Trump azt üzeni a külvárosiaknak, majd ő rendet tesz

2020. november 01. – 21:22

Trump azt üzeni a külvárosiaknak, majd ő rendet tesz
Donald Trump a pennsylvaniai Butlerben tartott kampányeseményén október 31-én – Fotó: Mandel Ngan / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Donald Trump nixoni retorikához nyúlva lángoló autókat és kifosztott üzleteket felvonultató reklámszpotokkal árasztotta el az elmúlt hónapokban a tévéket és az internetet, hogy meggyőzze a választókat – legfőképpen az utóbbi években tőle elpártoló külvárosiakat – arról, hogy ha Joe Biden lesz az elnök, elszabadul a pokol Amerikában. A demokrata elnökjelölt a fosztogatásokat elítélte, de a békés tüntetéseket megalapozottnak nevezte, és azt mondta, olyan törvények kellenek, amik minden amerikai állampolgárt egyenlőként kezelnek.

A hét elején Philadelphiában tüntetések voltak, miután a rendőrök a saját otthona előtt lelőttek egy késsel hadonászó, bipoláris zavarral kezelt fekete férfit. Noha a tüntetések békésnek indultak, hétfőn késő estére elszabadultak az indulatok, két éjszaka során pedig legalább 50 rendőr megsérült, és több mint 200 embert vettek őrizetbe.

Donald Trump amerikai elnök csütörtöki floridai kampányrendezvényén demokrata ellenfelét, Joe Bident okolta a történtekért.

„Hagyjuk, hogy szélsőbalos zavargók, fosztogatók és vandálok szabadon garázdálkodjanak. Nézzétek mit csinál [Biden] Philadelphiában. Nézzétek mi történik. Ezek azok az emberek, akiket ő támogatott.”

A volt demokrata alelnök a philadelphiai helyzetre szerdán úgy reagált, hogy a tüntetések „teljesen megalapozottak” a férfi halála után, azonban a fosztogatásra és az erőszakra „nincsen semmi mentség”.

Law & Order, azaz Törvény és Rend. Az elmúlt hónapokban ez lett Donald Trump egyik központi kampányüzenete a május végén George Floyd halála után kezdődött tüntetésekre reagálva, amivel az egyáltalán nem javuló koronavírus-helyzet közben – már több mint 9 millióan fertőződtek meg és 235 ezren vesztették életüket az Egyesült Államokban – próbálta maga mellett tartani a csatatérállamok egyes billegő szavazóit. Ez a retorika egyszer már bejött a republikánusoknak, 1968-ban Richard Nixonnak is ez volt az egyik legfőbb kampányüzenete, ám kérdéses, hogy idén Trump mire megy vele.

Biden az első tévévitán kijelentette, hogy támogatja a törvény és a rend fenntartását, ám csak akkor, ha azok a törvények igazságosak, és minden amerikai állampolgárt egyenlőként kezelnek. A volt alelnök arról is beszélt az utolsó tévévitán, hogy intézményesült a rasszimus, ami ellen fel kell lépni. A demokraták szerint emellett nem szabad összemosni a zavargásokat a békés tüntetésekkel.

>>>Kattintson ide, ha a legfrissebb híreink közül válogatna!<<<

Egy héttel a választás előtt vonultak utcára Philadelphiában

Hétfőn délután philadelphiai rendőrök saját otthona előtt lőtték le Walter Wallace Jr.-t. A 27 éves fekete férfi bipoláris zavarban szenvedett (a betegség rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokkal jár), és gyógykezelés alatt állt. Utoljára három nappal halála előtt járt az otthonához közeli klinikán. Wallace mentális problémái miatt nem volt ismeretlen a rendőrség számára, 2013-ban egy letartóztatás során arcba vert egy rendőrt, ezután utalták be először kezelésre. 2017-ben testi sértés és rablás miatt került börtönbe, miután betört egy nő lakásába és fegyvert tartott a fejéhez, és idén márciusban is egy hasonló eset miatt került bíróság elé.

A végzetes napon Wallace családja hívta ki a hatóságokat. A család ügyvédje szerint Wallace testvére mentőket és rendőröket is hívott a férfihez, akire rátört a roham. Először két rendőr érkezett a helyszínre akiknek jelezték a családtagok, hogy a férfi mentális problémákkal küzd. A testkamerák felvételei szerint, melyeket november 4-én fognak nyilvánosságra hozni, Wallace egy késsel a kezében jött elő a házból, aminek eldobására legalább 20 alkalommal szólították fel egy perc alatt.

Miután a férfi ennek nem tett eleget, és elindult a rendőrök irányába, azok 2-3 méter távolságból 14 lövéssel megölték. A férfi családja bírálta a rendőröket, amiért azok nem sokkolóval, hanem egyből lőfegyverrel reagáltak. Később kiderült, hogy egyik rendőrnél sem volt sokkoló az intézkedés napján. A Washington Post adatbázisa szerint Wallace a 806. ember volt idén, akit rendőrök lőttek le. A férfi nyolc gyereket hagyott maga után. Kilenc hónapos terhes feleségével három hete házasodtak össze.

A halálos kimenetelű incidens után több százan vonultak utcára a városban. A tiltakozások békésnek indultak, de később többen autókat és kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, fosztogattak, illetve kövekkel és téglákkal támadtak az indulatokat csillapítani próbáló rendőrökre. A fosztogatások kedd éjszaka is folytatódtak, így szerda estére kijárási tilalmat vezettek be a városban.

A tüntetések első éjszakáján a rendőrök mindenféle provokáció nélkül betörték egy, a tüntetésről hazafele tartó autó ablakait, és kirángatták a bent ülőket, egy 28 éves nőt, 16 éves unokaöccsét és 2 éves gyerekét. A nőt megverték, megbilincselték, és órákra elválasztották hallási zavarokkal küzdő gyerekétől, akivel a rendőrök képet is készítettek, melyet kiraktak a legnagyobb amerikai rendőr szakszervezet Facebook-oldalára, azt sugallva, hogy ők mentették meg. A képet néhány órával később törölték.

Soha nem látott méretű megmozdulások

Szinte napra pontosan öt hónappal ezelőtt kezdődtek tüntetések az Egyesült Államokban (majd világszerte) a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak ellen. Május 25-én egy rendőr 8 perc 46 másodpercig térdelt egy fekete férfi, George Floyd nyakán, aki később meghalt. Az esetről több videófelvétel is készült, amin hallható, amint Floyd többször is azt mondja, nem kap levegőt. Felmérések szerint csak május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint

a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma.

A George Floyd halála után indult tüntetéshullám ugyan alábbhagyott, azonban még mindig alig telik el olyan hét, hogy ne lenne tüntetés a feketék jogaiért az USA valamely pontján. Ez többek között amiatt van, hogy újabb és újabb rendőrök által feketék ellen elkövetett atrocitások kerülnek előtérbe. George Floyd halála után két ilyen esemény mozgatott meg különösen sok amerikai tüntetőt. Az egyik Breonna Taylor halála, ami ugyan még március közepén történt, de a végzetes este részletei csak a nyár folyamán kerültek nyilvánosságra, illetve Jacob Blake esete, akit augusztus 23-án egy intézkedés során hétszer lőtt hátba egy rendőr közvetlen közelről.

A 26 éves, sürgősségi szakápolóként dolgozó Breonna Taylorra és partnerére március 13-án kora hajnalban törték rá egy kábítószerügyben nyomozó rendőrök az ajtót. Taylor partnere, azt látva, hogy valaki éppen betört a lakásba, egy figyelmeztető lövést adott le legálisan tartott pisztolyával a padló felé célozva az előszobából. Erre az ajtónál, illetve a ház másik oldalán lévő erkélynél álló rendőrök elkezdtek vaktában lövöldözni befelé. A rendőrök néhány másodperc alatt 32 lövést adtak le, melyek közül öt Taylort találta el, aki néhány perccel később belehalt a sérüléseibe. A nő halálának ügyében mindhármukat felmentették.

Tüntetők Breonna Taylor képét tartják a magasba Washington DC-ben szeptember 23-án
Fotó: Drew Angerer / Getty Images via AFP

A másik nagy felháborodást kiváltó eset a 29 éves Jacob Blake lelövése volt a wisconsini Kenosha városában augusztus 23-án délután, a férfi exbarátnőjének és gyermekei anyjának háza előtt. Az incidensről készült videófelvétel szerint Blake és a kiérkező rendőrök dulakodni kezdtek, majd a férfi megpróbált beszállni az autójába, amiben három gyereke is ült. Ekkorra azonban utolérte őt az egyik rendőr, és közvetlen közelről hétszer hátba lőtte. Blake életét sikerült megmenteni, ám deréktól lefelé lebénult. A férfinél nem volt lőfegyver, az esetet követő helyszínelés során azonban találtak egy kést a vezetőülés előtt a kocsi padlóján. A Blake-et lelövő rendőr saját elmondása szerint azért lőtt, mert a férfi elkezdett a kocsiajtóból felé fordulni a késsel a kezében. Ezen kívül azt hitte, hogy Blake éppen elrabol egy gyereket, ugyanis amikor kiérkezett, a férfi éppen berakta az egyik gyerekét a kocsiba.

A Blake lelövéséről készült videó órák alatt bejárta az amerikai médiát, melynek hatására demonstrációk kezdődtek Kenoshában, illetve Amerika-szerte. A városban már aznap este utcára vonultak az emberek, a békésnek induló tüntetés azonban éjfél után eldurvult, a tüntetők több autót és üzlethelyiséget is felgyújtottak. A tüntetések a következő napokban is folytatódtak. A helyzet aztán a tüntetések harmadik éjszakáján, augusztus 25-én eszkalálódott. Ekkorra több környező városból és államból is érkeztek Kenoshába jobboldali fegyveresek, hogy „megvédjék a helyi vállalkozásokat a gyújtogató csőcseléktől”.

Ilyen fegyveres volt a 17 éves Kyle Rittenhouse is, aki nagy rajongója volt Donald Trumpnak, egy januári iowai kampányeseményen például az első sorból nézte a beszédét. A fiatal augusztus 25-én fogta az AR-15-ös gépkarabélyát (melynek birtoklásához nem volt engedélye), és az illinois-i Antioch városából átautózott a 30 percre lévő wisconsini Kenoshába. Az este során készült videófelvételek szerint a fiatal nem sokkal éjfél előtt két tüntetőt is lelőtt, illetve megsebesített egy harmadikat. A fegyveres tinédzser ezután futva távozott a helyszínről az egy sarokkal arrébb állomásozó rendőrök felé.

Noha Rittenhouse mögött többen is azt kiabálták, hogy több embert is lelőtt, a rendőrök nem állították meg, így egyszerűen hazament Illinois-ba.

A rendőrség csak másnap reggel adott ki ellene elfogatóparancsot, melynek hatására végül feladta magát.

LAW & ORDER

A bal- és jobboldali média eltérő módon reagált Rittenhouse tetteire. A baloldalon többen felrótták a kenoshai rendőröknek, hogy míg egy látszólag fegyvertelen fekete férfit közvetlen közelről hétszer hátba lőnek, addig amikor egy gépkarabélyos fehér tinédzser, aki 50 méterre tőlük agyonlőtt egy férfit (meg kicsit messzebb egy másikat egy perccel korábban) közelít feléjük, rá se hederítenek, hagyják, hogy hazamenjen, lefeküdjön az ágyába, és csak másnap reggel kopogtatnak be hozzá.

A jobboldalon viszont többen is Rittenhouse mellett álltak ki. Ann Coulter, a Fox News műsorainak rendszeres vendége úgy reagált egy Kyle Rittenhouse-t éltető Twitter-bejegyzésre, hogy „kérdezte nézőitől a műsorában, mely a legnézettebbnek számít az esti műsorsávban Amerikában: „Tényleg meglepődünk, hogy a fosztogatás és a gyújtogatás gyilkosságig eszkalálódott? Mennyire vagyunk megdöbbenve, hogy fegyveres 17 évesek úgy döntöttek, rendet kell tartaniuk, amikor senki más nem fog?”

Ezzel pedig vissza is érkeztünk a Law & Order retorikához. Trump ugyanis azzal érvel, hogy „a radikális baloldal tagjai (tehát a Biden-szavazók) Amerika szerte gyújtogatnak és fosztogatnak. Ami azt jelenti, hogy ha Biden nyer novemberben, elszabadul a pokol Amerikában.” Az utóbbi hónapokban több, az alábbihoz hasonló kampányvideót is készítettek republikánusok, amelyek mondanivalója, hogy „nem leszel biztonságban Biden Amerikájában” (miközben Trump Amerikájában, vagy éppen Spanyolországban készült felvételeket játszanak a háttérben).

Trump retorikája rájátszott arra, hogy az amerikai média (főleg a jobboldali) tele volt a lángoló autók és üzletek képeivel. Az általunk összegyűjtött adatok szerint a George Floyd halálát követő két hétben (amikor a legtöbb tüntetőt vonzó demonstrációk zajlottak) a három legnézettebb amerikai hírcsatornán egyenként naponta átlagosan körülbelül 530 alkalommal (azaz óránként nagyjából 22-szer) említették a „tüntető” vagy „tüntetés” szót.

Azonban naponta átlagosan körülbelül 105 alkalommal a „fosztogató” vagy „fosztogatás” szavakat is bemondták, körülbelül 75 alkalommal pedig a „zavargó” vagy „zavargás” szavak is elhangzottak. A fosztogatásokról és a zavargásokról főleg a jobboldali Fox News-on beszéltek sokszor. Június 2-án például több mint 679-szer említették a fosztogatókat és a zavargókat, a tüntetőket viszont csak 660-szor.

A tévénézők ez alapján könnyen juthattak arra a következtetésre, hogy a Black Lives Matter-tüntetések nagyjából fele (ha nem több) erőszakos, és a tüntetők valójában csak pusztítani akarnak. Néhány nagyvárosban, például Portlandben valóban sorozatosak voltak az atrocitások, azonban az ACLED, egy politikai erőszakot és elégedetlenséget világszerte kutató, többek között az amerikai, a holland és a német külügyminisztérium által támogatott szervezet a Princeton Egyetemmel közösen végzett kutatása arra jutott, hogy

a Black Lives Matter-tüntetések több mint 93 százaléka békés volt.

A szervezet 10 600 demonstrációt vizsgált a május 24. és augusztus 22. közötti időszakban, melyeken 15-26 millióan vettek részt.

Azonban a két baloldali csatornát, a CNN-t és az MSNBC-t is érheti kritika. Az eheti philadelphiai zavargásokról például feltűnően keveset beszéltek a műsoraikban. Szerdán, a zavargások második éjszakája után a két csatornán egybevéve mindössze 8 alkalommal említették a „fosztogatás” és a „zavargás” szavakat (noha a tüntetések egyértelműen erőszakba fordultak a városban), míg a Fox Newson 209-szer.

Külvárosi szavazók

A Law & Order retorikával leginkább a külvárosokban élő fehér szavazókat célozza Trump. Az augusztus végi republikánus jelöltállító gyűlésen például a nyár elején hírhedté vált, a Black Lives Matter-tüntetőkre gépkarabélyt és pisztolyt szegező St. Louis-i ügyvédpár segítségével próbálták győzködni a külvárosi szavazókat, hogy a családjaik „nem lesznek biztonságban a radikális demokraták Amerikájában”.

Erre a győzködésre azért van szükség, mert a külvárosiak szavazataiért évtizedekig szoros volt a küzdelem a demokraták és a republikánusok között (Trumpra négy évvel ezelőtt két százalékkal többen szavaztak a külvárosiak, mint Hillary Clintonra), ám a felmérések, illetve a két évvel ezelőtti félidős választások azt mutatják, hogy komolyan bezuhant az elnök (illetve megnőtt a demokraták) támogatottsága köreikben.

Az egyik legmegbízhatóbbnak számító Marist közvélemény-kutató a PBS közszolgálati tévécsatorna és az NPR közszolgálati rádióadó megbízásából október első felében készített országos felmérése szerint Trumpnak 14 százalékos a hátránya jelenleg a külvárosokban.

Azokban a csatatérállamokban, ahol többször is fosztogattak vagy gyújtogattak, nyár óta nemhogy nem nőtt, de csökkent az elnök támogatottsága. Minnesotában, ahol George Floyd meghalt, 8,9 százalékkal vezet Biden a felmérések szerint, Wisconsinban, ahol hátba lőtték Jacob Blake-et, 8,2 százalékkal, Pennsylvaniában pedig, ahol Walter Wallace Jr. halála után törtek ki zavargások, 4,9 százalékkal.

Azt meg kell jegyezni, hogy vannak olyan kisebb közösségek, ahol a fosztogatások és gyújtogatások hatására, ha csak ideiglenesen is, de emelkedett az elnök népszerűsége. A New York Times szeptember eleji felmérése szerint Donald Trump támogatottsága 11 százalékot nőtt a kenoshai zavargások után a wisconsini Milwaukee külvárosaiban (ahova Kenosha is tartozik) a három hónappal korábbi felméréshez képest, és mivel Biden támogatottsága pedig csökkent, az elnök ledolgozta a júniusi 10 százalékpontos hátrányát, és 5 százalékkal meg is előzte a demokrata jelöltet a térségben. A legfrissebb, szombaton megjelent felmérés szerint azonban Trump támogatottsága azóta 4 százalékot esett a régióban, és 2 százalékkal már újra Biden vezet Milwaukee külvárosaiban.

Ha országosan nézzük, akkor a Marist felmérése szerint Trump június óta (mióta a közbiztonság megőrzésével kampányol) 5 százalékot jött előre a külvárosi szavazók körében, ám ezzel csak annyit sikerült elérnie, hogy hátránya 18-ról 14 százalékosra csökkent.

Rendőrségi jármű Kenoshában augusztus 24-én, a Jacob Blake lelövését követő zavargások második éjszakáján
Fotó: Brandon Bell / Getty Images via AFP

Három nappal a választás előtt a FiveThirtyEight előrejelzése szerint Bidennek 89 százalék esélye van a győzelemre. A modelljük szerint a legszorosabbnak Iowában, Georgiában és Ohióban ígérkezik a választás. Ezekben az államokban mindössze 1 százalék körüli különbség várható a jelöltek között, de a 38 elektort adó Texasban és a 29 elektort adó Floridában is bőven hibahatáron belül vannak egymástól a felek.

Mindeközben rekordsokan szavaztak már le előre három nappal a választás előtt. Összesen több mint 93 millióan adták már le a voksukat, 59 millióan levélben, 34 millióan pedig személyesen szavaztak. Texasban már 9,6 millióan szavaztak, többen, mint ahányan 2016-ban voksoltak az államban mindent egybevéve.