La Palma-i vulkánkitörés: a szemünk előtt zajlik a történelem

2021. november 28. – 11:49

La Palma-i vulkánkitörés: a szemünk előtt zajlik a történelem
Lávát lövell ki magából a Cumbre Vieja vulkán 2021. november 17-én a spanyolországi La Palma szigetén – Fotó: Andres Gutierrez / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén szeptember 19-én kezdődött vulkáni működés, aminek ereje azóta sem csökken. Közel 3000 ház, ipari létesítmények, banánültetvények és temetők tűntek el a több méteres lávafolyamok és vulkáni hamuüledékek borításában. Sokan modern kori Pompejinek nevezik a pusztítást, de emellett látni lehet az építés folyamatát is. A mintegy 4 kilométeres utat megtevő, több ágra szakadt lávafolyamok elérték az Atlanti-óceánt és több helyen is lávadeltát építettek – ami azt jelenti, hogy a sziget területe több tucat hektárral nőtt. Drámai események ezek, felidézik azt, hogy egyáltalán hogyan keletkeztek valamikor a szárazföldek, a kontinensek. Ebben a vulkáni működésnek volt kulcsszerepe és most mindez, ha kicsiben is, de a szemünk előtt zajlik. Így nő a sziget, így keletkezik új szárazföld, ami majd életet ad, otthona lesz az új banánültetvényeknek, helye lesz az óceán vizében megfürdőző vendégeknek. Addig azonban még el kell telnie egy kis időnek és főként, be kell fejeződnie a vulkáni működésnek.

A vulkánkitörés pedig egyelőre nem úgy tűnik, hogy véget akar érni. Hosszát tekintve már meghaladja az 1677-78-os San Antonio, avagy Fuencaliente kitörés idejét. Nagyságában pedig annak a kitörésnek már több mint ötszöröse. Ennél hosszabb csak az 1646-os Martín (82 nap) és a 1585-ös Tehuya (84 nap) kitörés volt, azonban ezek nagysága sem éri el a mostaniét. Kimondható tehát, hogy ez a kitörés a La Palma szigetén a történelmi időkben zajlott vulkánkitörések legnagyobbika. Ennek nagyságát a vulkanológusok a felszínre került vulkáni anyag térfogatával mérik. Az egyik számítás csak a robbanásos kitörés képződményét, a laza vulkáni hamuüledéket veszi alapul. Ennek mennyisége már meghaladta a 10 millió köbmétert, ami azt jelenti, hogy a vulkáni kitörések nagyságára általánosan használt, 8 fokozatú VEI (vulkáni robbanásossági index) skálán elérte a 3-as fokozatot. Ilyen nagyságú kitörést Európában (Izlandot nem számítva) utoljára a Vezúv mutatott a legutolsó, 1944-es kitörése során.

A lávafolyam mérete azonban ennél jóval nagyobb, térfogata meghaladja a 130 millió köbmétert. Összességében, egy másik skálán, ami a felszínre került vulkáni anyag össztömegét veszi alapul, ez már egy 4,8 magnitúdójú kitörés, ami jelentősnek mondható és lassan összevethető lesz az izlandi Fagradalsfjall kitörés nagyságával. A különbség az idő: az izlandi kitörés 7 hónapig tartott, La Palma szigetén pedig csupán 2 hónapja zajlik a kitörés. Ez azt jelenti, hogy itt jóval nagyobb intenzitással tódult a felszínre a magma, olykor elérve a másodpercenkénti 60-80 köbméteres mennyiséget.

A vulkánkitörés-előrejelzés nem csak a kezdeti időszakban fontos, hanem a vulkánkitörés alatt is. A vulkanológusok folyamatosan értékelik a mélyről jövő, a magma mozgására utaló jeleket. Ilyenek a földrengések, azok nagysága és kipattanási helyei, a harmonikus földremegés kilengésének mértéke, a földfelszín emelkedése és a vulkáni gázok kibocsátása. Hosszabb távon ezekből az olvasható ki, hogy bár lassú gyengülés tapasztalható, időszakonként újabb és újabb magmaadagok érkeznek a felszínre. Ez történt néhány nappal ezelőtt is, amikor a földrengések kipattanási mélysége 30-40 kilométer mélységközre koncentrálódott, majd egy nappal később már a többség 10-13 kilométer mélyről jött. A felszín néhány centimétert emelkedett a kitörés központja környékén. Egyértelmű volt, hogy rövidesen ez a vulkáni kitörésben is változást fog okozni.

November 15-én valóban megtörtént ez a változás, azonban mindez meglepő módon történt. A magma nem a vulkáni kúp valamelyik kürtőjét választotta a felszínre jutásra, hanem száz méterrel arrébb hasította fel a felszínt. Az elképesztő az volt, hogy a magma egy vulkáni hamuval sűrűn beborított ház udvarán ömlött ki és folyt le nagy sebességgel, olykor a 600 m/p gyorsaságot is elérve lefelé, a meredek lejtőn. Mindez összhangban volt azzal a várakozással, hogy a nagy mélységből mindössze néhány nap alatt felszínre törő magma fizikai és kémiai sajátosságai nem sokat változtak, ezért könnyen folyós, gyorsan mozgó tulajdonságú volt. A felszínre jutás sebessége – miszerint a földköpenyből néhány nap alatt felszínre jut a magma – igazolta a kutatócsoportunk korábbi számítási eredményeit, amit az erdélyi és Balaton-felvidéki bazaltok vizsgálata alapján tettünk közzé.

A lávafolyamról 2021. november 19-én készült felvétel – Fotó: Kike Rincon / Europa Press / Getty Images
A lávafolyamról 2021. november 19-én készült felvétel – Fotó: Kike Rincon / Europa Press / Getty Images

A lávafolyamok újabb házakat romboltak, égettek fel, majd áthaladtak Las Manchas település temetőjén is. Hasonló eseményekre még mindig számíthatunk a következő napokban, amikor a kérdés már az is lesz, hogy a vulkáni működés vajon hosszát tekintve is csúcstartó lesz-e La Palma szigetén (ehhez még két hét szükséges).

A folyamatos vulkánmonitorozás eredményeiből egy másik érdekes és lényeges következtetés is kiolvasható. A felszínre törő bazaltos magmából nagy mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid gáz is a légkörbe jut, ami időszakonként komoly problémát okoz a környező településeken. Olykor felvetődik, hogy a vulkánok mekkora mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe és ez meghaladhatja-e az ember által produkált mennyiséget. Nos, erre most pontos mérési adataink vannak napról-napra. Látjuk, hogy a jelenlegi vulkánkitörés során napi 1500-2500 tonna szén-dioxid jut a felszínre. Sok ez vagy kevés? A Kanári-szigeteken az emberi tevékenység során naponta kibocsátott szén-dioxid mennyisége 32 000 tonna, azaz a vulkáni működés ennek csak töredékét adja.

A La Palma szigetén zajló vulkánkitörés településeket tüntetett el és még további veszélyt jelent. De vajon mennyi tanulságot ad? Emlékszünk-e arra, hogy hét évvel ezelőtt szinte pontosan ugyanilyen esemény történt, ráadásul La Palma szigetétől nem is olyan messze, a Zöld-foki szigeten található Fogo vulkán kitörése során? A kiömlő láva ott is számos települést rombolt le, többek között a tűzhányó közelében felépített, a vulkáni működést bemutató modern múzeumot. Vélhetően ez sem az utolsó ilyen esemény lesz ebben az évszázadban, fontos tehát a vulkánmonitorozás adatainak az értékelése, a kitörés előrejelzés további erősítése és a felkészítés. Közben máris mocorog Izland egyik legaktívabb, vastag jéggel fedett tűzhányója, a Grimsvötn is, aminek robbanásos kitörése 2011-ben majdnem leállította Európa légiközlekedését.

A szerző az MTA levelező tagja, intézetigazgató és kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport