Biden Obamával, Trump Biden fiát támadva próbálja meggyőzni a szavazókat

Biden Obamával, Trump Biden fiát támadva próbálja meggyőzni a szavazókat
Külföld
Donald Trump a pennsylvaniai Readingben tartott kampányeseményén október 31-én - Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency via AFP

Maximális fordulaton pörög az amerikai elnökválasztási kampány napokkal a keddi szavazás előtt. A két jelölt, a republikánus Donald Trump elnök és a demokrata Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke a mindent eldöntő csatatérállamokat járva, napi legalább két-három kampányrendezvényen próbálja az utolsó pillanatban is maga mellé állítani a szavazókat. Trumpnak segítségére van ebben Mike Pence alelnök és családjának több tagja is, Bidennek pedig alelnökjelöltje, Kamala Harris mellett a hajrában Barack Obama is besegít.

Újra együtt az egykori nyerő páros

Obama tartott már eddig külön kampányrendezvényeket, de szombaton, Michiganben kampányolt először közösen Bidennel, rögtön két helyszínen is. A középnyugati államban négy évvel ezelőtt Trump úgy tudott győzni, hogy mindössze a szavazatok 0,23 százalékával szerzett többet Hillary Clintonnál. Michiganben Trump előtt republikánusként utoljára George H. W. Bush nyert még 1988-ban. A FiveThirtyEight modelljében 8,8 százalék, a RealClearPolitics felméréseket összesítő átlagában 7,3 százalék a demokrata jelölt előnye Michiganben, de Biden most nem akarja elkövetni azt a hibát, mint négy éve Clinton, így sokkal több figyelmet fordított a rozsdaövezeti csatatérállamokra.

A demokraták főként autós rendezvényeket tartanak, melyen legfeljebb pár százan szoktak részt venni, jóval kevesebben, mint a több ezres tömegeket megmozgató Trump-rendezvényeken. Bidenék így nem tudnak tömegeket felmutatni a kampányeseményeiken, de azzal számolnak, hogy a tévék az ő beszédeit is százezrekhez tudják eljuttatni, ráadásul Trumppal ellentétben nem kerülnek be azzal a hírekbe, hogy mennyien fertőződtek meg a rendezvényein.

Obama először Flint városában - ahol mérgező ivóvíz miatt több száz gyerek kaphatott évekkel ezelőtt ólommérgezést - beszélt fél órát, mielőtt átadta volna a mikrofont Joe Bidennek. Az autós gyűlésen a volt elnök keményen bírálta Trumpot amiatt, ahogyan a koronavírust kezelte, miután az újonnan regisztrált fertőzöttek száma naponta dönti a rekordokat. Kiemelte, hogy egy pénteken megjelent, Stanford Egyetemen készült kutatás szerint Trump június és szeptember közötti kampányrendezvényei akár 30 ezer új koronavírus-fertőzéshez és 700 ember halálához vezethettek.

A beszédében Obama Trump nagy tömegekhez fűződő megszállottságán is élcelődött, emlékeztetve a közönséget arra, hogy a beiktatása után utódja hogyan próbálta meggyőzni az embereket arról, hogy az ő beiktatásán igenis többen voltak, mint Obamáén, miközben a valóságban jóval kevesebben.

“Senki sem ment el a szülinapi bulijára gyerekkorában? Mi ez a közönséggel kapcsolatos megszállottság?”

- kérdezte Obama. A volt elnök szerint Trump az elmúlt négy évben egyáltalán nem vette komolyan az elnökséget, amit egy valóságshowként fogott fel, hogy megkaphassa azt a figyelmet, ami után sóvárgott.

Barack Obama és Joe Biden a michigani Flint városában tartott kampányrendezvényükön október 31-én
Fotó: Drew Angerer / Getty Images via AFP

Obama után Biden lépett a színpadra, aki szintén nem szalasztotta el a lehetőséget, hogy bírálja az elnököt elhibázott járványkezelése miatt (a járvány kezdete óta már több mint 9 millióan fertőződtek meg és 235 ezren vesztették életüket az Egyesült Államokban). Ennek mentén Biden a járvány miatt előállt rekordmagas munkanélküliséget is rendszeresen felhozza kampányrendezvényein. A munkanélküliek aránya ugyanis 5 százalék alatt volt, amikor Obama és Biden otthagyta a Fehér Házat, ezzel szemben jelenleg 8 százalékon áll, de a járvány első hónapjaiban a 15 százalékot is elérte.

Flint után Biden és Obama Detroitban is beszédet tartott, itt csatlakozott hozzájuk Stevie Wonder is, aki több számot is előadott az összegyűlteknek. Biden a választás előtti utolsó két napban a közeli Pennsylvaniában fog kampányolni. Négy évvel ezelőtt Trump szintén kevesebb mint 1 százalékkal, 44 ezer szavazattal győzte le Clintont az államban, ahol Michiganhez hasonlóan előtte republikánusként utoljára George H. W. Bush tudott nyerni.

A FiveThirtyEight modelljében Biden Pennsylvaniában 5,1, a RealClearPoliticsnél 3,7 ponttal vezet, és az állam könnyen sorsdöntő lehet - a modell szerint, aki itt nyer, annak komoly esélye van a végső győzelemre. Ráadásul négy éve 4,4 százalékkal tévedtek itt a közvélemény-kutatások, így nem véletlen, hogy Trump is Pennsylvaniára koncentrált szombaton.

Trump legfontosabb érve Biden ellen a volt alelnök fia

Trump szombaton nem kevesebb mint négy beszédet tartott az állam négy különböző pontján. Az elnök vasárnap még egy fokozattal feljebb kapcsol, összesen öt csatatérállamban (Michigan, Iowa, Észak-Karolina, Georgia és Florida) fog beszédet mondani egy nap alatt. Hétfőn pedig további öt kampányrendezvényt tart majd Észak-Karolinában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben (utóbbi államban kettőt is).

Az elnök a kampány során jóval több nagygyűlést tartott, mint demokrata ellenfele, ráadásul az ő beszédeit rendre többezres tömegek hallgatják. A Trump-kampány ezt tartja az egyik legfontosabb fegyverének, és azzal érvelnek, hogy a nagygyűlések mutatják a valódi támogatottságot a felmérésekkel szemben, emellett a tévékben is óriási tömegek látszanak a bejátszásokban.

Azonban a koronavírus-járvány közepén a Suffolk Egyetem felmérése szerint a szavazók 59 százaléka nem ért azzal egyet, hogy Trump többezres kampányrendezvényeket tart, míg 64 százalékuk egyetért Biden azon döntésével, hogy az eseményein csak néhány százan vehetnek részt.

Trump kampányeseményein a hangsúly többek között azon van, hogy szerinte Biden alkalmatlan az elnökségre. Ezen kívül a beszédekben fontos szerepet kap, hogy Trump szerint a volt alelnök minden amerikait bezárna az otthonába a koronavírusra hivatkozva, ezzel gyakorlatilag kivégezve a gazdaságot, az elnök a „demokraták által támogatott” zavargásokról is rendszeresen beszél, illetve az utóbbi napokban a gazdaság is középpontban volt. Kiderült ugyanis, hogy a harmadik negyedévben a GDP-növekedés rekordmagas, 33,1 százalékos volt (azok után, hogy a második negyedévben rekordsokat, 32,9 százalékot zuhant).

Donald Trump a pennsylvaniai Butlerben tartott kampányeseményén október 31-én
Fotó: Mandel Ngan / AFP

A leghangsúlyosabb téma azonban egyértelműen Hunter Biden, aki az utolsó elnökjelölti vitán is előkerült. A New York Post nevű jobboldali bulvárlap október 14-én hozta nyilvánosságra a volt alelnök fia, Hunter a lap szerint apjára nézve terhelő emailjeit és egy csomó privát fotóját. A jobboldal szerint az állítólagos emailek bizonyítják, hogy Joe Biden alelnökként előnyhöz juttathatott bizonyos ukrán üzletembereket, akikkel a Buriszma nevű energetikai cég igazgatótanácsában ülő fia kötötte össze, ezért pedig a fián keresztül pénzt is kapott.

Az egyik ilyen email állítása szerint ráadásul nemcsak Ukrajnában, hanem Kínában is voltak Bidenéknek ügyleteik, és Hunter Biden évi 10 millió dollárt kapott egy kínai milliárdostól azért cserébe, hogy bemutatta őt „bizonyos embereknek”. Egy másik emailben pedig az olvasható, hogy „10 van H-nál a nagy fickónak”. A jobboldali Fox News szerint ez a mondat bizonyítja, hogy Joe Biden milliókat kapott Kínából, a bizonyos „nagy fickó” ugyanis a forrásaik szerint nem más, mint a volt alelnök.

A New York Post állítólagos leleplezésének értékéből azonban sokat visszavesznek a cikk körül azóta is tolongó kérdőjelek. A lap állítása szerint az emailek egy olyan laptopról származnak, melyet 2019 áprilisában adott le Hunter Biden egy számítógép-szerelőnél Delaware államban. A laptop tartalmát a számítógép-szerelő elmondása szerint az FBI-nak és Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek, Trump ügyvédjének adta át, akit az elnök még két évvel ezelőtt bízott meg azzal, hogy próbáljon felkutatni valamilyen terhelő adatot, bizonyítékot vagy legalább információmorzsát a Biden család ukrajnai tevékenységéről.

Emiatt aztán sokan kételkednek abban, hogy Giuliani valóban a számítógép-szerelőtől szerezte az emaileket. Az ügyvéd múlt decemberben például Ukrajnában járt Hunter Biden ügyében, ahol egy Andrij Derkach nevű ügyvédtől próbált meg információkat szerezni. Az ukrán ügyvédről azonban azóta kiderült, hogy valójában egy orosz ügynök. A Time magazin szerint Hunter Biden állítólagos emailjeivel már 2019 tavaszán házaltak egyesek Ukrajnában, bár nem tudni, hogy azok ugyanazok a levelek voltak-e, melyeket most nyilvánosságra hoztak.

Ami a kínai szálat illeti, Tucker Carlson, a Fox News legnézettebb politikai műsorának műsorvezetője szerdán a műsorában arról beszélt, hogy a stábjának sikerült megszereznie egy mindent leleplező dokumentumcsomagot Biden üzleti ügyeivel kapcsolatban - ám az állítólagos dokumentumok elmondása szerint elvesztek útközben, amikor a stábja el akarta neki küldeni postán.

Biden végig tagadta, hogy bármilyen visszaélés történt volna, és a második elnökjelölti vitán is emlékeztetett, hogy korábban két kongresszusi bizottság sem talált semmi törvénytelent Hunter Biden ukrajnai pozíciójával összefüggésben.

Mindenesetre a Hunter Biden-sztoritól a Trump-kampány ennek ellenére akkora hatást várt, mint amekkora négy éve Hillary Clinton emailjeinek vizsgálata volt, ami akkor nagyban hozzájárulhatott a győzelmükhöz. Most viszont a jobboldali sajtó ugyan az elmúlt két hétben szinte kizárólag ezzel az üggyel foglalkozott, nincs sok jel arra, hogy ez változtatná meg a választás menetét. A Suffolk Egyetem felmérése szerint ugyan a republikánus szavazók 58 százaléka még lelkesebben szavaz a New York Post cikke után Trumpra, a létfontosságú függetlenek 59 százalékának szavazatát viszont egyáltalán nem befolyásolja a „nagy leleplezés”, és demokrata szavazók sem fognak átpártolni hozzá az emailek nyilvánosságra kerülése után.

Rekordmagas előzetes részvétel és Biden-előny

Három nappal a választás előtt a FiveThirtyEight előrejelzése szerint Bidennek 90 százalék esélye van a győzelemre, a legismertebb adatelemző oldal szerint nem látszik lényeges elmozdulás az elmúlt napokban, noha korábban valamivel szorosabb lett az állás. A RealClearPoliticsen viszont a hat legfontosabb csatatérállamban az október közepi 5 százalékpontos előnyről mostanra 3,4 pontra csökkent Biden előnye.

Mindeközben rekordsokan szavaztak már le előre három nappal a választás előtt. Összesen több mint 92 millióan, 59 millióan levélben, 33 millióan pedig személyesen voksoltak. Texasban már 9,6 millióan szavaztak, többen, mint ahányan 2016-ban összesen.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom