Trump az első elnök, akit másodszor is vád alá helyezett a képviselőház

2021. január 13. – 22:28

frissítve

Trump az első elnök, akit másodszor is vád alá helyezett a képviselőház
Donald Trump tartja vitatott beszédét a Capitolium közelében 2021. január 6-án – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az amerikai képviselőház demokrata többsége tíz republikánus képviselő támogatásával megszavazta a Donald Trump elleni impeachment megindítását, felkelésre felbujtásra hivatkozva vád alá helyezte az elnököt.
  • Trump az első amerikai elnök, aki ellen másodszor is megszavazta a törvényhozás alsóháza az alkotmányos vádeljárást.
  • Ennek második szakasza a felsőházban legkorábban január 19-én kezdődhet, ezért Trump elnöki ciklusa után folytatják majd le.
  • A szenátusban 50-50-es felállás mellett a demokratáknak legalább tizenhét republikánus szenátor támogatására is szükségük volna.
  • Nincs jele annak, hogy ekkora támogatást kaphatna a Trump elleni eljárás, de a republikánusok szenátusi vezetője egyelőre kivár a saját álláspontjával.
  • Ha a szenátus Trump ellen döntene, arról is szavazhatna, hogy eltiltsa a volt elnököknek járó juttatásoktól, és a 2024-es újabb elnökválasztási indulástól.
  • A jövő szerdán beiktatott Joe Biden elnökségének eleje így viszont egyszerre szól majd kabinetjének kinevezéséről, első terveinek törvénybe iktatásáról, és a Trump elleni eljárásról.

A demokrata többségű képviselőház tíz republikánus kongresszusi képviselő támogatásával 232-197-re megszavazta az amerikai elnök elmozdítását célzó alkotmányos vádeljárást (impeachmentet), azzal vádolva Donald Trumpot, hogy felkelésre bujtott fel a törvényhozás épületének egy héttel ezelőtti ostroma előtt.

Ezzel Trump lett az első amerikai elnök a történelemben, aki ellen kétszer is megindult az impeachment, ráadásul egyetlen ciklus alatt.

Trump egy hét múlva, január 20-án távozik a Fehér Házból, Joe Bident pedig beiktatják elnöknek, de a képviselőházi szavazás után a szenátusban várhatóan csak legkorábban január 19-én folytatódó eljárásnak szimbolikus jelentőségén túl gyakorlati tétje is van. A felsőház ugyanis adott esetben arról is dönthetne, hogy megfosztja-e Trumpot a volt elnököknek járó juttatásoktól, és eltiltja-e attól, hogy újból közhivatalt töltsön be, vagyis hogy indulhat-e a 2024-es elnökválasztáson.

Egyelőre az a kérdés, hogy a képviselőház mikor küldi tovább a jelentését a vádponttal a szenátusba. Ott kétharmados többség, és emiatt legalább 17 republikánus szenátor támogatása kellene Trump elítéléséhez a politikai eljárásban. Annak semmi jele nincs, hogy tömegesen szavaznának az impeachment mellett republikánus szenátorok, de most közöttük is más a hangulat, mint az egy évvel ezelőtti, első Trump elleni eljárás idején, amikor kezdettől szinte teljesen összezártak.

A képviselőházi szavazás után az impeachment a szenátusban viszont rányomhatja a bélyegét Biden elnökségének elejére is, miközben a kabinet tagjainak elfogadásával és a legfontosabb járvány elleni, gazdasági törvényjavaslatokkal akartak indítani.

Trump a képviselőházi szavazás után nem sokkal kiadott egy videót, amiben elítélte az erőszakot és vandalizmust, de az impeachmentre nem reagált.

Egy hete volt a Capitolium ostroma

Múlt szerdán Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte, és arra buzdította sok ezer hívét, hogy menjenek az épülethez. A zavargásokban meghalt egy, a Capitoliumot védő 42 éves rendőr – róla itt írtunk hosszabban – és a támadók soraiból egy 35 éves, Trump- és összeesküvés-hívő nő (róla pedig itt olvashatnak bővebben). Három másik ember egyelőre tisztázatlan körülmények között veszítette életét a Capitolium közelében.

A törvényhozás elleni támadás ügyében már legalább 120 embert vettek őrizetbe, kettő ellen pedig kedden már hivatalosan is vádat emeltek. Az egyikük több házilag készített robbanószert is vitt a Capitolium közelébe egy kisbuszban. Az igazságügyi minisztérium szerint a következő hetekben további több száz ember ellen emelhetnek vádat.

A hatóságok most egyszerre próbálják elfogni azokat, akik részt vettek az ostromban, és megakadályozni, hogy hasonló támadásokat követhessenek el Washingtonban és szerte az országban. A hatóságok szerint a veszély nem múlt el: hétfőn derült ki, hogy az FBI információi szerint mind az ötven tagállami fővárosban és Washington D.C.-ben is fegyveres tüntetéseket terveztek csoportok a beiktatás körüli napokban.

Trump-párti tüntetők a Capitolium épületében 2021. január 6-án és a Nemzeti Gárda az épületet védő emberei pihennek egy héttel később 2020. január 13-án – Fotó: Saul Loeb / AFP – Jim Lo Scalzo / EPA / MTI

A történtek miatt és Joe Biden egy hét múlva éppen a Capitoliumnál esedékes beiktatásához közeledve megerősítették az épület védelmét. A capitoliumi rendőrség az épület köré felhúzott kerítés mellett a környező utcák lezárását is kezdeményezte, a Pentagon pedig engedélyezte, hogy a Nemzeti Gárda 15 ezer tagja biztosítsa majd a beiktatást. Az újonnan érkezett katonák közül sokan keddről szerdára a Capitolium folyosóin aludtak.

Előbb Pence-nek küldtek felszólítást, de borítékolható volt az impeachment

A kongresszusi demokraták a Capitolium ostroma után sorra jelezték, hogy még a ciklusa végéhez ennyire közel is veszélyesnek és kiszámíthatatlannak tartanák, ha Trump maradna az elnök, ezért lépni fognak. Nancy Pelosi házelnök azt mondta, Trump egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent. Először egy határozatban felszólították Mike Pence alelnököt és a Trump-kabinet tagjait, hogy az alkotmány 25. kiegészítését alkalmazva váltsák le Trumpot.

Ez alapján az Egyesült Államok elnöke elmozdítható hivatalából, amennyiben nem képes feladatai ellátására, ehhez az alelnök és a kabinet vezető tagjai többségének beleegyezésére van szükség. Ha az elnök hivatalosan is ellenkezne a saját elmozdítása ellen, akkor a kongresszus elé kerül az ügy, ahol mindkét házában kétharmados többségre van szükség az elnök eltávolításához.

A felszólító határozatról kedden szavaztak a képviselőházban, de Pence már a szavazás előtt jelezte egy Pelosinak küldött levélben, hogy nem támogatja a lépést, amely szerinte ebben a helyzetben nem szolgálná az ország érdekét. Így pedig várható volt, hogy a demokraták korábbi ígéretüknek megfelelően szerdán már az impeachmentet is szavazásra bocsátják a képviselőházban a hétfőn bemutatott vádpont és dokumentum alapján.

Mike Pence és Nancy Pelosi a kongresszusban 2021. január 7-én – Fotó: Erin Schaff – Pool / Getty Images / AFP

Több republikánus is megszavazta

13 hónappal ezelőtt egyszer már megszavazta az impeachmentet, az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Trump ellen a demokrata többségű képviselőház (ez ebben az esetben egy politikai, nem büntetőjogi folyamat). Akkor azután léptek, hogy a demokraták szerint Trump nyomást próbált gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden fia, Hunter Biden ukrajnai kapcsolatainak ügyében. A hatalommal visszaélés mellett az ellene folyó vizsgálat akadályoztatásával is vádolták Trumpot. A republikánus többségű szenátus rövid úton leszavazta az eljárást – az egyik vádpontban a demokratákkal szavazott Mitt Romney utahi szenátor -, és felmentette Trumpot.

Ezúttal egyetlen vádpont van, aminek hétfői bemutatásakor hivatkoztak arra, hogy Trump többször is megalapozatlanul azt hangoztatta, hogy ő nyerte a novemberi elnökválasztást, a Fehér Háznál múlt szerdán a Capitolium elleni ostrom előtt tartott beszédére, és arra is, hogy azt akarta elérni a georgiai választási eredményekért felelős tisztviselőnél, hogy találjon neki szavazatokat.

A demokraták szerint Trump ezekkel súlyosan veszélyeztette az Egyesült Államok és kormányzati intézményeinek biztonságát, a demokratikus rendszert, és beavatkozott a békés hatalomátadási folyamatba. A demokraták a végleges szövegben azt írták, hogy Trump veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a demokráciára és az alkotmányra, és súlyosan szembement a jogrenddel. Azt is külön kiemelték, hogy a tettei miatt nem alkalmas arra, hogy a jövőben közhivatalt töltsön be.

Az előző impeachmenthez képest különbség volt, hogy a korábbi napokban több republikánus kongresszusi képviselő is felszólalt Trump ellen. Köztük volt például a republikánusok alsóházi vezetői közül a Trumppal kritikus Liz Cheney is. A tíz képviselőt kivéve azonban így is egységesen az impeachment ellen szavazó republikánusok a vitában a zavargást elítélték, de többek között azt hangoztatták, hogy a szavazás további megosztottságot hoz, és hét nappal Trump ciklusának vége előtt politikai okokból viszik végig a demokraták egy gyorsított eljárásban.

Mennyire vonná el a szenátus figyelmét?

Azt már napok óta borítékolni lehetett, hogy a képviselőházban megszavazzák az impeachmentet, az viszont kérdés volt, hogy pontosan mi jön ezután. Az alsóházi vádemelés után ugyanis az impeachment sorsa átkerül a 100 fős szenátusba, ahol kétharmados többséggel kellene megszavazni.

A január 20-tól Kamala Harris alelnök szavazategyenlőséget eldöntő voksával már demokrata irányítás alá kerül a szenátus, de addig Mitch McConnell, a republikánusok felsőházi vezetője a többségi vezető. Ő pedig már jelezte, hogy január 19. előtt nem ülésezik a szenátus, az egyébként is hosszabb folyamatnak ígérkező eljárás pedig így mindenképpen átnyúlna Biden beiktatása utánra.

Emiatt viszont a képviselőházi demokraták között felmerült, hogy erősen rányomhatná a bélyegét Biden elnökségének első időszakára, ha a szenátusnak az impeachmentre kellene koncentrálnia. A felsőháznak ugyanis az új elnök ciklusának elején döntenie kellene Biden kabinetjének tagjairól, vagy éppen a koronavírus-járvány kezeléséhez tervezett újabb törvényekről.

A képviselőházi demokrata vezetésből James Clyburn fel is vetette, hogy elképzelhető volna, hogy a képviselőház csak később küldené meg a szenátusba az impeachment jelentését, például megvárnák vele Biden első száz hivatalban töltött napját. Ennek ellentmondott a frakcióvezető Steny Hoyer, aki semmilyen késlekedést nem akart. Nancy Pelosi házelnök kedden még nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy melyik megoldást választják majd, de a szenátusi vezetőjük, Chuck Schumer is amellett volt, hogy mielőbb kezdjenek neki.

Nancy Pelosi érkezik a képviselőházba 2020. január 12-én – Fotó: Somodevilla / Getty Images / AFP

Biden a maga részéről arról próbált meg egyeztetni a hét elején, többek között McConnellel is beszélve, hogy ha odáig jut az eljárás, akkor párhuzamosan haladjanak az impeachmenttel és a többi szükséges törvényhozási üggyel.

A megszavazásához legalább 17 republikánus szenátor is kellene

Azt egyelőre nem tudni tehát, hogy a szenátusban meddig tartana az eljárás, de ott legalább 17 republikánus szenátor támogatására lenne szükségük a demokratáknak. Néhányan ugyan jelezték, hogy a kialakult helyzetben fontolóra vennék ezt, de szélesebb körű támogatásnak semmi jele nem volt az elmúlt napokban.

Azonban kedden először a New York Times írt arról, hogy McConnell is dühös Trumpra a múlt heti események miatt. Munkatársainak pedig állítólag arról beszélt, hogy Trump tettei maguk után vonhatják az impeachmentet. Azt nem mondta, hogy ő maga megszavazná ezt, viszont források szerint állítólag azzal is számolt, hogy a kialakult helyzetben könnyebb lenne elkezdeni leválasztani az elmúlt négy évben a Republikánus Pártot maga alá gyűrő Trumpot. A republikánusok megosztottságáról és dilemmáiról itt írtunk részletesen>>>

Az első impeachmentnél az eljárás mielőbbi elkaszálása volt a célja, de most McConnell a republikánus kollégáinak szerdán küldött levélben arról írt, hogy noha a sajtóban találgatnak, még nem döntötte el, hogyan szavaz, és majd meghallgatja az érveket, ha bemutatják azokat a szenátusnak. Önmagában az impeachment megszavazása sem jelentené egyébként azt, hogy Trump nem indulhat 2024-ben, erről csak egy további szavazáson dönthetne a szenátus.

A FiveThirtyEight felméréseket összesítő és súlyozó átlaga alapján az amerikaiak 52 százaléka támogatja most Trump eltávolítását – akinek a leköszönő elnökökhöz képest egyébként is rekordalacsony, de korábban stabil népszerűsége valamennyit csökkent az elmúlt hét eseményei után -, míg 42 százalék ellenzi azt. Az előző impeachment idején 47-48 százalék volt a támogatók aránya. A republikánus szenátorok fejében pedig az is ott lehet, hogy a republikánusok között viszont 80 százalék ellenezte az impeachmentet, míg a támogatók aránya csak kicsivel, a korábbi 8-10 százalék helyett most 15 százaléknyira emelkedett.

Trump elítélte az erőszakot, de a beszéde szerinte rendben volt

Trump fiókját az elmúlt hét eseményei után végleg felfüggesztette a Twitter, és legalább két hétre a Facebook és az Instagram, valamint szerdán a YouTube is letiltotta elnöksége végéig. Trump kedden beszélt először nyilvánosan az ostrom óta, először a Fehér Házban, majd pedig a mexikói határfal texasi szakaszát felkeresve.

Trump beszéde a mexikói határfalnál – Fotó: Mandel Ngan / AFP

Trump többször is kijelentette, hogy nem akar erőszakot, sem pedig zavargásokat, de tartotta ahhoz magát, a múlt szerdán híveinek mondott beszéde teljesen rendben volt. Arról is beszélt, hogy a 25. alkotmánykiegészítésnek semmilyen kockázata nem volt rá nézve, de Biden kormányát kísérthette volna, „vigyázz, mit kívánsz”. Az impeachmentet pedig az egy évvel ezelőtti retorikáját folytatva a legnagyobb boszorkányüldözés folytatásának nevezte, ami szerinte hatalmas dühöt és megosztottságot okozna.

Trump szerdán egy közleményt adott ki az impeachmentről szóló vita alatt, amit először a Fox Newsnak juttattak el. Ebben azt kérte, hogy ne legyen több erőszak, törvénysértés és vandalizmus. Minden amerikait a feszültségek enyhítésére szólított fel.

Tanácsadói állítólag figyelmeztették az elnököt, hogy a Fehér Házból távozva a politikai vonalat jelentő impeachment mellett jogi eljárások is indulhatnak ellene a Capitolium ostroma miatt, miközben más jogi ügyekkel is szembe kell néznie. Források szerint az elnök állítólag továbbra is gondolkozik azon, hogy az utolsó napokban kegyelmet adjon családtagjainak, és akár magának is – amiről rögtön alkotmányos vita lenne, hogy egyáltalán megteheti-e.

Trump már jelezte, hogy nem vesz részt Biden beiktatásán, és Melania Trump first ladyvel együtt várhatóan már jövő kedden elhagyják a Fehér Házat és Washingtont. Mike Pence alelnök viszont ott lesz a beiktatáson a Capitoliumnál a többi volt elnökkel együtt.