Trump: Én vagyok a legkevésbé rasszista az egész teremben

2020. október 23. – 09:48

frissítve

Trump: Én vagyok a legkevésbé rasszista az egész teremben
Fotó: POOL / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az első, kaotikus iszapbirkózásba fulladó vitához képest sokkal kulturáltabban zajlott a republikánus Donald Trump elnök és demokrata kihívója, Joe Biden volt alelnök utolsó tévévitája a november 3-i amerikai elnökválasztás előtt, de ettől még nem hiányoztak az oda-vissza támadások. Egy ponton Trump azt bizonygatta, hogy a teremben ülő közönséget is beleértve ő a legkevésbé rasszista ember a helyszínen, az elnök többek között Biden fiának ukrajnai ügyeivel támadta a demokrata jelöltet, aki pedig a továbbra sem nyilvánosságra hozott adóbevallásáról kiderülő új részleteket kérte számon ellenfelén.

A vita moderátora az NBC News-os Kristen Welker volt, aki jól terelgette a témákat, de könnyebb dolga is volt, mint a szeptember 29-i vita moderátorának. A témaköröknél két-két percük volt válaszolni a jelölteknek a moderátor első kérdéseire, ami alatt nem vághattak egymás szavába, és az első vita tapasztalatai miatt ezúttal lehetőség volt kikapcsolni bármelyikük mikrofonját is. Ebben az esetben a helyszínen igen, de a tévénézők nem hallották volna az adott jelöltet.

Erre azonban igazából nem volt szükség, nem jöttek egymás után az első vitát meghatározó egymás szavába vágások. Ez akkor főleg Trumpra volt jellemző, aki ezúttal tanácsadói felkészítését követve nem volt annyira hektikus, és próbált több világos üzenetet átadni. Biden a demokrata előválasztás alatt nem volt a legmeggyőzőbb a vitákon, de a Trump elleni elsőn is magához képest jól szerepelt, és komolyabb hibát ezúttal sem követett el. Viszont a vége felé látványosan megnézte az óráját, amikor a moderátor jelezte, hogy még bele kell férniük kérdéseknek az időbe, amiről többeknek beugorhat George H. W. Bush egyik emlékezetes vitás bakija.

Trump egyik fő üzenete az volt, hogy Biden évtizedek óta a politikában van, miért nem valósította meg eddig a kampányígéreteit, „sok beszéd, semmi tett”. Emellett magát pedig annak a washingtoni politikai elittel szembenálló kívülállónak idézte fel, amivel négy éve kampányolt. „Én nem tipikus politikus vagyok, ezért választottak meg” – jelentette ki többek között. „Joe, maguk miatt indultam. Barack Obama miatt, mert rosszul végezték a dolgukat. Ha azt gondoltam volna, jó munkát végeznek, soha nem indulok elnöknek” – jelentette ki.

Biden pedig az első vitához képest kevesebbszer, de fontos témáknál megint a kamerába nézve, a nézőkhöz kifordulva próbálta átadni az üzenetét. Trumpot megosztó, magát egyesítő jelöltnek mutatta. „Nem vörös, vagy kék államokat látok, hanem az Egyesült Államokat” – ismételte meg többször is a vita alatt. Azt is többször kihangsúlyozta, hogy szerinte Trumpnak számos területen nincs terve, ellentétben vele, és sokkal több részlet kiderült az elképzeléseiről.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

A koronavírussal kezdtek

Az Egyesült Államokban már több mint 222 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járványra vonatkozó témakör volt az első és a leghangsúlyosabb is a vitán. A koronavírus-fertőzésből a kísérleti gyógyszeres kezeléseknek is köszönhetően már felgyógyult Trump a személyes tapasztalatát is említette, azt mondta, volt kórházban rövid ideig, de jobban lett, és sokat tanult. Megint kijelentette, hogy heteken belül lesz vakcina, habár később elismerte, hogy erre nincs garancia. Ugyan azt mondta, hogy a járvány véget fog érni, de aztán arról beszélt, hogy nem állítja, hogy ez hamar megtörténik, ezért szerinte nincs más választásuk, mint megtanulni együtt élni vele.

„Azt mondja, hogy megtanulunk együtt élni vele. Az emberek azt tanulják meg, hogyan halnak bele”

- mondta Biden.

A demokrata jelölt szerint Trump a felelős a kialakult helyzetért. „Nem szabad, hogy az Egyesült Államok elnöke maradjon, aki ennyi halálos áldozatért felel” – mondta. A felelősség később is előjött, Trump akkor azt állította, hogy vállalja a teljes felelősséget – majd ehhez képest rögtön arról kezdett beszélni, hogy nem az ő, és nem is Biden hibája, hogy megjelent a vírus az Egyesült Államokban, hanem Kínáé.

Biden azt mondta, ő arra koncentrálna, hogy mindenki viseljen maszkot, több gyorstesztet végezzenek, és felállítsanak arra országos irányvonalakat, hogy mi alapján nyitják ki az iskolákat és üzleteket, hogy ezt biztonságban tehessék meg, és ehhez megfelelő pénzügyi segítséget kapjanak. Többször is megismételte, hogy Trumpnak nincs világos terve a koronavírus kezelésére, és az ország „sötét tél elé néz”.

Donald Trump a tévévitán
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Trump viszont azt próbálta lényegi különbségként hangsúlyozni, hogy ő nem akar lezárásokat. „Nem zárhatjuk le az országot. Nem zárkózhatunk be egy pincébe, mint ahogy Joe teszi.” Ezzel arra utalt, hogy tavasszal a járványhelyzet miatt Biden a pincéjéből folytatta online a kampányt. Szerinte a fiatalok könnyen átesnek a fertőzésen, a veszélyeztetett rétegeket, az időseket kell megvédeni. Biden arról beszélt, hogy ő sem akarja lezárni az országot, de kellenek előírások, hogy biztonságosan lehessen megnyitni iskolákat, üzleteket. „A vírust kell lezárnunk, nem az országot” – mondta.

A koronavírus mentén Trump szellemvárosnak nevezte New Yorkot, ahol az éttermek csődbe mennek a lezárások és a demokrata vezetés miatt. Biden felvetésére arról beszélt, hogy plexit felrakni az éttermekben nagyon drága, és nem is megoldás. Biden viszont méltatta New York államot a járvány tavaszi kezelése miatt, és itt is megismételte, hogy ő nem vörös (republikánus) vagy kék (demokrata) államokról gondolkozik, ezek mind az Egyesült Államok része.

Az egészségügy akkor is szóba került, amikor a moderátor arra kérdezett rá, mit tennének, ha a legfelsőbb bíróság jövőre Barack Obama egészségügyi reformja ellen döntene, miután Trump és a republikánusok jelöltje, az Obamacare-t ellenző Amy Coney Barrett beül a testületbe. „Az embereknek megfizethető egészségügyre van szükségük, pont” – jelentette ki Biden, aki szerint a Bidencare-nek nevezett javaslata ezt biztosítaná az úgynevezett public optionnel, amely egy piaci cégekkel versenyző állami biztosító felállításával járna.

Trump régóta arról beszél, hogy bemutatja majd az Obamacare helyett jobb tervét, amiről az eddigieknél sokkal többet nem lehetett megtudni, viszont az elnök megpróbálta a progresszívek vezéralakjának, Bernie Sanders vermonti szenátornak az egészségügyi terveivel összekötni Bident, aki szerinte szocialista egészségügyet akar. „Azért győztem le azokat az embereket az előválasztáson, mert nem értettem együtt velük” – válaszolta a demokrata jelölt, majd visszaszólt, hogy nem valaki más, hanem „Joe Biden az ellenfele” az elnökválasztáson. Itt írtunk részletesen az egészségügyi vitáról, és arról, hogy akár negyvenmillió ember biztosítása is a tét az elnökválasztáson.

Biden fia és Trump adóbevallása a fő támadások

A moderátor arra is kérte a jelölteket, hogy reagáljanak azokra a hírekre, miszerint Irán és Oroszország megszerzett amerikai választói regisztrációs információkat, amivel megpróbáltak beavatkozni a választásba. „Bármelyik ország, amelyik beleavatkozik az amerikai választásokba, megfizeti az árát” – jelentette ki Biden. Szerinte az oroszok azért nem akarják, hogy elnök legyen belőle, mert „tudják, hogy ismerem őket, ők pedig ismernek engem.” Azzal vádolta ellenfelét, hogy nem kérte számon Vlagyimir Putyin orosz elnököt a választási beavatkozások miatt, és arra is utalt, hogy Trump ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester orosz dezinformációs kampány célpontja volt.

Trump azt mondta, hogy John Ratcliffe, a nemzeti hírszerzési igazgatóság (DNI) vezetője tájékoztatta az említett iráni, orosz ügyről, és szerinte arról is beszélt, hogy „mindketten azt akarják, hogy veszítsen, mert senki sem volt keményebb Oroszországgal szemben.” Obama elnöksége, és Biden alelnöksége alatt viszont az oroszok annektálták a Krímet, mondta. Azzal vádolta Bident, hogy az oroszoktól és más külföldi forrásokból is kapott pénzeket ő és a családja, amivel előhozta a demokrata jelölt fiának, Hunternek az állítólagos ukrajnai és kínai ügyeit is.

A New York Post jobboldali bulvárlap múlt szerdán hozta nyilvánosságra Hunter Biden állítólagos emailjeit, melyek a republikánusok állítása szerint cáfolják Biden azon kijelentését, hogy sosem találkozott személyesen semmilyen ukrán üzletemberrel, és nem kapott tőlük semmilyen pénzt. Az emailek hitelességét egyelőre nem sikerült megállapítani. Biden a vitán az oroszokat sejtette az egész mögött, ám néhány nappal ezelőtt a nemzeti hírszerzési igazgatóság és az FBI arról számolt be, hogy nem utal arra semmi, hogy orosz dezinformációról lenne szó.

A vitát nézik egy texasi bárban
Fotó: Sergio Flores / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Biden szerint semmilyen törvénytelenséget nem találtak a fia ukrajnai igazgatótanácsi pozíciójának ügyében még korábban szenátusi bizottságok, ő maga pedig soha nem kapott külföldi forrásból egy pennyt sem. Majd rögtön át is ment ellentámadásba azzal, hogy szerinte Trump kapott pénzeket kínai irányból, előhozva azt a kínai bankszámlát, ami a héten derült ki. „Mit rejteget? Miért nem hozza nyilvánosságra?” – mondta Trump adóbevallásáról, aminek a dokumentumait a New York Times szerezte meg, és dolgozza fel cikksorozatban. „Hozza nyilvánosságra az adóbevallását, vagy ne beszéljen a korrupcióról” – mondta Biden, aki mindig nyilvánosságra hozta a sajátját.

Trump erre azt mondta, hogy sok bankszámlája van, mivel üzletember volt. A kínai bankszámláról azt állította, hogy 2013-ban lett nyitva, mert akart üzletelni Kínában, de 2015-ben megszüntette. Majd ő is visszakanyarodva azt mondta, csak ezek után döntötte el, hogy indul az elnökségért, ellentétben Bidennel, akinek a fia és testvérei szerinte az alelnöki ideje alatt gazdagodtak meg, és porszívóként szippantottak fel pénzeket. Később is előkerült még ez a téma, akkor Trump azzal vágott oda Bidennek, hogy

ne adja el magát „ártatlan kisbabaként”, miközben szerinte egy korrupt politikusnak nevezik.

Trump azt is megismételte, hogy nagyon jó a kapcsolata Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral. Azt mondta, hogy ha nem ő lenne az elnök, már háború lett volna. Biden viszont bírálta Trumpot, amiért legitimálta a diktátort, amikor leült vele tárgyalni, miközben Észak-Korea továbbra is fejlesztett rakétákat. Azt mondta, ő akkor lenne hajlandó leülni Kimmel, ha az észak-koreai vezető beleegyezik, hogy felszámolja nukleáris arzenálját. Amikor Trump arról beszélt Kim mentén, hogy jó dolog jóban lenni más országok vezetőivel, Biden azzal szúrt oda: „Ez olyan, mint azt mondani, hogy jó kapcsolatunk volt Hitlerrel, mielőtt leigázta Európát.”

Mi lesz a szétszakított családokkal?

A következő főbb téma a bevándorlás volt. Kedden derült ki, hogy azon több mint 4000 bevándorlógyerek közül, akiket 2017 és 2018 során az amerikai-mexikói határon elszakítottak a családjaiktól, 545-öt a mai napig nem sikerült újraegyesíteni a szüleikkel, akik közül sokakat már valószínűleg deportáltak azóta. Trump erre azzal reagált, hogy ezeket a gyerekeket „sok rossz ember”, például embercsempészek, kartellek hozták be az USA területére, azért, hogy a segítségükkel ők maguk is bejuthassanak.

Az elnök, akinek négy évvel ezelőtt a legfőbb kampányígérete egy déli határfal felhúzása volt, kiemelte, hogy a határ jelenleg erősebb, mint valaha, többek között annak köszönhetően, hogy a kormányzása alatt kb. 645 kilométernyi új határfal épült meg (a legfrissebb, néhány nappal ezelőtti adatok szerint kb. 600 kilométernyi határkerítés épült Trump elnöksége alatt, ebből azonban egy rövidebb szakaszt kivéve eddig is állt valamilyen fajta kerítés, bár sok helyen jóval primitívebb, mint a mostani).

Az elnök arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, hogy hogyan egyesítené újra a szétszakított bevándorlócsaládokat, ehelyett inkább arra próbálta terelni a szót, hogy még Biden alelnöksége alatt épültek a hírhedtté vált „ketrecek”, ahol ezeket a gyerekeket ideiglenesen elhelyezték a határon.

Biden ezt próbálta figyelmen kívül hagyni, és inkább Trumpot bírálta a szerinte „kriminális” eljárás miatt. Szerinte ugyanis a gyerekeket nem bűnözők akarják behozni az országba, hanem a saját szüleik. Most pedig nincs hova menniük. A volt alelnök azt azért elismerte, hogy az Obama-adminisztráció bevándorláspolitikája kezdetben nem volt sikeres, de hangsúlyozta, hogy akkor ő csak alelnök volt, elnökként pedig nagyobb ráhatása lenne az ilyen ügyekre.

A demokraták elnökjelöltje kiemelte, hogy a koronavírus ellen küzdő orvosok és ápolók közül több mint 20 ezren bevándorlók (egyes adatok szerint az amerikai orvosok több mint negyede külföldön született). Ezzel összefüggésben pedig arra is ígéretet tett, hogy a beiktatása utáni első 100 napon belül a kongresszus elé fogja vinni a javaslatát, mely 11 millió iratokkal nem rendelkező bevándorlónak adná meg a lehetőséget az állampolgárság megszerzésére, hogy az országban maradhassanak. Trump erre azzal vágott vissza, hogy ha nyolc év alatt nem sikerült Bidennek megoldania a bevándorlás problémáit, akkor miért kéne elhinni neki, hogy most sikerülni fog. „Nyolc év alatt nem csinált semmit, csak ketreceket, amikbe a gyerekeket rakták.”

Biden szerint intézményesült a rasszizmus

A nyári tüntetéshullámok után a rasszizmus is szóba került a vitán. Biden szerint intézményesült a rasszizmus jelenleg Amerikában, és kijelentette, hogy nem normális, hogy a fekete szülőknek meg kell tanítaniuk a gyerekeiknek, hogy igazoltatásnál mindig legyen mindkét kezük a kormánykeréken, és ne viseljenek kapucnit este az utcán, hiszen különben azt kockáztatják, hogy agyonlövik őket.

Trump viszont Bident támadta, aki szerinte 47 éves politikai karrierje alatt semmit sem tett a feketékért, sőt súlyos károkat okozott nekik az 1994-es, bűncselekményekkel kapcsolatos törvényjavaslat megírásával, mely rengeteg feketét juttatott börtönbe. Biden erre azzal vágott vissza, hogy 2000-ben maga Trump nyilatkozta azt, hogy nincs elég fekete a rácsok mögött.

Az elnök azt is mondta, hogy szerinte a korábbi delaware-i szenátor „szuperragadozóknak” nevezte a feketéket (valójában nem Biden, hanem Hillary Clinton hivatkozott így a fekete bűnözőkre 26 évvel ezelőtt). Trump ezek után kijelentette, hogy „nála többet senki sem tett a feketékért, kivéve talán Lincolnt”, és hogy ő a legkevésbé rasszista ember a vitának otthont adó teremben (a vita moderátora egy fekete újságíró volt). Biden viszont Trumpra utalva azt mondta, hogy „Abraham Lincoln itt előttünk az egyik legrasszistább elnök, aki létezett a modern történelmünkben.”

Biden visszalépne a párizsi klímaegyezménybe

A vitán a klímaváltozás kérdése is szerepet kapott. Trump arról beszélt, hogy 35 éve nem volt olyan alacsony a károsanyag-kibocsátás Amerikában, mint most. Szerinte kristálytiszta a víz és a levegő, nem úgy, mint Kínában, Oroszországban és Indiában, ahol „mocskos”. Biden bezzeg „azt sem tudja, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy széndioxid-kibocsátás”.

Joe Biden megnézi az óráját a vita végéhez közeledve
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images North America / Getty Images via AFP

A volt alelnök szerint a klímaváltozás egy „egzisztenciális fenyegetés”, ami ellen morális kötelességünk küzdeni, ugyanis 8-10 éven belül el fogunk érni arra a pontra, ahonnan már visszafordíthatatlanok lesznek a folyamatok. Szerinte ha Trump kap még négy évet elnökként, akkor az komoly gondot fog jelenteni a klímaváltozás szempontjából, mivel az elnök folytatná a klímavédelemért hozott szigorítások feloldását, kizárólag gazdasági érdekeket szem előtt tartva.

Biden kijelentette, hogy neki viszont olyan tervezete van, mely választ jelent mind gazdasági, mind klímavédelmi szempontból. A megújuló energiára való átállás ugyanis több milliónyi új munkahelyet teremtene szerinte. A volt alelnök azt is bejelentette, hogy az olajipart is a megújuló energiák felé vezetné át. Azt is mondta, hogy visszalépne a párizsi klímaegyezménybe, és Kínával is betartatná a vállalásait.

Az első felmérés Bident hozta ki győztesen

Trump végül három perccel beszélt többet (41 perc 16 másodperc) összesen, mint Biden (37 perc 53 másodperc). A vitát követően egyelőre csak egy felmérés jelent meg az elnökjelöltek teljesítményéről. A CNN közvélemény-kutatásában a nézők 53 százaléka szerint Biden nyerte a vitát, és 39 százalékuk szerint szerepelt Trump a jobban kettejük közül.

Innentől több tévévita már nincs, 12 nap maradt a választásig. Trump a koronavírus-fertőzéséből felgyógyulva a hét elején is sorra járta a csatatérállamokat, napi több nagygyűlést is tartva próbálta mozgósítani szavazóit, míg Bidennek nem volt nyilvános szereplése, hanem inkább a vitára készült fel, helyette Barack Obama dobta be magát a kampányban. A demokrata jelölt komoly előnnyel vezetett a felmérésekben az utolsó két hét előtt, miközben rengetegen leszavaztak már előzetesen, de a republikánusok is bíznak abban, hogy több fontos államban nagyot nőtt a szavazásra regisztrálók között a szimpatizánsaik száma. A vita előtti állásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen>>>