Ő az első női alelnök, egyben ő lehet a legbefolyásosabb is

Legfontosabb

2020. november 12. – 14:35

Ő az első női alelnök, egyben ő lehet a legbefolyásosabb is
Illusztráció: Dömötör Bálint / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kamala Harris amerikai alelnökké választása már önmagában történelminek számít, azonban szimbolikus jelentőségén túl a gyakorlatban is kifejezetten nagy befolyása lehet a következő négy év politikájára. Sőt, könnyen ő lehet az, aki megszabja a demokraták irányvonalát a következő évtizedre.

„Megcsináltuk, Joe!” – mondta szombaton a férje által készített videón Kamala Harris demokrata alelnökjelölt. Ezen az látszott, amikor telefonon felhívta Joe Bident, miután megtudták, hogy megnyerték az amerikai elnökválasztást Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök ellen.

Trump továbbra sem fogadja el az eredményt, választási csalásról beszél, és kampánycsapatával jogi eljárásokat kezdeményeznek, noha egyelőre nem sikerült épkézláb bizonyítékokat felmutatniuk. Biden viszont már megválasztott elnökként kommunikál, legelső feladatának a koronavírus megfékézését tartja, ennek érdekében pedig máris létrehozott egy koronavírus-munkacsoportot, hogy elnöksége első napján rögtön hatékonyan intézkedhessen. Megszólalásainál mindig ott áll mellette Kamala Harris is.

Harris Joe Biden szombati elnökválasztási győzelmével történelmet írt. Ő lett az első nő, az első fekete, az első dél-ázsiai származású és az első, akit bevándorlók gyermekeként megválasztottak alelnöknek az Egyesült Államok 244 éves történelmében, ahogy azt Biden is kiemelte győzelmi beszédében. Ezen túlnézve, Harris alelnöksége más szempontból is kulcsfontosságúnak ígérkezik.

Nagyon valószínű ugyanis, hogy a most 77 éves Joe Biden csak egy négyéves ciklust fog vállalni elnökként, ami azt jelenti, hogy

2024-ben Harris lenne a legesélyesebb a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójára,

aztán pedig az elnökség elnyerésére is komoly esélye lehet. Emiatt pedig ő lehet az USA legbefolyásosabb alelnöke a George W. Bush mellett dolgozó Dick Cheney óta, és meghatározó lehet a Demokrata Párt politikájára nézve a következő évtizedben.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

Az úttörő

Kamala Harris az amerikai álom megtestesítője. 1964-ben született egy indiai anya és egy jamaicai apa gyermekeként. 39 éves korában ő lett San Francisco első fekete államügyésze, hét évvel később, 2011-ben pedig ő lett az első nő és az első fekete, aki elfoglalhatta Kalifornia állam főügyészi pozícióját. 2016-ban a második fekete nőként beválasztották az Egyesült Államok szenátusába Kaliforniából.

A 7 éves Kamala Harris 1971-benFotó: Kamala Harris / Twitter
A 7 éves Kamala Harris 1971-benFotó: Kamala Harris / Twitter

Harris politikai nézeteit tekintve Bidentől balra helyezkedik el a politikai palettán, azonban messze nem olyan progresszív, mint például Bernie Sanders vermonti szenátor. A frissen megválasztott alelnök az elmúlt négy évben aktívan dolgozott a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak visszaszorításáért. Támogatja a melegházasságot és a halálbüntetés eltörlését is, valamint nevét adta Sanders ingyenes állami egészségbiztosításról szóló törvénytervezetéhez is.

Azonban kaliforniai főügyészként több alkalommal is a feketék ellen túlkapó rendőrök mellé állt, és igencsak szigorúnak bizonyult a piti bűnöket elkövető feketékkel szemben, ügyészi döntései alapján a halálbüntetésről alkotott nézetei sem egyértelműek. A demokrata előválasztási kampány alatt visszatáncolt az ingyenes állami egészségbiztosítás esetében is, és nem támogatja a rendőrség költségvetésének csökkentését sem, amit több progresszív politikus is felvetett George Floyd halála után.

Négyéves szenátorsága alatt azonban nem politikai nézeteivel, hanem a bizottsági meghallgatásokon nyújtott teljesítményével tűnt ki. Legemlékezetesebb momentumai Jeff Sessions igazságügyi miniszter 2017-es és Brett Kavanaugh főbírójelölt 2018-as meghallgatásai voltak, melyeken ügyészi tapasztalatait kamatoztatva igencsak megizzasztotta kérdéseivel Trump embereit, és ezzel országos ismertségre tett szert.

Másfél éve még keményen támadta Bident

Harris két évvel ezelőtt nem feltétlen érte volna be az alelnöki poszttal. 2019 januárjában bejelentette ugyanis, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért. A bejelentés nem okozott nagy meglepetést, több politikai szakértő is őt vizionálta a pozícióra az azt megelőző hónapokban (feltéve, hogy Joe Biden nem indul). Mindezek ellenére a bejelentés utáni első felmérésekben nem teljesített olyan jól, és megragadt a harmadik-negyedik helyen, messze lemaradva Bidentől és Sanderstől.

Harris nagy pillanata 2019 nyarán, a demokrata elnökjelölt-aspiránsok első vitájának második estéjén jött el. A kaliforniai szenátor mindent vagy semmit alapon az egyértelmű favorit Bident vette célba, aki a vita idején kétszer akkora támogatottságnak örvendett, mint bármely ellenfele.

Keményen támadta amiatt, mert Biden korábban elismerően beszélt két, a szegregációt támogató szenátorról, akikkel a 70-es és 80-as években dolgozott együtt, és amiatt is, hogy a 70-es években kezdő szenátorként ellenezte az úgynevezett buszoztatást (a program keretein belül fekete gyerekeket – köztük a fiatal Harrist – vittek olyan iskolákba, ahol többségében fehér diákok tanultak, és fordítva).

„Volt egy kaliforniai kislány, aki tagja volt a második osztálynak, amit integráltak, és minden nap buszoztatták az iskolába. Az a kislány én voltam”

– mondta.

Harris népszerűsége kilőtt a vita után, míg Bidené, aki nem tudott érdemben válaszolni Harris támadásaira, bezuhant, egyesek máris a Biden-kampány végét vizionálták. A vita után egy szakértő a Politico magazinnak úgy fogalmazott, Harris „az a kislány én voltam” mondatával „élve ette meg” Bident.

A kaliforniai szenátor a vitán nyújtott meggyőző teljesítményének köszönhetően pár nap alatt megduplázta támogatottságát, és feljött második helyre az elnökjelölt-aspiránsok között, sőt olyan felmérés is volt, amelyik már fej fej mellett mutatta Bidennel. Harris lendülete azonban nem tartott sokáig.

A problémát az jelentette, hogy a szenátornak nem volt kiforrott politikai álláspontja és üzenete. Míg Bernie Sanders politikai programja 40 éves pályafutása során alig változott, Biden pedig sikeresen tudott azzal kampányolni, hogy ő volt Obama alelnöke, illetve hogy ő az, aki mérsékeltként és a korábbi politikai alkuk megkötőjeként a legtöbb republikánus szavazót át tudja csábítani, addig Harris programja nagyon homályos volt. Álláspontja többször is változott néhány hónapon belül több kulcsfontosságú témában, mint amilyen például az egészségügy.

Kampányát problémás ügyészi múltja sem segítette, melyre a viták során több ellenfele is rámutatott. Noha tavaly nyáron számos alkalommal felszólalt a rendőri túlkapások ellen, főügyészként sokszor elsiklott az ilyen ügyek felett. Ezenkívül képmutatással is vádolták, miután hivatali ideje alatt több mint 1 900 embert ítéltek el marihuána birtoklása miatt, miközben saját bevallása szerint egyetemi évei alatt ő maga is füvezett.

Kamala Harris főügyészként egy drogfogásról szóló sajtótájékoztatón 2014-benFotó: Mark Ralston / Getty Images
Kamala Harris főügyészként egy drogfogásról szóló sajtótájékoztatón 2014-benFotó: Mark Ralston / Getty Images

Harris arra épített, hogy elég lesz jelöltségének történelmi mivolta a győzelemhez, majd miután ezen terve befuccsolt, elkezdett egyensúlyozni a párt Sanders és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor nevével fémjelezett progresszív és a Biden által vezetett mérsékelt szárnya között, hogy minél több szavazót meg tudjon nyerni magának. Ám végül egyértelmű program és üzenet nélkül két szék közül a pad alá esett, és még a demokrata előválasztási folyamatot hivatalosan megnyitó első szavazás, a február eleji iowai kaukusz előtt kénytelen volt kiszállni a versenyből alacsony támogatottsága miatt.

Szoros kapcsolat a Biden családdal

Azok után, hogy Harris kis híján véget vetett a kampányának az első vitán, egyeseket meglephetett, hogy Biden őt választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A demokrata jelölt azonban nem csak stratégiai okokból döntött Harris mellett. A szóba jövő jelöltek közül ugyanis a kaliforniai szenátorral volt a legjobb személyes kapcsolatban másfél évvel ezelőtti összecsapásuk ellenére.

A két politikus Beau Bidenen, a volt alelnök legidősebb fián keresztül ismerkedett össze. Beau Biden akkor volt delaware-i főügyész, amikor Harris kaliforniai, és sokat dolgoztak együtt. Harris memoárja szerint voltak olyan időszakok, amikor naponta többször is beszéltek egymással telefonon.

Beau Bidennél 2013-ban diagnosztizáltak agydaganatot, két évvel később, 46 évesen meghalt. Szoros kapcsolatuk miatt fia halála óriási hatással volt Joe Bidenre, aki a gyásza miatt döntött úgy, hogy nem indul a 2016-os elnökválasztáson. Beau-ról Joe Biden és Harris is megemlékezett szombati győzelmi beszédében.

Kamala Harris családjával és Joe Bidennel a szenátus tagjainak felesketésén 2017 januárjábanFotó: Aaron P. Bernstein / Getty Images / AFP
Kamala Harris családjával és Joe Bidennel a szenátus tagjainak felesketésén 2017 januárjábanFotó: Aaron P. Bernstein / Getty Images / AFP

A megválasztott alelnök a beszédében megemlítette a nyáron elhunyt polgárjogi harcost, John Lewist és anyját, Shyamala Gopalan Harrist is, aki 1958-ban vándorolt be az Egyesült Államokba. Beszélt arról is, hogy minden kislány, aki látja ezt a beszédet, tudja, hogy semmi sem lehetetlen, és kijelentette, hogy

ő az első, de biztosan, nem az utolsó nő az alelnöki pozícióban.

Nem véletlenül rá esett Biden választása

Harris végig favoritnak számított az alelnökjelölti posztra, miután Biden március közepén, az utolsó demokrata elnökjelölti vitán megígérte, hogy egy nőt választ maga mellé. Komoly pozitívumnak számított, hogy 22 évvel fiatalabb Bidennél, esélyét pedig csak növelték a nyári Black Lives Matter tüntetések, hiszen a demokrata jelöltre komoly nyomás nehezedett, hogy egy fekete nő legyen az alelnökjelöltje.

Az elnökjelöltek több szempontot is figyelembe szoktak venni az alelnökjelöltjük kiválasztásakor. Választásukkal legtöbbször ki akarják egyenlíteni a kétszemélyes listát, esetleg megpróbálnak megnyerni maguknak egy bizonyos demográfiai csoportot, vagy államot a jelölt személye segítségével.

John F. Kennedy például azért választotta Lyndon B. Johnson texasi szenátort maga mellé, hogy nyerhessen az akkor még 24 elektort adó államban, amit az 1960-ast megelőző két választáson a republikánusok húztak be komoly előnnyel. Trump választása azért esett a hagyományos republikánus politikusnak számító Pence indianai kormányzóra, hogy megnyugtassa a pártvezetést, és a Republikánus Párt mellett tartsa a hívő keresztényeket, akik esetleg ódzkodtak volna egy olyan jelöltre szavazni, aki háromszor házasodott és előszeretettel keresi topmodellek és pornósztárok kegyeit.

Az első fekete elnökké megválasztott Barack Obama pedig azért is döntött a tapasztalt Biden mellett, hogy idősebb fehér férfiként meggyőzze a fiatal kora és esetleges tapasztalatlansága miatt aggódó szavazókat is. Viszont a delaware-i szenátor hosszú karrierjéből eredendően értékes politikai kapcsolatokkal is rendelkezett, melyeknek Obama híján volt, hiszen mindössze nyolc évnyi, Illinois állambeli politikai karrierrel és két évnyi szövetségi szenátorsággal a háta mögött jelentette be elnökjelölti indulását.

Harris is a lista kiegyenlítését szolgálja, hiszen míg Biden egy fehér, hetven év feletti, mérsékelt férfi, addig frissen megválasztott alelnöke egy fekete, ötvenes éveiben járó, Bidennél egy fokkal progresszívabb nő. Sokat segít az is, hogy Harris laza és fiatalos. Magassarkú helyett előszeretettel jár Converse-cipőben, nem megy a szomszédba egy kis humorért, és sokkal természetesebben viselkedik fiatalok körében, mint mondjuk Hillary Clinton, aki kínos körülmények között, Pokemon Góval és dabbeléssel próbálta rávenni a fiatalokat négy évvel ezelőtt, hogy szavazzanak rá.

Kamala Harris a kampánybuszban egy kampánykörúton 2019 augusztusábanFotó: Justin Sullivan / Getty Images
Kamala Harris a kampánybuszban egy kampánykörúton 2019 augusztusábanFotó: Justin Sullivan / Getty Images

Mindezek ellenére azok, akik november 3-án a Biden-Harris-párosra szavaztak, valószínűleg nem elsősorban Harris alelnökjelöltsége miatt tettek így. Az ABC News és a Washington Post augusztusi felmérése szerint a Biden-szavazók 71 százalékának döntését egyáltalán nem befolyásolta, hogy a demokrata jelölt Harrist választotta maga mellé alelnökjelöltnek, 17 százalékuk mondta azt, hogy szívesebben szavaz így Bidenre, 10 százalékuk pedig, hogy kevésbé.

Ő írhatja a következő évtized történetét

Joe Biden beiktatásakor már 78 éves lesz, ezzel pedig ő lesz az Egyesült Államok történetének legidősebb elnöke, megelőzve Ronald Reagant. Elnöki ciklusa végére már 82 lesz, így nem csoda, hogy egyes értesülések szerint belső körben már belengette, hogy nem tervez majd újraindulni négy év múlva, ez pedig megnyitja az ajtót Harris előtt. Azt se felejtsük el, hogy ha Biden valami miatt akadályoztatva lenne a következő négy év során (például gyógykezelés miatt), akkor Harris akár át is veheti az elnöki feladatok ellátását egy időre.

Harrisnek tehát nagyon komoly esélye van arra, hogy 2024-ben ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje (arról, hogy mekkora esélye van az elnökségre, korai lenne beszélni, a Biden-adminisztráció teljesítménye fogja meghatározni), ez pedig azt jelenti, hogy könnyen ő szabhatja majd meg a demokraták politikai irányvonalát a következő évtizedre, melyhez hasonló befolyása kevés korábbi alelnöknek volt.

Ha igaz, hogy nem tervez négy év múlva indulni, elképzelhető, hogy Biden nagyobb beleszólást enged majd Harrisnek a kormányzásba, mint elődei, életkora, illetve amiatt, hogy ezzel is segítse alelnöke esélyeit 2024-ben. Ez viszont azt jelenti, hogy Harrisből válhat az Egyesült Államok legbefolyásosabb alelnöke a 2000-2008 között az amerikai politika egyik legmeghatározóbb alakítójának számító Dick Cheney óta.

Harris szerepének súlyát az is növelheti, ha 50-50-es döntetlen helyzet alakul ki a százfős szenátusban. A jelenlegi állás szerint a republikánusok vannak 50-48-as többségben, azonban a két georgiai szenátusi szék sorsáról csak a január 5-i második fordulón fognak dönteni, miután egy jelölt sem érte el az állam törvényei által előírt 50 százalékot. Ha azt a két széket sikerül behúzniuk a demokratáknak, akkor ugyanannyi szenátora lesz mindkét pártnak (ha a demokratákhoz soroljuk a velük szavazó két független szenátort), ilyen esetben pedig az alelnöké a döntő szó, hiszen ő a szenátus elnöke. A demokraták georgiai győzelme azonban messze nem garantált, nagyon szoros lehet az eredmény mindkét versenyben.

Kamala Harris és Joe Biden miután eldőlt a választásFotó: Andrew Harnik-Pool / Getty Images
Kamala Harris és Joe Biden miután eldőlt a választásFotó: Andrew Harnik-Pool / Getty Images

Egyelőre nem szivárgott ki konkrét információ arról, hogy pontosan milyen feladatokat fog adni Harrisnek Biden, azonban a kampány során többször is hangoztatta, hogy hasonló szerepet szán neki, mint amilyen a sajátja volt Obama mellett. A demokrata jelölt augusztusban úgy fogalmazott, hogy azt szeretné, hogy minden fontos döntés előtt az alelnökéé lenne az utolsó szó, mielőtt ő maga meghozza a döntését, hiszen neki is ez volt az egyik feladata Obama elnöksége alatt.

Biden fontos szerepet kapott a H1N1 és az ebola elleni harcban, emiatt pedig könnyen elképzelhető, hogy Harris vezeti majd a koronavírus elleni küzdelmet januártól, és bevonhatja az elnök a válság utáni gazdasági újjáépítésbe is (mely szintén Biden feladata volt 12 évvel ezelőtt), különös tekintettel a kisebbségi munkavállalókra.

Harris győzelmi beszédében úgy fogalmazott,

„Mindent meg fogok tenni, hogy olyan alelnök legyek, mint amilyen Joe volt Obamának: lojális, őszinte és felkészült, aki minden nap úgy kel, hogy a ti családjaitokra gondol.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!