Nem lehetett látni, hogy kedden ötvenszer nagyobb energiájú földrengés jön, mint hétfőn

2020. december 29. – 14:06

frissítve

Nem lehetett látni, hogy kedden ötvenszer nagyobb energiájú földrengés jön, mint hétfőn
Megrongálódott autó és törmelékek Sisak (magyarul Sziszek) városában Horvátországban – Fotó: Slaven Branislav Babic/PIXSELL / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Horvátországban dél körül egy 6,3-6,4-es erejű földrengés pattant ki, ami Magyarország jó részén is jól érezhető volt. A kutatók számítottak rá, hogy a hétfői rengések után még jönnek újabbak, de jóval kisebbet valószínűsítettek.

Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai Tanszékének munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a keddi földrengés ötvenszeres energiát szabadított fel, mint a hétfői. A földrengés hipocentruma tíz kilométer mélyen volt, ami egyáltalán nem sok, ezért is tudott komoly károkat okozni a horvátoknál a rengés. Az, hogy hol lehet érezni, az hipocentrum mélységén és a rengés energiáján múlik.

„A Szlovéniában, Horvátországban kipattanó rengéseket általában lehet érezni Zala, Somogy és Baranya megyékben, ahogy távolodunk, egyre kisebb a hatás. A mostani viszont távolabb is jól érezhető volt a viszonylag nagyobb energia miatt. Sokáig tartott, fél perc alatt már be tudnak lengeni az épületek, és károk is keletkezhetnek. Mindenkinek egyértelmű volt, hogy mi történik.”

A földrengéseket a keletkezési helyükön a magnitúdóval jellemzik, távolabb pedig az intenzitással. Timár azt mondta, Magyarországon erős, 4-es, 5-ös volt az intenzitás a keddi rengésnél. Ez az a szint, amit már nyilvánvalóan lehet érezni, és kisebb károk is keletkezhetnek az épületekben.

Térkép arról, hogy hol és mennyire lehetett érezni a rengéstFotó: Catnews
Térkép arról, hogy hol és mennyire lehetett érezni a rengéstFotó: Catnews

Timár azt mondta, a mostani horvát földrengésnek akkora volt az ereje, mint a valaha volt legnagyobb magyarországinak, ami 1763-ban történt.

Szlovénia, Horvátország és Olaszország Friuli tartománya földrengésveszélyes területnek számít, itt találkoznak afrikai és európai kőzetlemezek, emitt lehet rengésekre számítani.

A kutatók számára az is sokat elárul, hogy milyen a kipattanás fészekmechanizmusa. Timár azt mondta, a magyarok általában az oldalelmozdulásos földrengést szokták érzékelni, míg a másik két alapeset, amikor a lemezek enyhe nyomás vagy húzás alatt vannak. Utóbbira pár hete a törökországi Izmirben volt példa. A horvát rengés félig nyomásos, félig oldalelmozdulásos volt.

A kutatók számítottak arra, hogy hétfő után újabb rengések várhatók. „Azt azonban nem lehetett látni, hogy sokkal nagyobb rengés következik, most már azt lehet mondani, hogy a keddi nem utórengés volt, hanem a hétfői volt előrengés. Szinte biztos, hogy még lesznek 4-4,5-es rengések” – mondta Timar Gábor.

Elég hamar beigazolódtak szavai, beszélgetésünk után nem sokkal Horvátországból újabb rengést jeleztek.

A Telex friss híreit itt találja >>>

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!