Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi
2024. február 19. – 09:07
Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat. Az egészségügyi hatóságok sokáig titkolták, de hosszas pereskedés után végül kiadták ezeket az információkat, így betekintést kaptunk abba, hogy az egyes magyarországi fekvőbeteg-ellátó intézmények mennyi és milyen típusú fertőzést jelentenek be.
Az adatbázis három olyan fertőzéstípusról tartalmaz információkat, amelyeket a kórházaknak kötelezően jelenteniük kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felé. Ezek olyan fertőzések, amelyek a kórházi betegeknél – különösen, ha azok legyengült állapotban vannak – súlyos szövődményeket vagy akár halált is okozhatnak.
Magyarországon ennyire friss és több évre visszamenő adatok még soha nem kerültek nyilvánosságra ebben a témában. Elemzésünk legfőbb megállapításai a következők:
- Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre rendre magas fertőzési számokat produkálnak. Azokat, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, részletesebben is megvizsgáltuk. Ezek a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
- A lista élén a 2015-2016-os adatok alapján végzett korábbi elemzésünkhöz képest kevés változás történt, ami azt jelzi, hogy hiába jelentik az intézmények az adatokat, az egészségügyi hatóságok vagy tétlenek, vagy az erőfeszítéseik hatástalanok.
- A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek mindhárom fertőzéstípusból.
- Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum duplájára nőtt.
- Van olyan kórház, melynek egyik osztályán 2022-ben a megfertőződött betegek többsége nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fertőzés okozta a halálukat, a kórházak csak az esetek töredékében tüntetnek fel összefüggést a fertőzés és a halál oka között.
Ez a cikk a folytatása a Direkt36 tavaly ősszel indított Semmelweis Projekt nevű cikksorozatának, melyben bemutattuk, hogy a kormány ugyan tisztában van a kórházi fertőzések (vagy ahogy szakmai nevén hívják: nozokomiális fertőzések) súlyos problémájával, de igyekszik eltitkolni ezt a lakosság elől. Abban a cikksorozatban még a 2015-16-os adatok alapján állítottunk össze rangsort arról, hogy az egyes kórházak hogyan teljesítenek egymáshoz képest a kötelezően jelentendő fertőzések terén, de azóta megkaptuk a 2017-2022-es időszakra vonatkozó adatokat is.
Bár a Direkt36 által megszerzett adatbázis minden korábbinál részletesebb információkat tartalmaz a kórházi fertőzésekről, ez a kép sem tekinthető teljesnek. Ebben ugyanis csak azok a fertőzések szerepelnek, amelyeket az egyes intézmények bejelentenek az NNGYK-nak. Közben azonban
az NNGYK és más hatóságok is elismerik, hogy a kórházak bejelentési fegyelme laza.
Az adatbázisból az is kiderül, hogy akad olyan aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelyik hat év alatt egyetlen fertőzést sem jelentett, arra azonban kevés az esély, hogy ott egyáltalán ne lettek volna fertőzések. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke legalábbis a Direkt36-nak azt mondta, hogy az aktív fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és urológia-osztályokon mindig előfordul nozokomiális fertőzés, és ha valahol azt jelentik, hogy náluk nem volt, az szerinte biztosan nem stimmel.
Elemzésünk eredményeire és a felmerülő kérdésekre minden érintett kórházat, valamint az NNGYK-t is megpróbáltunk reagáltatni. A kórházak többsége nem reagált, az NNGYK pedig csak annyit írt, hogy mivel a kórházak és a betegeik különbözőek, szerintük „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről készült jelentések összehasonlításra alkalmatlanok, az intézmények bármely sorrendbe rendezése értelmetlen”. Az NNGYK annak ellenére írta ezt, hogy a velük is megosztott kórházi rangsort biostatisztikus szakértővel közösen készítettük, aki az elemzés során olyan módszereket alkalmazott, amelyekkel kiszűrhetők az összehasonlítást torzító tényezők.
Azokat a fertőzéseket nevezzük kórházi fertőzéseknek, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Csilek András a Direkt36-nak igyekezett árnyalni a képet, mivel a később kórokozóvá váló baktérium gyakran már a páciensek felvételekor bennük van, csak korábban nem betegítette meg őket, a betegek immunrendszerének gyengülése és az invazív beavatkozások viszont növelik a fertőzés esélyét.
A kórházi fertőzések éves rangsorai
Az alábbi ábrákon megmutatjuk, hogy az egyes kórházi fertőzések előfordulása alapján hogyan teljesítettek a kórházak egymáshoz képest az egyes években. A listák elején azok szerepelnek, ahol a legmagasabb volt az adott fertőzés gyakorisága. A rangsorok a 2017-2022 közötti időszak kórházi fertőzéses adatai alapján készültek, a korábbi, 2015-ös és 2016-os évek adatai alapján készült elemzésünk itt olvasható.
A „Gyakoriság” oszlop mutatja meg, hogy 100 ezer ápolási napra hány fertőzés jut. Ehhez statisztikai módszerekkel igyekeztünk kiszűrni a kórházak eltérő méretéből, illetve osztály- és betegösszetételéből fakadó torzító hatásokat. Aki kíváncsi, hogy egy-egy kórház hogyan teljesített, rákereshet a kórház nevére vagy akár a településére is. A „további évek adatai” felirat alatti évszámokra kattintva érhetőek el a kórházak rangsorai adott évre vonatkozóan.
Aki részletesebben is szeretné tudni, milyen statisztikai modellezéssel állítottuk elő a rangsorokat, az itt tud tájékozódni. Itt derül ki az is, hogy hogyan szűrtük ki a listából azokat az intézményeket, amelyek bár jelentettek kórházi fertőzést a hatóságok felé, a kevés rendelkezésre álló adat miatt a statisztikai modell nem tudja megbízhatóan megállapítani a fertőzések előfordulásának korrigált gyakoriságát, így ezekre nem számoltunk helyezést.
Az első táblázatban az antibiotikumoknak is ellenálló multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzések gyakorisága alapján rangsoroltuk a kórházakat. A multirezisztens kórokozók olyan baktériumok, melyek főként idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve súlyos tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést vagy akár vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak.
A második táblázatban azt látjuk, hogy melyik kórházakban fordult elő a legsűrűbben az évek során a clostridium difficile (CDI) nevű, súlyos hasmenést és kiszáradást okozó baktériumfertőzés, amely akár életveszélyes bélgyulladást is okozhat.
Az utolsó táblázatban látjuk a rangsorokat a véráramfertőzések (VÁF) előfordulása alapján. Véráramfertőzés esetén kórokozó kerül a vérbe, majd más szervekhez is eljut és azokat megfertőzi, leállíthatja. Az esetek jelentős részében halált okoz.
Aki szeretné megnézni, hogy adott években az egyes kórházak osztályain hogyan alakultak a fertőzések, az innen tudja letölteni a számszerű adatokat, innen pedig a grafikonokat. Az eredeti, NNGYK által kiadott adatokat a cikk alján szereplő linkekről lehet letölteni.
Az adatok elemzéséhez ismét Ferenci Tamástól, az ország egyik legelismertebb biostatisztikusától kértünk segítséget. Ő az egyes kórházak által ellátott betegek összetételének különbözőségéből fakadó torzítás csökkentése érdekében ezúttal is a 2015-16-os adatok elemzésekor már bevált módszerrel dolgozott. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a kórházak egyben kezelése helyett osztályok szintjére lebontva végezte el az elemzést, majd statisztikai korrekciót végzett, de az egyes évekre külön-külön.
Az évenkénti sorrendek összeállítása nem ütközött nehézségbe, viszont kiderült, hogy az egyes kórházak és osztályaik hosszútávú összehasonlítására limitáltak a lehetőségeink. A betegösszetétel eltérésének a problémája ugyanis nem csak ugyanazon év különböző kórházai, hanem ugyanazon kórház különböző évei között is jelentkezik: új, adott esetben nagyobb fertőzési kockázatot jelentő beavatkozásokat vezethetnek be, változhatnak a betegek jellemzői is (életkoruk, társbetegségeik).
A betegösszetételből fakadó különbségeket az úgynevezett súlyszámok használatával igyekeztünk kiszűrni, de ez a megoldás csak adott év elemzéseinél működik. Ezek a mutatók szabják meg, hogy egy konkrét páciens kezelése után mennyi finanszírozás jár a kórháznak, és így, ha nem is tökéletesen, de mérik az eset súlyosságát, bonyolultságát is. Azonban a súlyszámokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél időről-időre újraszámolják, így nem használhatóak a hosszabb időtávú vizsgálatok alapjául. Emiatt tehát csak adott éven belül hasonlíthatóak össze a kórházak egymással, a különböző évek számadatai nem, vagy csak korlátozottan vethetőek össze.
Van azonban öt kórház, mely szinte az összes évben legalább két kötelezően jelentendő fertőzéstípusból a listák élén szerepelt.
Ezen intézmények esetében – melyek közül több már a Direkt36 tavaly megjelent cikksorozatában is szerepelt – megvizsgáltuk, hogy melyik osztályokon nőtt meg leginkább a kórházi fertőzések előfordulása.
Nézze meg a kórházi fertőzésekről szóló Direkt36-filmet!
Súlyos helyzet Cegléden
A fenti táblázatokban jól látszik, hogy bizonyos kórházak folyamatosan a kórházifertőzés-listák élén szerepelnek. Ilyen például a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, ami szinte minden évben az összes fertőzéstípusból a legrosszabbak között teljesített.
A Toldy belgyógyászatán különösen megnőtt mindhárom fertőzés előfordulása 2017 és 2022 között: a clostridium difficile több mint kétszeresére, a multirezisztens kórokozóké több mint másfélszeresére, a véráramfertőzések gyakorisága pedig duplájára nőtt. A sebészeten az MRK-fertőzések gyakorisága 6 év alatt majdnem kétszeresére nőtt.
A legproblémásabb osztályuknak a kardiológia bizonyult, elemzéseink szerint ugyanis drasztikusan megnőtt mindhárom fertőzéstípus gyakorisága:
a CDI több mint három és félszer, az MRK majdnem háromszor, a véráramfertőzések pedig kétszer gyakrabban fordultak elő 2022-ben, mint 2017-ben.
Az NNGYK adatai szerint 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, melyből 801-szer jelentették, hogy a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. Mivel az NNGYK szerint a fertőzések között lehetnek átfedések – előfordulhat tehát, hogy egy beteg többféle kórokozóval is megfertőződött – így a fertőzést elkapó betegek száma, illetve a halálesetek valós száma alacsonyabb lehet. A hat év során 11-szer regisztrálta a kórház, hogy a fertőzésnek köze lehet a beteg halálához.
A Toldy Ferenc Kórházról tavalyi cikkünkben is írtunk, miután a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések már 2015-16 között is ott fordultak elő leggyakrabban. A kórház vezetése már évekkel ezelőtt tisztában volt a hiányosságokkal, készítettek is egy pesszimista hangulatú jelentést, amely az intézmény 2018-2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját mutatta be. Elsősorban az elavult infrastruktúrára és a szakemberhiányra panaszkodtak, és elismerték, hogy problémát okoz a fertőzések visszaszorítása. Elemzéseinkből úgy tűnik, hogy bármi is szerepelt a stratégiában, továbbra sem sikerült megoldást találni a Toldy kórházban uralkodó állapotokra.
2022-ben ugyanis még mindig itt fordult elő a legsűrűbben multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés. Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának vezetője 2023 augusztusában a Direkt36-nak elismerte, hogy tisztában vannak a Toldy Ferenc Kórház fertőzési adataival. Szerinte azonban nem az NNGYK, hanem a fenntartó és a menedzsment felelőssége, hogy a problémát megoldják. A Direkt36 részletes kérdéssort küldött ezzel kapcsolatban az állami kórházakat fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóságnak és a Toldy Ferenc Kórháznak is, de egyik intézmény sem reagált a megkeresésünkre.
Évek óta a toplisták élén
A Toldy Ferenc Kórházhoz hasonlóan a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház is rendre több fertőzéstípusból a legproblémásabb kórházak között szerepelt, szinte minden vizsgált évben.
Bár a magas fertőzési kockázatú belgyógyászaton valamelyest sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, több osztályon is többszörösére szaporodott a bejelentett fertőzések előfordulása. A szintén magas kockázatú intenzív osztályon a véráramfertőzéses esetek gyakorisága hat év alatt 2022-re majdnem a háromszorosára ugrott.
A kórházi fertőzések a Jahn Ferenc kórház pszichiátriáján is évről évre felbukkantak és egyre gyakoribbá váltak,
annak ellenére, hogy ezen az osztályon jellemzően nem végeznek műtéteket, vagy komoly invazív – a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy más testnyíláson keresztül behatoló – beavatkozásokat, legfeljebb injekciót, infúziót, esetleg katétert kapnak. 2022-ben mégis 11 fertőzéses esetet rögzítettek, melyből 8 halállal végződött.
Az infektológus Csilek András szerint a pszichiátriákon nincs több fertőző beteg, mint máshol. Ha valahol mégis sok fertőzést jelentenek, annak valószínűleg „technikai” oka van, valaki rosszul töltötte ki a táblázatot, ami aztán senkinek nem tűnt fel. Ezzel együtt, mint mondta, előfordulhat, hogy mivel a pszichiátriákra sokan rossz higiéniai állapotban, gyakran egyenesen az utcáról, hajléktalanként kerülnek be, és a pszichés állapotuk miatt nem lehet őket más osztályra átvinni, az egész osztályt végigfertőzik. A Jahn Ferenc kórház egyetlen pszichiátriai beteg esetében sem jelölte, hogy a halála összefüggött-e a fertőzéssel: vagy nem találtak összefüggést, vagy azt írták be, hogy „ismeretlen”.
A neurológián az MRK-fertőzések száma a négyszeresére, a véráramfertőzéseké pedig duplájára nőtt. A kórházban 6 év alatt 1436 megfertőződött beteg halt meg, és 274 esetben regisztrálták, hogy összefügghet a beteg halálával a fertőzés.
A Jahn Ferenc kórházban uralkodó állapotokról már korábbi cikkünkben is írtunk. Ez volt ugyanis az az intézmény, ahol 2016-ban napokig nem vették észre, hogy egy halott hever az egyik mosdóban. A takarítócéget menesztették, de két évvel később ismét őket bízták meg, mivel a többi pályázónál 60 százalékkal olcsóbban vállalták el a munkát.
Az intézmény az infrastrukturális problémák mellett szakemberhiánnyal is küzd, saját jelentésük szerint 332 álláshelyük volt betöltetlen 2022-ben, ez a szám 2023-ra 447-re nőtt. (A kórház nem reagált a megkeresésünkre.)
Adósság és fertőzések a Honvédkórházban
A kórházi fertőzéseket egy szintén budapesti nagykórháznak, a Honvédkórháznak sem sikerül visszaszorítania. 2017-2022 között a különösen magas kockázatú intenzív, belgyógyászat és sebészet mellett szinte a legtöbb invazív beavatkozást végző osztályon mindhárom kórházi fertőzéstípus előfordulása nőtt.
Az egyik legkritikusabb osztályuk a neurológia volt, a CDI előfordulása háromszorosára ugrott, az MRK-fertőzések három és félszer, a véráramfertőzések pedig hétszer többször fordultak elő 2022-ben a 2017-es adatokhoz képest.
Az urológián és a kardiológián is mindhárom fertőzés előfordulása sűrűsödött. A Honvédkórházban 2017 és 2022 között 1841 esetben jelentették, hogy olyan beteg halt meg, aki kórházi fertőzést is elkapott. Az intézmény 19 esetben talált összefüggést a beteg halála és a fertőzés között.
A sajtóban több hír is megjelent már a Honvédkórházban uralkodó méltatlan állapotokról. 2019-ben nagy port kavart a sürgősségi betegellátó centrumban dolgozó orvos levele, melyben vállalhatatlannak és veszélyesnek írta le az osztálya működését. Az orvos szerint kevés volt az eszköz, a dolgozók túlórái nem voltak kifizetve és a szakemberhiány miatt más osztályokról vezényeltek át dolgozókat, akik nem is rendelkeztek tapasztalattal a sürgősségi ellátás területén.
A problémát Burányi Béla, a sürgősségi betegellátó centrum akkori vezetője is elismerte, az osztályt pedig egyenesen működésképtelennek nevezte. Az ügy érdekessége, hogy az NNGYK (akkor még NNK) pár hónappal a botrány kirobbanása előtt helyszíni ellenőrzést tartott a Honvédkórház sürgősségi betegellátó centrumában, és mindent rendben talált.
Szintén 2019-ben ágyipoloskák lepték el az ügyeletes dolgozók ágyait. Mivel az osztályvezető főorvos először nem vette komolyan a problémát, az ott dolgozók kénytelenek voltak hetekig együttélni a helyzettel, mígnem már több ügyeleti szobában használhatatlanná váltak az orvosok és ápolók pihenőhelyei. Ugyanebben az évben derült ki, hogy a Honvédkórház Magyarország egyik legeladósodottabb kórháza: 2,8 milliárd forint tartozást halmoztak fel.
A Honvédkórház nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Egerek és fertőzöttek a Bajcsy kórházban
A kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet is a problémás kórházak közé tartozik az NNGYK adatai szerint. 2017 és 2022 között 2892 kórházi fertőzést rögzítettek, 1366 esetben jelentették, hogy kórházi fertőzést elkapó beteg halt meg (egy beteg többféle fertőzést is elkaphat). A kórház szerint 361 haláleset függött össze kórházban elkapott fertőzéssel. Ez az adat azért is figyelemreméltó, mert jóval magasabb, mint máshol.
Míg például a Honvédkórházban 100 elhunyt fertőzött közül átlagosan egy esetében jelöltek meg összefüggést a fertőzés és a beteg halála között, a Bajcsyban az esetek negyedében jutottak ugyanerre a következtetésre.
Csilek András a Direkt36-nak kizártnak nevezte, hogy a valóságban huszonötszörös különbség legyen a két kórház adatai között. Ugyanakkor, mint mondta, nem feltétlenül a jelentések kozmetikázása áll a háttérben, mert előfordulhat, hogy a két kórházban eltérő kritériumok alapján állapítják meg a fertőzés és a halál közötti összefüggést. Az infektológus szerint a gond inkább az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság részéről bárki észrevette a kirívó különbséget, vagy elgondolkozott rajta, hogy hogyan lehetne egységes módszertant bevezetni és betanítani.
„Ha az újságíró látja a különbséget, akkor valószínűleg a hatóság is látja, csak nem foglalkozik vele. Vagy nincs rá erőforrása, az adatok meg mennek a semmibe”
– fogalmazott Csilek.
A Bajcsy-Zsilinszky kórházban a sebészeten, a belgyógyászaton, az infektológián és az intenzíven okoztak a legtöbb problémát a kórházi fertőzések. Voltak egészen kirívó időszakok, például 2021-ben az intenzíven február elejétől április végéig 14 CDI esetet és 56 véráramfertőzést regisztráltak. (Kerestük a kórházat, de ők sem reagáltak a kérdéseinkre.)
2019 januárjában a Bajcsy a hírekbe is bekerült, amikor egy hasmenéses járvány miatt több osztályt is be kellett zárni. 2019 novemberében egeret videóztak az egyik fizetős kórteremben, 2020 májusában pedig az borzolta a kedélyeket, hogy két nővér fedetlen arccal ápolt koronavírusos betegeket, mert nehezen lélegeztek a maszk alatt, és ezért levették azt. Ekkor 24 dolgozó fertőződött meg. A kórházban olyan kirívóan magas volt a koronavírusos betegek halálozási rátája (a hírek szerint minden harmadik beteg meghalt), hogy az MSZP a parlamentben tisztázta volna a helyzetet, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a népjóléti bizottság ülése határozatképtelen volt.
Egy meglepetés: Országos Onkológiai Intézet
A budapesti Ráth Görgy utcai Országos Onkológiai Intézet az ország egyik legjobban felszerelt szakkórháza, a fertőzéses rangsorokban évek óta nagyon rosszul szereplő ceglédi Toldy kórházénál jobb karban lévő épületekkel és egyéb infrastruktúrával.
Ezért is szembetűnő, hogy az OOI-ben is évről évre magas volt a kórházi fertőzések előfordulása.
2017-től 2022 végéig 822 kórházi fertőzést jelentettek, melyek közül 199 végződött halállal. Ezek közül 108, vagyis több minden második haláleset hozható összefüggésbe a a kórházi fertőzéssel.
Az OOI vezetése a Direkt36 megkeresésére azt mondta, hogy szerintük szakmaiatlan az OOI-ben kezelt súlyos rákbetegek fertőzési adatait más kórházakéhoz hasonlítani. Az OOI annak ellenére válaszolta ezt, hogy – miként azt levelezésünkben is jeleztük – a Direkt36 egyrészt osztály-szinten vizsgálódott, tehát onkológiát csak más onkológiával hasonlítottunk össze, másrészt még ezen belül is igyekeztünk csökkenteni a betegösszetételből fakadó különbségeket.
Az OOI válaszában azt is hangsúlyozta, hogy intézményük a „radikális daganatsebészeti műtétek és a tüdőtranszplantációs program miatt eleve a legmagasabb szintű intenzív terápiás ellátást nyújtja – beleértve a műtüdő (ECMO) kezeléseket is”, mely egy kifejezetten magas fertőzési kockázatú invazív beavatkozás.
Válaszában az Országos Onkológiai Intézet arra is utalt, hogy más kórházak kevésbé alaposan derítik fel az fertőzéses eseteket és fegyelmezetlenebbül jelentik az adatokat. Közben azonban az is kiderült, hogy a bejelentésekkel vagy azok rögzítésével is vannak problémák. Az intézet a Direkt36-nak küldött válaszához mellékelt ugyanis egy táblázatot arról, hogy 2017-2021 között az egyes fertőzéstípusokból hány esetet jelentettek. A számaik azonban szinte minden esetben eltértek az NNGYK nagy adatbázisában szereplő, elvileg szintén az OOI által jelentett adatoktól (voltak eltérések pozitív és negatív irányba is). Megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ennek mi lehet az oka, de nem válaszoltak.
Továbbra sem tűnnek megbízhatónak a hatóságok adatai
A Direkt36 által megszerzett adatbázisból sok adatszolgáltatási hiányosságra is fény derült. A fertőzéseket jelentő kórházak bizonyos mezőket sokszor üresen hagynak. Ilyen például az a rubrika, hogy multirezisztens kórokozók okozta fertőzések diagnosztizálása után elkülönítették-e a beteget. A választási lehetőségek között az igen és a nem mellett az ismeretlen is szerepel, ennek ellenére a Toldy Ferenc kórházban például ezt a mezőt 2021-ben 87 esetben üresen hagyták. A CDI-s betegeknél azért nem derül ki egyik kórháznál sem, hogy elkülönítették-e a beteget, mert
az adatbázis táblázatában nem szerepel olyan oszlop, ahol erre választ lehetne adni.
Csilek András infektológus a Direkt36-nak azt mondta, hogy a fertőzött betegek elkülönítésével kapcsolatos kórházi adatszolgáltatás furcsaságainak hátterében az állhat, hogy a kórházak nem szívesen vallják be, hogy olykor képtelenek betartani a szigorú szabályokat. Gyakran előfordul, hogy nincs elég üres kórterem vagy ágy: ilyenkor hiába előírás, fizikailag lehetetlen máshová vinni a fertőzött betegeket, és a jelentéseket összeállító higiénikusok ködösítenek. „Valahol meg is értem őket – mondta Csilek, – ki szereti kiteregetni a szennyest?”
A kórházak azt is nagyon ritkán ismerik el, hogy a fertőzésnek köze volt a páciens halálához. 2022-ben például az NNGYK jelentése szerint fertőzést elkapó betegek 34-42 százaléka nem tért haza, a kórházak azonban 4-6 százalékban hozták csak összefüggésbe a fertőzés tényét a beteg halálával.
Az NNGYK maga is elismeri, hogy a fertőzéseket a jogszabályoknak megfelelően jelentő kórházak rosszabb színben tűnnek fel, mint azok, amelyek elmulasztják regisztrálni az eseteket. Ahogy tavalyi cikkünkben megírtuk, a hatóság a kórházi fertőzéses adatokért indított perben egyebek mellett azzal érvelt az adatok nyilvánossága ellen, hogy egyes intézményekben az „alacsony fertőzési gyakoriság oka lehet például (…) hogy elégtelen a fertőzések azonosítási gyakorisága (pl. nagyon kevés vérmintát vesznek az orvosok, így a véráramfertőzések alacsony számban kerülnek laboratóriumi igazolásra, ami a bejelentés kritériuma), vagy laza a bejelentési fegyelem”.
Remetehegyi Ildikó, az OKFŐ szakreferense, aki maga is rendelkezik kórházi higiénikusi tapasztalattal, a tavaly ősszel megrendezett Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián lesújtó véleményt fogalmazott meg az NNGYK kórházi fertőzésekről szóló éves jelentéseiről.
„Az éves jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek” – mondta. Szerinte az intézmények kozmetikázzák a számaikat, hogy az adatok „szépek legyenek”, és a rossz adatminőség nem teszi lehetővé, hogy előrelépés történhessen a területen. Azt is kiemelte, hogy a kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent kórházi fertőzéseket, illetve olyan is akad, amelyik nullás jelentést ad be.
Csilek András azt mondta, hogy a fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és intenzív osztályokon mindig elő szokott fordulni nozokomiális fertőzés. Az elmúlt hat évben egyáltalán semmilyen fertőzést nem jelentő intézmények között ugyanakkor ott van a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, ahol három pulmonológiai osztály is működik.
A Direkt36 megkérdezte az intézetet, hogyan lehetséges az, hogy 6 év alatt egyetlen fertőzés sem fordult elő náluk, de nem válaszoltak.
NNGYK: Alapos munka, de félrevezető
Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója egy novemberi sajtótájékoztatón elismerte, hogy a Direkt36 matematikailag alapos munkát végzett a kórházi fertőzéses rangsorokkal, ugyanakkor „félrevezetőnek” is nevezte azt. Kijelentette, hogy sajnálja, amiért nem fordultunk hozzá segítségért, mert az NNGYK minden szakemberrel szívesen együttműködik a kórházi fertőzéses adatok vizsgálatával kapcsolatban. „Ami a megkeresést illeti, én szakértői és nem sajtómegkeresésről beszéltem” – válaszolta, amikor ennek a cikknek a készítésével kapcsolatban kerestük meg.
A Direkt36 korábban is számos alkalommal kérte az NNGYK segítségét, egy beosztottjukkal interjút is készítettünk, és a „Semmelweis Projekt” cikksorozatunk megjelenése előtt részletes kérdéssort küldtünk nekik, melyre nem reagáltak.
A novemberi sajtótájékoztatóra a Direkt36-ot nem hívták meg, de a kijelentésén felbátorodva az új adatok megszerzése után emailben megkerestük Surján Györgyöt. Elküldtük az általunk használt statisztika módszertanát, és a segítségét kértük, hogy az elemzéseink még pontosabbak lehessenek. Az igazgató azonban nem volt nyitott az együttműködésre.
A kórházak által jelentett 2017-2022-es fertőzési adatokat tartalmazó adatbázist a TASZ segítségével Wirth Zsuzsanna szerezte meg az NNGYK-tól. Az eredeti táblázatokat az alábbi linkekről lehet letölteni:
