Kiszivárgott dokumentumok mutatják meg, hogy Kína félrevezető számokat közölt a koronavírusról a járvány korai szakaszában

A koronavírus kiindulópontjának tekintett Hupej tartomány egészségügyi hatóságai által készített, belső felhasználásra szánt, titkos dokumentumokat tett közzé a CNN, amelyek megmutatják, hogy a járvány korai szakaszában Kína félrevezető számokat publikált a vírus terjedéséről. A lap szerint a dokumentumokban nincs konkrét bizonyíték a valós helyzet szándékos elkenésére, de számos olyan információ kiderül belőle, amelyet a hatóságok máshogy tudtak, mint amit aztán a nyilvánosság elé tártak.

Az iratokat egy olyan szivárogtató juttatta el a lapnak, aki a kínai egészségügyi rendszerben dolgozott. A hitelességüket a kínai járványkezelésre rálátó több független forrás is megerősítette, illetve maguknak a fájloknak a vizsgálata is arra utal, hogy valóban ott készült és azok készítették, mint amit a kiszivárogtatójuk állít. A közzétételük már csak azért is nagy jelentőségű, mert Kína az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben igyekszik megkérdőjelezni, hogy egyáltalán nálunk bukkant-e fel a vírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig épp egy hete jelentette be, hogy nemzetközi kutatócsoportot fognak küldeni Kínába, a vírus eredetének feltárására.

Soha nem látott betekintés a kínai járványkezelésbe

A helyi betegségmegelőzési központból 117 oldalnyi, eddig nem ismert dokumentum szivárgott most ki. A pandémia kezdete óta ez a legjelentősebb szivárgás Kínából, amely megmutatja, hogy Hupej tartomány hatóságai valójában mit tudtak a vírusról a pandémia kezdeti szakaszában. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Kína nem közölt minden rendelkezésére álló információt. Egy belső vizsgálat azt is megállapította, hogy a túlbürokratizált, alulfinanszírozott és munkaerőhiányos hivatali rendszer hátráltatta a járvány korai azonosítását és a kezdeti válaszlépéseket is.

A CNN hosszú, tényfeltáró cikke szerint Kína az új fertőzöttek és a halálesetek számát is kozmetikázta, átlagosan háromhetes csúszásban volt az új esetek diagnosztizálásában, és Hupejben már december elején rengeteg megbetegedésről tudtak. Február 10-én például 2478 új esetről számoltak be a kínai hatóságok, Hupejben azonban valójában 5918 esetet jelentettek, ami több mint a duplája a hivatalos számnak. A halálesetek számában is voltak furcsaságok: március 7-én a hivatalosan közzétett adatok szerint Hupejben 2986 áldozata volt a járványnak, de a belső számok 3456 halálesetről szóltak.

Az eltérésben a lapnak nyilatkozó elemzők szerint közrejátszhatott, hogy a kínai hatóságok túl szűkre szabták a fertőzöttek kategorizációját, valójában sok olyan, gyanúsnak ítélt esetet is igazoltnak kellett volna tekinteni, amelyek a belső számokban szerepeltek, de kifelé nem közölték őket. Ugyanezeket az eseteket a szakértők szerint a világ legtöbb más országában kevésbé konzervatívan értékelték volna, és több lett volna közülük a fertőzöttnek tekintett eset. Kínában azonban a jelek szerint a járvány első hónapjaiban a fertőzöttségi mutatók alacsonyan tartására törekedtek a hatóságok, pedig a kevésbé szigorú esetdefiníció pontosabb képet adhatott volna a valós járványhelyzetről.

A különféleképpen kategorizált esetek zavarossá tették a közölt számok értékelését. Azt például már eddig is tudni lehetett, hogy a kínai egészségügyi minisztérium január végi iránymutatása szerint az orvosoknak gyanúsként kellett jelenteniük azokat, akik kapcsolatba léptek fertőzöttekkel, és lázuk, illetve tüdőgyulladásos tüneteik voltak. Ha ez utóbbiakat röntgennel vagy CT-vel is megerősítették, akkor számított az illető klinikailag diagnosztizált esetnek. Igazolt fertőzöttnek azonban csak PCR-teszt után tekintették. Az esetdefiníció csak február közepén változott meg, ekkortól számítják bele az igazolt esetek számába a klinikailag diagnosztizált betegeket is.

A kiszivárgott dokumentumok számai azonban nem mutatnak egyértelműen tudatos manipulációt. Ezt jelzi, hogy két alkalommal a hivatalos halálozási számok még magasabbak is voltak – igaz, minimálisan –, mint a belső adatok szerint. Mindez inkább azt a magyarázatot erősíti, hogy a járvány korai szakaszában a hatóságok nem voltak a helyzet magaslatán.

Alulfinanszírozott rendszer, munkaerőhiány

A dokumentáció a 2019. október és 2020. április közötti időszakot öleli fel, és a benne lévő információk egyértelműen megmutatják, hogy mennyire rugalmatlan volt a kínai egészségügyi rendszer, amelyet a felülről lefelé irányuló bürokrácia és a merev eljárásrend is korlátozott.

A lap szerint a bizonyítékok alapján a járvány korai szakaszának több kritikus pillanatában is rossz döntéseket hoztak a kínai hatóságok.

Az egyik legszembetűnőbb probléma a koronavírusos betegek diagnosztizálásának lassúsága volt, a hupeji egészségügyi tisztviselők hibás tesztelési és esetjelentési mechanizmusokra támaszkodtak.

Egy január 10-i dokumentumból például kiderül, hogy a tesztelőközpontok ellenőrzését végző vizsgálat megállapította, hogy a 2003-as SARS-járványhoz kifejlesztett, de ezúttal is használt tesztek az új koronavírus kimutatására alkalmatlannak bizonyultak, mert rengeteg fals negatív eredményt adtak. Ráadásul az elégtelen védőruházat miatt a tesztelésre levett mintákat gyakran inaktiválni kellett a teszt elvégzése előtt, ami további fals negatív eredményekhez vezethetett.

Az első hónapokban a tünetek megjelenése és a megerősített diagnózis között átlagosan 23,3 nap telt el, ami nagyon hátráltatta a járvány nyomon követését, illetve gátolta a vírus terjedésének lassítását. Márciusra ez a helyzet a belső dokumentumok szerint is jelentősen javult, akkor már az igazolt esetek 80 százaléka még aznap bekerült a rendszerbe.

Az iratok alapján a tartomány járványügyi rendszere már a koronavírus-járvány kitörése előtt is súlyos problémákkal küzdött. Jelentős munkaerőhiány lépett fel, és a meglévő személyzet is demotivált volt és elhanyagoltnak érezte magát, nem állt rendelkezésre megfelelő tesztelési kapacitás, a rendszer súlyosan alulfinanszírozott volt, és az fertőző betegségek jelentésére szolgáló – egyébként a 2003-as SARS-járvány után felállított – informatikai rendszer is lassú és nehézkes volt.

A belső dokumentumokból ugyanakkor az is látszik, hogy a hupeji hatóságok nagyon hasonló problémákkal küzdöttek, mint amilyenekbe később a nyugati országok járványügyi és egészségügyi rendszereit is belefutottak.

Egy eddig nem jelentett, óriási influenzajárvány

A dokumentumokból az is kiderül, hogy Hupej tartományban a koronavírus-járvány megjelenésével egy időben, tavaly december elején kitört egy súlyos influenzajárvány is, amelyről a külvilág eddig nem tudott. Az influenzás betegek száma hússzorosa volt az egy évvel korábbinak, ami még nagyobb terhet rótt a már amúgy is a teljesítőképessége határán egyensúlyozó egészségügyi ellátórendszerre.

Az nem derül ki az iratokból, hogy a két járvány között volt-e bármi kapcsolat, illetve hogyan hatott az influenzajárvány a koronavírus-járvány kezelésére. Felmerülhetne, hogy a sok influenzásnak gondolt eset egy része valójában azonosítatlan koronavírus-fertőzött volt, de a CNN-nek nyilatkozó szakértők óvatosak voltak ezzel kapcsolatban, szerintük ezt ennyi információ alapján nem lehet kideríteni. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az influenzajárvány jóval súlyosabb volt a Vuhantól 320 kilométerre fekvő Jicsang városában, mint a koronavírus-járvány epicentrumának tekintett Vuhanban – ez a koronavírus eredetét kutató későbbi WHO-vizsgálat szempontjából lehet fontos információ.

A CNN felidézi, hogy a kínai kormány határozottan elutasította az Egyesült Államok és más nyugati kormányok vádjait, miszerint szándékosan leplezte a vírussal kapcsolatos valódi információkat. Kína június 7-én kinyilvánította, hogy mindig „időben, nyíltan és átláthatóan” kommunikált a járványról, és a lehető legkorábban közölt minden részletes adatot. A lap megkereste a kínai külügyminisztériumot és a hupeji egészségügyi hatóságot is, de egyikük sem reagált a most közzétett dokumentumok megállapításaira.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a belső iratok sem számolnak be semmiféle olyasmiről, ami arra utalna, hogy a vírus emberi eredetű lett volna, vagy laborból szabadult volna el – ez visszatérő vádja a világ összeesküvés-hívőinek, hiába cáfolták már tudományos alapon is a világ különböző kutatócsoportjai.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!