Senki sem gondolta volna, hogy ilyen képekről fog szólni 2020

2019 legvégén kerültek nyilvánosságra az első hírek arról, hogy a kínai Vuhanban egy addig ismeretlen, légzőszervi fertőzést okozó vírus terjedhet – akkor azonban még nem sokan gondolták, hogy ez egy olyan világjárvánnyá válik nagyon hamar, ami alapjaiban alakítja át lényegében mindenkinek az életét.

A lezárások miatt teljesen kihalt utcák a legnépesebb városokban, kötelező maszkviselés, kartonbábuk nézők helyett nagy sporteseményeken, home office és digitális oktatás. Olyan képek készültek idén, amiket elképzelni sem lehetett volna az elmúlt években, de a járvány árnyékában is annyi minden történt, mint máskor évek alatt. A 2020-at leíró legnagyobb hatású külföldi képekből és legfontosabb eseményekből válogattunk.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Nagy-Britannia 2020. január 31-én a Boris Johnson brit kormányfő és az uniós tagországok vezetői által megkötött megállapodás alapján kilépett az EU-ból. Azonban még egy átmeneti időszak következett 2020 végéig, addig a britekre vonatkoztak az EU-s előírások, de a döntéshozatalban már nem vehettek részt. Ebben az időszakban kellett viszont megegyeznie az Egyesült Királyságnak és az EU-nak a jövőbeli kapcsolatokról, elsősorban egy szabadkereskedelmi megállapodásról.

A koronavírus-járvány miatt is akadoztak a tárgyalások, aztán a hónapok alatt jöttek önként vállaltnak mondott határidők is, amik átlépésének persze semmilyen jelentőségük nem lett. Egy héttel a december 31-i határidő előtt sikerült megkötni az 1246 oldalas megállapodást, amivel elkerültek a komoly káoszt előrevetítő kemény szakítást, a no dealt. Január 1-től így is változások jönnek az eddig megszokott kapcsolatokban, és számos kérdés, például a pénzügyi szolgáltatások jövője még nincs tisztázva. A megállapodást támogatják a tagállamok is, a brit parlament szerdán ült össze, az Európai Parlament viszont már csak jövőre ratifikálhat, addig egy átmeneti formában lép életbe a megállapodás.

A Covid-19 betegséget okozó koronavírust jelenlegi ismereteink szerint először 2019 év végén mutatták ki Kínában, a tízmilliós Vuhanban, ahol később egy helyi piac számos dolgozójáról és vásárlójáról derült ki, hogy addig ismeretlen vírusos légzőszervi fertőzésben szenved. A helyi hatóságok azonban ezt próbálták titkolni, de december 30-án helyi orvosok engedély nélkül megosztották a híreket kollégáikkal. Ennek ellenére a kínai kommunikáció még jó három hétig arról szólt, hogy nincs baj, míg végül január 23-án egész Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el, amelyet később a várost körülvevő tartományra, Hupejre is kiterjesztettek.

Kínában volt messze a leghosszabb és legszigorúbb karantén a járvány elején, és annak feloldása is fokozatos volt. Vuhanban például 76 napig voltak életben a korlátozások, de Pekingtől Sanghajig számos más nagyváros is hetekre kiürült. Hamarosan szerte a világban visszaköszöntek az ilyen kihalt utcákról készült képek. Az összesített statisztikával szemben számos bírálat merült fel, Kína félrevezető számokat közölt a járvány korai szakaszában, szerdán pedig a kínai betegségmegelőzési központ is bejelentette, hogy Vuhanban nem ötvenezer, hanem feltehetően félmillió fertőzött volt, mivel a helyi hatóságok a valósnál kevesebb betegről számoltak be, és nem vették figyelembe a tünetmentes eseteket. Azonban a drákói karanténnal és a mellette bevetett, összetett intézkedéshalmazzal Európával és az Egyesült Államokkal ellentétben elkerülte a széleskörű második hullámot. Kína helyi fellángolásokra csapott le gyorsan az év második felében, a gazdasági növekedés pedig akár 2 százalékos is lehet.

Pusztító bozóttüzek égettek fel 2019 végétől kezdve hónapokon át Magyarországnál is nagyobb területet Ausztráliában, ahol végül csak februárra, a heves esőzések érkezésével sikerült megfékezni a lángokat Victoria és Új-Dél-Wales államokban. A rekordhőség, a szokatlan szárazság és a lángokat gyorsan terjesztő szelek feleltek a pusztításért, ami újból felhívta a figyelmet a globális felmelegedésre is.

A tüzekben egymilliárd állat halhatott meg, koalákat, kengurukat kellett menteni. 33 ember is életét vesztette, több mint kétezer lakóház megsemmisült, a lángok fojtogató füstje pedig még távolabb is érződött, reptereket kellett lezárni. Melbourne-ben emiatt különleges intézkedések mellett rendezték meg az év első tenisz Grand Slamjét, az Australian Opent is. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a további három közül egy elmarad, a másik kettőt pedig a koronavírus-járvány miatt csak szigorú korlátozások mellett lehetett megtartani.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a koronavírus-járványt. Európában az első európai gócpont Olaszországban alakult ki, ahol március közepén lezárásokat vezettek be. Az északi Lombardiában volt a legsúlyosabb a helyzet, számos kórház túlterhelődött, borzasztó állapotokról számoltak be a helyi orvosok.

A különböző mértékű lezárásokat aztán sorra lépték meg a legtöbb európai országban, köztük Magyarországon is. Nyárra az első hullám mérséklődésével a legtöbb helyen feloldották a szigorúbb intézkedéseket, de továbbra is rendszeres kézmosást, maszkviselést és távolságtartást kértek az emberektől. Az ősszel érkező második hullámban azonban újból keményebb lépéseket kellett visszahozni, a legtöbb országban csak karácsonykor tettek kivételt, szilveszterkor maradt a kijárási korlátozás. Az első hullámot hatékonyan kezelő Németországban pont év végére vezették be az eddigi legszigorúbb korlátozásokat.

A járvány ellen világszerte bevezetett korlátozások mellett, de ellene is számos tüntetést tartottak az év első felétől kezdve. A második hullámban fokozódó intézkedések miatt Németországban tüntettek vírustagadók Lipcsében, tiltakozások voltak Berlinben, Londonban november végén hatvan embert vettek őrizetbe a rendőrök, de voltak demonstrációk Pozsonyban is az elmúlt hetekben.

Az Egyesült Államokban gyakran felfegyverzett tüntetők vonultak a szigorúbb korlátozásokat bevezető tagállamokban a törvényhozás épületéhez. Donald Trump elnököt sokan azzal vádolták, hogy Twitter-üzeneteivel szította a tiltakozásokat, és politikai kérdést csinált a maszkviselésből. Trump április elején „Szabadítsátok fel Michigant!” felkiáltással rakott ki posztot a demokrata kormányzó által vezetett állam tüntetőit támogatva. Az FBI októberben jelentette be, hogy meghiúsították egy csoport tervét, ami Gretchen Whitmer kormányzót akarta túszul ejteni.

A koronavírus március elején lépte át a százezer regisztrált fertőzöttet világszerte, míg egy hónappal később már az egymilliós határt is, év végére pedig több mint 82 millió megerősített esetről tudni. A valós fertőzöttek száma az enyhe tüneteket tapasztaló és tünetmentes fertőzöttek miatt ennek sokszorosa lehet. Közel 1,8 millióan haltak meg a járványban, 58 millióan pedig már meggyógyultak a fertőzésből. A legtöbb, közel 20 millió fertőzöttet az Egyesült Államokban regisztrálták, ott 340 ezernél többen vesztették már életüket.

Magyarországon szerdán 1972 újabb fertőzöttet regisztráltak, így 319 543 főre nőtt az országban beazonosított fertőzöttek száma. 137 halálos áldozattal az elhunytak száma 9429 főre emelkedett. 6155 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 425-en vannak lélegeztetőgépen. A legtöbben, 674-en december 7-én voltak lélegeztetőgépen. Az OurWorldinData statisztikái szerint az egymillió főre jutó halálesetek hétnapos csúszóátlaga alapján decemberben három nap volt hétfőig, amikor a 187 vizsgált ország közül nem szerepelt Magyarország az első 5-ben, viszont 12 alkalommal voltunk benne az első háromban. A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja részletes grafikonjainkat.

A koronavírus és a járvány elleni védekezés lényegében minden területen átírta, hogyan élünk. Egyre több munkahely vezette be a home office-t, otthoni oktatást vezettek be iskolákban, általános, és sok esetben kötelező is lett a maszkhordás, a közösségi eseményeken, nyilvános rendezvényeken pedig különböző módszerekkel – például a boltokban a pénztárnál egyenlő távolságra felragasztott vonalakkal, parkban felrajzolt körrel, jógához felállított légkamrákkal, éttermekben plexifallal – próbálgatták a világban, hogyan lehetne a lehető legnagyobb biztonságot megtartani, de közben elkerülni a folyamatos karantént.

Több afrikai országban az év első felében nem a koronavírustól tartottak leginkább, hanem az évtizedek óta nem látott tömegben előkerülő sáskáktól, amik sorra tarolták le a földeket, éhínséggel fenyegetve több mint tízmillió embert. A helyzet azért volt nagyon súlyos, mert 80 millió sáska annyi élelmet tud elfogyasztani egy nap, mint 35 ezer ember. Az egyiptomi vándorsáskák inváziója főként Kenyát, Etiópiát és Szomáliát sújtotta. Kenyában 70 éve nem volt ilyen súlyos a helyzet, miközben az országban a lakosság közel fele földműveléssel, vagy ahhoz köthető munkával foglalkozik.

A járvány rengeteg szívszorító, emberi és megindító pillanatot hozott, mint amilyen az idős édesanyjával ilyen extrém elővigyázatosság mellett találkozó New York-i nő képe.

Egész évben versenyfutás volt a koronavírus ellen hatékony oltás gyors kifejlesztéséért. A nyugati országok közül először Nagy-Britanniában engedélyezték a Pfizer-BioNTech vakcináját, de az Egyesült Államokban már ezzel és a Moderna oltóanyagával is megkezdődött elsőként az egészségügyi dolgozók vakcinációja. Az Európai Unió nagy részén december 27-én, Magyarországon és Szlovákiában egy nappal előbb kezdődött az egészségügyben dolgozók oltása a Pfizet-BioNTech vakcinájával. 3-4 hónap múlva derülhet ki, hogy meddig ad védelmet a vakcina. Az oltás elsődleges lehet a járvány elleni küzdelemben, de a távolságtartással és a maszkviseléssel még hosszabb ideig számolni kell 2021-ben is.

Komoly zavargások voltak több amerikai nagyvárosban, miután május 25-én egy rendőr 8 perc 46 másodpercig térdelt egy fekete férfi, George Floyd nyakán, aki később meghalt. Az esetről több videófelvétel is készült, amin hallható, amint Floyd többször is azt mondja, nem kap levegőt. Számos szervezet, ismert ember kiállt a Black Lives Matter mozgalom mellett, több államban konföderációs történelmi alakok szobrait döntötték le vagy távolították el, és a feketéket ért diszkrimináció az elnökválasztási kampány egyik fontos témája is lett. Több másik országban is voltak hasonló tüntetések.

Többször is zavargásokba csaptak át a tiltakozások, de egy szeptember eleji tanulmány szerint a George Floyd halála óta a faji egyenlőtlenségek miatt zajló tüntetések 93 százaléka békés volt. Felmérések szerint csak május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma. A hatása a sporttól a művészeti világig számos területen érződött 2020-ban, az ArtReview legbefolyásosabb képzőművészeti szereplőket rangsoroló 100-as listáján például első helyre kerültek.

Patricia és Mark McCloskey júniusban került be a hírekbe, miután egy virálisan terjedő videón látható volt, ahogy fegyvert fogva álltak ki a házuk elé, ami mellett a Black Lives Matter-tüntetők elvonultak a St. Louis-i polgármester hivatala felé. A házaspárt júliusban törvénytelen fegyverhasználattal vádolták meg, de nyár végén felszólalhattak a republikánusok elnökjelöltállító gyűlésén is.

A George Floyd halála után indult tüntetéshullám ugyan alábbhagyott, azonban az év második felében is időről időre voltak tüntetések a feketék jogaiért, többek között azért, mert újabb és újabb rendőrök által feketék ellen elkövetett atrocitások kerültek előtérbe. Az egyikük, Jacob Blake lelövése elleni tüntetéseken több környező városból és államból is érkeztek Kenoshába jobboldali fegyveresek, hogy „megvédjék a helyi vállalkozásokat”. Így tűnt fel a 17 éves Kyle Rittenhouse is, aki két tüntetőt is lelőtt, illetve megsebesített egy harmadikat. Noha látványosan feléjük sétált, a rendőrök nem állították meg, így egyszerűen hazament Illinois-ba, csak másnap fogták el.

Egy időre egyáltalán nem lehetett sporteseményeket rendezni az első hullám alatt, aztán ugyan folytatódott minden sportliga, de szigorú korlátozások mellett. Ez alapvetően azt jelentette, hogy akár úgynevezett buborékokat hoztak létre a fertőzés terjedésének elkerüléséhez, mint az NBA-ben, legtöbbször pedig nézők nélkül, vagy a szokásos befogadóképesség töredéke mellett lehetett megrendezni futballmeccseket, teniszmeccseket, de még sznúkert is. Viszont azért kreatív megoldásokkal próbálták elkerülni a lehangoló, teljesen üres nézőtereket, a kartonszurkolók bevett gyakorlat lettek, de olyan is volt, ahol videófalra raktak ki nézőket.

Augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg a libanoni főváros kikötőjét. 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, amit évek óta az egyik raktárban tároltak. Legalább 204 ember meghalt, több mint hatezren megsérültek, százezrek veszítették el otthonukat. A közel nyolcezer megrongálódott épület között több száz történelmi épület is van. Az ország nemzetközi kereskedelmének javát a kikötőn keresztül bonyolítja, amit augusztus végén már újranyitottak, de még sokáig tartott a romok eltakarítása. Továbbra sem tudni, pontosan miért történt a robbanás.

Őrizetbe vették a vámhatóság vezetőjét, de kiszivárgott dokumentumok szerint az ország felső vezetése is tudhatott a szükséges óvintézkedések nélkül tárolt vegyi anyagról. Kiderült, hogy a kikötői hatóságok éveken át figyelmeztették a hatóságokat a veszélyre, de senki nem tett semmit. A robbanás után újból fellángoltak a kormányellenes tüntetések, ezek hatására Hasszan Diab és kormánya benyújtotta lemondását, de ügyvivőként a helyén maradt, mert nem sikerült megválasztani az új kabinetet. A robbanás ügyében eddig több mint húsz embert vettek őrizetbe. Diab és három volt miniszter ellen is vádat emeltek december közepén a robbanásért viselt közvetett felelősségük miatt.

A koronavírus-járvány miatt mindkét nagy amerikai párt rendhagyó jelöltállító gyűlésen választotta Joe Bident és Donald Trumpot hivatalosan is elnökjelöltté a nyáron. A demokratáknál teljesen virtuális elnökjelölő konvenciót tartottak, míg a republikánusoknál több helyszíni elem volt. A kampányhajrára is jellemző volt a kettősség: a demokraták főként autós rendezvényeket tartottak, melyen legfeljebb pár százan vettek részt, míg Trump a járványügyi intézkedések ellenére is több ezres tömegek előtt beszélt.

Az első elnökjelölti vita után derült ki október elején, hogy Trump is elkapta a koronavírust, egy rövid időre kórházba is került, de kísérleti kezeléseknek köszönhetően hamar felgyógyult. A második vitát virtuálisan nem tartották meg, Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris és Mike Pence alelnök vitáján pedig plexifalat is állítottak. Az utolsó elnökjelölti vitán viszont már újra összecsapott Trump és Biden.

A Hegyi-Karabah ügyében 1994 óta életben lévő fegyverszünetet Azerbajdzsán és Örményország is rendszeresen megsértette, de szeptember 27-étől szokatlanul komoly harcok robbantak ki a területen. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A két ország függetlenné válásakor nyílt háború tört ki Örményország és Azerbajdzsán között, utóbbi akkor vereséget szenvedett, így a nemzetközi jog szerint hozzá tartozó Hegyi-Karabah feletti ellenőrzést elveszítette, ám a harcokat lezáró tűzszünettel sem mondott le a területre vonatkozó igényéről. Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltott függetlenségét egyetlen ország sem ismerte el.

A szeptember végén fellángoló harcok végül november 10-én tűzszünettel zárultak, amely alapvetően átrajzolni látszik a terület hatalmi és politikai viszonyait. Az azeri erők ellenőrizhetik az összes általuk elfoglalt területet, az örmény erőknek ki kellett üríteniük az összes általuk megszállt, nem hegyi-karabahi területet, míg a tűzszünetben foglaltak betartatását 2000 orosz békefenntartó ellenőrzi. Akár 25 ezer örmény menekült is érkezhet a közeljövőben Sztepanakertbe, Hegyi-Karabah legnagyobb városába, ők eddig olyan területeken laktak, amelyeket visszacsatolt Azerbajdzsán.

A koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett korlátozások a legtöbb ország gazdaságát recesszióba taszították, különösen olyan ágazatok szenvedték meg a lezárásokat, mint a turizmus vagy például a légi közlekedés. Azonban a 2008-as válsággal ellentétben ezúttal az önként vállalt korlátozások miatt alakultak így a folyamatok, a vakcinák és a tömeges oltások érkezésével pedig londoni elemzők szerint 2021-ben akár négy évtizede nem mért világgazdasági növekedés is jöhet.

A járvány világban okozott gazdasági hatásait és a várható kilábalási stratégiákat a Telexikonban foglaltuk össze: helikopterből öntik a pénzt az emberekre az államok, a központi bankok korábban tiltólistás területekre tévednek, hirtelen áthághatóvá válnak több évtizede berögzült szabályok. Viszont a CEBR londoni elemzői szerint a világgazdaság hosszabb távon behozza a koronavírus-járvány okozta veszteségek zömét, de a globális GDP-érték várhatóan még 2034-ben is ezermilliárd dollárral lesz kevesebb a ház korábbi előrejelzéseiben arra az évre valószínűsített szintnél.

2020 végének egyik emlékezetes jelensége marad a titokzatos módon feltűnő, majd eltűnő fémoszlopok sorozata. November 18-án Utahban találták meg az első monolitot, ami két héttel később ez rejtélyes körülmények között eltűnt, ismeretlenek állítólag feldarabolták és elvitték. Feltehetőleg művészi emlékállítás volt a törvénysértő szobor, de filmes-sorozatos csínytevés is lehet, mindenesetre akár már öt éve is ott állhatott.

Ez azonban csak a kezdet volt: a utahi után pár nappal Romániában is találtak egy hasonlót, de ez is hamar eltűnt. Németországban pedig fa péniszszobrot találtak egy hegyoldalban. Ez szintén hamar eltűnt, de a helyén hamarosan felbukkant egy másik, kezdetlegesebb kivitel. Lett egy fémoszlop a kaliforniai atascaderói hegytetőn is, amit azonban ledöntöttek, és egy fakeresztre cseréltek. Egy belgiumi krumpliföldön is kinőtt a semmiből egy fémoszlop, de a magyar vonal sem maradt el: Újpalotán december elején jelent meg a magyar monolit, amiről kiderült, hogy Pamkutyáék műve. Végül pedig karácsonyi kiadásként december 25-én egy mézeskalácsból készült oszlopot fedeztek fel a dombtetőn San Franciscóban.

November 3-án tartották az elnökválasztást az Egyesült Államokban, ahol a járvány miatt a szokásosnál jóval többen szavaztak levélben, és rekordrészvételt hozott a voksolás. Több fontos csatatérállamban is napokig számoltak, végül november 7-én a nagy tévék és hírügynökségek kihirdették Joe Biden győzelmét, aminek a híre Trumpot a golfpályáján érte. A demokrata elnökjelölt nyerni tudott a rozsdaövezeti államok közül Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban, de olyan hagyományosan republikánus államokat is elhódított, mint Georgia és Arizona. 306 elektort szerzett, míg Trump 232-t.

Trump és kampánycsapata azonban már a választás előtt támadta azokat a levélszavazatokat, amikről előzetesen is tudni lehetett, hogy a demokratáknak fognak kedvezni, és hogy csak napok alatt tudják megszámolni őket több fontos államban. A választás utáni hetekben Trump ügyvédei egymás után adták be a jogi kereseteket a tagállamok különböző szintű bíróságaira, majd pattantak vissza, miután semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni, ami kiterjedt csalásra utalt volna, miközben a választás lebonyolításáért felelő szakértők a legbiztonságosabb elnökválasztásról beszéltek. Noha hetek után végül engedélyezte, megkezdődhessen a hatalomátadás technikai folyamata, Trump még a december 14-i elektori szavazás eredménye után sem ismerte el vereségét. Arról itt írtunk részletesen, hogy mik játszhattak szerepet ebben, például az is lehet az egyik ok, hogy a Fehér Házból távozva rengeteg korábbi jogi eljárás szakadhat a nyakába adóügyektől kezdve zaklatási vádakig. Bident azonban akkor is beiktatják január 20-án, ha Trump soha nem ismeri el, hogy veszített.

Nagy-Britannia karácsony előtt az elhúzódó brexittárgyalások mellett a koronavírus egy új, gyorsabban terjedő, de ettől még nem veszélyesebb mutációja miatt került a középpontba. Erről kiderült, hogy Londonban és a környékén már nagyon sokan ezt kapták el. Emiatt a brit kormány a karácsonyi lazítást lefújva szigorúbb korlátozásokat vezetett be az érintett részeken, amit aztán szélesebb területekre is kiterjesztettek. Azt is bejelentették, hogy egy először Dél-Afrikában azonosított vírusvariáns is megjelent a briteknél, ez pedig a másik mutációnál is fertőzőképesebbnek tűnik.

A briteknél terjedő vírusmutáció miatt egy sor ország – köztük Magyarország – utazási korlátozásokat vezetett be Nagy-Britanniával szemben, Franciaország pedig 48 órára a teljes forgalmat felfüggesztette a két ország között. A doveri zárás másnap több tíz kilométeres kamionsort eredményezett. A franciák aztán negatív koronavírus-gyorsteszthez kötötték a belépést, de így is torlódás volt napokig, összetűzések is voltak a rendőrök és kamionsofőrök között. Sok magyar is a doveri sorban, kamionja fülkéjében töltötte emiatt a szentestét. A gyorsabban terjedő variáns aztán sorra jelent meg több európai országban, az Egyesült Államokban és Kanadában, majd pedig keddre már Indiában és Pakisztánban is erősítettek meg eseteket.

December 29-én, kedden a Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés volt Horvátországban, a magyar határtól 100 kilométeres távolságra, 10 kilométerre a föld felszíne alatt. Az ország történetének legnagyobb erejű földmozgását Magyarországon is érezni lehetett, három településen keletkeztek károk, de Németországban és Olaszországban is mérték.

Egy nappal korábban is volt egy 5,4-es, majd egy 4,9-es erősségű rengés Horvátországban, de a keddi ötvenszeres energiát szabadított fel azokhoz képest. A Zágrábtól 50 kilométerre lévő, 15 ezer lakosú Petrinja városközpontja szinte megsemmisült, heten meghaltak, legalább húszan megsérültek. A pályaudvar épülete félig leomlott, a lehulló téglák és épületdarabok törtek össze autókat. Helyszíni riportunkat itt olvashatják a városból.