Hogy mi? Ez is idén volt?

2020. december 27. – 15:00

Hogy mi? Ez is idén volt?
Illusztráció: Lerch Julcsi (julialerch.hu) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A valóság egy kanál, az idő egy lapos kör, 2020 pedig olyan volt, mintha mindkettőt belehajították volna a koronavírusnak nevezett fekete lyukba, ahol aztán végtelen hosszúságúra nyúltak, a tömegük megszűnt, és remélhetőleg nem okoznak valami furcsaságot a szingularitásban, amitől az egész évet meg kell ismételnünk. Az ember mindig fantáziál olyasmin, hogy hogyan fogják tanítani azt a kort, amit megél ép ésszel, de most el sem tudom képzelni, hogy milyen lesz az a történelemkönyv, amiben külön fejezetet kap majd ez a nyomorult év.

2020-ban nemcsak világjárvány volt, meg amerikai elnökválasztás, meg a Telex létrejötte, meg az ereszcsatornán nindzsázó Szájer József, hanem rengeteg olyan más történés, ami egy másik, teljesen normális évben témát adott volna nekünk hetekre, hónapokra, amiket meg lehetett volna beszélni a munkahelyi konyhában, a boltban a sorban, a kávézóban a pultnál, és amiről mindenkinek lehetett volna véleménye. Lehet, hogy volt is mindenkinek, például erről a következő tíz eseményről is, de olyan tempóban jöttek egymás után, hogy az embernek az lehetett az érzése, nem is pár hete, hónapja, hanem legalább pár éve történtek. Itt van tíz dolog, amire talán nem is gondolnánk, hogy idén történt a nagyvilágban és itthon.

Schobert Norbi és a kövérek

Részlet Schobert Norbi eredeti videójából – Kép: Youtube.com/Norbert Bereczki

Amikor Friderikusz Sándor új műsoráról írtam, önkéntelenül is azt írtam, hogy 2019-ben történt az, hogy Schobert Norbert üzletember és fitneszguru tematizálta a magyar közbeszédet. Pedig dehogy is: idén januárban volt ahhoz szerencsénk, hogy Schobert a véleményvezérek hatlövetűjét, a Facebook Live-ot magára csatolva kifejtette, hogy sokkal kevesebb házasság menne tönkre, ha a nők lefogynának, és a férfiak nem azt látnák, hogy egy 78 kilós nő „döngő léptekkel” érkezik meg hancúrozni a hálószobába. Később azt mondta, ez egy megtervezett PR-bomba volt, ami sokkal nagyobbat robbant annál, mint amire számított, mindenesetre tévéműsorokban, interjúkban és további élő bejelentkezésekben magyarázta tovább a mondandóját. A stílusáért később bocsánatot kért, de mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy ő csak jót akart, fel akarta hívni az elhízásra, mint népbetegségre a figyelmet, bár a férfiakat eglszen sokáig valahogy kihagyta a mondandójából. Az eredeti videót már rég törölték, de itt meg lehet nézni.

Schobert volt talán az utolsó olyan téma a magyar közéletben, aminek nem sok köze volt a politikai élethez, mégis napokig-hetekig meghatározta azt, hogy miről beszéltek az emberek. A kiindulópont pedig nem egy interjú vagy egy beszélgetős műsor volt, hanem igazi bulváros paradigmaváltásként a megszólaló saját Facebook-oldala, ahova önként és dalolva állt ki megosztani a mondanivalóját. Lehet, hogy hülyeség egyenes vonalat húzni a kettő közé, de látszott, hogy a tavaszi szerencsétlenkedések közepette Orbán Viktor médiacsapata is belehúzott, és a miniszterelnök Facebookját jelölték ki az államfői kommunikáció elsődleges csatornájának.

Quaden Bayles, a szekált ausztrál kisfiú

A kilenc éves, achondroplásia miatt törpe termettel született gyereket akkor ismerte meg a világ, amikor az édesanyja készített róla egy videót, ahogy az autó hátsó ülésen zokog, amiért megállás nélkül szekálják a suliban. Bayles és édesanyja addig a pillanatig is többször feltűnt már az ausztrál médiában, de a videó – amiben a kisfiú a bullying miatt öngyilkos szeretne lenni, és amit az eltávolítása előtt 25 millióan láttak – gyakorlatilag egy este alatt körbejárta a világot, és olyan híresség is megosztotta saját üzenettel, mint Hugh Jackman. A kisfiúnak indított egy GoFundMe-kampányt, ami pillanatok alatt összeszedett több százezer dollárt.

Habár a világ rápörgött szegény kisgyerekre, a médiafigyelem még jobban felerősítette a bullyingot, Quadent és édesanyját sokkal durvábban, most már a világ minden pontjáról elkezdték zaklatni. Konkrét lejárató kampány indult a kisfiú ellen, azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsák: igazából 18 éves, felnőtt, a megszerzett pénzt pedig elverte egy csomó luxustermékre. Kamu Instagram-profilokat hoztak neki létre, és olyan képpel akarták bebizonyítani, hogy már elmúlt 18, ami valaki másnak a 18. születésnapján készült. A fiút egyedül nevelő édesanyjának ügyvédet kellett fogadnia, majd a család el is tűnt a közösségi médiáról. Quaden amúgy jól van, számítógépezik, TikTokozik, a támogatói kampányból összejött 630 ezer dollárból elutazott Disneylandbe, egy részét berakták egy alapba a gyerek jövőjéhez, a maradékot pedig különböző achondroplásia-centrikus jótékonysági szervezetnek adták. Egy októberi cikk szerint Quaden szerepelni fog George Miller (Mad Max) következő filmjében.

A bozóttűz, ami elpusztított egymilliárd élőlényt Ausztráliában

Kenguruk a bozóttűz idején Új-Dél-Walesben – Fotó: Saeed Khan/AFP

Januárban, amikor a koronavírust már azonosították, de még sehol nem voltunk attól, hogy végigsöpörjön a világon, úgy tűnt, hogy Ausztrália ki fog égni. Egy Dél-Korea méretű területen égett a növényzet az országban, 2019 végétől kezdve egészen 2020 februárjáig, amikor nagyrészt az esők segítségével sikerült megfékezni. Az országban iszonytató meleg volt ebben az időszakban, decemberben egy nap elérte az országos átlag a 41,9 Celsius-fokot a tűz nélkül is.

A tűz leginkább Victoria és Új-Dél-Wales államokat érintette, de a katasztrófát nem úgy kell elképzelni, hogy valahol a vadonban égnek a növények, a városokban meg ennek semmi nyoma. A füst miatt reptereket kellett lezárni, a kórházi felszerelések nem működtek, egyes beszámolók szerint a szüléseket füstben kellett levezetni Canberrában, az ország fővárosában. A füst elért Új-Zélandra is. A lángokban 25 ezer koala pusztulhatott el, a Sydney-i egyetem kutatása szerint összesen 1 milliárd élőlény veszhetett oda, 113 faj lett veszélyeztetett. A tüzek 33 emberi életet követeltek. A katasztrófa felhívta a figyelmet megint a globális felmelegedésre, Ausztrália változó éghajlata és szokatlan szárazsága ugyanis egy olyan folyamat következménye lehetett, amihez igenis köze van az emberiségnek.

Kobe Bryant halálos helikopterbalesete

Kobe Bryant az utolsó Lakers-meccsén, 2016-ban – Fotó: Frederic J. Brown/AFP

Január 26-án, ottani idő szerint vasárnap reggel lezuhant egy helikopter Kaliforniában. Már önmagában is elég súlyos hír, de a fedélzeten volt a 41 éves Kobe Bryant, és 14 éves lánya, Gian Marie is. Velük együtt kilencen vesztették életüket. Bryant a világ egyik legjobb kosárlabdázójának számított, 2016-os visszavonulásáig a Los Angeles Lakers játékosa volt az NBA-ben, hatszor volt bajnok, húsz szezonjából 18-ban lett All-Star válogatott, az amerikai csapat tagjaként kétszeres olimpiai bajnok volt, ráadásul egy rövidfilm producereként Oscar-díjat is nyert 2018-ban. Mindkét mezszámát visszavonultatták a halálakor. Még Donald Trump is megdöbbenve búcsúzott el tőle Twitteren.

Három Oscar-díjat nyer az Élősködők

Pong Dzsunho az egyik Oscar-díjával – Fotó: Jean-Baptiste Lacroix/AFP

Ha az ember filmrajongókat kérdez, hogy mi volt az utolsó jó dolog 2020-ban, akkor valószínűleg mindenki szeretné azt válaszolni, hogy a dél-koreai Pong Dzsunho (angolos átírásban: Bong Joon-ho) három Oscar-díja lenne az, de valószínűleg elbizonytalanodna, hogy melyik évben is volt. Segítek: idén februárban nézhettük a képeket, ahogy az amúgy már eddig is pompás karriert maga mögött tudó (Memories Of Murder, Snowpiercer) Pong csókolóztatja az aranyszobrait az Oscar-gála után.

Az Oscar-díjakat osztó Filmakadémia döntése több szempontból is meglepő volt. Először is tényleg a felhozatal legjobb filmje kapta a legjobb film díját, és azért ez ritkán fordul elő, elég csak a 2019-es évre gondolni, amikor a Zöld könyvnek sikerült ezt bezsebelnie. Az Élősködők ráadásul dél-koreai film volt, nem angol anyanyelvű közönségnek készült, és a műfaja sem egyértelmű: szatíra, de néha komikus, néha horrorisztikus elemekkel. Vagyis egy Ponghoz nagyon is méltó történet arról, hogyan hálóz be egy szegény, de rafkós szélhámoscsalád egy sokkal gazdagabb famíliát, és hogyan derülnek ki újabb és újabb titkok mindannyiójukról. Az Élősködők a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb külföldi film, és a legjobb film kategóriájában is nyert, ázsiai készítésű filmként először. A döntés után mindenki azt gondolta, hogy na majd most berobban az ázsiai filmkészítés nyugaton, de aztán valami egészen más ázsiai származású robbant be mindenhol.

Tiger King, a methfüggő, poligám, meleg állatkert-tulajdonos balladája

Joe Exotic az egyik állatával – Fotó: Netflix

Most, jó pár hónappal a járvány beindulása után már egyértelmű, hogy a karantén és bezártság megváltoztatta a médiafogyasztási szokásainkat, de az első alkalom, amikor kiderült, hogy a világon mindenki ugyanazt nézi, március végén történt, amikor a Netflixen megjelent a Tiger King (magyar címén: Tigrisvilág) című dokumentumsorozat. Amit nem biztos, hogy ennyien néztek volna, ha nincsen egy bombajó alapötlete: a főszereplője a Joe Exotic művésznéven létező, poligám, meleg, drogfogyasztó, egészen extrém kinézetű és viselkedésű, a sorozat elején a börtönből bejelentkező figura, aki egy bizarr állatkertet hozott létre a semmi közepén az Egyesült Államokban. Az egykor kormányzóválasztáson is induló Exotic önmagában elég lenne témának, de a történet minden egyes szereplője olyan, akit nem hinnénk el, ha filmben látnánk. Ott van Exotic legnagyobb riválisa, Carole Baskin, aki egy menhelyet vezet, és akivel kapcsolatban az évtizedek óta a pletyka, hogy megölte a dúsgazdag férjét, és megetette a tigrisekkel. Ott van Rick Kirkham, a kiégett realitytévés, aki mint valami megtestesült Nick Cave-dalszöveg, talpig feketében beszél az élményeiről. Jeff Lowe, az egzotikus állatok rajongója, aki úgy néz ki, mintha DJ Dominique-ot beöltöztetnék Hooligans-tagnak. Vagy Exotic bármelyik alkalmazottja – vagy férje, mert több is van neki –, akik egytől egyig elképesztő sorsokkal és habitusokkal kerültek arra a tanyára.

Miután megjelent a sorozat, egyből mindenki ráugrott a Tiger Kingre: sorban készültek a (karantén)interjúk készültek a résztvevőkkel, a Netflix hozzácsapott egy egyébként teljesen felesleges nyolcadik epizódot, felmerült, hogy Trump amnesztiát ad Joe Exoticnak, Carole Baskin halott férjét még mindig keresik, miközben Baskin az amerikai Dancing with the Stars egyik versenyzője lett, bejelentettek egy sorozatot, amiben Nicolas Cage játssza majd Exoticot, majd egy másik filmet, amiben Kate McKinnon komikus játssza Exotic riválisát. A Tiger King őrülete átszivárgott a való világba, és habár bőven volt olyan streaming-tartalom, amit rengetegen néztek 2020-ban (Vezércsel, Az utolsó tánc), ez volt az első, amiből igazi jelenség lett.

Elon Musknak és Grimesnak gyereke születik

Musk és Boucher a 2018-as Met-gálán – Fotó: Theo Wargo / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Most mondjuk együtt ki a legszebb nevet, amit pocaklakó kaphatott 2020-ban: X Æ A-12. A félig tündebetűből, félig egy repülőgép nevéből összerakott keresztnév pompásan megidézi azt a korszakot, amikor a híres és gazdag embereknek kontroll nélkül elment az esze, bár őszintén szólva nagyon próbálom törni a fejem, hogy melyik korszak nem ilyen. X Æ A-12 Musk 2020 májusában született, édesapja Elon Musk Tesla-, SpaceX-főnök, amatőr drogfogyasztó, gyerekmentő búvárt előszeretettel lepedofilozó techmogul, édesanyja pedig a Grimes néven alkotó Claire Boucher, aki nem mellesleg idén egy albumot is kiadott, azt is simán el lehetett felejteni decemberre.

Musk és Boucher hozták a formájukat egész évben, Musk olyanokat írogatott Twitteren, hogy tuti a földönkívüliek tervezték a piramisokat, hogy butaság az egész koronavírus-pánik, támogatta Kanye West elnökválasztási indulását, a lezárások idején kirohant a szabad Amerikáért, majd egyszer csak annyit írt ki, hogy hülyeség ez a sok személyes névmás, feltehetőleg más névmásokat használó LMBTQ-emberekre utalva. Az utóbbi alkalomnál Boucher arra kérte gyereke apját, hogy vagy azonnal tegye el a telefonját, vagy hívja fel őt.

Meghan Markle és Harry herceg elhúznak a királyi famíliától

A pár a Westminster-apátság előtt márciusban – Fotó: Tolga Akmen/ AFP

Az angol királyi család olyan lehet, mint az olasz szervezett bűnözés: akárhányszor akarhat valaki kilépni, visszarántják azonnal. Harry hercegnek és feleségének, Meghan Markle-nek viszont sikerült, már amennyire sikerülhet a fiatalabb hercegnek. Először sejtelmesen csak annyit jelentettek be még januárban, hogy eltávolodnak a hivatalos, királyi családhoz köthető feladatoktól, majd először Kanadába, onnan Los Angelesbe költöztek, márciusban pedig bejelentették, hogy megszüntetik a köteléket a királysággal.

Nem fogják használni a monarchiában járatos neveket és titulusokat, nem a királyi család lesz a munkáltatójuk, nem a királynőt reprezentálják a cselekedeteikkel, és így tovább. Végül a kaliforniai Montecitóban telepedtek le, ahol ugyanúgy zrikálják őket a lesifotósok. Közben új karriert kezdtek, ráadásul a streaming világában: Markle narrált egy dokumentumfilmet a Disney+-on, a pár egy több éves együttműködési szerződést írt alá a Netflixszel, és az év végén debütál a podcastjuk a Spotifyon egy ünnepi résszel, amit majd jövőre egy teljes évad fog követni.

A Pentagon ufóvideói nem érdekelnek senkit

Képzeljük el ezt a helyzetet a kilencvenes években, az X-Akták-láz tetőfokán, vagy akár csak 2019-ben, amikor az volt egy csomó internetezőnek a dilije, hogy megrohamozzák az 51-es területet Nevadában, azt a rejtélyes helyet, ahol állítólag földönkívüliekre utaló jeleket tárol az amerikai hadsereg. Szóval a helyzet a következő: az Pentagon fogja magát, és kirak három, azonosítatlan repülő tárgyról készült videót, olyanokat, amik már évek óta keringtek a neten, de senki sem tudta eldönteni, hogy igaziak vagy sem. Hiába mutatott meg már kettőt a New York Times, egyet meg hiába szivárogtatott ki a Blink-182 egykori énekese, a megszállott UFO-kutató Tom DeLonge. A Pentagon most azt mondta, hogy tessék, itt vannak a hivatalos videóink mindenféle rejtélyes repülő tárgyról.

És nem különösebben hatja meg a világot.

Az egyik még 2004-ben készül, és egy olyan repülő tárgy van rajta, amit nagyjából 160 kilométerre a partoktól, a Csendes-óceánon látnak meg a légierő pilótái. A másik két videó 2015-ben készült. Az amerikai haditengerészet 2017-ben jelentette be, hogy igen, ők is vizsgálódtak UFO-k után, de nem találtak semmit. Vagy csak ezt állítják. De ha csak ez a három rövid videó minden, akkor lehet, hogy ezt az egész ufósdit meg 51-es területet át lehetne gondolni.

Trumpot el akarják távolítani, de nem sikerül, vagyis nem úgy

Trump a Szenátus eljárása után nyilatkozik februárban – Fotó: Nicholas Kamm/AFP

2019 végén Donald Trump lett a harmadik elnök Andrew Johnson és Bill Clinton után az Egyesült Államok történetében, aki ellen megindult az impeachmentnek nevezett eljárás, azaz megvolt egy esély arra, hogy eltávolítsák a pozíciójából, amiért valami törvénytelenséget követett el. A törvénytelenség nevezetesen az volt, hogy állítólag megkérte az ukrán elnököt, hogy nézzen már utána, tud-e valami terhelőt találni a demokraták elnökjelöltjéről, Joe Bidenről. Azért is Ukrajnában kérdezősködött Trump, mert amikor Biden alelnök volt, a fia, Hunter Biden egy amerikai cégnek dolgozott az országban. Az amerikai elnök két dolgot lengetett be, hogy megédesítse a bizniszt, az egyik egy 400 millió dolláros katonai segély volt Ukrajnának (amit egyébként már a kongresszus elfogadott), a másik pedig egy személyes találkozó volt az elnökkel a Fehér Házban.

A demokraták szerint törvénytelen felkérni egy idegen országot, hogy avatkozzon bele az amerikai belpolitikába, ez volt az impeachment alapja is, hogy az elnök visszaélt a hatalmával, illetve hogy hazudott a kongresszusnak. A szenátus aztán januárban és februárban megtárgyalta a vádpontokat, de nem találták bűnösnek egyikben sem. Persze az is igaz, hogy a szenátusban republikánus többség van, így a szükséges kétharmados többség valószínűleg sosem jöhetett volna létre. Helyette úgy tűnik, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás volt az, aminek sikerült Trumpot eltávolítania a Fehér Házból.

Kattintson ide a Telex legfrissebb híreiért!