MOK-főtitkár: Egyes kórházfelújításokat úgy kellene kezdeni, hogy jön egy csapat buldózer
2024. július 18. – 06:57
„A magyar egészségügyből nem milliárdok, hanem inkább száz- vagy ezermilliárdok hiányoznak. Az európai átlagtól évi 2000-2500 milliárd forinttal van lemaradva a magyar állam az egészségügyi kiadások terén” – mondta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára a 444-nek adott interjúban.
A kormány azt ígéri ugyan, hogy nem zárnak be kórházakat, a MOK szerint azonban anélkül szinte lehetetlen megoldani a jelenlegi problémákat. A kórházak, osztályok Svéd Tamás szerint előbb-utóbb maguktól fognak „bezáródni”, amikor tönkremennek a műszerek vagy elfogynak a dolgozóik. A probléma az, hogy nem feltétlenül azok a kórházak zárnak be, amelyekre nincs szükség. Lehet, hogy azok mennek tönkre és állnak le, amelyekre a legnagyobb szükség lenne.
„Nem lenne szabad, hogy úgy működjön egy modern kórház, hogy beszállítanak egy súlyos sérültet a baleseti ambulanciára, akinek ha CT kell, kórházon belül mentővel átviszik egy több száz méterre lévő másik épületbe. Utána az elsőbe visszaszállítva vagy egy harmadik épületben megműtik, és ki tudja, melyikben van az intenzív osztály” – fogalmazott a MOK főtitkára, hozzátéve: Magyarországon még mindig vannak olyan kórházak, ahol ez így működik.
Több épület szakmailag és technikailag sem alkalmas már kórháznak. Ilyen Európa egyik legnagyobb krónikus pszichiátriai intézete Szentgotthárdon. „Kénytelen vagyok azt mondani, egyes kórházfelújításokat úgy kellene kezdeni, hogy jön egy csapat buldózer, eltolja az elavult épületeket és a helyükre szinte zöldmezős beruházásként egy szép, új, modern kórházat építenek. Lényegében ez történt sok éve a Honvédkórház területén.”
Az utóbbi napokban a hőség okozza a legnagyobb problémát az egészségügyi intézményekben is. Elromlott a klíma többek közt a Szent László Kórház transzplantációs osztályán, az úgynevezett steril szobákban, ahol 32 fokban feküdtek a gyerekek. Múlt héten a fővárosi János kórház ortopéd traumatológiai osztályán adta fel a szolgálatot a klíma. Miután a műtőkben és a kórtermekben is hamar 30 fok fölé nőtt a hőmérséklet, el kellett halasztani a műtéteket.
Svéd arról beszélt, a légkondicionálás nem csak a műtőben lenne fontos,
„a kórtermekben is embertelen állapotok uralkodnak, pedig a betegek – és a sebek – gyógyulását jelentős mértékben visszaveti, ha 30 fokos kórteremben kell feküdniük”.
Szerinte a klímaberendezések javítását nem haváriahelyzetben és rohammunkában kellene elvégezni, hanem tervezetten és meghatározott időnként kellene karbantartani a gépeket, szükség esetén pedig ki kellene cserélni őket. Már a Magyar Kórházszövetség öt évvel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy kevés klíma van a kórházakban, és a meglévő rendszerek is jelentős mértékben elavultak, elhasználódottak. A MOK főtitkára nem tud arról, hogy azóta történt volna ebben komolyabb előrelépés.
