csataterek közül Michiganben és Arizonában is kötelezik az elektorokat, hogy az államot megnyerő jelöltre szavazzanak, míg Pennsylvaniában ugyan nincsenek kötve az elektorok, de a pártok kampánycsapatai választották ki a küldötteket, így aztán nem valószínűek kiugrálások. Jól jelzi, hogy mennyire próbálják bebiztosítani magukat ilyen esetekre mindkét oldalon, hogy New Yorkban például Hillary Clinton is elektor lett, és hasonlóan megbízható küldötteket próbálnak minden lehetséges helyen kijelölni.

Az elektori kollégium döntésének december 23-ig kell megérkeznie a kongresszusba, ami január 3-án ül újra össze, és január 6-án hivatalosan is szentesíti az elektori szavazatokat. Az elnököt pedig január 20-án délben iktatják be Washingtonban.

Ezer dolog lenne az átmeneti időszakban

Nagyjából ezekkel a határidőkkel próbálnak érvelni azok a kongresszusi republikánusok, akik nem voltak hajlandóak még gratulálni Bidennek, miszerint ha a Trump által indított jogi eljárások nem változtatnak az álláson, úgyis megvan a hivatalos menetrendje az új elnök hatalomátvételének. Valójában azonban messze nem csak egy szimbolikus fontosságú dologról van szó, hiszen

egyelőre az elnökválasztás és a megválasztott elnök beiktatása közötti átmeneti időszak sem kezdődhetett el hivatalosan, ami számos súlyos következménnyel járhat.

Ez az átmeneti időszak szolgál arra, hogy minél gördülékenyebb legyen a hatalomátadás a leköszönő és az új adminisztráció között, hogy az utóbbi aztán az első naptól kezdve hatékonyan kormányozhasson. A megválasztott elnök ezekben a hetekben felállítja az átmenetet levezénylő stábját, ami aztán egyeztet a távozó kormány tagjaival, bejelentik a kabineti posztok várományosait, kijelölik a prioritásokat, felveszik a kapcsolatot a szövetségi ügynökségekkel, az összes hivatallal, és részletesen tájékozódnak az ügyek állásáról, minden határidőről, költségvetésről, az állományról.

Négy éve Barack Obama három nappal a választás után fogadta Trumpot egy megszokottnak mondható egyeztetésre a távozó és a megválasztott elnök között az ovális irodában, még ha meglehetősen fagyos is volt a hangulat közöttük. Most egyelőre a Fehér Ház kifejezetten utasította a kormányzati vezetőket, hogy ne segítsék Biden átmenetet levezénylő csapatát. Az átmenethez több millió dolláros szövetségi forrás, irodák, dokumentumok vannak előkészítve, ezekhez azonban nem férhet hozzá Biden stábja a koordinálással megbízott kormányzati ügynökség nélkül, aminek a Fehér Ház eddig nem adott zöld utat.

Bidenék a koronavírus-járvány miatt is egyeztetnének

Bidenék ennek ellenére saját forrásokból próbáltak haladni. A leendő elnök már bejelentette kabinetfőnökét, Ron Klaint, aki alelnöksége alatt is betöltötte ezt a posztot, valamint 2014-ben az ebola elleni küzdelem koordinálásával megbízott fehér házi tisztviselő is volt. Biden kinevezte a koronavírus-járvány elleni munkacsoportjának tagjait, több sajtótájékoztatót is tartott, hétfőn pedig a gazdasági terveikről beszéltek alelnökével, Kamala Harrisszel.

Bidenék retorikai szinten próbáltak felülemelkedni a helyzeten, a múlt héten jelezték, hogy egyelőre nem akarnak agresszívebben fellépni, bízva abban, hogy az idő és a szavazatok véglegesítése is nekik dolgozik. Azonban nem zárták ki a jogi lépéseket sem, ha Trump adminisztrációja a későbbiekben is elzárkózik az átmenet megindításától. „Remélem, hogy az elnök némileg tisztábban lát majd, mielőtt elérünk január 20-ig” – mondta hétfőn Biden, hozzátéve, hogy beszélt több republikánus törvényhozóval is, és megérti, hogy az elnök nehéz helyzetbe hozta őket.

Biden kiemelte azonban, hogy ha nem kezdenek el időben egyeztetni, az a koronavírus-járvány miatt további emberéletekbe kerülhet. Már több mint 11 millióan fertőződtek meg összesen az Egyesült Államokban, ahol pénteken egy nap alatt 180 ezernél is több új fertőzöttet regisztráltak, a járványhoz közvetlenül köthető halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 247 ezret. A Pfizernek és a Modernának is nagyon biztató vakcinái kerülhetnek hamarosan forgalomba, de Biden azt mondta, hogy ezek kiszállításáról és elosztásáról mielőbb egyeztetni kell, 300 millió amerikait kell ugyanis beoltani majd. A napokban többször is az egészségügyi vészhelyzetet hangsúlyozta Anthony Fauci, az Egyesült Államok fővirológusa is, aki szerint jobb lenne, ha már együtt tudnának dolgozni Biden csapatával.

Úgy írta le az átmeneti időszakot, mint egy váltóversenyt, amiben futás közben kell átadni a váltóbotot, nem állhatnak meg hozzá.

A koronavírus nem fog időt kérni, amíg rendeződik az átmenet kérdése, tette hozzá.

Minden más mellett pedig komoly nemzetbiztonsági kérdést is jelent a gördülékeny átmenet biztosítása, ahogy arra 150 volt tisztviselő is felhívta a figyelmet közös üzenetében. Erről beszélt John Kelly, Trump egyik korábbi kabinetfőnöke, valamint George W. Bush és Bill Clinton volt kabinetfőnökei is. Hangsúlyozták, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat vizsgáló bizottság arra jutott, hogy 2000-ben a floridai, 537 szavazaton múló elnökválasztási eredmény miatt csak 36 nappal később kezdődött meg az átmenet, és ezért sem voltak megfelelően feltöltve fontos nemzetbiztonsági pozícióik hónapokig, ami sebezhetőbbé tette az országot a külföldi ellenségekkel szemben.

Az inkább csak kellemetlen, hogy a külügyminisztérium nem adja át Biden stábjának a külföldről érkező üzeneteket, de Biden nem fér hozzá az elnök napi titkosszolgálati összefoglalóihoz sem, amit hagyományosan megosztanak a megválasztott elnökkel is. Ebben korántsem egységesek már a republikánusok, több szenátor, köztük a Trump fontos támogatójának számító Lindsey Graham is arról beszélt, hogy ezeket biztosítani kellene Bidennek is.

A vereség elismerése szokás, de nem kötelező

A republikánus szenátorokon és képviselőkön belüli mozgások ellenére egyelőre nem tudni, hogy mikor várható lépés a Fehér Háztól. Az sem kizárt, hogy egészen addig kitartanak az átmenet megindításával, amíg az elektori szavazatokkal nem véglegesítik az eredményt, noha erre még 2000-ben sem volt példa. Vannak olyan források, akik szerint Trump magánbeszélgetésekben elismerte, hogy veszített, de mások szerint nyilvánosan lehet, hogy ezt soha nem teszi meg, és akkor is csalásról beszél majd, ha a jogi eljárások zátonyra futnának.

A vereséget elismerő telefonhívás a vesztestől az elnökválasztás győztese felé szokás, de nem előírás. 2018-ban például Stacey Abrams demokrata kormányzójelölt választási csalással vádolta republikánus ellenfelét, Brian Kempet Georgiában, és azóta sem ismerte el vereségét. Ilyen az elnökválasztások modern történetében nem fordult még elő, de Trump már korábban is számos alkalommal felrúgta a tradíciókat, így nem kötelező például Biden beiktatásán sem részt vennie. Azonban idővel jogilag kötelező engedélyeznie a szükséges logisztikai előkészületeket Biden hatalomátvételéhez, ha az elektori kollégium szavazott, és azt a kongresszus is jóváhagyta.

Onnantól a folyamat mindenképpen halad tovább, függetlenül attól, hogy Trump személy szerint elismeri-e valaha Biden győzelmét. Ugyanígy az sem Trump döntésétől függött, hogy a Secret Service november 7-én megerősítette Biden védelmét, és lezárta az otthona felett a légteret. Ha Trump végképp megmakacsolná magát, akkor is valószínűleg a védelmét ellátó Secret Service-nek kellene kivezetnie a Fehér Házból, erre mondták korábban Biden csapatából, hogy kénytelenek lennének birtokháborítóként eljárni vele szemben január 20. után.

Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy ha a jogi eljárásai nem járnak sikerrel, akkor Trump vagy elismeri végül Biden győzelmét, vagy egész egyszerűen úgy költözik majd ki a Fehér Házból, hogy hivatalosan soha nem ismerte el a végeredményt, vagy legalábbis tartja magát a csalás verziójához.

Az 1987-es Art of the Deal könyvének írásában segítő Tony Schwartz szerint Trump szemében csak siker vagy bukás létezik, és képtelen lesz bevallani, ha veszített, ami a céges ügyeire is jellemző volt. Mint írtuk, Trump vonakodásába belejátszhat, hogy a New York Times által megszerzett adópapírjai szerint súlyos adósságai vannak, és New Yorkban az ügyészség is vizsgálódik utána, és számos jogi eljárással nézhet szembe, ha kiköltözik a Fehér Házból. Közben pedig az elmúlt hetek felfokozott kommunikációjával tudott pénzt gyűjteni a most a választási eredmény megváltoztatásáért folyó jogi küzdelmekre – aminek egy részét bevallottan a kampányának más tartozásainak és kiadásainak fedezésére szánták.

Az is egyértelmű, hogy Trump meg akarja őrizni a Republikánus Párton belüli befolyását, sőt állítólag az is komolyan felmerült, hogy 2024-ben újra elindulna az elnökségért. A tábor feltüzelésének azonban közelebbi célja is lehet a republikánusok részéről, hogy a január 5-i georgiai szenátorválasztások második fordulójában győzni tudjanak, ezen múlik ugyanis, hogy a demokraták vagy a republikánusok lesznek többségben a szenátusban.

A választási vereség elismerése azonban végső soron túlmutat önmagán, és annak a folyamatnak a kezdete, hogy akár egy végletesen megosztónak tűnő kampány után újra összefogjon az ország.

Most egyébként is különösen polarizált társadalomként érkezett meg az Egyesült Államok az elnökválasztáshoz, és a felmérések szerint a csalásvádak sokakban megragadtak, a Politico polljában a republikánusok 70 százaléka nem gondolja, hogy tisztességes lett volna a választás. Szombaton Washingtonban pedig néhány száz ellentüntető csapott össze a választás „ellopása” ellen tüntető sok ezer Trump-támogató egy részével, egy embert megszúrtak, két rendőr megsérült, húsz embert őrizetbe vettek. Az Egyesült Államok végletes megosztottságáról és a trumpizmus jövőjéről itt írtunk részletesen>>>

Mire elég kilenc hét?

Közben viszont nemcsak az lesz a kérdés, hogy Trump elismeri-e a vereségét, és ha igen, mikor, hanem az is, mit csinál a hátralévő két hónapjában, amíg még ő az elnök. Sokan felkapták a fejüket, amikor Biden győzelmének kihirdetése után Trump személycserékbe kezdett, és leváltotta többek között Mark Esper védelmi minisztert is. Erről azóta források azt mondták, hogy az elnök még a héten elrendelheti további amerikai katonák kivonását Afganisztánból, Irakból és Szomáliából, amit Esper nem tartott megalapozottnak, de már olyan hírek is érkeztek, hogy egy iráni nukleáris létesítmény elleni rakétacsapás lehetőségéről is kérdezett Trump múlt héten, amiről tanácsadói lebeszélték.

A Fehér Ház azt is bejelentette hétfőn, hogy még január 20-a előtt bérbeadnák olajcégeknek a kanadai-amerikai határ mentén elterülő alaszkai vadrezervátum egy részét, és az Axiosnak források arról is beszéltek, hogy Trump egy sor kemény lépéssel csapna még oda Kínának is a következő hetekben.