- Egy héttel az átmeneti időszak határidejének lejárta előtt Nagy-Britannia és az EU megállapodott a brexit utáni kapcsolatok jelentős részéről, egy kereskedelmi egyezményről.
- Ezzel sikerült elkerülni, hogy a kemény szakítás, a no deal forgatókönyve következzen.
- Január 1-től így is változások jönnek az eddig megszokott kapcsolatokban.
- Az egyenlő versenyfeltételeket és az Európai Unió Bíróságának szerepét illetően egy új vitarendezési mechanizmus bevezetésével vágták át a gordiuszi csomót.
- Az utolsó vitás pontnak számító halászati kérdésben kompromisszumban egyeztek meg.
- A megállapodást jóváhagyják még a tagországok, a brit parlament jövő héten ülhet össze, az EP viszont csak jövőre ratifikálhat. Addig várhatóan egy átmeneti formában lép életbe a deal.
Egy héttel a határidő lejárta előtt megszületett a megállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brexit utáni jövőbeli kapcsolatokról, köztük a legfontosabb kereskedelmi megállapodásról. A britek január 31-én kiléptek az EU-ból, de december 31-ig tart az az átmeneti időszak, ami alatt a jövőbeli kapcsolatokról is meg kellett egyezni, különben a komoly felfordulással járó no deal következett volna.
A megállapodást először bejelentő brit közlemény után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Michel Barnier uniós főtárgyaló tartott sajtótájékoztatót. „Végre sikerült megegyeznünk. Hosszú és kanyargós út volt, de egy jó megállapodást tudunk felmutatni” – jelentette ki Von der Leyen. Szerinte egy tisztességes és kiegyensúlyozott megállapodást kötöttek. A tárgyalások alatti vitás pontokról azt mondta, hogy a versenyszabályok igazságosak maradnak, az EU-s szabályokat pedig tiszteletben fogják tartani. „Hatékony eszközökről” egyeztek meg, ha a tisztességes piaci versenyt valami megzavarná. A halászoknak pedig öt és fél évre előre kiszámítható megoldásról, vagyis átmeneti időszakról állapodtak meg. Von der Leyen emellett méltatta az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát.
A Twitteren már egy képpel örülő Boris Johnson az EU-s fél után tartott saját sajtótájékoztatón a brexitnépszavazás kilépéspárti szlogenjét hangoztatva azt mondta: „Visszavettük az irányítást”. Azt mondta, hogy esetükben véget ér az Európai Unió Bíróságának ítélkezése. Szerinte évi 660 milliárd fontról szóló megállapodást kötöttek, ami stabilitást biztosít majd, és ami egész Európának jó.
Egyébként szimbolikusan kis halakkal díszített nyakkendőben beszélt arról, hogy Nagy-Britannia teljes ellenőrzést akart a halászat felett, az EU pedig egy hosszabb, 14 éves átmeneti időszakért kardoskodott, ebben a kérdésben végül kompromisszumra jutottak. Arról is beszélt, hogy nagyon nehéz döntés volt kilépni az Erasmus programból, de az szerinte túl drága volt. Ehelyett egy Alan Turingról elnevezett programot vezetnek majd be. Kijelentette, hogy továbbra is az EU barátja, szövetségese és elsődleges piaca maradnak.
Szerda délután jöttek arról az első hírek, hogy hónapokig tartó alkudozás után tényleg közel lehet a megállapodás. Ugyan az elvi megegyezés már meglehetett, de a tárgyalócsapatok végül a végső szövegezésen egész éjjel és csütörtök délelőtt is egyezkedtek a brit vizek halászati jogai felett, egy forrás szerint „heringtől heringig, makrélától makréláig” mentek a részletekbe. Közben a Downing Street 10-hez felsorakozott brit sajtó előtt csak Larry, a miniszterelnöki hivatal macskája produkálta magát, és cserkészett be egy galambot.
A január 1-től változásokat hozó, a legfontosabb kereskedelmi kérdéseken túl számos területet, például a rendőrségi, biztonságpolitikai együttműködést is felölelő megállapodás teljes szövege 2000 oldal, az elsőként elhangzott politikai nyilatkozatokon túl a hozzéférhető dokumentumokat – a teljes szöveg még nem elérhető – csütörtök délután kezdték el részletesen átfésülni a szakértők.
A no deal brexit elkerüléséhez végül a nyilatkozataiban az utolsó pillanatig harcias Johnson kormánya úgy tűnik, több kérdésben beadta a derekát, de valamennyit az EU is engedett. A megállapodás alapján minden hazai árura vonatkozóan marad a vámmentes kereskedelem az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Ez azt jelenti, hogy az olyan termékek, amelyek brit vagy uniós hozzáadott értéke elér egy meghatározott szintet, továbbra is ingyenesen mozoghatnak a két piac között. Emellett London bizonyos szintig részese marad az uniós belbiztonsági és rendőrségi együttműködésnek, az uniós energiapiacnak, és a közlekedés terén is fenntartja az uniós együttműködést, bár a korábbiaknál lazább formában.
A megállapodás a bejelentés után az Európai Tanács és a tagországok elé kerül, és még idén, december 30-án ratifikálhatja a brit parlament is. Az Európai Parlament viszont várhatóan majd januárban tudja csak szintén ratifikálni a megegyezést, ami emiatt addig csak ideiglenes formában lépne életbe.
Ide kattintva olvashatók a Telex legfrissebb hírei.
A januári kilépés után most a jövőbeli kapcsolatokról kellett tárgyalniuk
Nagy-Britannia 2020. január 31-én a Johnson és az uniós tagországok vezetői által megkötött megállapodás alapján kilépett az EU-ból. Ezzel három és fél évvel a távozásról döntő népszavazás után a brexit hosszú szakasza véget ért, de a történet még korántsem zárult le teljesen. A legtöbb gyakorlati kérdést nyitva hagyó kilépési megállapodás alapján egy átmeneti időszak következett 2020 végéig, addig a britekre vonatkoznak az EU-s előírások, de a döntéshozatalban már nem vehettek részt. Ebben az átmeneti időszakban kellett megegyeznie az Egyesült Királyságnak és az EU-nak a jövőbeli kapcsolatokról, elsősorban egy szabadkereskedelmi megállapodásról.
Egy ilyen letárgyalása más országokkal az EU-nak korábban hosszú évekbe telt, és a kilépési megállapodás is lehetőséget adott arra, hogy ezt a 11 hónapos átmeneti időszakot meghosszabbítsák. Boris Johnson azonban kikötötte, hogy semmiképpen sem fognak hosszabbítani, többek között azzal érvelve, hogy a szorosabb viszony miatt össze lehet hozni egy szabadkereskedelmi egyezményt a szűkös határidőig is.
Év elején a koronavírus-járvány is háttérbe szorította a tárgyalásokat, amik a nyári újraindulás után sem hoztak eredményt. Mint arról korábban részletesen is írtunk, általánosságban London álláspontja az volt, hogy számos területen minél kedvezőbb feltételekkel férjenek hozzá a 450 milliós közös piachoz, de a lehető legkevésbé kelljen igazodniuk EU-s szabályozásokhoz. Johnson az EU és Kanada között tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonlóról beszélt. Az uniós oldal érve rendre az volt, hogy nem szemezgethetik ki a britek csak az eddigi tagság legelőnyösebb részeit, minden másban saját útjukat járva.
A leginkább problémás pontok régóta ugyanazok voltak:
- Az egyenlő versenyfeltételek. Az EU ugyanis nagyon el akarta kerülni, hogy a britek lazább szabályozásokkal előnybe kerüljenek. Ha pedig egy európai Szingapúrt akarnak kiépíteni, akkor nem engednék be őket a közös piacra, mert versenyelőnyben lennének az uniós szabályozással szemben. Az EU azt akarta, hogy az Egyesült Királyság közel maradjon az eddigi rendszerhez a munkavállalók jogai, a környezetvédelmi szabályozások és különösen a cégeknek nyújtott állami ösztönzők tekintetében. London szerint viszont éppen az volt az egyik lényege a brexitnek, hogy ne kelljen ennyire igazodniuk.
- Ennél is nagyobb szakadék volt a halászat esetében. Az Egyesült Királyság meg akarta őrizni a teljes körű hozzáférését az EU-s piachoz, ahova a halexportjának 75 százaléka kerül, az uniós országok – különösen a környéken érintett Franciaország, Hollandia, Belgium – viszont azt akarták, hogy maradjon az eddigi kedvező helyzet, és halászaik továbbra is lényegében nagyobb korlátozás nélkül használhassák a brit vizeket, ahonnan a kifogott halaik 42 százaléka származik. Az EU-ban közös szabályozás alatt van a halászati politika, ebből fakadtak a problémák. A halászat sehol sem a GDP tetemes részét teszi ki, azonban azért is lett ilyen ütközőpont, mert hangsúlyos eleme volt a brit elszakadási kampánynak a 2016-os brexitnépszavazás előtt, és Emmanuel Macron francia elnök sem akart belpolitikai fiaskót miatta.
- A harmadik nagy témakör pedig az esetleges kereskedelmi megállapodásban foglaltak betartatására, bármilyen jövőbeli kiegészítés alkalmazhatóságára vonatkozott. Ide tartozott az is, milyen szerepet kapjon ezeknél az Európai Unió Bírósága.
Jött a szokásos hullámvasút
A hónapok alatt jöttek önként vállaltnak mondott határidők is, amiknek aztán persze semmilyen jelentőségük nem lett. Egyetlen elmozdíthatatlan határidő volt, ez pedig a december 31., ahogy az végül be is bizonyosodott.
Johnson szeptember elején arról beszélt, hogy október 15-ét tekinti egyfajta saját határidőnek: ha addig nem sikerül lényeges előrelépésre jutni a megállapodás irányába, akkor be kellene látni, hogy nem fog menni, és tovább kell lépni. Az október 15-i EU-csúcsig azonban nem közeledtek az álláspontok, de persze a tárgyalások nem sokkal később újraindultak, azóta pedig hol Londonban, hol Brüsszelben folytatódtak.
Egy újabb vonalat húzva megadták már december 13-át a tárgyalások határidejeként, de aznap sem közeledtek eleget az álláspontok, ezért jött egy újabb telefonos egyeztetés Johnson és Von der Leyen között, ami után bejelentették a folytatást. Utána az Európai Parlament dobott be új határidőt, amikor jelezte, hogy vasárnap késő estig meg kellene kapnia egy megállapodás tervezetét, hogy felelősen átnézhessék azt a képviselők a ratifikálás előtt. Azonban várható volt, hogy ez nem jelent majd elég erős ösztönzőt, és nem is értek véget az egyeztetések odáig. Négy nappal később, karácsonyra azonban sikerült megkötni a dealt.
Kompromisszum a halak esetében
Az Európai Bizottság honlapjára feltöltött dokumentumok és a nyilatkozatok alapján az egyik végső vitás kérdésben, a halászati jogokat illetően kompromisszum született, az uniós halászok öt és fél éven át használhatják a brit vizeket, de fokozatosan csökkenő kvóták mellett. Azt, hogy mi lesz az öt és fél éves átmeneti időszak után, később tárgyalják majd le.
A másik két vitás kérdésben, az egyenlő versenyfeltételeket és az Európai Unió Bíróságának szerepét illetően egy új vitarendezési mechanizmus bevezetésével vágták át a gordiuszi csomót. Ha az egyik fél szerint a másik a belpiaci szabályozás lazításával (például az egészségügyi vagy környezetvédelmi kritériumok könnyítésével) tisztességtelen előnybe juttatja vállalatait, és nem tudnak tárgyalásos úton megegyezni a helyzet rendezéséről, akkor a sérelmező fél szankciókat, például védővámokat léptethet életbe a másikkal szemben. A megállapodás szerint a fogósabb vitás kérdéseket újra lehet tárgyalni, és végső esetben a paktumot fel is lehet mondani szerződésszegésre hivatkozva.
A Financial Times értelmezése szerint ezzel a mechanizmussal Boris Johnson elmondhatja, hogy sikerült kiiktatnia az Európai Unió Bíróságát a vitarendezésből, míg az EU azt hangoztathatja, hogy meg tudja majd védeni piacát, ha London az üzleti szabályozás egyoldalú lazításával akarná előnybe juttatni cégeit.
Nem dőlt még el minden
A no dealt tehát elkerülték, mindazonáltal a kilépés így is komoly logisztikai és adminisztrációs kihívásokat hoz majd. A határok szabad átjárhatósága megszűnik, azaz az importált és exportált árukról vámáru-nyilatkozatot kell tenni, meg kell vizsgálni, hogy eléri-e a hozzáadott értékük a meghatározott szintet, és egyes termékek, például élő állatok, bizonyos növények, vagy veszélyes anyagok behozatala és kivitele engedélykötelessé válik majd. Bár ez a rendelkezés a koronavírus-járvány hatásai miatt az importra vonatkozóan csak hat hónappal később lép életbe, onnantól kezdve jelentősen növeli majd az adminisztratív költségeket, így az eddigiekhez képest sokat lassíthat az áruforgalmon.
Egy korábbi becslés szerint kamiononként két perccel hosszabb határellenőrzés tízkilométeres dugókat jelent a doveri kikötőben, és a plusz adminisztráció önmagában 7,5 milliárd fontos költséget jelent majd a brit cégeknek a londoni adóhivatal becslése szerint. (A sors fintora, hogy a potenciális logisztikai gondok a no deal brexit nélkül is bekövetkeztek a napokban a francia határzár miatt.) A brit ipari cégek érdekképviseletének vezetője azonnal átmeneti időszakot kért a felektől, hogy a brit cégek fel tudjanak készülni a sok változásra. A Citigroup gyorselemzése szerint mivel a megállapodás elég szerény, a brit GDP 2021-ben 2-2,5 százalékkal alacsonyabb lesz majd, mint a kilépés nélkül lenne.
Ennél is fontosabb, hogy a megállapodás megnehezíti a hozzáférést az uniós piachoz a brit szolgáltatási szektor számára. A szolgáltatások a brit gazdaság négyötödét adják, London pedig az unió és a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, ezért a szolgáltatási megállapodás kulcsfontosságú lesz a brit gazdaság jövője szempontjából. Ezt jelzi, hogy a halászati kvóták, amelyeken heteken át vitatkoztak, évi 650 millió eurós piaci értékkel bírnak, míg a brit pénzügyi szektor uniós szolgáltatásexportja 26 milliárd font.
A pénzügyi szolgáltatásokról azonban az Európai Bizottság már korábban közölte, hogy vonatkozó állásfoglalása nem lesz kész január elsejéig (az eredeti határidő június volt), bár a Reuters forrásai szerint az árukereskedelmi megállapodás felgyorsíthatja a folyamatot. Az uniós szabályok szerint a brexit után akkor lehetséges a brit pénzügyi szolgáltatók az eddiekkel azonos feltételekkel való beengedése az EU-ba, ha az adott szektorra vonatkozó brit szabályozás legalább olyan kiterjedt és szigorú, mint az uniós, azaz a két piacon nagyjából azonos feltételek vonatkoznak a szereplőkre.
Még ratifikálni kell, de ez volt a neheze
A tagországok diplomatái is átnézik a csütörtökön nyélbe ütött megállapodást, az első reakciójában történelmi fontosságú megegyezésről beszélő Angela Merkel német kancellár például jelezte, hogy a német álláspontot hétfő reggelre véglegesítik, de „meggyőződése, hogy jó eredmény született.” Az EP korábban előrevetítette, hogy megfelelő előkészítéssel tényleg az utolsó napokban is ratifikálhat egy elfogadott megállapodást, de David McAllister, az EP külügyi bizottságának elnöke a vasárnapi határidejük lejárta után azt írta a Twitteren, hogy idén már nem tudnak rábólintani egy dokumentumra.
Azonban, ugyan szabadkereskedelmi megállapodások esetében nem történt még ilyen, de a Tanács zöld utat adhat úgy is egy megállapodásnak, hogy az már átmenetileg életbe lép, noha az Európai Parlament még hivatalosan nem ratifikálta. A Politico még a bejelentés előtt látott is egy nem végleges tervezetet szerda este, amiben már az szerepelt, hogy mivel kevés idő van december 31-ig, ezért a megállapodást egy gyorsított eljárással, ideiglenes formában fogadnák el, február 28-ig hagyva időt. Ez azt jelenti, hogy az EP pedig majd januárban, szakbizottsági áttárgyalások után hagyhatja jóvá hivatalosan is az egészet.
Az EP-vel szemben a brit parlamentben viszont még idén át kell mennie bármilyen dealnek, de Michael Gove kabinetminiszter már múlt héten kijelentette, hogy ha kell, visszahívják a karácsonyi szünetről a brit képviselőket, és egy nap alatt is jóváhagyják a megállapodást. Emiatt a toryk között is volt morgolódás, hogy egy 2000 oldalas dokumentumra ilyen kevés időt kapnak, a kemény brexitpárti képviselők pedig jelezték, hogy részletesen át fogják fésülni a dealt, de Johnsonnak kényelmes többsége van, ráadásul a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is megszavazza a megállapodást.
A no deal árnya végig ott lebegett
A végső határidő közeledtével egyre jobban ott lebegett az egész tárgyalási folyamat felett a már említett megállapodás nélküli, no deal brexit árnya: ha végül nem sikerült volna megegyezni, akkor 2021. január 1-től jöttek volna a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)-féle szabályok. Ebben az esetben minden eddigi speciális uniós rendelkezés azonnal érvényét vesztette volna, és az Egyesült Királyság olyan feltéelekkel üzletelne az EU-val, mint mondjuk Ausztrália, és sokkal rosszabb feltételekkel, mint bárki, akinek az unióval szerződése van. Ez a vámoktól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon át rengeteg területen okozna kellemetlen meglepetéseket, csúszásokat az ellátási láncokban.
Az EU az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnere. 2019-ben az EU-ba irányuló brit export 300 milliárd fontot (kb. 120,5 ezermilliárd forintot, a teljes brit export 43 százalékát) tett ki, míg a brit import az EU-ból 372 milliárd fontra rúgott (az összes import 51 százaléka). Bár azt mindenki elismeri, hogy egy megállapodás nélküli durva szakítás a briteken csattant volna jobban, ettől még az EU is megszenvedte volna. Valójában elemzők szerint mindkét oldalon komoly károkat okozott volna egy olyan helyzetben, amikor a koronavírus-járvány egyébként is recesszióba sodorja a gazdaságokat.
Persze már előre mindkét fél lenyilatkozta, hogy megegyezésre törekszik, de nem minden áron. Boris Johnson az elmúlt hetekben is arról beszélt, hogy a megállapodás nélküli verzió jó kimenetel lenne, és az Egyesült Királyság „egy ausztrál típusú” kapcsolatrendszerrel is jól járna, ami a szofisztikált megfogalmazás volt a no dealre. Közben az Európai Bizottság december elején bemutatt egy sor vészhelyzeti intézkedést, egy sor olyan rövid távú, legtöbbször fél évre szóló lépést, amik szabályoznák, hogy ne legyen túl nagy káosz például a repülés és a közúti forgalom területén.
A piacok idegesen figyelték az utolsó tárgyalási fordulókat, elemzők pedig azon aggódtak, hogy a font több mint tíz százalékot is veszíthet az értékéből, ha nem sikerül megállapodni. A BBC szerint abban a piacok és a cégek is egyetértettek, hogy egy utolsó pillanatban megkötött megállapodás is jobb, mint a no deal, de most így is nagyon nehéz helyzetbe kerültek egyes vállalkozások: a járvány miatt egyébként is megnövekedett terhekkel, úgy kellett tervezniük a 2021-es évet, hogy egészen idáig nem tudták, milyen feltételekkel kereskedhetnek majd.
Gyorsan terjedő vírusvariáns, torlódó kamionsorok, ellátási nehézségek közepén egyeztek meg
A brexitmegállapodást nagy győzelemként értékelő Johnsonra az elmúlt időszakban a belpolitikai események is nyomást helyeztek: a járványkezelése miatt saját pártján belül is sokan elégedetlenkedtek, és a felmérések szerint sem állt jól a kormány megítélése; ugyan Johnson sikerként könyvelhette el, hogy az EU-nál hetekkel korábban kezdhették meg a Pfizet-BioNTech vakcinájával az oltásokat, de az elmúlt napok felfordulása ezt mind felülírta.
Az EU és a brit kormány között megkötött kereskedelmi megállapodást nem csak a december 31-i határidő vészes közelsége miatt jelentették be viharos körülmények között. Nagy-Britannia az elmúlt napokban elsősorban a koronavírus egy új, gyorsabban terjedő mutációja miatt került a középpontba. Erről kiderült, hogy Londonban és a környékén már nagyon sokan ezt kapták el. Emiatt a brit kormány szombaton a karácsonyi lazítást lefújva szigorúbb korlátozásokat vezetett be az érintett részeken, majd szerdán további területeken is. Szerdán azt is bejelentették, hogy egy először Dél-Afrikában azonosított vírusvariáns is megjelent a briteknél, ez pedig a másik mutációnál is fertőzőképesebbnek tűnik.
Korábban is sokan figyelmeztettek már, hogy a brexittárgyalások végére egy megállapodás nélküli forgatókönyv, a no deal komoly fennakadásokat okozhatna az ellátási láncokban. Most az elmúlt napokban már az nagy felfordulást okozott, hogy a briteknél terjedő vírusmutáció miatt egy sor ország – köztük Magyarország – utazási korlátozásokat vezetett be Nagy-Britanniával szemben, Franciaország pedig 48 órára a teljes forgalmat felfüggesztette a két ország között. A doveri zárás már hétfőn több tíz kilométeres kamionsort eredményezett, és azóta ugyan negatív koronavírus-gyorsteszthez kötötték a franciaországi belépést, de így is torlódás van, összetűzések is voltak a rendőrök és kamionsofőrök között. Közben a kialakult helyzet miatt pont karácsony előtt a tojás, a rizs, a szappan és a vécépapír is csak korlátozva kapható brit áruházakban.
Jól jelezte, hogy ebben a helyzetben mennyire reménykedtek a piacok a brexithez köthető szabadkereskedelmi megállapodásban, hogy a Sky News szerint a szerdán EU-s forrásokból érkező pozitív jelekre emelkedni kezdett a font árfolyama, ami csütörtök délelőtt is érződött. A megállapodás bejelentése után viszont gyengült valamelyest az árfolyam.
