Négy feszült nappal a választás után győzött végül Biden, de mi tartott eddig?
2020. november 7. – 21:32
frissítve
- Joe Biden szombaton délután megnyerte Pennsylvania államot is, ezzel pedig megszerezte a győzelemhez szükséges legalább 270 elektort az amerikai elnökválasztáson Donald Trump elnök ellen.
- A demokrata elnökjelölt fordítása a levélszavazatok egyenlőtlen eloszlásának és a szavazatszámlálási logisztikának köszönhető.
- Előre lehetett tudni, hogy a számlálás akár napokig el fog húzódni, az eredmények pedig jelentősen változnak majd a kedd éjjeli állapotokhoz képest.
- Ezt tudta Donald Trump elnök is, aki a voksolás után rögtön csalást kiáltott, de bizonyítékokkal nem állt elő.
- Sőt, egyes jelek szerint valójában hetek óta arra készült, hogy az egyszeri szemlélődő számára valóban furcsa helyzetben csalással vádolja ellenfelét.
A menetrendszerű közvélemény-kutatási bakik, a napokig tartó szavazatszámlálás, az aktuális állás gyors és radikális változásai és Joe Biden demokrata párti elnökjelölt utolsó pillanatos „fordítása” fényében sokaknak úgy tűnhet, hogy az idei amerikai elnökválasztás eredménye valamiféle drámai mázli, esetleg ahogy Donald Trump elnök állítja, csalás következménye.
Míg a legtöbb közvéleménykutató magabiztos Biden-győzelmet mért, és egy demokrata párti tarolást is elképzelhetőnek tartott, kedd éjjel már sok helyen arról szóltak a hírek, hogy Trump újra behúzhatja a választást. Az elnök a kedd este bejelentett első eredmények alapján magabiztosan nyert a legnépesebb csatatérállamban, Floridában, ahol a felmérések szerint Bidennek állt a zászló; fölényesen hozta Texast, Ohiót és Iowát, ahol idén az elemzések kiélezett versenyt vártak, dacára annak, hogy hagyományosan erősen republikánus államok; és szerda hajnalra nagy előnnyel vezetett három rozsdaövezeti államban, Wisconsiban, Michiganben és Pennsylvaniában is.
Az államok eredményei természetesen azért voltak érdekesek, mert az elnökválasztást nem a közvetlen szavazatok, hanem az úgynevezett elektori voksok döntik el, amelyek népességarányban oszlanak el az ötven amerikai állam (és a főváros) között. Az a jelölt, amely a legtöbb szavazatot kapja egy államban – néhány kisebb kivételtől eltekintve – megkapja az állam összes elektorát, és az lesz az elnök, aki megszerzi az 538 elektori szavazat többségét, azaz legalább 270-et.
Ebben a rendszerben a szoros versenyt hozó, úgynevezett csatatérállamoké a főszerep, ezekben dől el a kulcsfontosságú elektori voksok sorsa. Márpedig 2016-ban Wisconsin, Michigan és Pennsylvania volt a három döntő állam: Trump itt meglepetésre nagyon szorosan, mindegyikben 1 százalékponton belül, de legyőzte Hillary Clinton demokrata jelöltet, ezzel nyerte meg a választást. Azaz az aktuális számok alapján az lehetett az ember benyomása, hogy Trump karnyújtásnyira van az újrázástól.
Ehhez képest péntekre Biden megnyerte Wisconsint és Michigant, és előnybe került két, hagyományosan republikánus helyen, Georgiában és Arizonában is, ahol legutóbb 1992-ben, illetve 1996-ban nyert demokrata jelölt Bill Clinton személyében. Szintén péntekre átvette a vezetést, és szombatra a projekciók alapján behozhatatlan előnyre tett szert Pennsylvaniában is. Az itt aratott győzelmével pedig már biztos, hogy legalább 273 elektori szavazatot szerzett, ezzel ő lesz az Egyesült Államok negyvenhatodik elnöke. Azóta a nagy tévék azt is bejelentették, hogy ő nyer a szintén nagyon lassan számláló, de stabilan balra dőlő Nevadában is, így 279 elektornál jár.
Az eredmények további alakulását és a reakciókat itt olvashatja percről percre>>>
Ha sikerül megtartania szűk előnyét Arizonában és Georgiában, az azt jelentené, hogy Biden 306 elektori szavazatot szerez a szükséges 270-ből. Azaz ha nem is elsöprő, de főleg a szerda reggeli híradások hangneméhez képest kényelmes demokrata győzelem is lehet a vége.
Ezt a jelenlegi ismereteink alapján pedig nem csalásnak és csodának, hanem a voksolás és szavazatszámlálás logisztikájának köszönheti.
Könnyebb lett választani
A háttérhez nyárig kell visszamenni, amikor a koronavírus-járvány berobbant az Egyesült Államokban, és felmerült, hogy a választást is veszélybe sodorhatja. A Demokrata Párt emiatt a levélszavazás kiterjesztését kezdeményezte, hogy az embereknek ne kelljen tömött sorokban állva, személyesen, munkanapon az urnákhoz járulni. (Az Egyesült Államokban nem munkaszüneti nap a voksolás napja, hanem mindig kedd.)
A levélszavazás hosszú ideje az amerikai választási rendszer alapvető eleme: eleinte katonák, majd a betegség miatt személyesen szavazni képtelenek számára vezették be, de az 1980-as évektől sok államban általános gyakorlattá vált. A levélszavazók aránya választásról-választásra növekszik, az 1992-es nagyjából 10 százalékról a legutóbbi, 2018-as félidős választásra 20 százalékra kúszott. Bár kisebb, elszórt esetekben volt példa csalási kísérletekre a múltban, a hatóságok és szakértők szerint a rendszer biztonságos, nincs lehetőség rendszerszintű csalásra.
Donald Trump azonban azt állította, hogy a levélszavazás „HATALMAS CSALÁSRA” adna lehetőséget, és „A REPUBLIKÁNUS PÁRTUNK VÉGÉT JELENTENÉ”. Ezzel arra utalt, hogy a republikánusok félelmei szerint a magasabb részvételi arány a demokratáknak kedvez, a szavazás könnyebbé tétele pedig szükségszerűen növeli a részvételi arányt. Pont ezért a déli államokban, mint például Georgia, a republikánus állami vezetés hosszú ideje próbálja különböző adminisztratív eszközökkel akadályozni, hogy különösen a fekete választók könnyen tudjanak szavazni, amely 2018-ban is botrányokat okozott.
Trump ellenkezése dacára sok államban a járványra hivatkozva kiterjesztették a levélszavazást. A 2020-as voksolásra kilenc államban és a fővárosban automatikusan levélben küldték ki a szavazócédulát, és hét állam kivételével bárki külön indok nélkül vagy a járványra hivatkozva kérelmezhette a levélszavazatot. A maradék hét államban indokolni kellett a távolmaradás okát, de ott is lehetett levélben szavazni.
Emellett ahogy hosszú ideje, számos államban idén is lehetőség volt a választás napja előtt személyesen leadni a szavazatot. Bár itt is nagy különbségek vannak államonként (volt, ahol már másfél hónappal a voksolás hivatalos napja előtt megnyílnak az urnák, volt, ahol csak pár nappal előtte, volt, ahol csak aznap), a járvány miatt rengetegen éltek a lehetőséggel:
valamivel több mint 100 millióan adták le szavazatukat november 3-a előtt, miközben 2016-ban összesen 137 millióan voksoltak.
Rengetegen leveleztek, de inkább balról
Ugyanakkor a levélszavazatok, az előzetesen leadott szavazatok és a választás napján leadott szavazatok eloszlását és azok feldolgozásának idejét illetően is nagy különbségek voltak.
Mivel a demokraták végig arra buzdították híveiket, hogy levélben szavazzanak, Donald Trump viszont a levélszavazást ekézte és a személyes voksolásra buzdított, a demokraták által kikért levélszavazatok aránya jellemzően magasabb volt, és a függetlenek között is a balra hajlók szavaztak hamarabb a csatatérállamok nagy részében.
Pennsylvaniában konkrétan 2,5 millió levélszavazat érkezett be a választás napjáig, ebből 1,6 milliót regisztrált demokraták, 278 ezret függetlenek és harmadik pártot támogatók küldtek vissza, akik idén az exit pollok és felmérések szerint nagy különbséggel Joe Bident támogatták.
Hasonló volt a helyzet a középnyugati rozsdaövezetben, ahol a demokraták sokkal nagyobb arányban szavaztak levélben. Az is jellemző volt, hogy a levélszavazók közül a baloldaliak adták postára hamarabb a voksukat, országos szinten a szeptember végén feladott szavazatok között 54 százalék volt demokrata, 29 százalék független és csak 17 százalék republikánus.
Az egyik nyitja Biden fordításának ebben, illetve a levélszavazás körüli rozsdaövezeti huzavonákban rejlik. Bár a demokraták kezdeményezték például Pennsylvaniában is, hogy a választás napja előtt kezdjék el feldolgozni az előzetes szavazatokat, hogy minél előbb tudjanak eredményt hirdetni, ezt a republikánus többségű állami törvényhozás elvetette, sőt a jobboldal pert indított, hogy kizárja a számlálásból a későn érkező levélszavazatokat. (Több helyen jó pár nappal a voksolás napja után is elfogadják a levélszavazatokat, ha azokat a voksolás napjáig postára adták, de ezt Trumpék ellenzik, dacára annak, hogy a késői levélszavazatok inkább jobbra húznak.)
Emiatt a rozsdaövezetben a levélszavazatokat a személyesen leadott szavazatok feldolgozása után kezdték el számolni. Miután Trump hívei jellemzően személyesen szavaztak, eleinte brutális előnnyel vezetett a három csatatérállamban, és ez egészen addig így maradt, amíg el nem kezdtek érkezni a levélszavazatok eredményei.
Lassan számoltak
Erre még rátett egy lapáttal, hogy jellemzően az erősen demokrata körzetekben érkezett sok levélszavazat. A személyes szavazatot gépen adják le, így automatikusan számolódik (bár vannak helyek Pennsylvaniában, ahol van kézi számolás), míg a levélszavazatokat egyenként fel kell bontani, ellenőrizni kell az aláírást, pecsétet és egyéb formaságokat, így a dolog jóval időigényesebb. Ezért a számolás jellemzően az eleve erősen demokrata körzetekben húzódott el. Az egyik utolsó hely, ahol végeznek, Philadelphia városa, amelyet Hillary Clinton 2016-ban 80-20 arányban nyert meg, de több másik, későn jelentő helyen is 70 százalék körüli eredményt hozott Biden.
Emiatt tehát Wisconsinban, Michiganben és Pennslyvaniában nem arról volt szó, hogy hirtelen találtak egy csomó balos szavazatot a legvégén, hanem hogy a balos szavazatokat eleve lassabban dolgozták fel.
Ezt a szavazás előtt és közben is lehetett tudni, előzetes cikkünkben mi is írtunk róla, ahol azt is rögzítettük, hogy Pennsylvania lesz a döntő, de későn fog eldőlni. Nem véletlen, hogy hiába vezetett Trump 11 ponttal 76 százalékos feldolgozottságnál Pennsylvaniában, az amerikai hírügynökségek nem adták oda neki az államot, mert látták a megyei és körzeti adatokon, hogy olyan helyekről várhatók még szavazatok, amelyek a korábbi választásokon nagyon erősen demokrata többségűek voltak.
De még csak azt se lehet mondani, hogy kifejezetten új jelenségről van szó. Bár idén a nagy számú levélszavazat miatt elég feltűnő volt Biden eredményének feljavulása, egy kutatás szerint már a 2004-es választás óta jellemző, hogy a később feldolgozott szavazatok nagyobb arányban mennek balra, és ez a hatás annál jobban jelentkezik, minél inkább kiélezett egy adott állam. Egy szó mint száz, a kérdés igazából csak az volt, hogy Biden milyen arányban nyeri majd a maradékot – mint azóta kiderült, elsöprő arányban.
Szintén a logisztika okozott lassúságot Nevadában és Arizonában, utóbbi helyen ráadásul Trump ment jobban a később feldolgozott voksokban. Bár a Fox News és az AP hírügynökség Arizonát az első részeredmények alapján Biden-győzelemnek könyvelte el, a jelen állás szerint még ez sem biztos, ami jelzi, hogy a csúszások nem csak a demokraták irányába okozhatnak elmozdulást.
A számlálás csúszása egyébként alapból sem szokatlan jelenség, és idén sem csak csatatérállamokra jellemző. Alaszkában például még alig több, mint a szavazatok felét dolgozták fel szombat reggelig, de messze van a végeredmény Kaliforniában és Utah-ban is. Ezeken a helyeken ugyanakkor már az első részeredményekből egyértelmű volt a győztes, emiatt nem oszt, nem szoroz, hogy meddig bíbelődnek.
Hamis percepciók
Egyes szoros körzetekben a balszerencse és a közigazgatás felkészültsége is hozzájárult a lassúsághoz. Egy demokrata többségű pennsylvaniai megyében például a hatóságok közölték, hogy csütörtökre más, adminisztratív feladatokat kell ellátniuk, ezért aznap nem számoltak. Georgiában az erősen demokrata Fulton megyében pedig egy csőtörés miatt kellett elhalasztani a számolást, és részben ezért is tartott ilyen sokáig a procedúra. Georgiában is azért jött fel Biden a végén, mert az Atlanta-környéki körzetek voltak a leglassabbak, ahol erősek a demokraták, és sok a levélszavazat.
Ezzel szemben Floridában például már a voksolás napja előtt leszámolták a levélszavazatokat, ezért az államban szinte azonnal volt eredmény, és Texas, Ohio és Iowa is relatíve gyorsan eldőlt. Mivel ezekben az államokban valóban sokkal jobban ment Trump, mint a felmérések jósolták, kedd éjjel valóban az lehetett az ember benyomása, hogy megint nagyon csúnyán benézték az eredményt a közvélemény-kutatók, és a többi államban is borulnak a várakozások.
A kutatások hibáiról vélhetően sokáig fognak majd vitatkozni. Tény, hogy az említett négy vörös államban 5-7 százalékos tévedéseket követtek el a felmérések, és az országos eredményt illetően is jó 3-4 százalékkal alulmérték Trumpot. Ugyanakkor ahogy választási felvezetőinkben is írtuk, a fontos versenyeket idén is szorosra mérték. A felméréseket súlyozás nélkül összesítő RealClearPoliticsnél az október közepi 5 pontról 2,3-ra csökkent a demokrata jelölt előnye a hat legfontosabbnak tartott csatatérállamban, és ez már hibahatáron belüli különbség.
Ahogy a „tévedtek a felmérések” narratívát kitartóan ekéző, és ezért hideget és meleget is kapó Nate Silver adatguru fogalmazott, négy éve is mellélőttek a pollok, de akkor az egyes államok győzteseit is benézték, idén viszont az egyes vörös államokban elkövetett nagy bakik ellenére a győztest az 50+1-ből 48-49 esetben eltalálták. A Wired azt írta, átlagban a 2016-oshoz hasonló volt a tévedések mérete, de az továbbra is súlyos probléma, hogy az állami felmérések nagyon ingadozó minőségűek, és a legtöbb helyen rettenetesen gyengére sikerültek.
Ahogy az is kiderült, hogy mint korábbi kutatások valószínűsítették, a levélszavazás kiterjesztése és a magas részvétel egyáltalán nem gyengítette a republikánusokat, sőt, Trump így is a várakozásoknál jobban szerepelt.
Trump erre játszott
Hogy hullámvasút lesz a szavazás éjjele és másnapja, azt természetesen az elnök és stábja is tudta, és a jelek szerint erre rá is játszottak.
Trump hónapok óta építgeti a választási csalás narratíváját, és a választás előtti hetekben az Axios értesülései szerint arról beszélt, ha jól áll kedd éjjel, bejelenti győzelmét, függetlenül attól, hol tart a feldolgozottság.
Ezt akkor tagadta, de a végén így lett: Trump a voksolás után bejelentette, behozhatatlan az előnye Pennsylvaniában és más billegő államokban, majd bizonyítékok nélkül rögtön azzal jött, hogy a demokraták megpróbálják elcsalni a választást. Később a „választás leállítását” követelte, majd szerdán a voksok összeszámolásának felfüggesztését, dacára annak, hogy egyébként Biden a részeredmények alapján akkor már vezetett (Nevadában, Arizonában, Wisconsinban és Michiganben nyerésre állt, ami elég lett volna neki a biztosan eldőlt államok mellé).
Még szombaton, Biden győzelmének világossá válása előtt is azt írta a Twitteren, hogy ő nyert, és a bejelentés után közölte, nem fogadja el ellenfele győzelmét.
Egy szürreális nevadai sajtótájékoztatón az elnök emberei úgy vádolták csalással az ellenfelet, hogy nem voltak hajlandóak elárulni, pontosan kik ők, amikor bizonyítékokat kértek tőlük, akkor meg elhagyták a pulpitust. A dezinformációs kampány hatására Arizonában, ahol Trump hátrányból jött felfelé, hívei azt követelték, hogy számolják meg az összes szavazatot, Philadelphiában, ahol Biden jött fel, azt skandálták, hogy hagyják abba a számlálást.
Az alaptalan csalásvádba még a Republikánus Párt néhány prominens tagja is beleállt, például az egyik legfőbb szenátusi szövetségesének számító, és egyes pletykák szerint a 2024-es elnökjelöltségre is pályázó Lindsey Graham is. Bár mások, például Marco Rubio floridai republikánus szenátor és Mitch McConnell, a szenátusi frakcióvezető nem.
Újraszámlálást
A Trump-stáb számos helyen jogi úton megtámadta az eredményt, ami szintén várható volt (írtunk is róla), tekintve hogy az elnök a választás előtti napokban közölte, ahogy lezárultak az urnák, „jövünk az ügyvédeinkkel”. Egyelőre azonban elég sikertelennek tűnik a pereskedés: a szövetségi választási bizottság helyi idő szerint szombat reggel közölte, nem találtak semmiféle, választási csalásra utaló bizonyítékot.
Trump ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester szombaton közölte, hétfőn újabb kereseteket adnak be, amiért állítása szerint halott emberek nevében (például Will Smith édesapja neve alatt) is adtak le voksokat a pennsylvaniai Philadelphiában. Jogászok szerint ugyanakkor hacsak nem állnak elő a csalásra utaló bizonyítékokkal, ezek az ügyek nem jutnak majd túl messzire. Néhány, kisebb rendellenesség, mint amilyen a pár halott ember neve alatt leadott szavazat lenne, pedig eleve túl kevés lenne ahhoz, hogy megfordítsa az eredményt. (A perek részleteiről itt írtunk.)
A helyi hatóságok közlése szerint mindenesetre az már biztos, hogy az elképesztően szoros állás miatt Georgia szavazatait újraszámlálják, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy az országos eredmény módosuljon. Trump újraszámlálást követelt Wisconsinban is, ahol 0,6 százalékos különbség van a két jelölt között. Egyrészt a nevadai és arizonai eredmények fényében ezen állam megfordítása sem lenne elég Trumpnak; másrészt az állam a republikánus vezetés által elfogadott szabályok szerint csak 0,25 százalék alatti különbség esetén fizeti a procedúrát, tehát a cechet az elnöknek kellene állnia.
Wisconsinban egyébként 2016-ban is volt újraszámlálás két, kisebb párthoz tartozó jelölt kérésére, akkor mindössze 1500 szavazattal változott az eredmény. Ez alapján enyhén szólva alacsony a valószínűsége, hogy megváltozzon a több mint 20 ezer szavazatos különbséggel kialakult eredmény.
Az elektori rendszer miatt viszont még van pár lépcsőfok addig, míg Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke. Az elektorok (kb. küldöttek) december 14-én gyűlnek majd össze, hogy leadják a szavazataikat az adott állam győztesére, és ezzel formálisan is megválasszák az elnököt. Mindazonáltal egy részük keze technikailag nincs megkötve (16 állam 191 elektora elvben kötetlenül szavazhat), sőt, 2016-ban arra is volt példa, hogy a kötött voksú elektorok kiszavaztak. Négy éve emiatt kapott szavazatot a demokrata Bernie Sanders és Elizabeth Warren, de a republikánus John Kasich és Colin Powell is. Az eredményre ez azonban nem volt hatással, az összesen tíz félreszavazót kizárták a voksolásból. A szoros eredmény és a hiperfeszült légkör miatt az utóbbi hetekben a sajtó komolyan foglalkozott a kiszavazás veszélyeivel is.
Mindenesetre ha minden a terv szerint megy, akkor az új kongresszus január 6-án ül össze, és szentesíti az elektori kollégium döntését, az elnököt pedig január 20-án iktatják be.
