Öt évtized után rázta meg újra vulkánkitörés La Palmát

A hétvégén kitört a La Palma szigetén található Cumbre Vieja vulkán, ami miatt több ezer embert kellett kitelepíteni. A Kanári-szigetek nyugati részén lévő szigeten utoljára közel 50 éve volt vulkáni működés. Akkor a sziget déli csücskében épült fel egy vulkáni kúp (Teneguía). Azóta többször volt földrengésraj, ami utalt arra, hogy időszakonként magma nyomul a sziget alá, de ezeket nem követte vulkánkitörés. Egy hete, szeptember 11-én egy újabb földrengésraj kezdődött, de ez más volt, mint a korábbiak. A földmozgások sekélyebb mélységből, 9-13 kilométer mélyen pattantak ki, és a földfelszín is emelkedni kezdett. Az elmúlt napokban számos aggódó kérdés érkezett: közeleg a médiában sok helyen felbukkanó, pusztító „megaszökőár”?

Nem a megaszökőár a valódi veszély

Az aggodalmakat nem győztük kollégáimmal eloszlatni:

• Egyrészt a jó 20 évvel ezelőtt felvetett, katasztrofális esemény valószínűsége rettentően kicsi, talán annyi, mint egy aszteroida becsapódásának.
• Másrészt több tudományos vizsgálat mutatott rá, hogy egy lejtőbeszakadás nem egyszerre történik és mozgat meg több száz köbkilométer mennyiségű kőzetanyagot, hanem szakaszosan, és így ez nem vált ki több tíz méter magas hullámokat verő, az egész Atlanti-óceánon végigsöprő szökőárat.
• Továbbá arra is rámutattunk, hogy egy ilyen lejtőcsuszamlásnak várhatóan lesznek előjelei repedések, hasadékok felnyílásával.

Az ördög falra festésével azonban kevesebb figyelem jutott magára a várható vulkánkitörésre. A vulkanológusok figyelmeztettek: a Cumbre Vieja bármely területén elindulhat vulkánkitörés, ami várhatóan a közeli területet veszélyeztetheti.

A földrengésraj pénteken némileg enyhült, azonban szombat délutántól felerősödött, vasárnap délelőtt pedig már több mint 500 regisztrált földmozgás történt, köztük egy 4,2 magnitúdójú is. A földfelszín felboltozódása meghaladta már a 15 centimétert, ez nagyon gyorsnak számít. Ami még inkább figyelmet keltő volt, az a földrengések hipocentrumainak (kipattanási helyeinek) egyre sekélyebb mélységbe vándorlása. Ezek pedig La Palma nyugati része, a széles Taburiente kaldera belső tere alatt koncentrálódtak. Nem sokkal később, helyi idő szerint 15:10-kor pedig világossá is vált:

a magma megtalálta az utat felfelé, és pontosan ott tört ki, ahol a földrengések epicentrumai voltak.

A föld Los Llanos és El Paraiso között, az LP-2 számú út közelében nyílt fel, lávaszökőkút és vulkáni hamu tört ki. Rövidesen egyre több, összesen nyolc kitörési központ nyílt meg egy hasadék mentén. A lávaszökőkút 300-400 méter magasra spriccelte a bazaltos lávafoszlányokat, és emellett gyors folyású láva is megindult nyugati irányba. A lávafolyam átvágta az LP-2 utat, és az elszórt házakkal teli lejtőn indult a partvidék felé. A helyi vulkanológusok és a hatóságok összefogásával gyorsan elkészült egy veszélykezelési terv, és megindult a lakosság kitelepítése. Két órán belül már több mint 1400 lakost evakuáltak, szerencsére áldozatokról, sérülésekről nem érkezett jelentés. Közben a lávafolyam több házat körbefogott, tűzre kapott. A kitörés nem lanyhult, este 9 óráig a kitelepítettek száma meghaladta az ötezret El Paso, Tazacorte, Los Llanos térségében.

Mi várható?

Az 50 évvel ezelőtti Teneguía-kitörés október 26-tól november 18-ig tartott, azt megelőzően, 1949-ben szintén bő egy hónapig zajlott a vulkáni működés. Erre számíthatunk most is, azaz a legvalószínűbb a néhány hetes időtartam, de kivételes esetben akár egy évig is eltarthat.

Milyen veszélyekkel jár ez? A kitörés helye lakott terület közelében van, és a lejtős terület miatt a láva gyorsan mozoghat a partvidék felé, ami lakóházakat pusztíthat el. Meg kell jegyezni, hogy ebben az évben ez már a harmadik ilyen esemény a guatemalai Pacaya és a kongói Nyiragongo kitörés után, amikor a láva házakat rombolt le. További veszélyforrás a légkörbe kerülő vulkáni hamuanyag, ami légzési problémákat okoz a kitörés közelében, valamint a felszínre kerülő gázok, elsősorban a kén-dioxid, illetve kis mennyiségben szén-dioxid, amik vulkáni szmogot okoznak a területen.

Ezért is kiemelten fontos az a tevékenység, amit a helyi vulkanológusok végeznek, kezdetektől monitorozva a vulkáni működés folyamatát. Ez a valós veszély most, nem a hatalmas lejtőcsuszamlás okozta megaszökőár. A kitörés folyamatát folyamatosan követjük, mint ahogy az első földrengések kipattanása óta tesszük a Tűzhányó blog Facebook-csoportjában.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató és kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport.