Senki sem tudja, mi lesz, ilyen még nem volt

2020. október 03. – 18:18

Senki sem tudja, mi lesz, ilyen még nem volt

Másolás

Vágólapra másolva

Az amerikai elnökválasztási kampány az utóbbi hónapokban elég mozgalmasra sikeredett, világjárványtól zavargásokon át az elnöki adóelkerülésig és a legfelsőbb bíróság évtizedes bebetonozásáig egy sor súlyos téma került elő. Donald Trump elnök pozitív koronavírustesztje most újabb ismeretlen változót dob az egyenletbe, amely a betegség kimenetelének függvényében példátlan jogi és politikai bonyodalmakhoz is vezethet. Egyelőre azonban a lényeg ezzel sem változik: az elnök egy hónappal a a szavazás előtt nagyon rosszul áll baloldali kihívójával, Joe Bidennel szemben.

Két évvel ezelőtt, Bob Woodward amerikai újságírólegenda könyve mentén azt írtam, Donald Trump elnöksége kezd olyanná válni, mint a Kártyavár című sorozat, ahol a forgatókönyvírók belefáradtak a washingtoni politikai intrikák világába, és a feszültség fokozása végett egyre olcsóbb hatásvadász trükkökkel próbálták feldobni a sztorit, ám ettől csak unalmasabbá és irritálóbbá vált az egész.

2020 őszén, egy szűk hónappal az amerikai elnökválasztás előtt meg kell követni az összes hollywoodi forgatókönyvírót: a kampányfinis néhány naponta vesz olyan kilencven fokos, kézifékes kanyarokat, amelyeket ha filmen lát az ember, a felénél kikapcsolná, hogy mi ez már.

A történet valahonnan onnan indult, hogy 2020 tavaszán az Egyesült Államokat elérte a koronavírus-járvány, amelyre a szövetségi kormány tétlenséggel, majd bénázással reagált, amiből egészségügyi, társadalmi és gazdasági katasztrófa kerekedett. Nyáron aztán országos tüntetés- és zavargáshullám indult a rendőri erőszak és rasszizmus miatt, amelyre még több rendőri erőszak volt a válasz, miközben Trump szélsőbaloldali lázadásról hadovált.

Őszre az elnök már azt pedzegette, nem biztos, hogy elismeri a november 3-án esedékes választás eredményét (Trump szerint hiteltelenné teszi a voksolást, hogy a járvány miatt sokan szavaznak levélben, a hatóságok szerint nem). Az alkotmányos válsággal fenyegető helyzetben szeptember közepén meghalt Ruth Bader Ginsburg, a legfelsőbb bíróság egyik liberális tagja, amivel felmerült a lehetősége, hogy a konzervatív oldal évtizedekre megingathatatlan többségbe kerüljön az alkotmányos vitákban döntő testületben, ha még az elnökválasztás (vagy az esetleges hatalomváltás) előtt át tudják tolni saját jelöltjüket az egyelőre republikánus többségű szenátuson.

Nem sokkal később aztán a New York Times birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy az állítása szerint dollármilliárdos Donald Trump nyakig ül az adósságban, méretes üzleti veszteségei és könyvelői trükkök miatt szinte egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót, cserébe kapott 70 millió dollár állami támogatást. Ez normális esetben elég fontos téma lett volna Trump és demokrata párti kihívója, Joe Biden eheti elnökjelölti vitáján, ám az esemény egy kocsmai vitára emlékeztető ordibálásba torkollott, amely kapcsán a fél világsajtó a demokrácia megcsúfolásáról írt.

Ám ez a sztori sem tartott sokáig, mert péntekre kiderült, hogy miután hónapokon keresztül próbálta elbagatellizálni a járvány súlyosságát és a maszkviselés fontosságát, Trump is elkapta a koronavírust, láza van, a Fehér Ház szerint csak elővigyázatosságból, de kórházba szállították. Ha ez nem lenne elég, az elnök nem kizárt, hogy pont azon a fehér házi eseményen fertőződhetett meg, amelyen a Ruth Bader Ginsburg helyére jelölendő konzervatív bírót mutatták be a republikánus nagykutyák előtt. Trumpon és Melania Trump first ladyn kívül hét további résztvevőről bizonyosodott be eddig, hogy koronavírusos, köztük kampánymenedzseréről, egy közeli tanácsadójáról, a republikánusok országos szervezetének elnökéről, és a szenátus két republikánus tagjáról is – utóbbiak betegsége miatt pedig meghiúsulhat a bírói kinevezés lebonyolítása is.

(Itt találja a Telex legfrissebb híreit!)

Mi jöhet még?

Hogy az utóbbi napok eseményei milyen hatással lesznek az elnökválasztásra, azt nem egyszerű dolog megmondani. Az első, homályos kérdéskör, hogy milyen irányba tereli a kampányt és milyen hatással lesz a szavazás kimenetelére az elnök megbetegedése, már amennyiben Trump felépül addig. A másik kérdés, hogy mi történne, ha Trump a fertőzés folyományaként nem tudna kiállni a november 3-i voksoláson.

Hogy még az eleve hányattatott 2020-as év viszonyaihoz képest is furcsa helyzetről van szó, azt jelzi, hogy az utóbbi napokban több amerikai választási elemző és kommentátor

kerek perec közölte, fogalma sincs a potenciális hatásokról.

Az egyik biztos pont a bizonytalanság: nem tudni, hogyan alakul Trump állapota, és azt sem, hogy környezetében hány ember fertőződött még meg. Az elnök eleve kiszámíthatatlan, ha esetleg hamar felépül, nem tudni, milyen kommunikációs megoldással próbálja majd maga felé terelni a közhangulatot, és hogy a közhangulat erre mennyire lesz vevő.

A helyzet mindazonáltal eddig sem kedvezett Trumpnak, és vélhetően a betegség inkább nehezebbé teszi az újraválasztását, mintsem megkönnyíti azt. Az előző hetekben a sajtófigyelem a legfelsőbb bíróságra és a gazdaságra összpontosult, amely jobbos stratégák szerint Trumpnak kedvezett; innentől viszont vélhetően ismét a koronavírus dominál majd a médiában, amely enyhén szólva nem az elnök erős pontja.

Biden óvatos

Demokrata kihívójának, Joe Bidennek a tesztje negatív lett, és pénteken még kampányolt Michiganben, bár az amúgy sem lánglelkű szónoklatairól ismert volt alelnök igen mérsékelt hangnemet ütött meg: csak általánosságban beszélt a járvány súlyosságáról, közvetlenül nem bírálta Trumpot, és miharabbi felépülést kívánt az elnöknek és a first ladynek. Hasonló gesztust tett Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Barack Obama előző elnök is.

A New York Times értesülései szerint a demokrata kampány Trump betegségére tekintettel visszavonta az elnököt élesen támadó televíziós reklámjait is, és Biden kampányfőnöke arra kérte beosztottjait, hogy ne posztoljanak és nyilatkozzanak a helyzetről. (Ugyanezt a Trump-kampány egyelőre nem lépte meg.)

Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitán 2020. szeptember 29-én.
Fotó: Jim Lo Scalzo / EPA / MTI

Biden a járvány kitörése után hónapokon keresztül nem kampányolt személyesen, az utóbbi hetekben egyesek pártján belül is megszólták, amiért nem támogatja a mozgósítást egyes ingaállamokban, miközben Trump nagy, több tízezreket megmozgató beszédeket tart – amik miatt azonban egészségügyi szakemberek is bírálták az elnök stábját. Bident párttársai most is arra buzdítják, hogy folytassa amúgy erős járványvédelmi intézkedések övezte körútját. Kampányának vezetői szerint egyelőre nem módosítanak terveiken, ugyanakkor arról beszéltek, továbbra is maximális óvatossággal járnak el.

Az új tévéreklámok lekeverése ellenére Biden kampánya eddig elég erősen Trump járványkezelési baklövéseire összpontosított. Felmérések szerint az amerikaiak harmada számára ez a legfontosabb választási téma (második a gazdaság, harmadik az egészségügy, negyedik az etnikai egyenlőtlenség, ötödik a klímaváltozás, azaz nem Trumpnak kedvező témák), közel kétharmaduk tart a vírustól, 56 százalékuk pedig elégedetlen a szövetségi kormány járványkezelésével. Ennek fényében visszaüthet Trump eddigi fellépése és ellenfele óvatosságának intézett beszólásai. Az elnök Joe Bident napokkal ezelőtt is azzal gúnyolta, hogy „még ha kétszáz lábnyira [60 méterre] állna tőlem a vitán, akkor is felvenne egy óriási maszkot”.

Közben az elnök kampányának egyik fő üzenete az volt, a járvány neki köszönhetően már lecsengőben van, egyre kevésbé fenyegeti az emberek mindennapjait. Ehhez képest a helyzet országszerte romlik, augusztus vége óta az 50-ből 33 államban nőtt a megbetegedettek száma, Texastól kezdve New Jersey-n és New Yorkon keresztül Kansasig és Utahig terjedő fertőzésről árulkodnak a helyi adatok.

Nem Trumpnak áll a zászló

Az ismert koronavírus-fertőzöttek száma októberre meghaladta a hétmilliót, a halálos áldozatok száma a 200 ezret, a járvány miatt az ország 2020 második negyedévében története legsúlyosabb gazdasági visszaesését élte át. Bár azóta javult a helyzet, még szeptemberben is 10,7 millióval többen voltak munkanélküliek, mint a járvány kezdete előtt, a gazdaság teljesítménye jelenleg a válság előttinek csupán négyötöde a CNN összesítése szerint, és még egyértelmű javulást sem nagyon látni: június közepe óta stagnál a helyzet.

A másik dolog, hogy az elnök számára 2016-ban és 2020-ban is a nagy kampányrendezvények jelentették a mozgósítás legfontosabb eszközét, azonban ha hetekre kidőlne a hajrában, nehezebben tudná feltüzelni a választókat. A New York Timesnak nyilatkozó republikánus kampányemberek azt mondták, tartanak tőle, hogy ha Trump hetekre kiesik, befagyhat a jelenlegi helyzet, megmerevedhet a két jelölt népszerűsége.

A mozgósításra már csak azért is szüksége lenne, mert a közvélemény-kutatásokban csapnivalóan áll. A FiveThirtyEight mértékadó közvéleménykutatás-összesítése szerint Joe Biden jelenleg 50,6-43 arányban vezet Donald Trumppal szemben az országos felmérésekben. A verseny az utóbbi hetekben valamivel szorosabbá vált, augusztusban 9 ponton is járt a különbség. Azonban négy éve ilyenkor Hillary Clinton előnye ennél jóval szerényebb volt, másfél-két százalékpont körül mozgott, a novemberi választáson pedig 2,1 százalékponttal kapott több voksot, mint Trump.

Nem jeleznek sok jót az úgynevezett ingaállamok sem, ahol valójában eldől az elnökválasztás. Azokon a helyeken, ahol hagyományosan szoros az eredmény a két párt között Biden sokkal jobban áll, mint négy éve Clinton, vezet a 2016-ban Trump által hozott Floridában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben is.

Van, akik szerint jól jöhet

Egyes spekulációk szerint ugyanakkor Trump profitálhat a betegségből, miután a háború, betegség, egyéb vis maior helyzet gyakran növeli az állami vezetők támogatottságát. Elsősorban Boris Johnson brit kormányfő példáját hozzák fel, akinek javult a megítélése, miután kiderült, hogy koronavírus-fertőzött.

A FiveThirtyEight összesítése szerint azonban a számok ennél homályosabbak: bár Johnson megítélése javult betegeskedése alatt, pártja és kormánya népszerűsége nem változott, azaz választási hasznot nem tudott volna húzni a helyzetből. A Trumphoz sok mindenben hasonlító, jobbpopulista-járványtagadó brazil elnök, Jair Bolsonaro megítélése nem változott számottevően, miután fertőzöttként diagnosztizálták. Kevin Stitt republikánus oklahomai kormányzó megítélése romlott azt követően, hogy megállapították nála a vírust, de nem biztos, hogy ez a fertőzöttsége miatt volt. Más politikusok népszerűségi adatai alapján tehát nem egyértelmű a kép.

Egyes republikánusok azt mondták, Trump innentől talán majd visszafogja magát, és nem ábrándítja ki magából a hagyományosan jobbra húzó, de az elnöki retorika miatt elbizonytalanodó elővárosi fehér szavazókat. Egy további érv, hogy ha gyorsan túljut a víruson, akkor főleg a jobbra húzó szavazók felé kommunikálhatja azt: igaza volt, hogy ez az egész járvány nem nagy ügy.

Másfelől az is tény, hogy Trump tábora elég stabilnak mutatkozik, és attól a jelek szerint nem kell tartania, hogy a jobboldal kihátrál mögüle. Ezt jelzi, hogy Trump megítélése 2017 óta alig változott, botrányoktól, külpolitikai sikerektől és betliktől, valamint a gazdasági helyzettől függetlenül is stabilan 40 százalék környékén van támogatottsága, azaz a lakosság egy jelentős, de kisebbségben lévő része a jelek szerint tűzön-vízen át kitart az elnök mellett. A stabil tábor mellett Trump előnye a választási térkép is: a vidéki, republikánus szavazatokat felülértékelő rendszer miatt 2016-ban Trump 2,9 millióval kevesebb szavazatot kapott, mint kihívója, Hillary Clinton, becslések szerint most is előállhat olyan helyzet, hogy 2-3 százalékos országos vereség ellenére is nyer Trump.

Makacsul tartja magát az a nézet, hogy 2016-hoz hasonlóan most is tévedhetnek a felmérések. Az egyik elmélet, hogy Trump hívei nem merik/akarják elárulni a közvélemény-kutatóknak, hogy az elnökre terveznek szavazni, ugyanakkor erre nem sok empirikus bizonyíték van. Az viszont tény, hogy különösen az állami felmérések módszertani hiányosságok miatt alulmérték Trumpot 2016-ban, és a hasonló hibák a 2018-as félidős választáson is ismétlődtek. Biden jelenlegi előnye ugyanakkor egy 3-4 pontos tévedést is túlélhet.

Trump egy másik kampányszövege a gazdasági talpraállás volt: látszólag abban bízik, hogy a gazdasági helyzet javulása, a normalitás (esetleges) visszatérése megdobhatja eredményét. Az erről szóló spekulációk ellenére ugyanakkor e tekintetben nehéz biztosat mondani, miután a kilábalás sem dübörög, és Trump népszerűsége sem emelkedik különösebben. Biden gyengeségeit illetően a sajtó a latinók körében mért, Clintonhoz képest alacsonyabb népszerűségét is elővette, és a két jelölt közti különbség csökkenését jelzi a University of South California követéses panelfelmérése is, ahol ugyanazon, reprezentatív választói csoport véleményének változását mérik a kampány során.

Bonyolult kérdések

Az is felmerül, hogy mi történik majd, ha Trump nem tud elindulni a szavazáson. Mint a New York Times egyik cikke kiemelte, 74 éves, túlsúlyos férfiként az elnök a vírus által kifejezetten veszélyeztetett populációba tartozik; az is tény ugyanakkor, hogy az átlagos beteghez képest összehasonlíthatatlanul jobb orvosi ellátásban részesül. A legtöbb szakmai nyilatkozó szerint mindenesetre nagyon nehéz látatlanban megmondani, hogy milyen súlyos lehet az elnök betegsége; orvosa szombaton azt mondta, az elnök nagyon jól van. Egy forrás azonban az orvosok sajtótájékoztatója után arról beszélt, hogy aggasztóak voltak egészségügyi mutatói az elmúlt 24 órában, és kritikus 48 óra következik az ellátása szempontjából.

Mindenesetre ha állapota romlana, a szavazást elvben el lehetne halasztani, ám ilyenre még sosem volt példa. A dátum kijelölése a kongresszus hatásköre, és a törvényhozás demokrata párti többségű alsóháza vélhetően nem járulna hozzá ehhez.

Egy elnökjelölt halála esetén mindkét párt belső szabályzata rendelkezik az utód kiválasztásának módjáról. Ilyesmihez hasonlóra már volt példa, 1912-ben a republikánus alelnökjelölt napokkal a választás előtt halt meg, de ez elég volt a Republikánus Pártnak, hogy előálljanak egy új jelölttel. Ez azonban a jelen helyzetben nem valószínű, hogy működne, azóta jogilag és logisztikailag is változott a helyzet.

A korai- és levélszavazás már több államban elindult, egy összesítés szerint már legalább 2,2 millió ember adta le voksát, és a többi helyen is kinyomtatták a szavazócédulák nagy részét. Azaz a szavazólapokon innentől már vélhetően Trump és Biden neve fog szerepelni, írja a Reuters magyarázója. Egy másik álláspont szerint a döntés ez esetben az államok kezében van, miután nincs központi szabály ilyen helyzetre.

Levélszavazatokat szállítanak postai dolgozók Floridában 2020. október 1-én.
Fotó: Joe Raedle / AFP

Az is felmerül, hogy mi történik, ha a választás előtt elhunyt jelölt győz, vagy az életében megválasztott győztes meghal a beiktatása előtt. Az elnököt nem közvetlenül választják, hanem úgynevezett elektorokon keresztül. A történelmi gyökerű rendszerben 538 elektor van, akik népességarányban oszlanak el az ötven állam között. Az elektorok a választás után, idén a tervek szerint aztán december 14-én gyűlnek össze, hogy formálisan is megválasszák az elnököt. A hagyományok szerint minden elektor arra szavaz, aki az államában (vagy néhány helyen a körzetében) nyert, a győztes jelölt halála esetén eltérőek az egyes államok szabályai. A michigani elektoroknak például kötelező arra szavazniuk, aki megnyerte az államot, az indianai törvények szerint viszont a győztes jelölt halála esetén az adott párt által kijelölt új jelöltre kell szavazniuk. Egyes államok pedig hivatalosan nem is kötik meg az elektoraik kezét, azaz belátásukra bízzák, hogy kikre voksolnak (bár ettől még az adott állam győztesére szoktak).

A Reuters által megkérdezett egyik jogászprofesszor szerint elképzelhető ez esetben, hogy a (konzervatív többségű) legfelsőbb bíróság elé kerül az ügy, egy másik professzor viszont úgy vélte, nem valószínű, hogy a vesztes párt megtámadja az eredményt, ha egyértelmű a másik párt jelöltjének győzelme.

Még ennél is bonyolultabb

Az elektori kollégium szavazása után a kongresszus január 6-án szentesíti az elnök személyét, azaz további problémát okozhat, ha a december 14-én megválasztott elnök január 6-ig meghal. Az alkotmány huszadik kiegészítése szerint ha a beiktatott elnök meghal, a beiktatott alelnökjelölt veszi át a helyét, ám nem világos, hogy a január 6-i kongresszusi voksolás előtt beiktatottnak tekinthető-e az elnök.

Ha a kongresszus úgy találja, hogy nem, akkor az alsóház jelölheti ki az új elnököt a többi három, legtöbb elektori szavazatot kapott induló közül. Ugyanakkor az új elnökről nem egyénileg szavaznak a képviselők, hanem minden állam delegációja egy-egy voksot kap. Márpedig hiába van több demokrata párti tagja a képviselőháznak, az állami delegációkban 26-24 arányú republikánus többség van. Ugyanakkor november 3-án a kongresszus tagjait is újraválasztják, az új törvényhozás január 3-án lép hivatalba, az elnökről már az új tagok szavaznak.

Ennél valamivel egyszerűbb menet a hivatalban lévő elnök utódlása. Ha az elnök nem tudja ellátni a feladatát, az alelnök veszi át a hivatalt, jelen esetben a negatív tesztet produkáló 61 éves Mike Pence. Ha az alelnök is képtelenné válik a feladatra, akkor a képviselőház elnökére száll a szék, aki jelenleg a 80 éves demokrata párti Nancy Pelosi. Utána jön a sorban a szenátus pro tempore elnöke, aki a 87 éves republikánus Chuck Grassley. Őt követi a külügyminiszter (Mike Pompeo, republikánus, 56 éves), majd a kabinet többi tagja. Mindazonáltal a New York Timesnak szakértők elmondták, az utódlási sorrend jogszerűségét egyes alkotmányjogászok vitatják, miután szerintük a törvényhozás képviselői nem vezethetnék a végrehajtó hatalmi ágat.

Csonka szenátus, csonka bíróság

Trump és párttársai diagnózisa veszélybe sodorhatja azon tervüket is, hogy még a választás, illetve az esetleges hatalomváltás előtt kinevezzék Ginsburg megüresedett legfelsőbb bírósági helyére jelöltjüket, a konzervatív Amy Coney Barrett bírót. A bírát az elnök jelöli és a szenátus nevezi ki, és miután utóbbiban a republikánusok 53-47-es többségben vannak, a demokraták ellenkezése dacára is át tudnák vinni a kinevezést. A gyakorlatban azonban több akadály van.

Az egyik, hogy a kinevezéshez hosszabb procedúra vezet, amely előtt Barrettnek meghallgatásokon kellene átesnie, először a szenátus igazságügyi bizottságában, majd a teljes kamara előtt. Ezt eleve nehéz dolog lenne levezényelni a washingtoni léptékkel elég kevésnek számító négy hét alatt, ám tovább bonyolítja a dolgot, hogy időközben az igazságügyi bizottság két republikánus tagja, a utahi Mike Lee és az észak-karolinai Thom Tillis tesztje is pozitív lett. Szombaton kiderült, hogy Ron Johnson wisconsini szenátor tesztje is pozitív lett.

Korábban két másik republikánus, a mérsékeltebb államokat képviselő (és ezért olykor a centrizmus látszatát fenntartani igyekvő) maine-i Susan Collins és alaszkai Lisa Murkowski már közölte, nem támogatják, hogy az új bíró személyéről a választások előtt szavazzanak, és az is kérdés, hogy személyesen egyáltalán mennyi meghallgatást lehetne megtartani.

Az elnök mindenesetre megbetegedése előtt abban is reménykedett, hogy előnyére fordíthatja Ruth Bader Ginsburg halálát, és a konzervatív főbíró jelölésével visszacsalogathatja magához a kiábrándult jobbközép szavazókat. Ez ugyanakkor nem veszélytelen dolog, a fontosabb döntéseivel az amerikai politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokat aktívan alakító bíróság erős jobbra tolódásának esélye a baloldal mozgósítását is segítheti (eddig 5-4 volt a republikánus és demokrata elnökök által jelölt bírók aránya, ez 6-3-ra módosulhat).

A kampány sok más furcsaságához hasonlóan ez is ismeretlen terület: nem igazán van múltbéli viszonyítási pont, amely alapján megalapozott jóslatokat lehetne hozni. Már azon túl, hogy a 2020-as elnökválasztás egészen biztosan az egyik legszokatlanabb lesz az Egyesült Államok történetében.

(Borítókép: Donald Trump a kiszáll a helikopterből, amellyel a Bethesdában lévő Walter Reed katonai kórházba szállították 2020. október 2-án. Fotó: Oliver Contreras / EPA / MTI)