Utcai harcok és polgári engedetlenség: egyre több országban fogy a türelem

Bizarr alkalmi koalíció formálódik Európa-szerte a járványügyi korlátozások ellen. A kényszerű lezárások gazdasági károsultjai közül sokan már annyira elkeseredettek, hogy készek demonstratív jelleggel megszegni a szabályokat, miközben az állami intézkedéseket kezdetektől ellenző járványszkeptikusok és egyes politikai csoportok tüntetéseket tartanak.

Ezek néhol komolyabb utcai balhékba csapnak át, míg a szolgáltató szektorban határokon átnyúlva terjed a nyitásra felhívó polgári engedetlenségi mozgalom. Magyarországon a csőd szélén tántorgó vendéglátósok törekvéseit a Mi Hazánk és Le az Adók 75 százalékával nevű libertárius törpepárt karolta fel, utóbbi a Tömeges Üzletnyitás online szerveződéssel együtt demonstrációt is szervezett Budapestre.

A gyülekezési jog jelenleg érvényben levő korlátozása miatt a vasárnapra és hétfőre meghirdetett eseményen részt venni mindenképp jogszabálysértő lesz, nagy kérdés, hogy hányan vállalják be ennek ellenére. A Facebookon érdeklődők száma alapján mindenesetre eléggé tele lehet már sokak hócipője a helyzettel, így nem kizárt, hogy szép számban gyűlnek majd össze a hősök terén éhező pultosok, hotelrecepciósok, szakácsok és kocsmatulajdonosok, akik keményvonalas gődényistákkal és szélsőségesekkel elvegyülve követelhetik a kormány irányváltását. (Bár az eseményeket a rendőrség igyekszik lefújni.)

Valójában szinte az a csoda, hogy Magyarországon csak most jutottunk el idáig, hiszen a magyar kkv-szektor nem a válságállóságáról híres, és nemzetközi viszonylatban nem túl bőkezű a turizmus-vendéglátásnak nyújtott állami segítség. Ráadásul sok cég nem is tud rendesen élni a bértámogatással, mert szürkén vagy feketén dolgoztatta alkalmazottait, a legális munkások utáni kifizetések pedig csúszásban vannak.

Egyszóval fogytán a türelem itthon is, és ez már csak azért sem meglepő, mert más európai országokban már jó ideje hangosan háborognak azok, akiknek a legjobban fájnak a lezárások. Gyakori tapasztalat, hogy bár első körben általában a korlátozást gazdaságilag megszenvedett réteg fogalmazza meg a lezárásellenes célokat, a törekvéseikre aztán rátelepszik egy szélsőséges réteg, ami a saját képére formálja a megmozdulásokat. Körkép a korlátozásellenes aktivizmus nemzetközi színtereiről.

Hollandia

A Benelux államokból ritkán jönnek hírek tömeges rendbontásról, de a koronavírus miatti lezárások miatt mostanra Hollandia több városában elszakadt a cérna. Egy a hét elején tartott amszterdami lockdownellenes tüntetés szervezői olyan felhívásokat küldtek ki a résztvevőknek, hogy vigyenek magukkal tűzijátékokat, téglákat, gázolajat, dinamitot – ezek után aligha lehetett békés tüntetésre számítani, és a várakozások be is igazolódtak.

A tüntetők között szép számban voltak balhés fociultrák és szélsőségesek is, akik tűzijátékokat lövöldöztek és a rendőrökkel is összecsaptak. Az esemény 9 fő letartóztatásával zárult, de így sem ez volt a legkomolyabb balhé Hollandiában. Zavargások voltak még többek között Hágában, Tilburbang, Roermondban, és Rotterdamban, ezek közvetlen előzménye a nemrég bevezetett éjszakai kijárási tilalom, ami az október óta érvényben levő kényszerű zárvatartást tetézte. A tüntetők kirakatokat törtek és boltokat pakoltak ki, a rendőrök könnygázzal, lovasrohammal, vízágyúval oszlatták. Urkban, egy kis halászfaluban fiatalok egy csoportja felgyújtott egy koronavírus-tesztállomást.

A holland hatóságok közlés szerint a január 25-i lezárásellenes tüntetések során 3600 embert bírságoltak meg és 25 embert tartóztattak le országszerte, az emberek dühét valószínűleg a holland kormány végül bukással végződő botránya is tüzelte.

Dánia

Hasonló helyzet állt elő Dániában is az utóbbi időben, a múlt hét végére erőszakos demonstrációba torkollt a lezárásellenes felbuzdulás Koppenhágában. Az önmagát Men in Blacknek nevező társaság által szervezett ezerfős tüntetés főleg azzal keltett feltűnést, hogy a résztvevők csúnyán elbántak egy életnagyságú babával, amit az ország miniszterelnökéről, Mette Frederiksenről mintáztak. A baba nyakába egy táblát akasztottak azzal a felirattal, hogy a „meg kell gyilkolni”, később pedig felgyújtották. Az aktus az egész politikai spektrumból felháborodást váltott ki.

A rendezvényt végül a rendőrség oszlatta fel, mert a feketébe öltözött férfiaknak nem akaródzott hazamenni. A koppenhágai tüntetés a hollandiaiakhoz képest egészen szelíd volt, de így is letartóztattak kilenc embert.

Lengyelország

A lengyeleknél ehhez hasonló jelenetekre nem volt példa (ott inkább az abortusztilalom vitt utcára tömegeket), viszont a vendéglátósok és a szabadidős ágazat cégei január közepére végleg megelégelték, hogy semmilyen konstrukcióban nem fogadhatnak vendégeket. A „Mi kinyitunk” (OtwieraMY) mozgalom keretében sokan a tiltás ellenére elkezdték kiszolgálni az embereket. Sőt, néhány klubtulajdonos beperelte az államot károkozásért.

Az ügy átpolitizálódását mutatja, hogy az OtwieraMY alapítói olyan, a politikusok által kiprovokált válságnak írják le a mostani helyzetet, ami sokkal rosszabb, mint maga a járvány. A polgári engedetlenség keretében kinyitott kocsmákból, klubokból a közösségi médiára feltöltött videók is arról tanúskodnak, hogy masszív kormányellenes hangulattá nőtte ki magát az elégedetlenség a vendéglátósok és vendégeik körében: több olyan felvétel kering, amelyek kormány- és lezárásellenes szlogeneket kántálnak az illegalitásban bulizók.

A tömeges nyitás utózöngéjeként Andrzej Duda köztársasági elnök sajnálkozott egy sort a vendéglátósok nehéz helyzetén és azon, hogy elkeseredett embereket kell megbüntetniük, de figyelmeztetett, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Érdekes fordulat, hogy miután hatóságok büntetéseket osztottak ki az illegálisan nyitvatartóknak, kétségessé vált, hogy mennyire lehet ezeket behajtani. A Business Insider Polska arról írt, hogy amikor az ügyek bíróság elé kerülnek, akkor a bírók nagyrészt a megbírságolt állampolgároknak adnak igazat. Az ok: szerintük alkotmányellenes a szabály, amelynek alapján eljárt a hatóság, a korlátozásokat nem kormányrendeletben, hanem törvényben kellett volna bevezetni.

Spanyolország

Dél-Európában is okoz feszültségeket a hónapok óta tartó lezárás. Madridban a múlt hétvégén a tiltás ellenére összegyűlt 1300 tüntető nyitást követelve a „Tudatos és Szabad Emberek Közössége” nevű szervezet hívására. Itt komolyabb balhé nem történt, igaz, a spanyolok ezen a fordulón már régen túl vannak: tavaly novemberben volt már olyan utcai összecsapás a fővárosban, ami 32 letartóztatással és egy tucat sérülttel járt.

Spanyolország érdekessége, hogy ott nem csak a szélsőjobbosok és a libertáriusok karolják fel a korlátozásellenes kezdeményezéseket, hanem helyenként a radikális baloldal is.

Németország

A németeknél már tavaly nyáron több tízezres maszkellenes, korlátozásellenes, járványtagadó megmozdulások zajlottak. Idén jelentős demonstrációra még nem került sor, viszont arról érkeznek hírek, hogy a hatóságok attól tartanak: a korlátozásellenes frusztrációt hatékonyan lovagolják meg erőszakos, szélsőjobboldali csoportok, amelyek így a járvány során megnőhetnek.

Úgy néz ki, a bevándorlók és az iszlám helyét kiválóan képes betölteni a lezárás és az oltás is abban a képletben, amit a szélsőjobb használ.

Érdekes módon miközben a pártszintű radikális jobboldal, az AfD elég gyengén teljesít a közvéleménykutatásokban mostanában, a hozzájuk képest radar alatti, neonáci csoportok képesek felszipkázni embereket, akiknek elegük van már a lezárásokból, és úgy érzik, a fősodorban senki sem törődik velük. A német szolgálatok válaszképpen fokozzák a gyanúsnak ítélt személyek és csoportok megfigyelését.

Olaszország

Az olaszoknál szintén ősz óta hasonló a helyzet azzal a különbséggel, hogy ott

a maffia is beszállt a korlátozásellenes bujtogatásba, mert a bűnszervezetek megszenvedték gazdaságilag a lezárásokat.

Habár szombaton épp enyhítést jelentettek be Olaszországban, már januárban egy a lengyelhez hasonló nyitási mozgalom indult a vendéglősök körében. A polgári engedetlenségnek nevezett kezdeményezés keretében sok ezren a tiltás ellenére kinyitottak. A Euronewsnak nyilatkozva egy római étteremtulajdonos arról beszélt, a dolgok nem mehetnek tovább ebben a mederben, nem értik, miért nem vonatkozik mindenkire ugyanúgy a szabályozás, ráadásul a kormány hetente változtat a szabályokon, amelyekhez képtelenség alkalmazkodni.

De mindhiába

Az egyre nagyobb társadalmi feszültség ellenére nem úgy tűnik, hogy akár a polgári engedetlenségi mozgalmak, akár a békés vagy erőszakos tüntetések célt érnének Európában.

A kormányok eddig sehol nem oldották fel a lezárásokat azért, mert sokan hangosan ezt követelik,

vagyis a nyitás kockázatát továbbra is nagyobbnak ítélik, mint az elégedetlenség növekedését. Az viszont már látszik, hogy a járvány-válság kombináció rendesen kiélezi a társadalmi feszültségeket, és termékeny táptalajt biztosít a politikai szélsőségek, összeesküvés-elméletek terjedésének.