Sorban bekrepáltak a kórházi légkondicionálók a kánikula közepén, a kormány hirtelen talált rájuk pénzt

Hetek óta tart a kánikula Magyarországon, és bár a legdurvább forróság talán már mögöttünk van, hűvös a következő hetekben sem lesz. A helyzetet bonyolítja, hogy az ország lepusztult infrastruktúrája nem tud mit kezdeni a váratlannak aligha nevezhető időjárással. A MÁV a nyári szezon közepén inkább már lebeszéli a saját szolgáltatásáról az utasait, de ami ennél súlyosabb, hogy az eleve túlterhelt kórházakban sorra halasztották vagy szervezték át a műtéteket a meghibásodott klímák miatt, miközben a gyógyuló betegek néha 30 (vagy annál több) Celsius-fokos kórtermekben főnek. De mi okozza ezt a káoszt?

A Telexnek nyilatkozó egészségügyi szakértők hangsúlyozták, hogy a 30 fok fölé melegedett műtők egész egyszerűen használhatatlanok, az osztályokon gyógyuló betegeknek pedig nem segít a gyógyulásban az ott jellemző 30 fok. A klímák javítása sokszor időigényes, aminek hátterében ott van a bürokrácia, és az, hogy a kórházigazgatók ma már kevés dolgot intézhetnek saját hatáskörükben. A mostani helyzet kiváltó okai közül mégis a legjelentősebb az egészségügy alulfinanszírozottsága.

Sorra adták meg magukat a klímák

Ha egy műtőben 30-40 Celsius-fok uralkodik, az nagyjából a duplája az ideális 17-20-nak. Nemcsak amiatt kell ilyen alacsony hőmérséklet, hogy az kényelmes legyen az orvosoknak. A műtőkben néha több órás, megterhelő operációkat kell végezni több rétegnyi steril ruhában, kesztyűben, maszkban, fejkendőben. Az orvos nem izzadhat, mert az fertőzésveszélyes lehet, vagy a szemébe csorogva a látását rontva növelheti a hibalehetőséget. A műtő levegőjénél emellett különösen fontos a megfelelő légcsere, és könnyen belátható módon az a szigorú munkajogi szabály sem tartható be, hogy 24 fok fölött óránként 5-10 perces szüneteket kellene adni a dolgozóknak.

Már a tartós júliusi forróság első hetében elkezdtek érkezni azok a hírek, hogy műtéteket kell elhalasztani egyes kórházakban, mert a klíma megadta magát.

• A Szent János kórház egyik osztályán július 11-én történt meghibásodás, ezért a műtétek halasztásába kezdtek. Előfordult, hogy valaki órákat várt egy műtétre az ortopéd-traumatológiai osztályon, majd a hűtőberendezés meghibásodása miatt hazaküldték, időpontot csak szeptemberre kapott. Így járt egyik olvasónk is.
• Nem volt jobb a helyzet az Uzsokiban sem. Ott a múlt hét előtt nemcsak egy műtő állt, hanem az összes, mivel a központi hűtőrendszer hibásodott meg. Itt igyekeztek hajnaltól fogadni a betegeket, mikor még kellemesebb az időjárás. A kórházban a múlt hét végére állítólag helyreállt a rend, újraindulhatnak a műtétek a javítások után.
• Miskolcon az előző hét hétfője óta nem végeznek sugárterápiát, mert ott is elromlott a klíma: a sugárterápiás gépeket hűtő klímaberendezések hibásodtak meg. A javítás már folyamatban, a kórház tervei szerint az ellátás kedden indulhat újra. A hiba miatt nyolc beteget haza kellett küldeni.
• Debrecenben bár nem állnak a műtők, a forróság miatt a helyzet az osztályokon lassan már elviselhetetlen. Itt a gyermekklinikára már a szülők vittek ventilátorokat az ott gyógyuló gyereknek, de a hőhelyzetet ez alig enyhítette: 32 foknál nem ment lejjebb a hőmérséklet a múlt héten.
• Közben szintén múlt héten héten a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban is letérdelt az egyik klíma, így már ott is műtéteket halasztottak el. A kórház igazgatója elmondta, hogy a központi műtőt ellátó három külön klímarendszer közül hibásodott meg az egyik. Itt viszonylag gyorsan javították a hibát, már biztosított a szükséges műtétekhez szükséges hőmérséklet.
• Múlt hét közepén elromlott a klíma a Szent László Kórház transzplantációs osztályán is, a gyerekek 30 fok feletti hőségben főttek. A 2x2 méteres steril boxokban az egyik szülő szerint a gyerekek 32 fokban fekszenek. A kórház az RTL kérdéseire állította: a klíma kedden romlott el, azt hamarosan helyre is állítják.

És ez vélhetően nem az összes példa. Tudunk olyan vidéki kórházról is, ahol az alig 10 éve felhúzott épületben szinte sehol nem megy a klíma, így a betegek ott is forróságban próbálnak gyógyulni. Bekerült a hírekbe a Bethesda Gyermekkórház is, ahol a fül-orr-gégészeti műtő speciális klímaberendezése adta magát, de ez nem állami intézmény, a Magyarországi Református Egyház fenntartásában van.

A kórház gyűjtést indított, és itt kapcsolódott be a politika is az ügybe, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke félmillió forintot ajánlott fel a javításra. Ezt aztán inkább teljes egészében kifizette a református egyház. Az ügyre a Demokratikus Koalíció is rárepült. Komáromi Zoltán, a DK egészségpolitikusa azonnali költségvetési átcsoportosítást követelt, és rendszerszintű hibákról beszélt.

Át kellene állni a mediterrán országokban is bevett szokásra

A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint a hasonló és egyre gyakoribb hőhullámok miatt minden rendelőt és kórházi osztályt klimatizálni kellene. De a már meglévő klímákra is költeni kellene, mivel a mostaniak elavultak, könnyen meghibásodnak, vagy egész egyszerűen nem tudnak megküzdeni a 35-40 fokkal. Svéd Tamás MOK-főtitkár múlt héten arról beszélt a 444-nek, hogy a magyar egészségügyből száz- vagy ezermilliárdok hiányoznak. A mostani helyzetről azt mondta, hogy a légkondicionálás nem csak a műtőben lenne fontos,

„a kórtermekben is embertelen állapotok uralkodnak, pedig a betegek – és a sebek – gyógyulását jelentős mértékben visszaveti, ha 30 fokos kórteremben kell feküdniük”.

A Magyar Kórházszövetség öt évvel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy kevés klíma van a kórházakban, és a meglévő rendszerek is jelentős mértékben elavultak, elhasználódottak. „Egyes kórházfelújításokat úgy kellene kezdeni, hogy jön egy csapat buldózer” – mondta a kórházak állapotáról Svéd Tamás.

A kormány, illetve a kórházak központi közbeszerzéseit intéző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a sorozatos meghibásodások után előző hét végén bejelentette: megkezdték a rendszerek állapotfelmérését, és átfogó programot indítanak a hűtési rendszerek javítására mintegy 20 intézményben. A javításra 1,3 milliárdot szánnak.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a helyzet ellenére megfelelő felkészültséggel futottak neki a nyárnak, az ellátórendszernek csak kis részét érintették ilyen problémák. Az államtitkár azt is elmondta, a globális felmelegedés miatt át kellene állni a mediterrán országokban is bevett szokásra, hogy a halasztható műtéteket a hőhullámok idején nem végzik el.

A KEF-et mi is kerestünk. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy mikor és mekkora mennyiségben rendeltek klímákat utoljára, mennyi idő ezeket beszerezni. Annyit közöltek, hogy „az egyes kórházak klímaproblémái tekintetében a KEF munkatársai a szükséges javításokat soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül elvégzik”. Hozzátették: a KEF műszaki szakterülete az azonnali havária elhárításokkal és klímaszerelésekkel párhuzamosan a régi és elégtelen kapacitású légtechnikai rendszerek teljes cseréjére kiterjedő több milliárd forintos összköltségű programot irányít.

„A program során teljesen megújulnak a kritikus betegellátási területeken a trópusi időjárási körülményeket nem bíró klímarendszerek”

– írták. Az Országos Kórházi Főigazgatóság pedig annyit közölt, hogy az extrém melegben is mindent elkövetnek azért, hogy a hozzájuk forduló betegek kényelmét, az intézményben tartózkodásuk ideje alatt a körülményekhez képest a megfelelő eszközök (split- és mobilklímák, ventilátorok, árnyékolás) segítségével biztosítsák. Kerestük a felelős Belügyminisztériumot is, ők nem reagáltak megkeresésünkre.

„A magyar államnak évtizedek óta nem fontos az egészségügy”

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta, hogy bár a klímák nem közvetlenül hozzájuk tartoznak, a most látható jelenség őket is érinti. Felidézte, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavalyi létrehozása előtt az volt a jellemző, hogy mikor valami elromlott, akkor a kórház főigazgatója megkereste a szervizt, tehát ő intézkedhetett.

A KEF alá tartozó kórházakban ez a jogosultság már nincs meg, szinte minden esetben a Főigazgatóságot kell értesíteni. „Ez nemcsak a bürokrácia általános időigénye miatt hosszabb, hanem azért is, mert a KEF-nek ezekre többnyire közbeszerzést kell kiírni.”

A főtitkár elmondta, hogy még a KEF dolgozóit is meglepte, milyen állapotok uralkodnak egyes egészségügyi intézményekben. Ez szerinte visszavezethető oda, hogy

a legutóbbi nagygépbeszerzések a kórházakban lassan 10 éve voltak.

A mostani állapotok egyik oka, hogy nincs országos koncepció például a nagyobb gépek beszerzésére, de a klímákra sem. Másrészt pedig nincs rá pénz sem, az amortizáció nincs is beépítve az egészségügyi intézmények finanszírozásába.

„Azzal, hogy kikerül az intézményigazgató kezéből az utolsó döntés is, kevésbé rugalmas a rendszer. Ez egy olyan, nem feltétlenül kiszámítható rendszerben mint az egészségügy, nem hatékony” – fogalmazott. Rásky a problémák között látja a forráshiányt, ahogy azt sem tartja jónak, hogy nincs egységes koncepció arról, hogy hol üzemeljen például CT és MR. „Ez egy nagyon bonyolult rendszer. Pénzt kellene bele rakni, nem is keveset, meg egy csomó állami figyelmet és erőforrást” – mondta. Elismerte, hogy az állam a béremeléseken keresztül már sok pénzt tett az egészségügybe, de emellett elmaradt a dologi kiadások utánkövetése.

„Minden problémának a kiindulópontja, hogy a magyar államnak évtizedek óta nem fontos az egészségügy” – mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő. Magyarországon egy főre vetítve, vásárlóerő paritáson 1352 eurót költ a kormányzat az egészségügyre, az EU-s átlag ezzel szemben 3319 euró. Ehhez jön, hogy a lakosság kénytelen saját zsebből többet költeni, azaz magánegészségügybe menni: itthon egy főre vetítve 514 eurót költenek az emberek egészségügyre zsebből, míg Nyugat-Európában ez 714 euró, de ott eleve mások az arányok.

Rékassy is elmondta, hogy Magyarország GDP-arányosan kevesebb mint 5 százalékot költ egészségügyre. „Azt szoktuk mondani, hogy ha ugyanannyit tudnánk költeni, mint az EU-s átlag, azaz a GDP körülbelül 8 százalékát, akkor már rendben lennénk” – mondta. A szakértő szerint a mostani kórházi struktúra fenntarthatatlan, a '70-es évekből örökölt rendszer, aminek a hibái most jól megmutatkoznak.

Rékassy nemrég a Szent János Kórházban volt továbbképzésen, ahol látott 40 fokos műtőt, ahova ráadásul még a nap is besütött. Szerint ez a kórház egy tipikus „állatorvosi ló”: 40 épület, elavult körülmények és állandóan elromlik valami. A szakértő szerint az elmúlt egy évben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyakába szakadt a csöpögő WC-től kezdve a légkondikon át a teljes felújításig minden. Arról beszélt, hogy

már most el kellene kezdeni dolgozni a fűtések felújításán, mert télen meg arról fogunk beszélgetni, hogy miért fáznak a betegek.

Szerinte a rendszer hibája, hogy túlságosan túlcentralizált. Szakmabeliként ebben elvesznek, nem jó, hogy a kórházigazgatóknak mindent központilag mondanak meg. Rékassy az állam által a klímák felújítására adott 1,3 milliárdról azt mondta: jól érzékelteti az arányokat, hogy a Budai Egészségközpontot (aminek új tulajdonosa Csányi Sándor), 62 milliárdból újítják fel, és a magánintézmény felújításából 26 milliárdot az állam fizet.

A szociális, betegbiztosítási és egészségügyi kiadások tekintetében a 2022-es Eurostat adatok szerint Magyarország egyébként kifejezetten rosszul áll. Bár 2021-ről 2022-re a vizsgált 24 uniós országban összességében csökkent a ráfordítás mértéke, továbbra is előkelő helyen vannak a franciák, ők a GDP 10 százalékát költik egészségügyre, a németek 9,7 százalékát, Szlovéniában pedig 8,6-ot. Az egészségügyre fordított források tekintetében Magyarország a sereghajtók között kullog: a 24 országból a legkevesebbet Bulgáriában költik, ők a GDP 4,2 százalékát fordítják egészségügyre, Írország 4,6-ot, Magyarország és Litvánia pedig 4,7-et.

Klímások: Nem javítgatni kell, hanem cserélni

A Hvg-nek több klímás szakember is elmondta, hogy azért nem akar részt venni a mostani „tűzoltásban”, mert a lakossági piacon sokkal kényelmesebben tudnak pénzt szerezni a nyári csúcsszezonban. A név nélkül nyilatkozók közül többen is egyetértettek abban, hogy több helyen is szükség lenne arra, hogy a már meglévő, elavult berendezéseket ne javítgassák tovább, hanem inkább újra cseréljék.

A Hvg.hu a kórházak légcserélő és klímaberendezéseit javító szakemberektől tudta meg, hogy a mostani javítgatások már csak tűzoltásnak számítanak a kórházakban. A lap információ szerint a kórházakban kapkodva próbálnak a javításhoz szakembert halászni, de épp az átszervezések miatt ez nagyon nehéz. Az új szerződésekben állítólag lehetetlen dolgokat akartak az alvállalkozókkal aláíratni, amit ők nem is tudtak vállalni.

Azontúl, hogy a sima hétköznapokon is túlterhelt rendszert tovább sújtják ezek a leállások, illetve a betegnek sem jó 30 fokos kórtermekben gyógyulni, a várólistákon sem javít a helyzet. A műtőleállások miatt további halasztások kerülnek a rendszerbe, pedig már egy július elejei adat szerint is több mint 30 ezren várnak legalább két hónapot egy műtétre. A legtöbben, 13 343-an térdprotézisműtétre várnak, a betegek száma egy hónap alatt 552-vel nőtt. Csípőprotézisre 7236-an várnak, háromszázzal többen, mint egy hónapja. Egy biztos: az ilyen – egyébként elkerülhető – hibák csak tovább rontják a helyzetet.