A Fidesz–KDNP 14 éves kormányzásának talán legnehezebb évén van túl. Olyan dolgok szakadtak idén a kormány nyakába, amikre tavaly ilyenkor még senki nem számított: a nyugodt január után februárra teljesen felbolydult a magyar közélet, és azóta megállás nélkül magas fordulatszámon pörög. Az új és felfokozott helyzetben több olyan témára is nagyobb figyelem irányult, amit a kormány lassan másfél évtizede halogat, mellőz.
Hogyan jutottunk idáig? Február elején derült ki, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót. A hírt még a Fideszen belül is felháborodás fogadta, különösen, hogy egy ilyen döntés teljesen szembemegy a magát gyermekvédőnek és családbarátnak hirdető kormány fő üzenetével. A Fidesz rövid időn belül be is áldozta a kevesebb mint két éve kinevezett köztársasági elnökét, Novák Katalin lemondott. Az ügy a kegyelmi kérvényt aláíró Varga Judit politikai karrierjét is kettétörte: a Fidesz EP-listavezetőjének készülő korábbi igazságügyi miniszter teljesen visszavonult a közélettől.
Az év végére kialakult helyzethez szükség volt a politikai csatatér átalakulására is. A kegyelmi botrány közepén, Novák és Varga távozásának napján jelentkezett be Magyar Péter, Varga Judit volt férje, aki először a NER ellen fordulva rátámadt Rogán Antalra. Bár Magyar eleinte azt mondta, nem akar beszállni a politikába, hamarosan pártot alapított, tüntetéseket szervezett, elindultak a júniusi választáson, ahol legyalulták a korábbi ellenzéket, időközben pedig a felmérések egy részében beérték, sőt előzni is kezdték a Fideszt. Ez alapján úgy tűnik, hogy 2026-ra hosszú idő után érdemi kihívójuk lehet Orbánéknak.
Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése azért is fontos, mert jelentős szerepe volt abban, hogy a kormánynak a lemaradásaival, az általa elhanyagolt területekkel kellett foglalkoznia. Hosszú hetek, hónapok teltek el úgy, hogy nem a Fidesznek kedvező témák, hanem például a MÁV állapota, a kórházak vagy épp a gazdaság helyzete uralták a politikai közbeszédet. Ebben a helyzetben, amikor egy erős kihívó szembesíti az ország hiányosságaival a nyilvánosságot, már nem elég a megszokott, a végtelenségig ismételgetett „Soros–Gyurcsány–dollárbaloldal” kommunikációs paneleket ismételgetni.
Hív a vasút, szarból MÁV
A MÁV-ra évtizedek óta minden kormány mumusként tekint. Ha valahonnan át lehetett csoportosítani pénzt a költségvetésben, akkor mindig a vasút volt az első áldozat. A vasútfejlesztés az Orbán-kormányoknak sem volt prioritás, azonban a hazai vasút állapota az utóbbi egy-két évben olyan szintre süllyedt, hogy halmozódni kezdtek a mindennapi működést is befolyásoló problémák. Mostanra alig telik el hét nagyobb fennakadások nélkül.
2024 biztosan nem a cég legszebb éveként vonul be a történelembe. A MÁV járműparkhelyzete a nyári csúcsszezonra csak tovább romlott, amire egyelőre az a válasz, hogy használt mozdonyokat próbálnak beszerezni. A nyári forróságban odáig fajult a helyzet, hogy maga a MÁV vezérigazgató-helyettese kérte az embereket: inkább buszozzanak, de az a legjobb, ha elhalasztják az utazásukat.
Jutott az idei szezonra kigyulladt vonatkocsi, a lerobbanó szerelvények miatt a napon aszalódó, a sínek mellett sétáló emberek, egy fejpályaudvart megbénító vonatkisiklás, síntörés és rekordmennyiségű késés is. Eközben Magyar Péter „MÁV-bejárást” tartott, ahol a magyar vasút harmincéves lemaradására hívta fel a figyelmet. Kritizálta azt a döntést, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter visszamondta az IC-kocsik felújítását és az új Siemens mozdonyokról kötött megegyezést is. Az utolsó új vonat 2022-ben érkezett az országba, de azt is még 2017-ben rendelték meg.
A MÁV helyzete és a sorban gyülekező problémák miatt Lázár Jánosnak többször is személyesen kellett magyarázkodnia. A késések miatt többször is elnézést kért, Magyar Pétert közös bejárásra hívta, de ebből végül nem lett semmi. Lázár még a cég teljes vezetését is lecserélte, szeptember óta teljesen új menedzsment vezeti a közlekedési vállalatot. Feléjük elvárásként fektette le, hogy személyesen vegyenek részt a vitákban. Az új vezérigazgató, Hegyi Zsolt ennek megfelelően már saját oldalán reagál mindenre, és aktívabban is nyilatkozik, mint elődei.
A vasúti közlekedés problémáira reagálva ötpontos közlekedési akciótervet is hirdetett a miniszter. Vasútépítést, járműbeszerzést, utaskomfort-javítást és a MÁV újjászervezését is megígérte. A MÁV és a vasút állapota a folyton jelentkező problémák miatt viszont továbbra is központi téma. Lázár azzal védekezik, hogy neki most „szarból kell várat” építenie, de szerinte a „rengeteg használt ócskavasból, fölújítások, szervizelések árán” a 2025-ös turisztikai szezonra összeraknak majd egy új struktúrát.
A szarból várépítésre viszont jövőre sem ad túl sok pénzt a kormány. Maga a miniszter is elismerte, hogy új vonatokat az állam 2026 előtt biztosan nem vesz. A jövő évi költségvetésben mindössze 20 milliárd forintot szánnak vasútfejlesztésre, miközben csak a MÁV–Volán csoport székházára 225 milliárdot költ el az állam. A hosszabb távú tervek is visszafogottabbak, ha pénzosztásról van szó: a 2035-ig szóló beruházási tervezetben a közút 16 ezer milliárd forintot, a vasút viszont csak négyezret kapott.
Szauna a műtőkben és a kórtermekben
Az egészségügy, azon belül pedig a kórházak állapota és a szakemberhiány miatt idén szintén sokat fájhatott a kormány feje. Az egészségügy már évek óta durva hiányosságokkal és problémákkal küzd. Több mint harmincezren várnak legalább két hónapot műtétre. Októberre 117 milliárd forint adósságot halmoztak fel a kórházak, miközben folyton érkeznek az olyan hírek, mint hogy erőforráshiány miatt szüneteltetik az ellátást vagy épp bezárnak egyes osztályokat. Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet, mégsem történik velük semmi.
A hiányosságok nyáron mutatkoztak meg a leglátványosabban, a kórházak egy részében komoly nehézséget okozott a hetekig tartó kánikula is. Műtétek tucatjait halasztották el, mert a műtőkben elromlott a klíma, vagy egész egyszerűen nem volt elég nagy a teljesítménye, hogy az ideális hőmérsékletre hűtse a termet. Július utolsó hete és augusztus vége között összesen 191 műtétet halasztottak el. A bent fekvő betegeknek sem volt könnyebb: volt, ahol 32 fokos steril boxokban főttek a gyerekek, akiknek a szüleik vittek ventilátort, sok klíma nélküli kórteremben pedig szintén 30 fok fölötti forróságban próbáltak gyógyulni a betegek. A kormány végül „átfogó programot” indított a hűtési rendszerek javítására, de erre csak 1,3 milliárdot adtak.
Magyar Péter a hőségriadók közepén úgy döntött, hogy fog egy hőmérőt, és végigjárja a kórházakat. Az intézmények rossz állapotát bemutató videókra és képekre a kormány először úgy reagált, hogy leláncolták Magyar előtt a bejáratot – nem mintha ez megállította volna. A kórházak bemutatását Takács Péter egészségügyi államtitkár idővel megelégelte, kötelezővé tette, hogy csak munkaidőben fogadhatják a helyszínen Magyart. Majd az államtitkár is nekiállt bemutatni a kórházakat, de értelemszerűen a jobb állapotban lévőket, és igyekezett elmagyarázni, hogy a magyar egészségügy „jobb állapotban van, mint gondoljuk”, azt pedig „baloldali szlogennek” nevezte, hogy az egészségügy összeomlóban lenne. A Tisza elnökének hőmérőzése és bejárása Takács szerint csak arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet a saját botrányairól.
Káosz a gyermekvédelemben
A gyermekvédelem problémáira a figyelmet a köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi botrány már önmagában is felhívta. A botrányt követő felháborodás szintjét a Novák lemondása után, influenszerek által szervezett tüntetés mérete is mutatta: az „Odakint most szörnyek járnak” című esemény résztvevői el sem fértek a Hősök terén. Közben újabb visszaélésekre is fény derült, ezért márciusban a bántalmazási esetek kivizsgálására az összes gyermekotthonban vizsgálat indult.
A gyermek- és családvédelmet a zászlajára tűző kormány érezte, hogy valamit minél hamarabb lépnie kell. A kegyelmi botrány kirobbanása után húsz nappal új gyermekvédelmi törvénytervezetet jelentett be a Fidesz, többek közt szigorították a pedofil bűncselekmények büntetési tételeit és a táboroztatás feltételeit, eltörölték a 18 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elévülését. Az Alaptörvényt is módosították: már nem részesülhetnek kegyelemben azok, akik kiskorúak sérelmére követtek el bűncselekményeket – még ha nem is egyértelmű, hogy ez pontosan mit jelent.
A kormány itt nem állt meg, pszichológiai alkalmassági vizsgálatot vezettek be a gyermekotthonok vezetőinek. A gyermekvédelmi dolgozóknak pedig a kifogástalan életvitelüket kezdték ellenőrizni, olyan kérdésekkel is, mint hogy mióta élnek együtt a párjukkal, vagy hogy mi a hobbijuk. Ezzel viszont sokaknál azt érték el, hogy távoztak a gyermekvédelemből, augusztus végéig 265 dolgozó mondott fel.
A témát év végén Magyar Péter vette elő újra: elkezdte körbejárni a gyermekotthonokat. Ezzel az volt a célja, hogy bemutassa, milyen állapotok vannak odabent. A politikusra ezúttal már készült a kormány, látogatásain már államtitkár vagy államtitkár-helyettes, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője fogadta. Magyar Péter első alkalommal még bejutott, be is számolt az ott talált állapotokról, de ez a látogatás „olyan jól sikerült”, hogy Magyart ki is tiltották a gyermekotthonokból.
Bicskén már nem is jutott tovább a kerítésnél, itt a helyettes államtitkárt küldték, vele vitatkozhatott. Egy pécsi intézmény előtt Fülöp Attila szociális államtitkár védte a kormány álláspontját, ide érkezett meg „mi van kicsi?” kiabálások közepette Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is. Magyarék karácsonyi ajándékokat is próbáltak átadni gyermekotthonoknak, de a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ezt megakadályozta, az államtitkár szerint pusztán jogi és biztonsági okokból.
Köhögcsél a gazdaság, nem jönnek az eredmények
A kormánynak kellemetlen ügyeket, melyekben folyamatos magyarázkodásra kényszerült, a gazdaság teljesítményével se lehetett leplezni, mert az sem hozta a korábban ígért szintet. A költségvetés már az első negyedévben majdnem elérte az éves hiánycélt, több hónapban is tetemes hiánnyal zárt. A lakossági fogyasztói kedv sem segítette a számok kedvező alakulását, az állam 495 milliárdot bukott az áfabevételek elmaradása miatt. Októberben jött is egy rettenetesen gyenge GDP-adat: a harmadik negyedévben 0,7 százalékot csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Az adatokból kiderült, hogy az ipari termelés 1,1 százalékos és az aszállyal küzdő mezőgazdaság 0,6 százalékos visszaesése húzta le a GDP-t.
A kormány idén növekvő reálbérekben is reménykedett, és abban bízott, ez majd megemelheti a fogyasztást és az áfabevételt is. Ez a hatás azonban elmaradt, a lakosság nem kezdett azonnal költekezésbe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meg is találta, hogy ki a hibás: szerinte a csökkenő fogyasztásért a középréteg és az átlag alatti jövedelműek „óvatossági motívuma” a felelős. A miniszter a „kívülről jövő válságokban” látja a lakosság magatartásának az okát. Szerinte ez az óvatosság csak hosszabb idő után múlhat majd el.
A kormány, érezve a bajt, a „háború vs. béke” kérdése, az atomháborúval való ijesztgetés mellett most igyekszik a jövő évre remélt és ígért fellendülésre fókuszálni. Olyan gazdasági kérdéseket igyekeznek a középpontba helyezni, mint a lakhatási helyzet, a munkáshitel, a gazdasági semlegesség és a bérnövekedés. Ezt foglalja össze a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve, amihez még olyan extra ígéreteket is belengettek, mint az egymilliós bruttó átlagbér.
Mindezt a kormány nemzeti konzultációval próbálja erősíteni a választók körében, de a miniszterelnök beszédeinek is állandó része lett a gazdaság talpra állítása, egyenesen azt mondta, 2025 gazdasági szempontból fantasztikus év lesz. Azt a kormányon belül is érzik, hogy erős gazdasági mutatók és javuló körülmények nélkül nehéz lesz megnyerni a 2026-os választást. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez lehet a Fidesz mesterterve, azonban a gyenge GDP-adat már az első lépésnél keresztbe tett.
A kegyelmi botrány és a nagyobb, évek óta halmozódó nehézségek mellett kisebb, de nehezen kezelhető ügyekbe is beleszaladt idén a Fidesz. Az például biztosan nem segített a kormánypártoknak, hogy néhány héttel október 23. előtt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta: „'56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe”. Eleinte próbálták magyarázni Orbán Balázs védhetetlen mondatait, de bocsánatkérés lett a vége.
Az ilyen ügyek mellett 14 év kormányzás után „félkész állapotban lévő országról” és arról beszélnek, hogy egész egyszerűen nincs pénz bizonyos dolgokra. Nyilvánvaló, hogy ennyi idő után kerülhet porszem a nagy gépezetbe, de idén ennél azért jóval többről volt szó. Az egyelőre kérdés, hogy jövő évre mi a kormánypártok taktikája, hogyan kerülik majd el azt, hogy a nekik kínos dolgokkal foglalkozzon a közvélemény.
