Nemcsak az a kérdés, ki nyer, hanem az is, hogy mikor

2020. november 03. – 15:27

Nemcsak az a kérdés, ki nyer, hanem az is, hogy mikor

Másolás

Vágólapra másolva

Azokban az államokban ért véget a kampány hajrája hétfőn, ahol eldől majd az amerikai elnökválasztás: Donald Trump megint négy állam között cikázva Észak-Karolinában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben járt, míg Joe Biden Pennsylvania mellett egy utolsó pillanatos ohiói kitérőre koncentrált.

A szavazatszámlálás körül 2020-ban legalább akkora felhajtás várható, mint a kampányban, a rekordszámú levélszavazat miatt pedig olyan fontos államokban is elhúzódhat az eredmények összesítése, hogy nagyon szoros állás esetén lehet, napokig nem tudjuk majd, ki nyert.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Nagygyűlések vs autós rendezvények

Trump kampánycsapata az utolsó hetekben a több ezres nagygyűléseket tartotta egyik legfontosabb fegyverének, azzal érveltek, hogy ezek mutatják a valódi támogatottságot a Bidennek kedvező felmérésekkel szemben, amivel országszerte mozgósítani próbálták szavazóikat. Csakhogy egy tanulmány szerint a június és szeptember közötti kampányrendezvényei akár 30 ezer új koronavírus-fertőzéshez és 700 ember halálához vezethettek, és az amerikaiak többsége sem helyeselte a nagygyűlések megtartását. A demokraták a járványügyi előírásokat betartva csak autós rendezvényeket tartottak, amiken legfeljebb néhány százan vehettek részt, de Bidenék azzal számolhattak, hogy a tévékben ugyanúgy közvetítették a beszédeiket.

Miközben Trump a volt alelnök fiának ukrajnai pozíciójával próbálta támadni Bident, a demokrata jelölt és a mellette a kampányba beszálló Barack Obama exelnök a járványhelyzet miatt támadta Trumpot. Az elnök annak ellenére a helyzet jelentős javulásáról beszélt a rendezvényein, hogy az elmúlt héten rekordsok új fertőzöttet regisztráltak, az összes fertőzött száma átlépte a 9,2 milliót, és már több mint 230 ezer halálos áldozata van a koronavírusnak Amerikában.

Miután pedig Trump arra utalt, hogy kirúgná Anthony Faucit, az ország fővirológusát, Biden azt mondta, válasszák meg, és akkor ő inkább Trumpot rúgja ki. Az elnök arra is fordított időt, hogy a Biden mellett kampányoló Lady Gagát és Beyoncét ekézze hallgatóságának, hétfőn pedig már republikánus tarolást vizionált keddre, amikor az elnökválasztással párhuzamosan a teljes képviselőházról és a szenátorok harmadáról is szavaznak.

Joe Biden és Lady Gaga együtt kampányol Pennsylvania államban – Fotó: Jim Watson / AFP

Az Egyesült Államok polarizáltsága, és a választás körüli feszültségek is megmutatkoztak az elmúlt napokban. Trump-szavazók pénteken autókkal körbevettek, és megpróbáltak leszorítani egy Biden-kampánybuszt Texasban, ami miatt az FBI is nyomozást indított – Trump viszont azt mondta, nem látja, mi a gond ezzel. Trump támogatói New Yorkban is lezártak egy hidat, a virginiai Richmondban viszont a republikánus jelölt támogatóinak konvojáról téptek le, és gyújtottak fel zászlókat. Többen is attól tartanak, hogy elhúzódó eredmény, de egyik vagy másik jelölt győzelme esetén is tüntetések lehetnek.

Mi van a felmérésekkel?

A választás előtti napra ugyan valamelyest tovább csökkent Biden előnye országosan, de a legismertebb adatelemző oldalnál, a FiveThirtyEightnél 8,4 százalékkal, a RealClearPolitics felméréseket összesítő átlagában 6,5 ponttal zárta a kampányt. Ez mindkét esetben majdnem kétszer akkora előny, mint ami Hillary Clintonnak volt négy éve országosan, végül a demokrata jelölt akkor 2,1 százalékkal, hárommillió szavazattal kapott többet, mint Trump, de a választást eldöntő, mindkét jelölt által megszerezhető csatatérállamokban alulmaradt a republikánus jelölttel szemben.

Az Egyesült Államokban ugyanis nem az országosan leadott szavazatok számítanak, hanem minden tagállamnak és a fővárosi körzetnek, Washington D.C.-nek van egy nagyrészt lakosságarányos elektori értéke. Két kisebb kivételtől eltekintve (ezekről mindjárt) az adott állam összes elektorát az a jelölt kapja, aki akár csak egy szavazattal is többet ért el a tagállamban. Az elnökválasztást pedig végül az nyeri, aki legalább 270 elektori szavazatot megszerez az 538-ból. Az államok többsége stabilan demokratákra vagy republikánusokra szavaz az elnökválasztásokon, azok számítanak billegőnek, aminek a megszerzésére mindkét jelöltnek van esélye.

Így aztán nem elég sok szavazatot kapni, az is kulcsfontosságú, hogy melyik államokban kapja azokat a szavazatokat a jelölt. Ha ugyanis Biden esetében ezek stabilan demokrata államokban oszlanak el, akkor akár még 3-4 pontos országos előny, vagy 3-4 millióval több szavazat esetén is elbukhat a választást eldöntő elektorokat tekintve. A FiveThirtyEight alapján akkor lehetne szinte biztos az elektori győzelemben, ha 6 pontos országos előny felett végez.

A felmérések négy éve országos téren nem tévedtek az átlagosnál (2 pontnál) nagyobbat, viszont több állami felmérés módszertani hiányosságai miatt alulbecsülte Trump támogatottságát, elsősorban azért, mert nem súlyozták eléggé a választók iskolázottságát. A közvélemény-kutatók azóta több finomhangolást is végeztek, de ez nem jelenti azt, hogy ne tévedhetnének esetleg egy másik területen most is.

Viszont Biden előnye nagyobb a legfontosabb csatatérállamokban, mint Clintoné volt a FiveThirtyEight felméréseket és számos változót súlyozó modelljében, ezért ahhoz hasonló mérési hibák esetén még szűken élen végezhetne a demokrata jelölt. 90 százalék esélyt adnak a győzelmére, azonban az oldal főszerkesztője, az adatguru Nate Silver is emlékeztetett rá, hogy a 10 százalék esély egyáltalán nem a nullával egyenlő, hanem

pont azt jelzi, hogy Trump is nyerhet.

A felméréseket súlyozás nélkül összesítő RealClearPoliticsnél az október közepi 5 pontról 2,3-ra csökkent a demokrata jelölt előnye a hat legfontosabbnak tartott csatatérállamban. Trump mind a hat államot megnyerte 2016-ban, most viszont a RealClearPoliticsen Florida, Észak-Karolina, Arizona és Pennsylvania is szoros, Michiganben vezet 4,2, Wisconsinban 6,7 ponttal Biden.

Biden többfelé tekintgetett, de Pennsylvania lehet a lényeg

Összesen viszont nagyjából 14 olyan állam van az idei elnökválasztáson, ami képbe kerülhet, és ezeken belül is a fontosabb csataterek dönthetik majd el, ki, és mennyivel nyer a végén. A felmérések alapján Biden több úton is eljuthat a szükséges 270 elektorig, míg Trumpnak lényegében az összes szoros állam mellé megint nyernie kellene olyat is, ahol demokrata ellenfele hibahatáron kívül vezet a felmérésekben, ahogy az négy éve megtörtént már.

Nevada, Arizona, Texas, Iowa, Wisconsin, Michigan, Ohio, Pennsylvania, New Hampshire, Észak-Karolina, Georgia, Florida – ezekre az államokra kell majd figyelni az elnökválasztáson
Grafika: Telex

Nem véletlenül Pennsylvaniában kampányoltak nagy erőkkel az utolsó napokban is, ez ugyanis könnyen sorsdöntő lehet. Biden akár itt biztosíthatja be győzelmét, ha viszont elveszíti, akkor ugyan még több verzióban is nyerhet, de olyan államokkal, ahol hibahatáron belül vezet, vagy van lemaradva, és a FiveThirtyEight modelljében például már nagyobb esélye lenne Trump újrázásának. Biden előnye Pennsylvaniában az október közepi 7 pont környékéről 4,8-ra csökkent a modelljükben. Négy éve 4,4 ponttal tévedtek itt a közvélemény-kutatások, így sikerült kevesebb mint 1 százalékkal, 44 ezer szavazattal győznie Trumpnak.

Nagyobb a felmérésekben Biden előnye a közeli Michiganben és Wisconsinban is, de a demokrata elnökjelölt próbálta nem elkövetni Clinton hibáit, és kifejezetten sokat kampányolt ebben a két államban is, amiket szintén 1 százalékon belül nyert Trump négy éve. A felmérések alapján Biden népszerűbb jelölt ezekben az államokban, mint Clinton volt, és a kenoshai tüntetések és zavargások után is a többség Trumpot ítélte el a tiltakozások kezelése miatt.

Donald Trump sapkát osztogat támogatóinak Pennsylvaniában – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

A 29 elektorával Florida szokott lenni a legnagyobb csatatérállam, és akár most is döntő lehet, ha itt Biden nyer, akkor Trumpnak nagyon nehéz dolga lenne máshol visszafordítani az állást. A republikánusok viszont abban bíznak, hogy rekordszámú új szavazót tudtak regisztrálni, és az előzetesen leadott szavazatok között is csökkent a regisztrált demokraták előnye a republikánusokkal szemben. Ugyanakkor még mindig több regisztrált demokrata van, és a konzervatív nyugdíjasok között is többen Biden mellé álltak.

A most szintén nagyon szoros Észak-Karolinában demokrataként Obama tudott nyerni legutóbb 2008-ban, Arizonában viszont egészen Bill Clintonig kell visszamenni 1996-ig. New Hampshire-t legutóbb csak kicsivel nyerte Clinton, most azonban behozhatatlannak tűnik Biden előnye a felmérésekben. Iowát és Ohiót négy éve nagy különbséggel vitte Trump, most viszont ezek is szorosnak tűnnek a felmérésekben. Nem véletlenül ugrott át Biden hétfőn is Ohióba, republikánus elnökjelölt még nem nyert az állam nélkül.

A hagyományos republikánus államok közül ezúttal Georgia is a csataterek közé került, ráadásul kivételes, hogy időközi választás miatt egyszerre két szenátori hely sorsa is eldől az államban. Texas egy biztos republikánus bástya volt, 38 elektora olyan alapvetésnek számított a jobboldalnak, mint Kalifornia 55 elektora a demokrata jelölteknek. Csakhogy már a 2018-as félidős választás is mutatta, hogy Beto O’Rourke három pontra meg tudta közelíteni Ted Cruzt a szenátorválasztáson, amiben a demográfiai változások, és az ide költöző felsőfokú végzettségű fehér szavazók játszhatnak szerepet.

Végül pedig amennyiben nagyon szorosan alakulna, még Maine és Nebraska is számíthat, amik állami szinten és a kongresszusi körzeteik alapján is osztanak elektorokat. Mindkét államban 1-1 elektor sorsa lehet kérdéses.

Trump visszaesett a fehérek között, a latinóknál viszont javított

Ahogy arról itt írtunk részletesebben, a legtöbb választáson fontos kérdésben jobb Biden megítélése, mint Trumpé, és személyisége is szimpatikusabb az átlagos választónak. A legtöbbek szavazatát idén is a gazdasági helyzet és a hosszú ideje rágott egészség-biztosítási reform határozza meg, de természetesen a koronavírus-járvány is ott van a legégetőbb témák között.

Az egyes választói csoportok esetében Trump növelni tudta támogatottságát a feketék, az ázsiai-amerikaiak és különösen a latinók körében, ahol Biden jóval gyengébben szerepel, mint Clinton. Ám a fehér lakosság számos olyan csoportjában meggyengül megítélése, amelyek kulcsszerepet játszottak 2016-os győzelmében.

Grafikák: Szémann Tamás, Somogyi Péter, Dömötör Bálint

Különösen az ingaállamokban élő fehérek körében romlottak nagyot számai, de a diplomával nem rendelkezők, a vidékiek, a külvárosiak és az idős fehérek körében is visszaesett.

A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehér, külvárosi szavazók sokat számítottak például a középnyugati államokban négy éve Trump győzelméhez, és feltehetően most is szüksége lenne rájuk.

A 65 év felettiek különösen Floridában lesznek fontosak, a konzervatív nyugdíjasok közül is sokan fordultak el Trumptól a járványkezelése miatt, Bidennek viszont a latinók között mért gyengébb eredménye számíthat Florida mellett Arizonában és Texasban is.

Arról itt írtunk korábban részletesen, a polarizáltság miatt kevesebb szavazat mehet ezúttal a két nagy párton kívüli jelöltekre, kevesebb a bizonytalan szavazó – akik többsége négy éve Trump mellett döntött a végén -, és a függetlenek többsége is inkább Biden felé húz. 2016-ban azok többsége, akik egyik jelöltet sem kedvelték, inkább Trumpra szavazott, most azonban inkább Biden felé hajlanak.

De egyáltalán mikorra lehet eredmény?

Viszont mindezek mellé az idei választáson számos bizonytalansági tényező is van, amik a szavazatszámlálásra és akár a végeredményre is kihathatnak. A járvány és a felfokozott politikai légkör egyaránt szerepet játszhatott abban, hogy minden korábbinál jóval többen, közel százmillióan szavaztak le előre az elmúlt hetekben a különböző államokban. Ugyanis már előzetesen lehetett szavazni, hogy elkerüljék a torlódásokat azok között, akik biztosak döntésükben. Könnyen lehet, hogy száz éve ez lesz a legnagyobb részvételt hozó elnökválasztás, amin akár a szavazásra jogosultak 65 százaléka, vagyis 150 millió ember részt vehet.

Az előzetesen leadott szavazatoknak a kétharmada levélben érkezett be. Nem egy teljesen új dologról van szó, már 2016-ban is az összes szavazat negyedét levélben adták le, de idén a járvány miatt kiszélesítették ezt a lehetőséget számos államban. A levélszavazatoknak azonban szigorú formai követelményeknek kell megfelelniük, és a korábbi évekből kiindulva könnyen lehet, hogy akár több milliót érvényteleníteni fognak közülük, főleg azok közül, akik először próbálkoztak ezzel a szavazási formával.

Ez önmagában befolyásolhatja az eredményeket egyes államokban, miután nem egyenlően oszlottak meg a két oldal között a szavazatok, hanem sokkal több demokrata választotta a levélszavazást. Az egészből ugyanis politikai kérdés lett, miután Trump rendszeresen a levélszavazatok ellen beszélt a kampányrendezvényein, azt állítva, hogy ezek hatalmas csalásra adnak lehetőséget. Az tény, hogy korábban előfordultak elszigetelt esetek, de a szövetségi választási bizottság szerint „nincs semmi alapja annak az összeesküvés-elméletnek, hogy a levélszavazás csaláshoz vezet.”

A rengeteg levélszavazat és az ahhoz kapcsolódó szabályok azonban azt is jelenthetik, hogy több államban nem fogjuk tudni szerdára, hogy melyik jelölt nyerte az államot (hivatalosan sokszor tovább tart a szavazatszámlálás, de a nagy tévék és hírügynökségek a részeredmények, exit pollok és a megyei bontást figyelő csapataik alapján már általában magabiztosan oda tudják előbb adni egyik vagy másik jelöltnek az adott államot). A levélszavazatok feldolgozása a formai követelmények ellenőrzése miatt több ideig tart, mint a hagyományos szavazatoké, és miközben egyes államokban (pl. Florida és Arizona) már előre elkezdték ezeket összeszámolni, vagy legalábbis ellenőrizni, hogy érvényesek-e (Észak-Karolina), máshol csak a választás napján állhatnak ennek neki.

Levélszavazatokat adnak le Florida államban – Fotó: Paul Hennessy / NurPhoto / AFP

Közben pedig több fontos államban, köztük a sokat emlegetett Pennsylvaniában is elfogadják, és összeszámolják a választás napjáig csak postára adott, de akár három nappal később beérkező levélszavazatokat is. A republikánusok bíróságon próbálták elérni, hogy csak a keddig megkapott szavazatok számítsanak, Wisconsin esetében ezt meg is ítélte a legfelsőbb bíróság, Pennsylvaniában viszont engedte a napokkal később befutó, de egyébként érvényes szavazatok beszámítását (itt egyébként az előzetesen kérvényezett 3 millió levélszavazat négyötödét küldték vissza hétfőig).

Az elhúzódó szavazatszámlálások mellett pedig az eredményekben is lehetnek nagy fordulatok az első adatokhoz képest. Több államban először a már feldolgozott levélszavazatok eredményét teszik közzé, amik inkább a demokratáknak kedvezhetnek, viszont ezeket később kiegyensúlyozhatják a választás napján leadott szavazatok. Ezek ugyanis inkább kedvezhetnek a republikánusoknak, akik főként a keddi nagy mozgósításban bíznak. Más államokban viszont pont a keddi személyesen leadott voksokat vehetik előre, ezért ott republikánus előny látszódhat, ami később azonban a levélszavazatokkal átfordulhat a demokraták oldalára.

Trump hétfőn tagadta az Axios értesülését, hogy ilyen esetekben megpróbálna győzelmet hirdetni olyan államokban, ahol még érkezhetnek a levélszavazatok, de a republikánusok már előrevetítették, hogy számos esetben fordulhatnak újból bírósághoz. Ha pedig szoros lenne az állás, akkor újraszámolások miatt azt sem lehet kizárni, hogy a kvázi végeredményre nem is csak napokat, hanem még tovább várni kell. Azt pedig már korábban is jelezte Trump, hogy pont a választás esetében felmerülő ügyek miatt is mielőbb a legfelsőbb bíróságban akarta tudni jelöltjét, az egy hónap alatt átnyomott Amy Coney Barrettet.

Az amerikai elnökválasztás alakulását, az eredmények beérkezését kedden éjszaka élőben is közvetítjük majd a Telexen, tartsanak velünk!