Ez volt Magyar Péter nyara, a politikus egy hőmérővel idegesítette fel a kormányt

A nyári uborkaszezont hagyományosan a Fidesz és Orbán Viktor uralja. A kormányfő politikai iránymutatásnak szánt tusványosi beszédével hetekre elegendő beszédtémát szokott szolgáltatni a közvéleménynek, az utóbbi években pedig a nyár végi Tranzit Fesztiválon igyekszik tematizálni a közéletet a kormánypárt. Az előző évek tapasztalatai szerint ezt az időszakot az ellenzék csendben tölti, nem nagyon sikerül ilyenkor labdába rúgniuk. Idén azonban más volt a helyzet. Nemcsak a mindenki számára kimerítő kampányt kellett volna kipihenni, de a hagyományos ellenzéki pártoknak a rendkívül rossz választási eredményük utáni sokkot is fel kellett dolgozniuk. Elvileg teljesen szabad volt a pálya a Fidesz előtt, az idei nyár azonban mégsem csak Orbánról és a nagyívű politikai megfejtéseiről szólt.

A miniszterelnök korábban Tusványoson jelentette be, hogy „illiberális demokráciát” épít, és itt beszélt arról is, hogy „nem akarunk kevert fajúvá válni”. Most sem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a közelgő „világrendszerváltás” összefüggéseiről értekezzen. Idén azonban nem volt olyan mondása a miniszterelnöknek, amivel dominálni tudta volna a közbeszédet, miközben a hazai politikában csak pár hónapja jelen lévő Magyar Péter alaposan felkavarta a politikai állóvizet a kórházak végiglátogatásával.

Pedig Orbán azután állt ki a fideszes holdudvar és a hardcore rajongótábora elé, hogy túl volt egy általa csak „békemissziónak” nevezett diplomáciai turnén, ahol olyan nagykutyákkal mutatkozhatott, mint Vlagyimir Putyin és Donald Trump. A politikusok közösségi médiás teljesítményét elemző legutóbbi Lájkbajnokság is azt mutatja, hogy békemisszió ide, Tusványos oda, Orbán ezúttal sem tudta megtörni Magyar Péter fölényét az online csatatéren.

A Tisza Párt elnökének aktivitása még látványosabb, ha a többi ellenzéki párt teljes passzivitását nézzük. Idén már a fideszes Tranzit Fesztiválra sem mentek el vitázni az ellenzéki politikusok, pedig hívták őket. Az ellenzéki erők közül egyedül a Tisza Párt volt látható augusztus 20-án, Magyarék a Margitszigeten rendezett közös futással és kenyérsütéssel ünnepelték az államalapítást.

Elkezdte párttá szervezni a one man show-t

Nem véletlen, hogy a politikusok közül Magyar Péter volt a legaktívabb a nyáron. Ha volt valaki, aki nem engedhette meg magának, hogy lazítson és pihenjen, az ő volt. A kormányinfók mintájára elindította heti egyszeri élő adását Magyar Infó címmel, amikor vasárnaponként a pártépítésről és aktuális ügyekről mondja el a véleményét. A Fidesz leváltására készülő Magyart szorítja az idő: a 2026-os országgyűlési választásokra ütőképes, országos lefedettséggel bíró szervezetet kell faragnia az áprilisig jóformán csak papíron létező Tisza Pártból, ami mostanra a legerősebb ellenzéki erővé vált.

Jól mutatja, mennyire rohamtempóban kellett átvennie Magyarnak a Tisza Pártot, hogy el tudjon indulni a június 9-én tartott EP- és önkormányzati választáson. A kampány idején hivatalosan csak a párt alelnöke volt, végül a számukra rendkívül sikeres választás után, a július végén tartott tisztújításon lett a Tisza vezetője. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt alelnökének választották meg Tarr Zoltán volt református lelkészt és újdonsült EP-képviselőt és Radnai Márk színházi rendezőt.

A Tisza Párt egészen eddig Magyar Péter one man show-ja volt. Ha komolyan gondolja a Fidesz legyőzését, akkor ezen mindenképpen változtatnia kell a következő hónapokban. Ennek is szólhat Tarr és Radnai alelnökké választása. Az egykori református lelkész nem volt teljesen ismeretlen a nyilvánosság számára, hiszen felszólalt Magyar Péter április 6-i Kossuth téri tüntetésén, Radnai szerepvállalásáról viszont csak a beavatottak tudhattak.

Sokáig kizárólag Magyar Péter nyilatkozott a sajtónak a tiszások közül, és tavaszi országjárásának állomásain is többnyire ő szólalt fel. Magyar ezt azzal indokolta, hogy meg akarta védeni őket a propaganda támadásaitól. Ez azonban nem lett volna sokáig tartható, valószínűleg ezzel Magyar is tisztában volt, mert egyre többet tűnnek fel mellette a Tisza Párt EP-képviselői. Így például az orvos-influenszer Kulja András, aki egy Kásler Miklóst kritizáló Facebook-poszttal debütált a politikai adok-kapok világában. A párt fővárosi képviselőiről közben még mindig alig lehet tudni valamit.

A választási győzelem nulladik feltétele, hogy a Tisza Pártnak mind a 106 egyéni választókerületben legyen saját jelöltje 2026-ban. Ehhez helyben ismert és hiteles arcokat kell találniuk Magyaréknak, mégpedig minél hamarabb, hogy 2025-ben már gőzerővel kampányoljanak. Ez egyébként sem lenne könnyű feladat, de a Fidesz uralmának 14. évében már igencsak limitált azok száma, akik politikával akarnak vagy mernek foglalkozni, illetve akik korábban nem kötődtek valamilyen formában a Fideszhez vagy valamelyik ellenzéki párthoz.

Magyar eddig következetesen a Fidesszel és a DK-val szemben határozta meg magát („se Orbán, se Gyurcsány”). Egy ponton azonban el kell döntenie, mennyire nyitja ki a Tisza Pártot: lehet-e párttag például, aki korábban a Fidesz vagy a DK aktivistája, tagja, tisztviselője volt. Nagy valószínűséggel olyan arcok is feltűnnek a Tisza Párt körül, akiknek már van valamilyen politikai előéletük. Azt sem lehet kizárni, hogy a Fidesz megpróbál „alvó ügynököket” beépíteni az ellenfél soraiba. Magyar Péter is utalt rá a Telex élő műsorában, hogy szűrni fogják a jelentkezőket. Határozottan kijelentette például, hogy egykori magas rangú fideszes politikus nem lehet a Tisza Párt tagja, amíg ő az elnök. Ugyanakkor a Tisza Párt honlapján egyelőre nincs nyoma annak, hogy megkezdték volna a 106 egyéni jelölt toborzását.

Eközben elkezdtek megalakulni az úgynevezett Tisza Szigetek, amiket a szimpatizánsok laza, önszerveződő csoportosulásaként kell elképzelni. Ezek a csoportosulások adhatják később a párt helyi alapszervezeteinek magját. Kapuváron, az ország legfideszesebb választókerületének második legnagyobb településén is megalakult a helyi Tisza Sziget, a tiszás aktivisták legutóbbi találkozóján ott volt maga Magyar Péter is. A Tisza Szigetek ötlete kísértetiesen hasonlít a polgári körök koncepciójához, amivel Orbán Viktor a 2002-es választási vereség után próbálta egyben tartani és aktivizálni táborát. A Tisza Szigetek elterjedéséről más témák mellett épp hétfői sajtótájékoztatóján számol be Magyar Péter.

Sok ellenzéki pártnak beletört már a bicskája egy országos pártszervezet létrehozásába. A 2017-es NOlimpia kampány sikere ellenére a Momentum sem tudta igazán megvetni a lábát Budapesten kívül, pedig kitartóan próbálkoztak vele. Éppen ezért lehetnek kulcsfontosságúak a most megalakuló Tisza Szigetek, mivel a közel 30 százalékos EP-választási eredmény is azt mutatja, hogy rengeteg szavazatot hozott Magyarnak a tavaszi országjárás és a személyes jelenlét. A vidéki beágyazottságon túl azért is lehetnek fontosak ezek a helyi szerveződések, mert könnyen lehet, hogy ezekből kerülnek ki majd a későbbi egyéni jelöltek és a Tisza Párt helyi vezetői. Magyar ősszel újabb országjárásra indul, ami jó alkalom lehet a már meglévő Tisza Szigetek megerősítésére, a lehetséges egyéni jelöltek felkutatására és a tiszás politikusok népszerűsítésére.

Egy politikai párt működtetéséhez pénz is kell. Magyarék ezt részben közösségi finanszírozásból akarják megoldani, mivel a Tisza Párt a többi ellenzéki párttal szemben jelenleg nem kap költségvetési támogatást. Június elején indították el előfizetéses rendszerüket, amiben a különböző csomagok szerint havi 3000, 5000 vagy 10000 forinttal lehet támogatni a Tiszát. Vagy ahogy a honlapon írják: „Fizess elő a rendszerváltásra, támogasd a változást!” A honlapjuk szerint eddig több mint 17 ezren váltottak „rendszerváltó tagságot”. Ha a legalacsonyabb, 3 ezer forintos támogatási csomaggal számolunk, akkor is több tízmilliós bevételi forrást jelenthet Magyaréknak a közösségi finanszírozás. Július elején azt nyilatkozta Magyar, hogy 20-25 ezer ember támogatta őket valamilyen formában. Köztük van Bojár Gábor, a Graphisoftot alapítója is, aki 5-6 millióval támogatta a pártot.

Kijevben és Brüsszelben építi a kihívó imidzsét

A pártszervezéssel párhuzamosan Magyar elkezdte felépíteni a kormányzóképességet és felkészültséget sugalló politikusi imidzsét. Kapóra jöhet ehhez az EP-képviselőség, mert így a választók szemében olyan miniszterelnök-jelöltként tűnhet fel, aki a nemzetközi nagypolitikában is megállja a helyét és fontos döntéshozókkal tárgyal a Magyarországot érintő ügyekben.

A 14 éve hatalmon lévő Orbán Viktor ebből a szempontból nagy előnyben van vele szemben. Ezért is jöhetett jól Magyarnak, hogy az EP-képviselőség okán olyan befolyásos uniós vezetőkkel fotózkodhatott, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság nemrég újraválasztott elnöke. Miközben Orbán új EP-frakciót gründolt, Magyar fel tudta mutatni, hogy milyen fontos pozíciókat kaptak a tiszások abban a néppárti frakcióban, ahonnan néhány éve kiebrudalták/kilépett a Fideszt.

Ebbe az imidzsbe viszont már nem férnek bele az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen történt balhéhoz hasonló botrányok. A történtekkel kapcsolatban még most is elég sok a kérdőjel, de ami biztos, hogy a Tisza Párt elnökét a nyakánál fogva vezették ki a biztonsági őrök, a rendőrség pedig garázdaság és rongálás miatt indított nyomozást.

Magyar Péter még a kampányban arra utalt, nem veszi fel az EP-mandátumát. Később azért gondolta meg magát (igaz, technikailag a végső szót a szimpatizánsok mondták ki egy erősen irányított szavazáson), mert a vártnál jobb eredményt értek el a választáson, amivel szerinte olyan lehetőségek – kapcsolati tőke, tapasztalat, tudás, támogatás, stb. – nyíltak meg a Tisza Párt előtt, ami felbecsülhetetlen lehet a jövőben, például egy választási kampányban. Ráadásul EP-képviselőként nemcsak Strasbourgban, hanem a magyar parlamentben is felszólalhat. A Telexnek azt mondta, hogy ezzel a lehetőséggel élni is fog. Eddig úgy tűnik, hogy Magyar népszerűségét nem kezdte ki ez az irányváltás, ami betudható annak, hogy Magyar igyekszik kidomborítani az EP-képviselőséggel járó előnyöket, és talán mert a tiszás szimpatizánsoknak is imponál, hogy az általuk támogatott politikust magas rangú uniós vezetőkkel látják együtt.

Magyar Péter ukrajnai útja is beleillik ebbe az imidzsépítésbe. Ezzel azt a képet erősíthette, hogy ő egy igaz anti-Orbán, a miniszterelnök első számú kihívója, aki igenis képes egyértelműen kiállni a megtámadott Ukrajna mellett. Alig pár nappal azután, hogy a miniszterelnök a „békemisszió” második állomásaként Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a Tisza Párt elnöke ellátogatott az oroszok által lebombázott kijevi gyerekkórházhoz, adományokat vitt az ukránoknak, és elment a bucsai tömegmészárlás helyszínére is. Emlékezhetünk, Orbán korábban habozott, hogy elítélje a Bucsában történteket, amivel szövetségesei haragját is kivívta.

Magyar lépése élesen szemben áll a Fidesz Ukrajna-politikájával, a kormánypárt rendszeresen megpróbálja blokkolni az Ukrajnát támogató és az Oroszország számára kedvezőtlen uniós döntéseket. Az is igaz, hogy Magyar ukrajnai útja némileg váratlan volt, mert korábban voltak olyan kijelentései, amik a kormánypropagandából ismerős valótlanságokra hajaztak. Ehhez képest a Tisza Párt azonnal és egyértelműen elítélte a kijevi kórház lebombázását, és persze kihasználták az alkalmat, hogy megint Orbán támadják. Úgy látszik, Magyar Péter hajlandó korrigálni politikai nézeteit, ha úgy kívánja a helyzet.

Messze van még a 2026-os országgyűlési választás, de Magyar Péter már most bedobott pár ígéretet a Facebook-oldalán Ez is inkább a kormányzóképesség felmutatásáról szól, mintsem arról, hogy másfél évvel a választások előtt mennyire kiérlelt szakpolitikai programja van a Tisza Pártnak. A beígért intézkedések elég változatosak, de jól látszanak a főbb irányok:

• Magyarék emelnék a tanárok fizetését, és ehhez kötnék a miniszterek és a miniszterelnök fizetését;
• 5 százalékra csökkentenék a gyümölcsök és a zöldségek áfáját;
• új vagyonnyilatkozati rendszert vezetnének be;
• hazaváró programot indítanának a külföldön élő magyaroknak;
• szigorítanák az állatvédelmi törvényeket;
• önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre;
• évente minimum 500 milliárddal többet fordítanának az egészségügyre, amit részben a propagandára költött milliárdok átcsoportosításából fedeznének.

Ezekről az ígéretekről is elmondható az, ami Magyar Péter egész eddigi politizálásáról, hogy ugyanazt mondja (jobb oktatás, jobb egészségügy, a kormányzati propaganda megszüntetése, független közmédia, korrupció felszámolása stb.), mint bármelyik ellenzéki erő az elmúlt 14 évben, a kormányváltást akaró szavazók most mégis benne látják a változás lehetőségét.

Egy régi-új témával késztette reakcióra a kormányt

Kevesen gondolták volna, hogy a nyár legforróbb témáját az egészségügy szolgáltatja majd. Júliusban jöttek az első hírek arról, hogy elviselhetetlen a hőség a kórházakban, vagy a klímaberendezések meghibásodása miatt, vagy azért, mert eleve nem is volt légkondi a kórtermekben. Magyar Péter jó érzékkel repült rá a témára, augusztusban tucatnyi Facebook-posztban számolt be a kórházakban uralkodó állapotokról. Fontos, hogy nemcsak a Facebookon politizált, hanem a helyszínekre ment, és így vonta magára a figyelmet.

Hőmérővel felszerelkezve járta a kórházakat, a Szent János Kórházban „középkori állapotokról” számolt be, a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórházban először leláncolták előtte a kaput, de ő később bejutott, és 38,4 fokot mért, a szolnoki kórházban a vizeletszagú liftet tesztelte, amiben Kulja Andrással benn is ragadtak egy időre. Magyar a kormányt provokálva meg is fordította a dolgot: vajon mi a helyzet az állami vezetőknek fenntartott kórtermekben, ezért megpróbált bejutni a Honvédkórház VIP-osztályára is.

A kórházkörút közben lemondásra szólította fel az egészségügyet felügyelő Pintér Sándor belügyminisztert, és követelte, hogy Orbán Viktor térjen haza adriai nyaralásáról. „Miniszterelnök úr, hogy telik az adriai vakáció? Nem tudom eljutott-e önhöz a hír, de miközben valamelyik oligarcha kastélyában a világrendszerváltásról álmodozik, itthon beérett az önök évtizedes »munkája« az állami egészségügy totális szétverésére. Miniszterelnök úr. Nem háborús veszélyhelyzet van itthon, hanem egy súlyos egészségügyi válsághelyzet” – írta egyik posztjában. Akcióival elérte, hogy hetekig beszédtéma maradjon a kórházakban tapasztalt hőség. Végül a kormány is kénytelen volt megszólalni az ügyben, és a legutóbbi kormányinfón is napirenden volt az egészségügy helyzete, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néha kínos magyarázkodásra kényszerült.

A június 9-i választáson Magyar Péter tulajdonképpen lesöpörte a hagyományos értelemben vett ellenzéki pártokat. Váratlan sikere nagyban szólt az ellenzékkel szembeni elégedetlenségnek és kiábrándultságnak. Hogy tovább tudja növelni szavazótáborát, Magyarnak újabb politikai témákra lesz szüksége. Úgy látszik, az egészségügy helyzete lehet az egyik ilyen. Nem Magyar Péter az első ellenzéki politikus, aki az egészségügyön keresztül próbálja támadni a kormányt. Emlékezhetünk, az ellenzéki összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony eltörlésével és a szűrővizsgálatok után járó szabadnapokkal kampányolt 2022-ben – nem sok sikerrel.

Még nem tudni, hogy a Tisza Párt mire megy az egészségügy helyzetének felkarolásával, de az már most látszik, miért lehetett sikeres Magyar akciója: egy konkrét, mindenki által érthető és érzékelhető problémát emelt ki, mégpedig azt, hogy baromi meleg van a kórházakban. A kórházi akciók melléktermékeként már a Fideszben sem intézhetik el annyival Magyar Péter színre lépését, hogy a baloldal belügyéről van szó. A hétvégén Lázár János miniszter fújt ébresztőt a fideszes Tranzit fesztivál közönségének azzal, hogy Magyart nem szabad alábecsülni, szőnyeg alá söpörni, és nem szabad átengedni neki az utcai politizálást.

Körvonalazódnak a törésvonalak a budapesti politikában

A nyáron kicsit okosabbak lettünk abban az ügyben is, hogyan képzelik el Magyar Péterék a budapesti politizálásukat. A június 9-i önkormányzati választáson 10 mandátumot szerzett a Fővárosi Közgyűlésben a Tisza Párt, amivel megkerülhetetlen tényezővé vált a budapesti politikában. A Fidesznek ugyanennyi mandátuma lesz, miközben a Karácsony Gergely főpolgármester mögött álló MSZP–DK–Párbeszéd-koalíció kisebbségbe szorult, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak és a Vitézy Dávid vezette LMP-civilek frakciónak pedig 3-3 képviselője lesz. Ebben a felállásban nagy talány, kinek lesz többsége az ősszel megalakuló új közgyűlésben. Nem véletlenül nyilatkozta azt Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke, hogy szerinte egy éven belül feloszlik a közgyűlés.

Magyar Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy ügyek mentén bárkivel hajlandóak együttműködni. Hogy ez pontosan mit jelent, az majd a gyakorlatban derül ki. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette a legerősebb ellenzéki erő vezetője, hogy neki nem feladata megvédeni, megmenteni a főváros eddigi ellenzéki vezetését, mert Karácsony Gergelyt is a gyurcsányi világ és a leváltásra ítélt politikai elit részének tekinti. A Telex élő műsorában is leszögezte, hogy nem fogják megszavazni az eddig felmerült lehetséges főpolgármester-helyetteseket – Kiss Ambrust és Tüttő Katát említette név szerint –, mert „nem akarják konzerválni a DK és az MSZP bázisát”. Az még nyitott kérdés, hogy Magyar beül-e a Fővárosi Közgyűlésbe, erről még nem döntött. Elvileg nincs akadálya ennek, nem összeegyeztethetetlen az EP-képviselőséggel.

Karácsony Gergely kezdeményezte azt a találkozót, ami augusztus elején jött létre közte és a Tisza Párt elnöke között. Nem sokat tudni arról, mi hangzott el a tárgyaláson és az meddig tartott. Az azért beszédes, hogy mindkét fél nagyon szűkszavúan nyilatkozott az egyeztetésről és fotókat sem közöltek erről. Így azt sem tudjuk, hol volt a találkozó helyszíne. Magyar Péter csupán annyit árult el a Telex kérdésére, hogy a főpolgármesterrel Budapest jelenlegi helyzetéről és jövőjéről egyeztettek, a jövőben pedig azért szeretnék minden frakcióval megtenni ezt, „mert ez a budapestiek érdeke”. A Főpolgármesteri Hivatal is egy hasonlóan semmitmondó közleményt adott ki a megbeszélésről. „Az egyeztetések folytatódnak. Azok eredményéről a megbeszélések lezárta után ad a Városháza tájékoztatást.” Ezek a körülmények nem arra utalnak, hogy annyira jó hangulatú lett volna a beszélgetés, mint ahogyan azt Karácsony Gergely állította a 24.hu-nak.

Magyar ezután az LMP-civilek listáját vezető Vitézy Dáviddal és a kutyapártos Kovács Gergellyel is tárgyalt. Ezekről a találkozókról már jóval részletesebben nyilatkozott, igaz, nagyon sok konkrétumot most sem árult el. A Vitézyvel való találkozójáról a következőket írta Facebook-oldalán: „Egyetértettünk abban, hogy Budapest működőképességének biztosítása kiemelt fontosságú, továbbá abban is, hogy az eddigi mutyik megszüntetésének elengedhetetlen feltétele a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó összes cég vezetésének nyílt, transzparens pályázaton történő kiválasztása. Látszik, hogy a Fidesz és az óellenzék bizonyos erői a jelenlegi status quo fenntartásában érdekeltek. Mi a TISZA Pártnál – alapozva a június 9-i választói felhatalmazásra – egy sokkal takarékosabb, átláthatóbb és politikai kompromisszumokat is követelő közös munkában hiszünk.”

A Kovács Gergellyel folytatott megbeszélésről pedig ezt: „Elnök úrral egyetértettünk az örök élet és az ingyen sör fontosságában, valamint abban is, hogy az országnak és a településeknek is jót tenne, ha a Fidesz-DK szövetség a jövőben az ellenzéki térfélen tudna még inkább kiteljesedni és erősödni :)” Így, egy szmájlival. A két nyilatkozat azt sejteti, hogy nem elképzelhetetlen egy Tisza Párt-Vitézy-Kutyapárt együttműködés a közgyűlésben, ami nem sok jót ígért Karácsonyéknak.