- Donald Trump már az amerikai elnökválasztás előtt csalást kiáltott, fegyveres szimpatizánsai terepjáró-karavánjaikkal próbálják megfélemlíteni az ellenfelet.
- Mindkét oldal ügyvédek hadát mozgósítja, és arról beszél, hogy azonnal megtámadja az eredményt.
- A média terrorizmus-szakértőket kérdez és afrikai és közel-keleti tapasztalatok alapján is készült a voksolásra.
- Az amerikai elnökválasztást minden eddiginél felfokozottabb hangulat kíséri, miközben az eredmények gyors kihirdetését minden eddiginél komolyabb logisztikai és jogi kihívások gátolják.
- Emiatt egyes szakértők szerint nem irreális a nyílt erőszak veszélye sem, bár valószínűbb, hogy a végeredmény egy tárgyalóteremben dől el, mint az utcán.
A Kulturált Európai Ember egyik kedvenc időtöltése azon szörnyülködni, hogy az Egyesült Államok micsoda egy barbár, harmadik világot idéző ország: nincs általános egészségbiztosítás, szabadon garázdálkodó fegyveres milíciák terrorizálják az utcákon a más bőrszínű embereket, a hülye szabadságvágyukra hivatkozva a koronavírust is hagyják szabadon terjedni (ezzel szemben kulturált Európában jelenleg lakosságarányban éppen magasabb az újonnan regisztrált fertőzöttek száma), és miközben a demokrácia mintapéldájának hiszik magukat, választási rendszerük valóban archaikus, erősen egyenlőtlen, és hemzseg a machinációktól.
Az idei választásra való készülődés, a szavazást kísérő feszültségek mindenesetre valóban sok tekintetben inkább emlékeztetnek egy kevésbé szerencsés történelmi fejlődésű országra, mint egy magas jövedelmű, többszáz éves demokratikus hagyományokkal bíró világhatalomra.
- A választás napjára a Fehér Házat körbekerítették,
- New Yorktól Los Angelesig üzletek tömegei deszkázták be kirakataikat;
- több államban mozgósították a nemzeti gárdát;
- a regnáló elnök szimpatizánsai felfegyverkezve, terepjárós felvonulásokkal és úttorlaszokkal próbálták megfélemlíteni a kihívót;
- a rendőrség tagjai nyíltan az elnök mellé álltak;
- aki közben maga is lázongással riogatott, és kampányrendezvényein rendre megkérdőjelezte az előrejelzések szerint számára kedvezőtlenül alakuló szavazás hitelességét.
Eközben a nyáron már számos, olykor erőszakba és rendőri túlkapásokba torkolló demonstrációt szervező ellenzék aktivistái azt ígérik, ismét az utcára vonulnak, ha csalásra utaló jelt látnak. A helyzetet pedig bonyolítja, hogy a szavazást övező szervezetlenség miatt nemhogy kedd este, de akár még szerdán, sőt extrém esetben hetekig nem lesz végleges eredmény, növelve a bizonytalanságot és tüzelve a kedélyeket. Jellemző a hangulatra, hogy az egyik mértékadó amerikai politikai magazin a kenyai, kongói és afganisztáni voksolások tapasztalatai alapján értékeli a kilátásokat.
Polarizálódott
A mostani feszültségek egyik kiindulópontja, hogy felmérések szerint az amerikai társadalom ideológiai, kulturális, etnikai megosztottsága évek óta mélyül, a politikai közép egyre szűkebb, a két nagy párt tábora közti átjárás egyre kisebb, és még az objektív realitások megítélése is teljesen pártossá vált. (Bár van olyan kutatás is, amely szerint jelentős, de nem nőtt a megosztottság.)
Erre jött 2016-ban Donald Trump személyében egy végletekig megosztó elnök, akit még elődjeinél is jóval kevésbé érdekelnek a demokratikus normák és a játékszabályok; kész verbális és gyakorlati támadást intézni az amerikai demokrácia bármely olyan intézménye ellen, amelyik éppen az útjában áll; híveit is előszeretettel buzdítja erre; olykor pedig a legkeményebb szélsőséges csoportokkal is kész kokettálni. Nem meglepő módon erre az ellenreakció is egyre hevesebb lett, ahogy az a nyári tüntetéshullám során megmutatkozott.
Mindezt tetézte a média polarizációja, az álhírek és az összeesküvés-elméletek szélsebes online terjedése is. Felmérések alapján a két tábor mintha teljesen más valóságban élne, ahol a saját világuk fenntartására nézve politikai ellenfeleik egzisztenciális veszélyt jelentenek. Friss adatok szerint a voksolás előtt mind a bal-, mind a jobboldali szavazók jelentős része aggódik az ország állapota és az amerikai demokrácia jövője miatt.
A helyzetet pedig tovább bonyolította, hogy a koronavírus-járvány miatt a választás lebonyolítása sem szokványos. A vírus terjedésétől tartva az átlagosnál sokkal többen szavaztak levélben, emiatt a szavazatszámlálást az átlagosnál is nagyobb jogi és politikai csatározások kísérhetik, az eredmény pedig hosszú időn keresztül bizonytalan maradhat.
Már előre viszályt okoz a csalásvád
Donald Trump már hónapok óta támadja a levélszavazás rendszerét, azt hangoztatva, hogy ez hatalmas választási csalásra ad lehetőséget, a demokraták így akarják letaszítani posztjáról. Az tény, hogy a levélszavazók nagyobb része demokrata választó, és az is, hogy korábban előfordultak elszigetelt csalási kísérletek. Ugyanakkor a levélszavazás nagyon szigorú szabályokhoz van kötve, a szövetségi választási bizottság szerint „nincs semmi alapja annak az összeesküvés-elméletnek, hogy a levélszavazás csaláshoz vezet.”
(A jelenség nem új: Trump négy éve azt mondta, azért kapott 3 millióval kevesebb szavazatot a demokrata jelöltnél, Hillary Clintonnál, mert milliók szavaztak illegálisan. Erre semmiféle bizonyíték nincs, és a Trump-kormány az elnök ígéretei ellenére azóta sem járt az állítólagos brutális választási csalás végére.)
Az elnök azon is erősködött, hogy a választási eredményeket még november 3-án éjjel ki kell hirdetni, mert szerinte ellenkező esetben (közelebbről meg nem nevezett módon) a demokraták elcsalják a számlálást. Trump konkrétan arról beszélt a választás előestéjén, hogy
ha nem így lesz, az „erőszakot fog kirobbantani az utcákon”.
Trump erről annak a tudatában beszélt, hogy az eredményeket szinte biztosan nem fogják kihirdetni november 3-án éjjel. A nagy számú levélszavazat és az államonként eltérő szavazatszámlálási logisztika miatt napokig vagy akár hetekig is eltarthat, mire végleges eredmény lesz – ez pedig egy szokványos választási évben is így szokott lenni. Egyes helyeken, például az egyik legfontosabb csatatérállamnak számító Pennsylvaniában pedig a voksolás lezárulta után legfeljebb három nappal beérkező levélszavazatokat is megszámolják majd, ha azokat a választás napjáig postára adták. Emiatt az eredményekben mind a választás éjjelén, mint az azt követő napokban jelentős változások állhatnak be.
Ügyvédek hada
Az elnök korábban erre hivatkozva kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a választási eredményeket, kormánya korábban a postahivatal logisztikai kapacitásainak leépítésével is megpróbálta akadályozni a levélszavazást. A Republikánus Párt emellett különösen a déli államokban évtizedek óta próbálja a választási körzetek átrajzolásával és a kisebbségek és a szegényebb rétegek választási részvételének adminisztratív úton való korlátozásával bebiztosítani hatalmát, a koronavírus-járvány alatt pedig újabb retorikai és jogi akadályokat próbáltak gördíteni a szavazás elé.
Az Axios értesülései szerint Trump belső köreinek az utóbbi hetekben azt mondta, ha kedd este vezetésre áll, minél hamarabb győzelmet hirdet, függetlenül attól, mennyire biztos az aktuális eredmény. Ezt azonban az elnök hétfőn tagadta. (A Politico forrásai szerint sok republikánus kiakadt az elnök retorikáján, de ahogy az elmúlt négy évben a legtöbb botrány alatt, nyilvánosan most sem mertek nekimenni.)
A választás előtti hetekben a két elnökjelölt, jogvédő szervezetek és konzervatív csoportok is nagy csatára készültek, ügyvédek hadát mozgósították, és a rendellenességek minden apró jelére lecsaptak. Texasban egy konzervatív csoport 127 ezer, új „drive-in” választókörökben, autóból leadott szavazat megsemmisítését kezdeményezte, Pennsylvaniában a voksolás napja után beérkezett levélszavazatok elvetését akarták elérni, egyelőre sikertelenül. A szorosnak ígérkező Észak-Karolinában és Nevadában a republikánus csoportok minden eddiginél komolyabb rálátást akarnak szerezni a levélszavazatok ellenőrzésére, országszerte minden kisebb formaságra (hiányzó aláírás, elkenődött postai pecsét) lecsapnak, hogy minél több levélszavazatot érvénytelenítsenek a New York Times riportja szerint.
„Amint vége a választásnak, jövünk az ügyvédeinkkel”,
fogalmazott Trump a hétvégén.
Szintén az Axios szerint a demokrata kihívó, a felmérésekben erős, de nem biztos előnnyel vezető Joe Biden is szeretné minél hamarabb kézbe venni az eseményeket: ha a hírügynökségek prognózisai a részeredmények alapján biztosra mondják győzelmét, már szerda éjjel az ország új vezetőjeként tervez tévébeszédet intézni az amerikaiakhoz (dacára annak, hogy az új elnököt hivatalosan csak január 20-án iktatják be).
Biden kampánymenedzsere Trump vádjaira közölte, az aktuális felmérések alapján lehetetlen, hogy Trumpot győztesnek kiáltsák ki a választás éjjelén, miután egy csomó fontos csatatérállamban nem lesz addigra elég magas a feldolgozottság. Biden egyik tanácsadója pedig arról beszélt, ha a republikánusok megkérdőjelezik a választási eredményeket és/vagy jogi eljárásokat indítanak, a demokraták felveszik a kesztyűt: „szembe fogunk szállni velük, minőségben és elszántságban túlszárnyaljuk őket, és megvédjük a választást”.
Feszült hangulat
A Demokrata Párt országos szervezetének elnöke azt mondta, a csatatérállamokban minden érvénytelenített szavazatot megvizsgálnak, és megpróbálják jogi úton érvényesíteni azokat. Ugyanakkor az újraszámlálás technikailag sem egyszerű dolog, a gépeken leadott szavazatok visszafejtését például a szavazógépeket és az azokon futó szoftvereket gyártó vállalatok szellemi tulajdonának védelme is gátolja.
Egyelőre az elutasított levélszavazatok aránya alacsony, Wisconsinban 0,1, Floridában 0,3, Michiganben 0,4 százalék, azonban egy szoros eredmény esetén ez is döntő lehet. Az sem irreális forgatókönyv, hogy ahogy 2000-ben a demokrata Al Gore és a republikánus George W. Bush rendkívül szoros csatájában, idén is a legfelsőbb bíróságon kössön ki az újraszámlálás kérdése, és ezzel a választás sorsa.
Trumpnak kedvez, hogy a szövetségi főügyész, Bill Barr a részrehajlás legnyíltabb formáitól sem riad vissza, ha az elnök védelméről van szó; és pont a voksolás előtt pár nappal sikerült átverni a szenátuson konzervatív főbírójelöltjét, ezzel 6-3 arányban vannak a jobbos elnökök által kinevezett bírók a legfelsőbb bíróságon. Ugyanakkor például a texasi drive-in-szavazás és a pennsylvaniai levélszavazatok ügyében még a konzervatív bírák is elutasították a trumpista beadványokat – jellemző, hogy az elnök rögtön az őt ért támadásként minősítette a bírósági döntéseket.
Az átlagos választó számára nehezen követhető, absztrakt jogi eljárások mindenesetre tovább tüzelhetik a feszültségeket. A társadalmi-politikai megosztottság miatt egyes kutatók szerint
mind a republikánusok, mind a demokraták harmada szerint megindokolható az erőszak jogossága „pártjuk politikai céljainak elérése végett”.
A félelmek szerint a választás elcsalásának vádja olyasmi szikra lehet, amely ebben a felfokozott helyzetben erőszakra sarkallhat egyes csoportokat vagy egyéneket.
Fegyveresek hada?
Az erőszak és a megfélemlítés az utóbbi hónapokban is visszatérő probléma volt. A nyáron a feketékkel szembeni rendőri rasszizmus miatt kitört tüntetések idején a hatóságok jogvédők szerint példátlan brutalitással léptek fel, a demonstrálók egy csoportja többször gyújtogatásba és fosztogatásba kezdett, ellentüntetők pedig fegyverrel vonultak fel, és több tüntetőt meg is öltek.
Október elején a hatóságok Michiganben több szélsőséges milicistát vettek őrizetbe, akik túszul akarták ejteni a Demokrata Párt feltörekvő politikusát, Gretchen Whitmer kormányzót; a napokban Michiganben és Oregonban balos tüntetők csaptak össze a rendőrökkel; Trump hívei több helyen rendeztek stílszerűen terepjárós akciókat; a virginiai Richmondban a republikánus jelölt támogatóinak konvojáról téptek le, és gyújtottak fel zászlókat; egyes konzervatív csoportok a szavazóurnához is felfegyverkezve terveznek járulni.
A rendőrszakszervezetek nyíltan Trump mellé álltak, ami annak fényében nem meglepő, hogy felmérések szerint a rendőrségen belül hatalmas többségben vannak a jobboldaliak. Az utóbbi napokban elszórt esetekben a rendőröket is a választók megfélemlítésével vádoltak, Floridában például arra panaszkodtak, hogy miközben Trump hívei a szavazókör előtt tartanak fegyveres felvonulást, a helyi rendőrök intézkedés helyett bátorítják őket.
Ilyen előjelek mellett egyes félelmek szerint az ügyvédek hadánál egy fokkal veszélyesebbnek tűnik, hogy aktivisták és az elnök elszánt hívei és ellenségei is utcai megmozdulásokra készülnek a szavazás után.
A Vox által megkérdezett nemzetbiztonsági és terrorizmus-szakértők óvatosan vészjóslóak voltak az erőszak esélyeit illetően. „Az Egyesült Államok nem áll egy második polgárháború tornácán,” de „túl nagy a szárazság ahhoz, hogy megkockáztatható legyen néhány elpattanó szikra”, fogalmazott a normális esetben harmadik világbeli válságokkal foglalkozó International Crisis Group egy szakértője. A Brookings terrorizmus-kutatója pedig úgy vélte, „Nem tudjuk, mennyire fajul el a helyzet, de az erőszak esélye nagyobb, mint bármelyik korábbi választás során”.
Az utcán vagy civilizáltan?
A szakértők szerint annak kicsi az esélye, hogy balos és jobbos milíciák csapjanak össze az utcákon, de kisebb incidensek, a politikai ellenfeleire támadó magányos lövöldözők felbukkanása vagy a békésnek induló tüntetések erőszakossá válása nem irreális. Egy októberi jelentés szerint Georgia, Michigan, Pennsylvania, Wisconsin és Oregon államokban valós a veszélye, hogy szélsőjobbos fegyveres bandák kezdjenek akciózni. A másik oldalon a szélsőbalos aktivisták is azt hirdetik, hogy megengedhető az erőszak a fasisztákkal szemben.
Hogy a helyzet meddig fajul, abban az amerikai sajtónak nyilatkozó szakértők szerint természetesen nagy szerepet játszik majd a konkrét eredmény. Ugyan korábban például Hillary Clinton is arról beszélt, hogy a demokratáknak nem szabad elfogadniuk az eredményt, ha Biden veszít, az ilyen radikális vélemények erős kisebbségben vannak a pártban. Ennél gyakrabban emlegetett forgatókönyv, hogy mi történne, ha Donald Trump veresége esetén nem hajlandó átadni a hatalmat.
Balos mozgalmak erre az esetre első körben utcai megmozdulásokat és kiterjedt sztrájkokat terveznek; Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke viszont csak annyit mondott, a hatalomátadás szempontjából lényegtelen, hogy Trump mit akar, „Joe Bident január 20-án beiktatják az Egyesült Államok elnökévé”. (A hadsereg technikailag egyébként nem avatkozhat be, de az elnök védelméért felelős Secret Service kitessékelheti Trumpot a Fehér Házból.)
Az államoknak december 8-ig kell végleges, jogilag tiszta végeredményt hirdetniük. Ez alapján az elnököt formálisan megválasztó elektori kollégium december 14-én ül voksol. Végül január 6-án összeül a szintén kedden megválasztandó új kongresszus, és az alsó- és felsőház közös ülésén szentesítik az elektori kollégium döntését. (A konkrét procedúráról itt írtunk részletesen.) Ezen pontok mindegyikén előfordulhat nézeteltérés, és a Financial Times által megkérdezett alkotmányjogászok szerint egy esetleges viszály végkimenetele végső soron a politikai szereplők jó belátásán múlik: az egyik félnek el kell ismernie, hogy veszített.
Mint jogászok és politológusok hangsúlyozzák, Trump egy személyben nem tudja elérni, hogy hatalmon maradjon, ehhez pártja és az amerikai intézmények egy jelentős részének összejátszása is szükséges. Hogy a jelen helyzetben működőképesek maradnak-e ezek az intézmények, az nemsokára kiderül. Az viszont majdnem biztos, hogy bárki is lesz az új elnök, annak politikai legitimációját a kezdetektől súlyos támadások érik majd.
