Mitikus üzemmódra kapcsolt Donald Trump

2020. október 15. – 20:09

Mitikus üzemmódra kapcsolt Donald Trump

Másolás

Vágólapra másolva

Donald Trump amerikai elnök Covid-immunitását hangoztatva nagygyűlés-maratonba kezdett az elnökválasztási kampány utolsó három hetébe lépve. A második elnökjelölti vita helyett mindkét jelölt külön, de párhuzamosan tart olyan kampányrendezvényt, amin élő adásban válaszol szavazók kérdéseire. Egy ultrakonzervatív főbírónő megválasztása is bekavarhat a hajrában, miközben újra előkerültek Biden fiának ukrajnai ügyei a kampányban.

A Trump-mítosz egyik leghatásosabb eleme az utolsó rohamról szól, 2016 őszéről, amikor a már az előválasztáson is lesajnált jelölt, lerázva magáról a zaklatási botrányokat, a lejárató kampányokat, a republikánus fanyalgókat, az utolsó hetekben is oda tudott pakolni még egy lapáttal a Trump-mozdony kazánjának, és az utolsó pillanatban a maga oldalára tudta fordítani azokat a derék floridai, wisconsini vagy michigani polgárokat, akiknek a szavazataival végül kiebrudalta Washingtonból a csaknem negyedszázada uralkodó Clinton-klánt. A Trump-mítosz csodafegyvere az ezreket megmozgató nagygyűlés, melyeken a politikus képes olyan karizmatikus energiát gerjeszteni, ami felülír minden számítást, spekulációt és prognózist, és az országos média ellenséges közegén átsugározva megmozdítja a lusta szimpatizánsokat, a preferenciáiban bizonytalankodókat.

És annak ellenére, hogy a 2018-as félidős választási kampányban ez a csodafegyver besült, az elnök kevesebb, mint három héttel a november 3-i elnökválasztás előtt újból meg akarja ismételni a 2016-os történetet.

Ami biztosnak tűnik: Trump az elnöki kategóriás ellátásnak köszönhetően felgyógyult az egyes források szerint meglehetősen ijesztően induló koronavírus-fertőzésből, tünetmentességét orvosa is megerősítette. A Fehér Házba visszatérve azonnal elhatározta, hogy napi minimum egy gyűlést megtartva győzelemre vezeti az elmúlt hetekben csüggedni látszó táborát (ugye az október 2-án bejelentett Covid-fertőzést megelőzte a csalódást keltő vitaszereplés, azt pedig az adóvisszatérítési simliskedései miatti botrány), és a CNN információi szerint állandóan nyüstöli csapatát, mikor szervezik már meg az újabb nagygyűléseket. Egyik tanácsadója az Axiosnak elárulta, komolyan aggódik amiatt, hogy a 74 éves elnök a saját maga által diktált tempóval „kicsinálja magát”.

Ide kattintva olvashatók a Telex legfrissebb hírei.

A számok nem sok jót sejtetnek

Az elmúlt hetekben a közvélemény-kutatások alapján demokrata kihívójával, Joe Biden volt alelnökkel szembeni hátránya nem csökkent. Az országosan mért kétszámjegyű hátrány mellett sokkal aggasztóbb lehet stratégáinak az a hír, hogy a New York Times átfogó felmérése szerint a Trump 2016-os győzelmében kulcsfontosságú északi tagállamokban Biden a fehér munkásosztálybeli szavazók, illetve a négy évvel ezelőtt még egy harmadik jelöltet vagy senkit sem támogató függetlenek körében is növelte támogatottságát. Közben pedig több tagállamban már megkezdődött maga a szavazás (a választási eljárást minden állam saját hatáskörben szabályozza, ezzel is növelve az egész procedúra sokszínűségét/követhetetlenségét), és már több mint 17 millió amerikai leadta a voksát.

És bár a nyilvánosság előtt Trump az ilyen kutatásokat azzal intézi el, hogy számára a kampánygyűlésein megjelenő emberek „jelentik a valódi közvélemény-kutatást”, valójában az ő stratégái sem vennének mérget arra, hogy a közvélemény-kutatók tömegesen és tendenciózusan tévednek. A közvélemény-kutatók és adatelemzők 2016 tanulságai – amikor is az elemzők Hillary Clinton magabiztos győzelmét jósolták, miközben az általuk felhasznált felmérések eredményei a hibahatáron belül mozogtak – alapján tett korrekcióiról olvasva az sem kizárt, hogy a mérések nem Trump, hanem Biden támogatottságát becsülik alul.

De ennél is nagyobb esélye van, hogy a mérések pontosak, csakhogy közbeszól egy rendkívüli tényező, mint egyes szavazói csoportokban a járvány miatti alacsonyabb részvétel, vagy a több tízmilliónyi levélszavazatok egy részének érvénytelensége. De az tény, hogy az elnökválasztási (és ne felejtsük el, az ezzel párhuzamosan futó kongresszusi) kampányról olyan sok adatot lehet gyűjteni, hogy abból a republikánusok is kiolvashatnak biztató jeleket, beleláthatnak kiaknázatlan szavazói tartalékokat, Trump hívei pedig bíznak abban, hogy csatatérállamok végül ahhoz hasonlóan alakulnak, mint 2016-ban.

Trump betegsége előtti utolsó, Minnesota államban tartott nagygyűlésén 2020. szeptember 30-án. Az eseményen bizonyíthatóan kilenc ember fertőződött meg az új koronavírussal.
Fotó: Mandel Ngan / AFP

Az Egyesült Államokban naponta több tízezer új koronavírus-fertőzöttet és több száz, a járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetet regisztrálnak, csütörtökön 38 államban növekedett a fertőzöttek száma, és csak egyetlen egyben mértek csökkenést. Így azután a járvány teremtette realitásokkal még Trump stábjának is számolnia kell (tanulva a júniusi tulsai nagygyűlésből, amikor a 19 ezres zárt arénát alig harmadáig töltötték csak meg a szimpatizánsok). A nagygyűléseket egytől egyig tágas és szellős repülőtéri kifutópályákra szervezték, a belépőknek lázat mérnek és maszkot osztanak. Azonban a lázmérésről köztudott, hogy a tünetmentes vírushordozókat nem szűri ki, a maszkviselés pedig sehol nem kötelező, a helyszíni riportok és felvételek alapján pedig a több ezer, a biztonságos távolságtartás követelményeire fittyet hányó szimpatizáns túlnyomó többsége nem is él vele.

Trump: Biden mentálisan sérült, jön a kommunista apokalipszis

A koronavírus egyébként is rettentő érdekes politikai transzformáción ment keresztül. Miután a járvány a republikánusok minden próbálkozása ellenére is első számú kampánytéma maradt, ráadásul Trump maga is átesett a fertőzésen, az elnök egyfajta spirituális próbakőként, beavatási próbatételként kezdett el róla beszélni. Már a kórházból való távozása után arról beszélt, hogy „különleges utazáson” van túl, mely lényegében ezoterikus tudással vértezte fel, és ez a tudás emeli a koronavírus ellen maszkkal és távolságtartással védekező Biden fölé. Igazi life-coachként arra intette az embereket: „Ne féljetek a vírustól, ne hagyjátok, hogy eluralja az életeteket.”

A kampánygyűléseken már azt állította, „immunis” a betegségre – ugye Trumpot a világ legjobb, egy átlagamerikai számára elérhetetlen, részben kísérleti státuszban lévő gyógyszereivel kezelték –, a floridai Sanfordban tartott beszédében a héten pedig már ott tartott, hogy

„Nagyon erősnek érzem magam, a közönség közé megyek. Bemegyek, és megcsókolok mindenkit. Megcsókolom a fiúkat, a gyönyörű nőket és… mindenkit. Adok egy nagy, kövér csókot mindenkinek.”

Trump betegsége előtti utolsó, Minnesota államban tartott nagygyűlésén szeptember végén bizonyíthatóan kilenc ember fertőződött meg, közülük kettőt kórházban kell ápolni, egy ember pedig lélegeztetőgépre került.

Az elnök saját vitalitásának ellenpéldájaként állította a héten közönsége elé Joe Bident, akiről Pennsylvania államban tartott nagygyűlésén azt állította, hogy „mentálisan sérült”, és a szeptember 29-i tévévitájukon „úgy fulladozott, mint egy kutya”. Apokaliptikus víziója szerint ha a demokraták győznek, akkor valójában nem Biden fog kormányozni, mert „átadja az irányítást a szocialistáknak, a marxistáknak és a baloldali szélsőségeseknek (…) a pártját vezető őrülteknek”, akik Amerikából „Venezuela nagyszabású változatát” hozzák létre, mivel az illegális bevándorlóknak biztosítandó ingyenes egészségügyi ellátásnak köszönhetően össze fog omlani a társadalombiztosítás.

Célkeresztben a nyugdíjasok

És még ha az elkötelezett Trump-szavazókról le is pattannak majd a járvány felíveléséről, esetlegesen a gyűléseken kialakuló fertőzésgócokról szóló hírek, lehet, hogy a 2016-ban a felmérések szerint inkább Trumphoz húzó, de mára Bidenhez átpártoló 65 év feletti amerikaiak érzékenyebben reagálnak a koronavírussal kapcsolatos dezinformációkra és hetyke beszólásokra. Épp ezért a republikánusok több millió dolláros reklámkampányt indítottak a meggyőzésükre, melyben azt is elmagyarázzák, hogy Trump voltaképpen megmentette Amerikát a vírustól:

Csakhogy az amerikai nyugdíjasok tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe ezzel a vízióval, és az átélt félelmeiket a demokraták nem is haboznak kiaknázni. A Trumppal párhuzamosan szintén a választást végül eldöntő csatatérállamokat járó Joe Biden például azzal vádolta az elnököt, hogy a gazdaság működtetése érdekében „feláldozható” elemekként kezeli a nyugdíjasokat, „felelőtlen” válságkezeléséért pedig emberéletek tízezreivel kellett fizetni. A demokrata elnökjelölt Floridában azt a költői kérdést is feltette a hallgatóságának többségét (és a csatatérállam szavazóinak fontos szeletét) kitevő időseknek,

„Hány üres széket látnak a vacsoraasztalok körül ma este [az elnök] nemtörődömségének köszönhetően? Hány ember szíve tört össze a gyásztól?”

Trump és Biden csütörtökön tartotta volna eredetileg a második tévévitáját a floridai Miamiban, de azt a szervezők az elnök koronavírus-fertőzése után virtuálisan rendezték volna meg – ebbe azonban Trump nem ment bele, így végül ez a vita elmaradt. Az utolsót az eredeti tervek szerint október 22-én tartják majd. Csütörtökön viszont Trump és Biden is párhuzamosan jelentkezik más-más csatornán élőben, és a kampányrendezvényeiről válaszol szavazók kérdéseire. Trump Floridában tart egyórás beszélgetést az NBC közvetítésében, míg Biden Pennsylvaniában kampányol, és az ABC csatornán jelentkezik majd be másfél órára.

Megérkezett a Bident támadó Nagy Leleplezés. Lehet, hogy az orosz titkosszolgálat segítségével

Biden egyébként eddig nagyon jól ellavírozgatott a Trump körüli botrányok farvizén, miközben eddig elkerülték őt a komolyabb botrányok és kellemetlen leleplezések (miközben 2016-ban a kampány hasonló szakaszában Hillary Clinton már túlvolt az emailbotrányon és a hirtelen rosszulléte miatti kényszerpihenőn). Eddig.

Ugyanis a New York Post szerdán egy egész Biden-csomaggal rukkolt elő, melyben nyilvánosságra hozta állítása szerint a politikus fia, Hunter apjára nézve terhelő emailjeit és egy csomó privát fotóját. A bulvárlap azt is állítja, birtokába jutott egy olyan 12 perces videónak is, melyben Hunter Biden cracket szív, és egy „azonosítatlan” nővel szexel, de a férfi képeiből csak szolidabb válogatást publikált.

Ahhoz, hogy valamennyire érthető legyen az egész (mármint a levelezés része, Hunter videóját nem kell magyarázni), muszáj legalább érintőlegesen feleveníteni a Buriszma-ügyet. Hunter Bident 2014-ben nevezték ki egy ukrán energiacég, a Buriszma igazgatótanácsába, ahol nyilván nem vezetői képességeit, hanem az akkor még apjához, Joe Bidenhez fűződő viszonyát akarták kamatoztatni. Ez a gyakorlat nem egyedülálló, és persze nem is tűnik etikusnak, azonban ahogy azt egy kétpárti bizottság megállapította, a Biden család nem sértett törvényt.

Azonban Donald Trump már Biden elnökjelöltté választása előtt meg akarta kapargatni az ügyet, és gyakorlatilag megzsarolta Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson vizsgálatot a Buriszma-ügyben. És amikor ez a nyomásgyakorlási kísérlet kiszivárgott, erre hivatkozva indította meg a demokrata többségű amerikai képviselőház a Trump elmozdítását célzó eljárását, az impeachmentet (amit azután a szenátus republikánus többsége év elején lesöpört az asztalról). Néhány hónapig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány az impeachmenttel együtt ezt a szövevényes ügyet is végleg archiválja, bár Trump a Bidennel folytatott első (és az eddigi egyetlen) vitáján is bedobta Huntert és a Buriszmát.

Szóval ezt az eleve szövevényes ügyet csavarta meg a jobboldali revolvermédia-cézár Rupert Murdoch tulajdonában lévő bulvárlap. A lap cikkében bemutatja a Buriszma igazgatótanácsának egyik tanácsadója által küldött, helyesírási hibákkal tűzdelt emailjét, melyben megköszönte Hunter Bidennek, hogy meghívta Washingtonba, és bemutatta őt apjának. Egy másik emailben pedig állítólag a Buriszma harmadik embere puhatolózott a politikus fiánál, „adjon tanácsot, hogyan tudná használni a cég érdekében a befolyását”.

2020. augusztus 20-án készített videóbeszélgetés során Hunter Biden nyilatkozik a New York Post cikkével kapcsolatban
Fotó: Democtratic National Convention / AFP

Ha az emailek valódiak, akkor egyértelműen megcáfolják Joe Biden állítását, miszerint soha nem volt köze fia ukrajnai üzleti ügyeihez. Az elnökjelölt stábja szerint bár „technikailag elképzelhető” lett volna a Buriszma embereivel való találkozó, mégis „valószínűtlen”, hogy ez megtörtént.

A New York Post leleplezésének értékéből azonban sokat visszavesznek a cikk körül tolongó kérdőjelek.

A lap állítása szerint a publikált és megemlített adatai egy olyan laptopról származnak, melyet 2019 áprilisában adtak le egy számítógép-szerelőnél Delaware államban (ahol a Biden család otthona is van). A szerelőműhely tulajdonosa nem tudta egyértelműen beazonosítani a megrendelőt, de állítása szerint az elázott MacBook Proért többszöri megkeresésére sem jelentkezett tulajdonosa. Így azután a férfi értesítette az FBI-t, mely állítólag hivatalos idézéssel vette birtokba a gépet. De közben a laptop tartalmáról másolatot készített, amit elküldött Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek, Trump egyik ügyvédjének, akit az elnök két évvel ezelőtt azzal bízott meg, hogy próbáljon felkutatni valamilyen terhelő adatot, bizonyítékot vagy legalább információmorzsát a Biden család ukrajnai ügyeiről.

A hiperkényes adatokkal teli, de a kampányban mégis gazdátlanná vált laptop története nehezen hihető, és több lap is azt feltételezi, hogy valójában a Buriszma levelezését valószínűleg meghekkelő orosz titkosszolgálat lehet az a „szerelő”, akinél „ottmaradt” Hunter Biden gépe. A gyanút az is erősíti, hogy Giulianiról korábban kiderült, több hónapon keresztül működött együtt a Buriszma-ügyben egy olyan ukránnal, akiről kiderült, hogy orosz ügynök. Ráadásul a New York Post cikkét egy teljesen kezdő, a lapnál korábban nem publikáló szerző jegyzi, és maga a cikk is számos, Trump által terjesztett álhírt ismétel meg tényként a Buriszma-ügyről (a gyanús körülményeket ez a cikk foglalja össze).

A lap és a Trump-kampány által „döntő bizonyítékként” tálalt sztori így azután nem elsősorban leleplező értéke miatt hasított a nyilvánosságban, hanem azért, mert a Facebook és a Twitter korlátozta terjedését – a Facebook-algoritmusok hátrább rangsorolták a hírfolyamban, a Twitter pedig egyenesen blokkolta a megosztását. A közösségi médiaplatformok megkérdőjelezhető gyakorlata – a cikkben sok a gyanús állítás, de álhírnek mégsem lehet nevezni, míg a Twitter szabályzata tiltja a „privát információt tartalmazó, hekkelt tartalmak” továbbosztását – miatt Trump és a republikánusok azonnal cenzúrát kiáltottak.

A kampányhajrába esik a főbírójelölt meghallgatása

Közben a kampány menetével párhuzamos, de arra visszaható politikai szálként bukkant fel a héten a legendás liberális főbíró, Ruth Bader Ginsburg helyére jelölt Amy Coney Barrett szenátusi meghallgatása. Ginsburg szeptember közepén halt meg, és a republikánus elnök és a republikánus szenátusi többség nem akarta kihagyni a lehetőséget, hogy egy újabb, a ciklusban már a harmadik főbírót nevezzen ki a kilenctagú testületbe. Mivel az amerikai alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságba a kinevezés élethosszig vagy visszavonulásig szól, ezért a 48 éves Barrett-tel évtizedekre nyerhetnek egy elkötelezetten konzervatív bírót, ráadásul a testületben abszolút többségbe kerülnének a konzervatívok, akik a 6-3-as aránnyal a jövőben gyakorlatilag bármilyen liberálisabb törvényt vagy elnöki rendeletet semmissé tehetnek.

Amy Coney Barrett szenátusi meghallgatása a szenátus igazságügyi bizottsága előtt 2020. október 13-án
Fotó: Samuel Corum / Getty Images / AFP

Az ügy persze nem ilyen egysíkú, de egy főbírói pozíció politikailag van olyan értékes, hogy a közvélemény neheztelése ellenére is érdemes legyen érte vállalni a jelölési folyamat november 3. előtti lezavarását (melyet 2016-ban a republikánusok Barack Obama akkori jelöltjénél még elutasítottak), sőt, talán még egy választási vereséget is.

A most folyó meghallgatások ugyanis a demokratákat is mozgósították; a magyar szemmel meglehetősen ezoterikus kérdés politikai súlyát jelzi, hogy a párt Ruth Bader Ginsburg halálának napján 100 millió dolláros adományt söpört be a legfelsőbb bíróság sorsa miatt aggódó donoroktól.

A meghallgatásban főszerepet játszó demokrata szenátorok Barrett kinevezését a Trump-korszakra népszerűvé vált egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare kivégzésének előkészítéseként tálalják (a bíró valóban alkotmányellenesnek tartja a 2017-ben a republikánus többségű kongresszus törekvéseit túlélő szabályozást). Az Obamacare védelme a 2018-as félidős választásokban nyerő szlogennek bizonyult a képviselőház visszaszerzésére induló demokraták számára, és előfordulhat, hogy 2020-ban nemcsak az elnökségért folytatott versenyben, de a szenátusi többségért folyó harcban is aduként ránthatják elő.

A leendő főbíró ügye még kényesebbé vált azzal, hogy Trump egy szoros választási eredménynél egyértelműen számít a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság támogatására, de Barrett az igazságügyi bizottság demokrata tagjainak kérdésére nem volt hajlandó egyértelműen válaszolni az ezzel kapcsolatos (egyébként valóban nem túl szakszerű) kérdésekre. Sőt, elődeitől eltérően egyetlen, saját jogértelmezését firtató kérdésre sem adott egyenes választ – nyilván azért, hogy elkerülje azt, hogy megnyilvánulásaiból politikai érveket lehessen kovácsolni.

(Borítókép: Donald Trump elnök támogatói a Walter Reed Nemzeti Katonai Orvosi Központ előtt, miután az elnököt 2020. október 4-én kórházba szállították kezelésre – Fotó: Samuel Corum / Getty Images / AFP)