Kaotikus iszapbirkózás lett Trump és Biden első vitájából

Kaotikus iszapbirkózás lett Trump és Biden első vitájából
Külföld

Megtartották a 2020-as amerikai elnökválasztás első tévévitáját, ami személyeskedéseket, egymás szavába vágást hozott Donald Trump elnök és Joe Biden volt alelnök között. Trump dominált, de magához képest Biden teljesített jobban.

Már az elejétől kezdve egy kaotikus iszapbirkózássá vált a 2020-as amerikai elnökválasztás magyar idő szerint szerda hajnalban tartott első tévévitája Donald Trump elnök és demokrata kihívója, Joe Biden volt alelnök között. A koronavírus-járványra, a gazdaságra, a faji egyenlőtlenségekre és a választás lebonyolítására koncentráló másfél óra alatt repkedtek a személyeskedések: Trump hazugnak nevezte Bident, aki lebohócozta az elnököt, a rendszeresen ellenfele szavába vágó republikánus politikus pedig a moderátorral is többször összeakadt.

A vitát a november 3-i elnökválasztáson fontos csatatérállamnak számító Ohióban tartották. Az Egyesült Államokban már több mint 210 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány miatt pedig a szokásosnál kevesebb, csak 100 néző lehetett a helyszínen. Trump és Biden is csak a távolból, szóban köszönt egymásnak az elején.

A moderátor a jobboldali Fox News egyik műsorvezetője, Chris Wallace volt, akit azonban Trump pont nem kedvel, és mindkét jelöltnek tett fel kellemetlen kérdéseket. Wallace-nek alaposan meg kellett küzdenie minden idők egyik legalacsonyabb színvonalú elnökválasztási vitáján, hogy mederben tartsa az egészet, és ez nem is mindig sikerült neki.

Arra számítani lehetett, hogy Trump nagyon aktív és támadó lesz, de az elnök tényleg úgy állt ki, mint amikor egymás után küld ki tíz posztot a Twitterére. Volt, hogy sem a saját, sem Biden kérdését nem hagyta végigmondani, és végig a folyamatos közbevágásai és megjegyzései domináltak - viszont ettől még a CNN szerint összességében alig másfél perccel beszélt többet Bidennél. Trump az impulzív közbekiabálásokkal próbálta megzavarni Bident, és azt sulykolta, hogy ő egy ciklus alatt többet ért el, mint ellenfele a politikában eltöltött 47 éve alatt, de szinte alig beszélt konkrétumokról.

Míg Trump végig Bident figyelte, felé vagy a moderátornak beszélt, a demokrata jelölt sokszor fordult ki, és a kamerába nézve közvetlenül a nézőknek üzent, ami annak is szólt, hogy négy éve rekordnak számító 84 millióan nézték meg Trump és Hillary Clinton első vitáját. Biden a demokrata előválasztás alatt egyáltalán nem volt meggyőző a vitákon, de az ohióin magához képest nem szerepelt rosszul, felkészült volt, noha nem minden közbevágásra volt válasza, és nem tudta például a Trump adóbevallása körüli kérdéseken tartani a hangsúlyt.

Hamar megindultak Trump közbevágásai

Az első nagyobb téma a legfelsőbb bíróság volt. A 87 éves korában meghalt liberális Ruth Bader Ginsburg helyére Trump már jelölt is egy konzervatív bírónőt, Amy Coney Barrettet, akit a republikánusok még a november 3-i választás előtt el is fogadtatnának a szenátusban. A demokraták viszont azzal támadták őket, hogy négy éve több mint fél évvel a választás előtt sem akartak meghallgatást tartani Barack Obama jelöltjéről.

Trump most azzal érvelt, hogy ezúttal ugyanaz a párt adja az elnököt és a szenátusi többséget is, fordított esetben pedig szerinte a demokraták is jelöltek volna új bírót. "Nem három, hanem négy évre választottak meg" - jelentette ki. Biden erre azt mondta, hogy szerinte már a választás közepén járnak, hiszen sokan előzetesen leadták szavazatukat, először pedig az embereknek kellene kinyilvánítaniuk, milyen irányt akarnak.

Biden a legfelsőbb bírósághoz kapcsolódva előhúzta már az elején Obama egészségügyi reformjának sorsával az egészségügyet is, amire Trump korábbi támadásaihoz hasonlóan számos közbevágással megpróbálta a Demokrata Párt balszárnyához kötni és szocialistának bélyegezni a volt alelnököt. "Én vagyok most a Demokrata Párt" - mondta Biden, hozzátéve, hogy a demokrata előválasztáson legyőzte a progresszív oldal vezéralakját, Bernie Sanders vermonti szenátort. A vita alatt sokszor mosolyogva, a fejét csóválva próbálta lereagálni Trump közbeszúrásait, de már az elején is volt kemény visszaszólása is, és ő is ellenfele szavába vágott többször: "Befogná végre?"

A koronavírus-helyzet a középpontban

A koronavírusra rátérve Biden arról beszélt, hogy Trumpnak nincs terve. Azt is felidézte, hogy Trump a választás elé könyvet író Bob Woodwardnak márciusban már sokkal súlyosabbnak festette le a helyzetet, mint amit akkor nyilvánosan kommunikált. Trump viszont azt mondta, hogy Biden alatt sokkal rosszabb lett volna a helyzet, nem 200 ezer, hanem 2 millió áldozata lenne a vírusnak Amerikában, ő pedig fenomenális munkát végzett, csak a média állítja ezt máshogy be. Azt is kijelentette, hogy két szakértővel, köztük az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) vezetőjével sem ért egyet, szerinte akár már heteken belül lehet oltóanyag.

"Elhiszik egy pillanatig is, amit mond maguknak?" - fordult ki a tévénézőkhöz Biden. Hozzátette, hogy Trump volt az, aki arról beszélt korábban, hogy majd húsvétra, aztán nyárra eltűnik a koronavírus, és arra is utalt, hogy Trump az egyik sajtótájékoztatón felvetette, talán belsőleg kellene kipróbálni fertőtlenítőszereket. "Tudja, hogy azt csak szarkasztikuson mondtam" - húzta elő a korábban már hallott védekezést Trump.

Egy nyugat-hollywoodi bár teraszán nézik a vendégek az elnökjelölti vitát 2020. szeptember 29-én.
Fotó: Mario Tama / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP)

Trump a zakója belső zsebéből a maszkját előrántva bizonygatta, hogy amikor kell, felveszi azt, miközben Biden arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértők szerint több tízezer amerikai halálát lehetne elkerülni, ha mindenki hordana maszkot. Trump azzal támadta Bident, hogy senki sem menne el a nagygyűléseire, ellenben az ő szabad téren tartott rendezvényein több tízezren részt vesznek.

Trump korábban rendszeresen Álmos Joe-nak (Sleepy Joe) nevezve kritizálta a 77 éves Biden szellemi képességeit, de a vitán sokáig nem hozta elő ezt a vonalat. Viszont mikor Biden arról beszélt Trumpnak címezve, hogy "sok ember meghalt, és még több fog, ha nem lesz sokkal okosabb és sokkal gyorsabb", akkor az elnök dühösen lecsapott rá. Szerinte Biden a saját iskolája nevét is elfelejtette, "magában semmi okos nincs."

Trump: Milliókat fizettem be

A gazdasági helyzetnél Trump saját eredményeit méltatta, mielőtt megjelent volna az általa "kínai pestisnek" nevezett koronavírus. Azzal támadta Bident, hogy az egész országban lezárásokat akarna, és bedöntené a gazdaságot. A volt alelnök viszont azt mondta, Trump ciklusa végén kevesebb munkahely lenne az országban, mint amennyi elnöksége elején volt.

Előkerült a vitán Trump adóbevallása is, ami a New York Times cikksorozata nyomán az elmúlt napokat meghatározó téma volt az amerikai politikában. A lap által megszerzett adóbevallások alapján Trump az elnöksége előtti 15 évből 10-ben nem fizetett személyi jövedelemadót, mert azt jelentette az adóhivatalnak, hogy legtöbb vállalkozása veszteséges. A cikkek szerint 2016-ban és 2017-ben csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett be, személyesen pedig 421 millió dollárnyi hitele van.

Wallace többszöri kérdésére Trump azt mondta, hogy 2016-ban és 2017-ben is több millió dollár személyi jövedelemadót fizetett be, amit majd meg is mutat. Azonban ahogy már évek óta többször is, most is kijelentette, hogy csak a törvényi lehetőségeket használta ki, és majd akkor mutatja meg az adóbevallását, ha befejeződik a cégeinél végzett könyvvizsgálat - noha jogi akadálya nincs annak, hogy már addig is nyilvánosságra hozza a dokumentumokat. Biden ugyan megjegyezte, hogy a Times cikke szerint Trump kevesebb adót fizetett, mint iskolai tanárok, de leginkább a republikánusok adópolitikáját próbálta támadni, és nem igazán tudott ebben az ügyben kérdéseket szegezni ellenfelének a vitán.

Amikor Trump elővette ellenfele fiának, Hunter Bidennek a kínai és ukrajnai üzleti ügyeit - apja alelnöksége alatt bekerült a Buriszma cég igazgatótanácsába -, a demokrata politikus azt mondta, hogy semmilyen visszaélés nem köthető a fiához. Majd pedig megint a nézőkhöz fordulva kijelentette: "Ez nem az én, vagy az ő családjáról szól, hanem Önökről. Arról nem akar beszélni, hogy mi van az emberekkel". Trump később akkor is újra felemlegette Hunter Bident, amikor a demokrata jelölt a másik fiának, a négy éve meghalt Beau-nak az iraki katonai érdemeiről beszélt.

Nekiszegezték Trumpnak, hogy elítéli-e a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket

A George Floyd halála után a feketéket ért diszkrimináció ellen kezdődött tüntetések és zavargások mentén Trump Richard Nixon példájához hasonlóan magát a rendet biztosító jelöltnek állította be. "Mondjon egy rendvédelmi szervet, ami támogatta magát" - szólt oda Trump Bidennek, aki kitért a válasz elől. A demokrata jelölt visszautasította, hogy ő felszámolná a rendőrségeket, viszont olyan rendszert akar, ahol elszámoltatják a rendőri visszaélések elkövetőit. Biden ellenfeléről azt mondta, csak olajat önt a tűzre, ő vele ellentétben viszont egyesíteni akar, összehozni az embereket. "Az elnöksége alatt gyengébbek, betegebbek, szegényebbek és megosztottabbak lettünk" - mondta Biden, aki Putyin ölebének is nevezte az elnököt.

Trumptól azt kérdezte Wallace, hogy elítéli-e a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokat és milíciákat. Először azt mondta, megtenné, de aztán mégsem tette meg egyértelműen, hanem az Antifát támadta, és arról beszélt, hogy az erőszakos zavargók nagy többsége a baloldalhoz, nem a jobboldalhoz kötődik.

Bidennél arra kérdezett rá a moderátor, hogy felhívta-e a portlandi demokrata polgármestert vagy az oregoni demokrata kormányzót, hogy lépjenek fel a városban erőszakba forduló, száz napig húzódó tüntetésekkel szemben. Biden erre annyit mondott, hogy nem tölt most be közhivatalt, de az erőszakot mindig büntetni kell.

A klímaváltozás kérdéséről szóló újabb pengeváltásban Trump megint elsősorban az erdőgazdálkodást okolta a nyugati parton pusztító tüzekért, Biden pedig nem támogatta a demokraták progresszív szárnyának kezdeményezését, a Green New Dealt, hanem a saját javaslatát, a Biden Dealt képviseli.

A választás lebonyolítása maradt a végére

"Szavazzanak, szavazzanak, szavazzanak!" - mondta a vita zárásában a kamerába nézve Biden, és kijelentette, hogy azt is elfogadja, ha nyer, és azt is, ha veszít. Azt mondta, hogy a választók dönthetik el, hogy változás jöjjön, vagy még négy évig folytatódjon a hazugság.

Joe Biden és a felesége, Jill Biden az elnökjelöltek viátja után, a Case Western Reserve Egyetemen, Clevelandben, Ohióban 2020. szeptember 29-én.
Fotó: Scott Olson / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP)

Trump viszont megint a levélszavazást bírálta, ami szerinte soha nem látott csalást hozhat. Azt állította, hogy voltak olyan rá adott levélszavazatok, amiket a kukában találtak meg. Szerinte a levélszavazatok miatt pedig akár hónapokba is telhet, hogy meglegyen a választás végeredménye.

Az elnök azt mondta, abban bízik, hogy tiszta lesz a választás, de ha “több tízezer szavazólapot manipulálnak”, azt nem fogadná el. Biden végül kijelentette, hogy ő elfogadja az eredményt, de ha megszámolták a szavazatokat, és megvan a győztes, akkor Trump is el fogja, mert ott vége van az egésznek.

Minden héten jön egy újabb

A tévéviták ritkán forgatják fel önmagukban az elnökválasztási kampányt - habár az 1960-as első vitán magabiztos John F. Kennedy ott is megalapozta későbbi győzelmét az idegeskedő Richard Nixon akkori alelnök ellen -, de felerősíthetnek folyamatokat, előtérbe helyezhetnek ügyeket, és jó pár napra meghatározhatják a közbeszédet. A tényleges vitánál azonban sokszor szinte fontosabb, hogyan értékelik rögtön utána a nagy tévékben, az elemzőműsorokban a látottakat: a mostanit a legtöbb gyorselemzésben lesújtóan.

A CNN-nek a vita nézői között készített felmérése szerint tízből hatan Bident látták jobbnak, míg 28 százalék Trumpot, de a csoportban 39 százaléknyian vallották magukat demokratának, és csak 25 százaléknyian republikánusnak. A CBS hasonló gyorsfelmérésében 48 százalék látta jobbnak Bident és 41 százalék Trumpot. A többség azonban negatívnak találta a hangvételt, és több mint kétharmadukat felbosszantotta, amit látott.

A FiveThirtyEight választási modellje szerint 100-ból 78 esetben Biden, 22-ben Trump nyerné az elnökválasztást, de számos csatatérállam szoros. A szavazásig még további viták jönnek: október 7-én Mike Pence alelnök és Kamala Harris kaliforniai szenátor, Biden alelnökjelöltje találkozik, míg Trump és Biden legközelebb október 15-én, végül pedig október 22-én vitázik.

(BORÍTÓKÉP: Donald Trump amerikai elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt televiziós vitája 2020. szeptember 29-én. Fotó: Jim Watson / AFP)

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom