Lukasenko elismerte, hogy az EU határához segíthette a menedékkérőket

2021. november 19. – 17:02

Másolás

Vágólapra másolva

„Ez minden további nélkül lehetséges. Szlávok vagyunk, van szívünk. Rendfenntartóink tudják, hogy migránsok mennek Németországba” – ezekkel a szavakkal ismerte el a BBC-nek Belarusz elnöke, hogy országa állami hozzájárulással segíthette a harmadik világból érkezőket a posztszovjet állam Lengyelországgal határos részéhez. Az elmúlt hetekben becslések szerint több mint tízezer ember érkezett repülőn Minszkbe, ahonnan a zöld határhoz mentek, hogy a schengeni határon át Lengyelországba vagy Litvániába, majd onnan Németországba jussanak. Azt azonban Alekszandr Lukasenko visszautasította, hogy az állam egyenesen hívta volna a nyugatra igyekvő menedékkérőket.

Menedékkérők Belarusz északnyugati határánál, Grodnóban, november 19-én – Fotó: Viktor Tolocsko / Sputnik / AFP
Menedékkérők Belarusz északnyugati határánál, Grodnóban, november 19-én – Fotó: Viktor Tolocsko / Sputnik / AFP

Az országot 27 éve vezető elnök, aki 2020 augusztusában egy elcsalt választáson hatalmát 80 százalékos győzelemmel erősítette meg, hónapokon át több százezres tiltakozó tüntetésekkel nézett szembe, amelyet csak a rendőri erők brutális fellépésével, az ellenzéki politikusok és civilek bebörtönzésével és külföldre kényszerítésével tudott visszaszorítani. A brutalitás és a vitatható tisztaságú választás miatt az EU szankciókat léptetett életbe Belarusszal és szűkebben Lukasenko rezsimjének embereivel szemben is. Lukasenko a nyáron már utalt rá, hogy erre válaszul enyhülhet az ország határőrizete, így megerősödhet a határon keresztül az illegális migráció és a csempészet is.

A közvetlen zsarolás vádját visszautasította, a gyakorlatban azonban helytállónak tűnt az állítás, hogy Minszk ezzel akarja büntetni az EU-t és kikényszeríteni a szankciók feloldását. A havonta négyezer határátlépést elérő áramlat önmagában ugyan nem vethető össze a 2015-ös menekültáradattal, ám így is fejtörést okozott a határon kerítést felhúzó Lengyelországnak, Litvániának és az EU-nak. (A magyar kormány szerint az EU-ban ezzel már a Fidesz által idén otthagyott Európai Néppárt is elismerte a kerítés létjogosultságát.)

Az EU a szankciók enyhítése helyett szigorítással válaszolt. Ezzel állhat összefüggésben, hogy Minszk péntekre kiürítette a határ mentén létesült sátortáborokat.

A hét elején Lukasenkóval telefonon tárgyalt a német kancellár – igaz, Angela Merkelt így az a vád érte, hogy az EU-ban nem kívánatos személynek minősített Lukasenko már ezzel is győzelmet könyvelhet el.

Közvetítőként bejelentkezett Oroszország is. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov közölte: Belaruszt nem lehet hibáztatni a kialakult helyzetért, mert

„a migránsok arra számítottak, Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban”.

Becslések szerint jelenleg ötezren lehetnek még Belaruszban a Minszkbe érkezett menedékkérők – akik a belarusz állami Centrkurort ügynökségen keresztül turistautakat vásárolva jöhettek vízum nélkül Belaruszba.

A határ mentén a belarusz oldalon lévő határ menti sátortáborok kiürítéséig súlyos feszültség is volt, a határátlépést követelők kövekkel dobálták meg a lengyel erőket, amelyek vízágyúval válaszoltak. Az incidens idején halálos baleset is volt: egy lengyel határőr eltévedt golyója megölte társát. A határ mentén a rossz körülmények közepette meghalt egy tízéves szíriai kisfiú is, és egy férfi holttestét is megtalálták, ezek a halálesetek azonban nem voltak kapcsolatban a határ menti összetűzésekkel.

Kövess minket Facebookon is!