Lukasenko elismerte, hogy az EU határához segíthette a menedékkérőket

„Ez minden további nélkül lehetséges. Szlávok vagyunk, van szívünk. Rendfenntartóink tudják, hogy migránsok mennek Németországba” – ezekkel a szavakkal ismerte el a BBC-nek Belarusz elnöke, hogy országa állami hozzájárulással segíthette a harmadik világból érkezőket a posztszovjet állam Lengyelországgal határos részéhez. Az elmúlt hetekben becslések szerint több mint tízezer ember érkezett repülőn Minszkbe, ahonnan a zöld határhoz mentek, hogy a schengeni határon át Lengyelországba vagy Litvániába, majd onnan Németországba jussanak. Azt azonban Alekszandr Lukasenko visszautasította, hogy az állam egyenesen hívta volna a nyugatra igyekvő menedékkérőket.

Az országot 27 éve vezető elnök, aki 2020 augusztusában egy elcsalt választáson hatalmát 80 százalékos győzelemmel erősítette meg, hónapokon át több százezres tiltakozó tüntetésekkel nézett szembe, amelyet csak a rendőri erők brutális fellépésével, az ellenzéki politikusok és civilek bebörtönzésével és külföldre kényszerítésével tudott visszaszorítani. A brutalitás és a vitatható tisztaságú választás miatt az EU szankciókat léptetett életbe Belarusszal és szűkebben Lukasenko rezsimjének embereivel szemben is. Lukasenko a nyáron már utalt rá, hogy erre válaszul enyhülhet az ország határőrizete, így megerősödhet a határon keresztül az illegális migráció és a csempészet is.

A közvetlen zsarolás vádját visszautasította, a gyakorlatban azonban helytállónak tűnt az állítás, hogy Minszk ezzel akarja büntetni az EU-t és kikényszeríteni a szankciók feloldását. A havonta négyezer határátlépést elérő áramlat önmagában ugyan nem vethető össze a 2015-ös menekültáradattal, ám így is fejtörést okozott a határon kerítést felhúzó Lengyelországnak, Litvániának és az EU-nak. (A magyar kormány szerint az EU-ban ezzel már a Fidesz által idén otthagyott Európai Néppárt is elismerte a kerítés létjogosultságát.)

Az EU a szankciók enyhítése helyett szigorítással válaszolt. Ezzel állhat összefüggésben, hogy Minszk péntekre kiürítette a határ mentén létesült sátortáborokat.

A hét elején Lukasenkóval telefonon tárgyalt a német kancellár – igaz, Angela Merkelt így az a vád érte, hogy az EU-ban nem kívánatos személynek minősített Lukasenko már ezzel is győzelmet könyvelhet el.

Közvetítőként bejelentkezett Oroszország is. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov közölte: Belaruszt nem lehet hibáztatni a kialakult helyzetért, mert

„a migránsok arra számítottak, Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban”.

Becslések szerint jelenleg ötezren lehetnek még Belaruszban a Minszkbe érkezett menedékkérők – akik a belarusz állami Centrkurort ügynökségen keresztül turistautakat vásárolva jöhettek vízum nélkül Belaruszba.

A határ mentén a belarusz oldalon lévő határ menti sátortáborok kiürítéséig súlyos feszültség is volt, a határátlépést követelők kövekkel dobálták meg a lengyel erőket, amelyek vízágyúval válaszoltak. Az incidens idején halálos baleset is volt: egy lengyel határőr eltévedt golyója megölte társát. A határ mentén a rossz körülmények közepette meghalt egy tízéves szíriai kisfiú is, és egy férfi holttestét is megtalálták, ezek a halálesetek azonban nem voltak kapcsolatban a határ menti összetűzésekkel.