Hét republikánus szavazott a demokratákkal Trump ellen, a szenátus felmentette a volt elnököt

57 szenátor Donald Trump ellen, 43 pedig a volt elnök felmentésére szavazott a szenátusban az alkotmányos vádeljárásban. Ez azt jelenti, hogy nem volt meg az elítéléséhez szükséges kétharmados többség, így Trumpot felmentették a vád alól, amit a képviselőház fogalmazott meg ellene január 13-án. Ebben azzal vádolták Trumpot, hogy január 6-án hívei az ő felbujtására ostromolták meg a Capitoliumot, ami öt ember halálához vezetett.

Trump elítéléséhez legalább tizenhét republikánus szenátornak kellett volna a demokratákkal szavaznia. Az pedig már az egész szenátusi tárgyalás kezdetekor is egyértelmű volt, hogy nem fognak ennyien Trump ellen fordulni, így gyakorlatilag kizárt volt elítélése és utána az eltiltása a jövőbeli politikai szerepvállalástól. A végső szavazásnál hetedikként Richard Burr észak-karolinai szenátor is csatlakozott ahhoz a hat republikánus szenátorhoz, akik kedden alkotmányosnak tartották az eljárás lefolytatását egy már leköszönt elnök ellen. Az eddigi impeachmenteljárások közül most szavazott saját pártjából a legtöbb szenátor a megvádolt elnök ellen.

Az amerikai törvényhozás felsőháza keddtől tárgyalta az ügyet, az eljárás pedig szombaton már véget is ért. Az öt nap alatt azonban derültek ki eddig nem látott információk is a Capitolium ostromáról, a demokraták pedig erkölcsi és politikai tőkét is próbáltak kovácsolni a politikai, és nem jogi folyamatból. Szombaton volt egy pont, amikor úgy tűnt, hogy tanúk beidézésével akár újabb napokra, sőt hetekre is elhúzódhat az eljárás, végül azonban az egészet felvető demokraták is visszakoztak ettől.

Előre tudni lehetett, hogy a republikánusok többsége az eljárás ellen volt

Trump ellen éppen egy hónapja szavazta meg a demokrata többségű képviselőház tíz republikánus kongresszusi képviselő támogatásával az alkotmányos vádeljárást. Ezzel Trump lett az első elnök, aki ellen másodszor is impeachmenttárgyalás indult a szenátusban, és először kellett egy hivatalból távozott elnök felelősségre vonásáról dönteni.

Az impeachmenteljárás elsősorban arra szolgál, hogy egy hivatalban lévő elnököt elmozdítsanak, de a szimbolikus jelentőségén túl a gyakorlati tétje az volt a távozása után lefolytatott eljárásnak, hogy egy másik szavazással megvonhatták volna Trumptól a volt elnököknek járó juttatásokat, és eltilthatták volna attól, hogy újból induljon az elnökségért.

Az impeachment szabályai szerint az alsóházi vádat a százfős felsőházban kell megvitatni, és az eljárás végén a szenátorok szavaznak arról, hogy elítélik-e az elnököt. Bár az ostrom után pár prominens jobboldali politikus is elítélte nyilatkozataiban Trumpot, január végén a szenátusban 45 republikánus egy előzetes szavazáson már amellett foglalt állást, hogy alkotmányellenes lenne Trumpot elítélni, mert az impeachmentet csak hivatalban lévő elnök ellen lehet lefolytatni.

A demokraták és számos jogi szakértő szerint viszont volt már történelmi precedens ilyen eljárásra hadügyminiszter esetében 1876-ban. A szenátusi eljárás keddi kezdetekor a demokraták mellett hat republikánus szenátor szavazott amellett, hogy azt alkotmányosan le lehet folytatni.

A demokraták új felvételeket is bemutattak

A Demokrata Párt alsóházi képviselői a vádiratban azzal érveltek, hogy Trump felbujtóként járt el január 6-án, amikor az ostromot megelőző tüntetésen, a Fehér Ház előtt ismét alaptalanul csalásról beszélt, és harcra szólította híveit.

A szenátusi szakaszban a vádat képviselő demokrata képviselők a héten azt is felelevenítették, hogy a Capitolium ostromakor Trump már több mint két hónapja folyamatosan arról beszélt, hogy a választást elcsalták, noha ügyvédjei egymás után pattantak vissza országszerte a bíróságokról bizonyítékok hiányában.

Szinte percre pontosan lebontották a zavargásokat, Trump tweetjeit és reakcióit, emellett új videó- és hangfelvételeket is bemutattak a vádbeszédeikben. A szenátorok mellett az eljárást követő amerikaiak millióinak is meg akarták mutatni, hogy milyen erőszakos események történtek a Trump támogatói által feldúlt Capitoliumnál.

A fő érvelésük az volt, hogy Trump módszeresen fűtötte a híveit, a felbujtás után nem tett megfelelő lépéseket a zavargások ellen, csak sokára ítélte el a támadást és nem mutatott megbánást.

A bemutatott felvételeken többek között az látszott, mennyire közel voltak a zavargók, amikor Mike Pence volt alelnököt és családját kimenekítették a szenátus épületében az ülésteremből, egy másik felvétel alapján pedig a Trump egyik leghangosabb párton belüli kritikusának számító Mitt Romney szenátor is közel állt ahhoz, hogy belefusson az épületbe betört emberekbe. Az az Eugene Goodman nevű rendőrtiszt segített neki biztonságba jutni, akit korábban is az ostrom hőseként tartottak számon, miután a felkelők egy csoportját sikerült elcsalnia a szenátusi ülésterem közeléből.

Nyilvánosságra hozták a felvételeket annak a rendőrnek a testkamerájából is, akit a Capitolium előtt rángattak ki társai közül és vertek meg a zavargók. A videón az látszik, hogy a földre került rendőrt hokiütővel, Trump-zászlóval és botokkal ütik, valamint a bakancsaikkal tapossák.

Trump védelmének érvei

Trump védői az eljárást egy politikailag motivált boszorkányüldözésnek tartották. Az elsődleges érvelésük az volt, hogy az egész eljárás alkotmányellenes, egyébként pedig szerintük az exelnök választási csalásról szóló kijelentései, valamint a január 6-i tüntetésen elmondott beszéde az alkotmány szólásszabadságról szóló első kiegészítésének hatálya alá tartozik.

Azt is elővették, hogy nyomozati anyagok szerint Trump egyes hívei már napokkal korábban a Capitolium megrohanását tervezték, ezért az aznapi beszéde nem lehetett felbujtás. Szerintük Trump mindvégig a békés tüntetéseket támogatta.

Emellett összeszedtek olyan példákat demokrata politikusok beszédeiből, amik szerintük nagyon hasonlóak Trumpéhoz, és amik után nem következett ostrom. Ezekkel azt is bizonyítani akarták, hogy a másik oldal is harcra szólított fel politikai beszédekben.

Először úgy tűnt, meghallgatnak tanúkat, aztán mégsem

Már kezdettől úgy tűnt, hogy kifejezetten rövid lehet az egész szenátusi eljárás, előzetesen azzal érvelt mindkét oldal a tanúmeghallgatások ellen, hogy ezúttal maguk a törvényhozók is első kézből tapasztalták meg az eseményeket.

Ehhez képest szombaton egy időre bizonytalanná vált, hogy mikor érhet véget a szenátusi tárgyalás, miután a képviselőházi demokraták a vád képviselőiként bejelentették, hogy tanút hallgatnának meg. Ez azután merült fel, hogy Jaime Herrera Beutler republikánus képviselő a héten arról beszélt, hogy mi hangozhatott el Trump és Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakcióvezetőjének január 6-i, az ostrom alatti telefonbeszélgetésén. Beutler egyike volt annak a tíz republikánus képviselőnek, aki az alsóházban az impeachment mellett szavazott.

Szerinte McCarthy telefonon azt kérte Trumptól, hogy próbálja megállítani a Capitoliumba betörő zavargókat. A CNN által más republikánus forrásból is idézett beszélgetésben azonban Trump állítólag előbb azt mondta, hogy nem az ő támogatói, hanem baloldali anarchisták vonultak a törvényhozás épületéhez. Később pedig állítólag arról beszélt, hogy neki úgy tűnik, az ostromlókat jobban dühítette az elnökválasztás, mint McCarthyt. A CNN forrásai szerint ezután ordítozás is volt, McCarthy ingerülten reagált.

Ehhez hozzátartozik, hogy McCarthy nem fogalmazott meg komolyabb bírálatot nyilvánosan, később 196 másik republikánus képviselővel együtt Trump vád alá helyezése ellen szavazott a képviselőházban, és január 28-án látványosan fel is kereste Trumpot floridai birtokán, ezzel elismerve, hogy még mindig az exelnök a legfontosabb viszonyulási pont a pártban.

Miután a demokrata képviselők felvetették Beutler beidézését, a szenátus 55-45-re meg is szavazta, hogy tanúkat hallgathassanak meg. Ezután azonban egy ideig bizonytalan volt, mi következik, lázas egyeztetések kezdődtek. Trump védői azzal érveltek, hogy akkor ők is tanúkat akarnak beidézni. Végül arra jutottak, hogy elég Beutler korábbi nyilatkozatát felvenni a hivatalos jegyzőkönyvbe, a demokrata képviselők pedig a záróbeszédükben is kitértek a Trump és McCarthy közötti telefonhívásra.

Több baloldali kommentátor is kritizálta a demokraták visszakozását, amiért szerintük elálltak attól, hogy a tanúvallomásokkal esetleg új releváns információkat mutathassanak be. Források szerint viszont a demokratákon belül többen attól tartottak, hogy az eljárás várható végeredménye nem változna, de ez hetekre bizonytalanná tehetné Joe Biden tervezett intézkedéseinek elfogadását.

Biden elnökségének megítélése a Fehér Ház szerint attól függ, hogy sikerül-e megfékezni a koronavírus-járványt, újraindítani a gazdaságot, levezényelni az iskolák megnyitását, a prioritása pedig a január végén beterjesztett válságkezelő csomag kongresszusi elfogadtatása. Ebben a kontextusban pedig az impeachment a borítékolható végeredményével inkább egy zavaró tényező volt. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben>>>

Trump a folytatásról üzent híveinek

Miután nem volt meg a kétharmados többség, ezzel pedig másodszor is felmentette a volt elnököt a felsőház – tavaly az ukrán elnök megzsarolásának vádjával indult impeachmenteljárásban mentette fel hamar Trumpot az akkor republikánus többségű szenátus –, Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője Amerikához méltatlannak nevezte a szavazás eredményét. A január 6-i események szerinte Trump „végső, szörnyű örökségét” jelentik, és ehhez kötődnek a most a felmentésére szavazó republikánusok.

Mitch McConnell, a republikánusok frakcióvezetője a szavazás utáni beszédében minden korábbinál keményebben bírálta Trumpot, aki szerinte „gyakorlatilag és erkölcsileg is felelős az aznapi események kiprovokálásáért”. Azonban azt mondta, hogy szerinte nem lehet lefolytatni az eljárást egy volt elnök ellen, ezért is szavazott a felmentésre. Hozzátette, hogy a volt elnökök sem mentesülnek azonban az esetleges jogi felelősségre vonás alól. Nancy Pelosi demokrata házelnök viszont McConnellt bírálta, amiért korábban nem akarta Trump távozása előtt elindítani az impeachmenteljárást a szenátusban.

Trump kommunikációs stábja közleményében azt írta, hogy ez volt az ország történetében a legnagyobb boszorkányüldözés újabb szakasza. A január 6-i eseményeket nem említve, a demokratákra utalva írtak arról, hogy az egyik párt zavargókat menteget. Végül pedig kijelentették, hogy csak most indult mozgalmuk azért, hogy Újra Naggyá Tegyék Amerikát. „A következő hónapokban sok mindent fogok megosztani veletek” – üzente Trump, és azt ígérte támogatóinak, hogy együtt folytatják útjukat.

Trump a letiltása óta nem tudja a Twitteren feltüzelni híveit, más felületeken pedig egyelőre láthatóan nem akart aktívan kommunikálni, de ez változhat a szenátusi eljárás végével. A szombati szavazás azt is jelenti, hogy Trump 2024-ben újra indulhat az elnökségért, ha akar. A Republikánus Párt bázisának többsége erősen hozzá kötődik, és noha ezúttal a tavalyi impeachmenthez képest nem egy, hanem hét republikánus szenátor szavazott ellene, közülük hármat most választottak újra, ketten pedig visszavonulnak, ezért nem kell attól tartaniuk, hogy 2022-ben trumpista előválasztási ellenfelet kapnak. Egyes republikánusok egyensúlyozását azonban McConnell beszéde is jól jelezte, a párt előtt álló dilemmákról pedig itt és itt írtunk bővebben.