2024. április 26. – 07:00
Sokan próbálták már megfejteni, mi lehet a politikai életbe berobbanó Magyar Péter titka. Hogyan lehetséges, hogy az ellenzékből még soha senki nem tudott annyi embert megmozgatni Orbán Viktor rendszerének tizennégy éves fennállása alatt, mint ő. Hogyan lehet, hogy vidéken is ezrek hallgatják, pedig két hónapja még a legtájékozottabbak is maximum annyit tudtak róla, hogy Varga Judit volt férje és a Diákhitel Központot vezette. Hogyan lehetséges, hogy szinte szóról szóra ugyanazokat az ígéreteket mondja el, mint amiket 2010 óta hallunk az ellenzéktől, mégis úgy tapsolnak neki, mintha most hallanák először, hogy a Fidesz lop és bajban van az egészségügy. Az egyik lehetséges megfejtés szerint a Fidesz leváltását akaró szavazóknak egyszerűen elegük lett a jelenlegi ellenzékből.
Nem új keletű ez a fajta messiásváró hangulat az ellenzéki választók körében, ami az ellenzék 2010 óta mutatott politikai teljesítményét minősíti. Márki-Zay Pétert is így hájpolták a 2021-es előválasztási győzelme után, mint most Magyar Pétert. A hódmezővásárhelyi polgármester legfőbb vonzereje az volt, hogy nem volt része a hagyományos értelemben vett ellenzéknek. Egyik pártnak sem volt a tagja, cserébe kétszer is legyőzte a Fideszt, amit nem sokan mondhatnak el magukról az ellenzékből. Máshogyan beszélt és kommunikált, mint a legtöbb ellenzéki politikus, nem véletlenül voltak rá kíváncsiak az ismert influenszerek is. Abba a képbe sem illett bele, amit a fideszes propaganda sulykolt az ellenzékről: egykori Fidesz-szavazónak, keresztény-konzervatív embernek vallotta magát, aminél csak azt mondta el többször, hogy hány gyereke van. Ismerős?
Márki-Zaytól kimondva-kimondatlanul várták a szavazók, hogy leváltja azt az ellenzéket, amely 12 éven át képtelen volt megbuktatni Orbánt és a Fideszt. Ehhez képest mi történt, miután az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lett? Leült egyezkedni azokkal, akiket az ellenzéki szavazók jó része a fenébe kívánt. 2022-ben sem az ellenzéket, sem a Fideszt nem váltotta le Márki-Zay, lett ehelyett újabb kétharmad és tovább mélyült az ellenzék válsága.
Az ellenzékből való kiábrándultsággal magyarázható a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk előretörése is. Sok Fidesszel kritikus szavazó náluk kötött ki a 2022-es fiaskó után. A Mi Hazánk már akkor is jól szerepelt, hiszen sikerült megugraniuk a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Kutyapárt erősödése még látványosabb: felmérések szerint nagy eséllyel bejutnak a Fővárosi Közgyűlésbe, az EP-választáson pedig akár két mandátumot is nyerhetnek. A XII. kerületben a párt egyik társelnöke, Kovács Gergely lesz a fideszes polgármesterjelölt kihívója. Magyar Péter váratlan népszerűsége újabb tünete az ellenzék évek óta húzódó válságának. Nem véletlen, hogy a bizonytalanok megszólítása mellett elsősorban a Kutyapárttól és a Momentumtól vehet el szavazókat. Attól a Momentumtól, amely a NOlimpia kampány 2017-es sikere után szintén az ellenzékváltás ígéretével lépett fel. Ebből sem lett semmi, aminek most isszák meg a levét Donáth Annáék.
Szombaton hivatalosan is elkezdődött a választási kampány. Nagyjából körvonalazódni látszik, hogy hol kiket indítanak az ellenzéki pártok. 2019-ben annak köszönhetően tudták több vidéki nagyvárosban és budapesti kerületben legyőzni a Fideszt, hogy közös jelöltekkel, egy az egyben indultak a Fidesz ellen.
A győztes recept tehát adott volt, a választók mégis azt látják, hogy Budapesten és vidéken is több helyen egymással versengenek az ellenzéki jelöltek. Azon vitatkoznak az egykori szövetségesek, kinek hány képviselőjelöltje legyen, ki kinek a javára lépjen vissza, miközben a Fidesz leváltásáról és Orbán bukásáról beszélnek. Józsefvárosban az MSZP kavart be az ellenzéki összefogásnak. Ferencvárosban a fél ellenzék szembefordult Baranyi Krisztina polgármesterrel. Zuglóban és Rákosmentén a Momentum és az MSZP veszett össze, míg Kőbányán DK–Momentum-csörte van kibontakozóban. És akkor még nem beszéltünk Győrről, ahol az ellenzék bénázása miatt még a szexbotrányba belebukó Borkai Zsoltnak is esélye lehet a visszatérésre. Egyszóval az ellenzék pontosan ugyanazt csinálja, amiből a szavazóiknak egyszer már elegük lett. Ennek két nyertese lehet: a Fidesz és Magyar Péter.
A számok magukért beszélnek. Az Iránytű Intézet friss felmérése szerint Magyar Péter pártja, a Tisza Párt a teljes népesség körében 13 százalékon áll, amivel jelenleg messze a legerősebb ellenzéki pártnak számít. A DK–MSZP–Párbeszéd a teljes népességen belül 5 százalékon, míg a Mi Hazánk és a Kutyapárt 3 százalék környékén áll. Szintén beszédes adat, hogy az Iránytű felmérése szerint Magyar Péter szavazóinak több mint fele korábban az ellenzéki összefogásra voksolt. A Závecz Research április 22-én publikált felmérése szerint Magyar Péter EP-listája 14 százalékot kapna a biztos szavazók körében, amivel a Závecznél egyértelműen a harmadik legnagyobb erőnek számítanak a 33 százalékos Fidesz és a 26 százalékos DK–MSZP–Párbeszéd mögött.
Az ellenzéki szavazók azt várják el a pártoktól, hogy fogjanak össze, bármi áron. A 2022-es választás azonban megmutatta, hogy önmagában a közös indulás nem elég a Fidesz leváltásához. Az azóta eltelt két évben az ellenzéki pártok nem tudták rendezni konfliktusaikat. Nem véletlenül bomlott fel sok helyen hamar az ellenzéki egység a 2019-es győzelem után. Ezért is látjuk most is azt, hogy egy-egy önkormányzati képviselői mandátumon civakodnak, miközben több párt is a teljes eljelentéktelenedés szélére jutott.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a közös indulás kényszere abból fakad, hogy a Fidesz a saját érdekei szerint írta át a választási szabályokat – legutóbb azzal, hogy Budapesten visszaállították a listás szavazást. Magyar Péter nyilván kényelmes helyzetben van, mivel most még nem kell egyezkednie senkivel. Nem kellett olyan alkukat kötnie, amelyek kikezdhetik a hitelességét és a karizmáját, azonban ez sem menti fel az ellenzéki pártokat.
Ellenzéki körökben is azt várták az EP-választástól, hogy majd tisztul a pálya, és végre kiderül, kik azok az ellenzéki szereplők, akik valós társadalmi támogatottsággal bírnak. Főleg a DK mint a legerősebb ellenzéki párt bízhatott ebben a forgatókönyvben. Könnyen lehet, hogy tényleg így lesz, de ettől még nem oldódnak meg az ellenzék belső problémái. Nem ettől lesz valódi kihívója Orbán Viktornak, elég csak megnézni, mire jutott az ellenzéki térfél dominálására törő DK a 2022-es választási vereség óta.
A 2021-es ellenzéki előválasztás volt az utolsó olyan alkalom, amikor az ellenzék hosszú ideig tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta sem volt olyan témájuk, amivel tartósan magukra tudták volna vonni a figyelmet. Volt itt 40 százalékot is meghaladó élelmiszer-infláció is, de a Fidesz népszerűségén ez nem látszott meg. Még a NER legnagyobb politikai botrányából, a Novák Katalin és Varga Judit bukását hozó kegyelmi ügyből sem tudott érdemben profitálni az ellenzék. Éles kontraszt ahhoz képest, mekkora érdeklődés övezi Magyar Péter minden megmozdulását, aki eddig rendre jól lovagolta meg a rá irányuló figyelmet.
