A felhők csak úgy száguldottak az égen, hol eleredt az eső, hol kisütött a nap. A Szarvasi-Holt-Körös partján álltunk, és nem értettük, hogy Magyar Péter mit művel. Ez már az országjárása második napja volt, láthatóan fáradt, valahogy nem találta a hangot a közönséggel. A kontraszt főleg az egy nappal korábbi gyulai és békéscsabai szerepléséhez mérve volt jelentős, azokon a rendezvényeken Magyar még sokkal frissebbnek tűnt.
De amit végképp nem értettünk, az az volt, miért nem tűnik fel neki, hogy egyszerűen képtelenség átvenni a közönség rezgését, ha ilyen messzire állnak tőle:
Újságíróként rengeteg ehhez hasonló fórumon járunk, látjuk, hogyan töri meg Lázár János vagy Gyurcsány Ferenc az ehhez hasonló helyzeteket, hiszen tudják, mennyire káros egy ilyen 15 méteres üresség és egy ilyen választói sorfal:
Mert szerethetik ezek az emberek bármennyire Magyar Pétert, egy ilyen fórum azért van, hogy a politikus fizikailag is közel legyen a választókhoz. Persze gyakori, hogy az érdeklődök egyszerűen nem akarnak, nem mernek közel menni. Ilyenkor kell leugrani a platóról, közelebb hívni őket, vagy kimenni hozzájuk. Mindenki, aki éveket tölt a magyar politikában, tudja ezt.
Bizonyára idővel Magyar Péter is megtanulja, mert – ahogy más rendezvényein is látszott – szó sincs róla, hogy félne az emberektől, egyszerűen nincs rutinja ebben. Azért mentünk Békés megyébe, hogy megtudjuk, mégis mi a titka Magyar Péternek, mit szeretnek benne ennyire az emberek. Szarvason kiderült, biztosan nem azt, hogy érzi a tömeget, és rutinosan kezeli az ilyen helyzeteket.
Magyar Péter feltűnése óta csak kapkodjuk a fejünket. Az első, partizános interjújában messze nem keltette államférfi benyomását, sokat hárított, néhol következetlen volt, és olyanokat mondott, amiben a legtöbb ellenzéki szavazó évek óta biztos volt, mégis nézettségi rekordokat döntött. Ezt további interjúk követték, és azokban sem mondott nagy újdonságot, mégsem lankadt az emberek lelkesedése. Aztán lepropagandistázta a HVG legismertebb újságíróját, miután az egy számára kínos ügyben kérdéseket tett fel neki. Később bocsánatot kért, ezzel lényegében elismerte, hogy a kelleténél talán hevesebben reagált Dezső kérdéseire, de követőtábora ennek ellenére is csak duzzadt és duzzadt.
Az általa szervezett két budapesti rendezvényen nem várt tömeg gyűlt össze. Március 15-én bejelentette, hogy „középen álló” politikai erőt szervez, megígért mindent az egészségügy és az oktatás rendbetételétől a környezetvédelem erősítésén és a kétharmaddal megválasztott tisztviselők elmozdításán át a korrupció felszámolásáig. Még egy héttel azelőtt sem gondolta volna senki, hogy március 15-én tízezrek tapsolnak majd Varga Judit volt férjének, aki a végletekig egyszerűsített politikai üzenetek világában „a szülés körülményeinek optimalizálásáról” és „grandiózus bérlakásprogramról” beszél.
Finoman fogalmazva sem tűnt sikerre ítélt zászlóbontó beszédnek, aztán mégis annak bizonyult. Ahogyan Magyar Péter mint ember sem tűnik sikerre ítélt politikusnak, néha nem érzi a tömeget, keze még a saját bevallása szerint is gyakran remeg, valami miatt mégis működött, és működik azóta is.
Aztán a kormányzati propagandagépezet olyan erős bulvárfegyvert vetett be ellene, amilyet még soha senki ellen: volt felesége, Varga Judit másfél órán keresztül sorolta Hajdú Péternek, hogyan bántalmazta Magyar a házasságuk alatt. Több mint tíz éve követem újságíróként a magyar politikát, és Varga Judit interjúját nézve azt éreztem, hogy – függetlenül attól, hogy ezt az egészet minden bizonnyal a kormányzati propagandagépezet szervezi, és valószínűleg sokan megkérdőjelezik majd Varga beszámolójának igazságát – nincs Magyarországon olyan közéleti szereplő, aki ilyen helyzetből képes lenne felállni. Magyar viszont nemhogy felállt, ez a közjáték még csak vissza sem vetette.
A múlt héten már azt figyeltem, ahogy az ország egyik legszegényebb és legelszigeteltebb megyéjében gyulaiak és békéscsabaiak százai tapsolnak éljenezve, amikor Magyar az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról beszél, és még csak az sem érdekel az égvilágon senkit, hogy ez az ígéret mennyire nehezen egyeztethető össze azzal, hogy amikor Magyar egyébként az Európai Unióról szól, rendre elutasítja annak nemzetek feletti, a nemzeti szuverenitást veszélyeztető hatáskörbővítéseit.
Nem akarok hazudni, még mindig nagyon nehezen helyezem el a Magyar Péter-jelenséget a magyar belpolitika gondolati térképén, de budapesti és vidéki rendezvényeit végigkövetve, vele és követőivel is viszonylag sokat beszélgetve már meg tudok határozni néhány tényezőt, amik együttesen bebiztosíthatták Magyar gyors felemelkedését. Ezek többnyire olyan tényezők, amik hatását korábban többnyire alulbecsültük. Magyar Péter és a tények ránk cáfoltak.
1. Remény nélkül nem szeretünk szavazni
Januárban még arról beszélgettünk a szerkesztőségben, hogy minden idők legunalmasabb választási kampánya lesz az idei, hiszen nem látszott, hogy a Fidesz újabb sikerét bármi is érdemben veszélyeztetni tudná. Még annak ellenére sem, hogy 2024. június 9. szinte pontosan a 2022–2026-os kormányzati ciklus közepén van, és a ciklusközepi választások hagyományosan nehezek a kormányzó erők számára a világ minden országában. Számtalanszor írtunk a Telexen is arról, hogy 2022 második fele óta az elszabaduló inflációval és a kormányzati megszorításokkal (mert például a kata megszüntetése pontosan az) súlyos megélhetési válság alakult ki az országban, de látszott az is, hogy ez érdemben nem rengette meg a Fidesz támogatottságát, hiszen a 2022-ben megsemmisítő vereséget szenvedő ellenzék egyszerűen képtelen volt politikai előnyt szerezni a gazdasági visszaesésből. Volt elégedetlenség, volt harag, de nem volt olyan politikai erő, amelyik támogatásával ezt ki lehetett volna fejezni.
A Fidesz is itt rontotta el, ők is elhitték, hogy nyert ügyük van. 14 évnyi teljhatalomba persze nem nehéz belekényelmesedni, most viszont már látszik, hogy megbosszulhatja magát ez a nemtörődömség. 2022 végén a kormány minden bizonnyal úgy számolt, hogy a gazdasági helyzet 2024 tavaszára stabilizálódni fog, ezért is döntöttek úgy, hogy tartsák egy napon az európai parlamenti és az önkormányzati választást. A 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék jelentős sikereket ért el, és 2022-ben úgy tűnt, az országgyűlési választási vereségből nem fognak tudni 2024 tavaszáig felépülni, így a Fidesz nemcsak visszaszerezhet bizonyos pozíciókat, de még le is csippenthet néhány hónapot az ellenzéki településvezetők mandátumának érdemi részéből. 2022-ben az ellenzék is osztotta a kormánypárt vélekedését, ezért is ellenezték az önkormányzati választás előbbre hozását.
Viszont a két választás szinkronizálásával a Fidesz a téteket is növelte. Az EP-választások hagyományosan kevéssé szokták érdekelni az embereket, és az igazat megvallva, politikailag tényleg nem élet-halál kérdése, hogy pontosan ki ül a Magyarországnak járó 21 európai parlamenti székben. Az önkormányzati választásokkal együtt viszont fontos kampánnyá és fontos választássá tették június 9-ét, amit most már bizonyára bánnak, mert nem sikerült időre kilábalniuk a gazdasági gondokból, és – bár a 2022-ben letérdeltetett hagyományos ellenzék tényleg nem szedte össze magát – feltűnt egy új szereplő, Magyar Péter.
Hogy a Fidesz nem készült belpolitikai földindulásra, azt az is jelzi, hogy az elmúlt 14 évben ez az első olyan kampányidőszak, amelyikre nem készültek erős, új üzenetekkel. Azt hitték, le tudják hozni az egészet a 2022-ben bejáratott szlogenekkel: ők a béke, az ellenzék a háború, no migration, no gender, no war.
Aztán jött az a bizonyos „ki nem kényszerített hiba”, a kegyelmi botrány. Orbánék két hét alatt elveszítették a köztársasági elnöküket és az EP-listavezetőjüket is, ráadásul Novák Katalin és Varga Judit is a kormányoldal legismertebb és legnépszerűbb politikusai közé tartoztak.
A politikájukat a közbeszéd folyamatos uralására és a kezdeményezésre építő Orbánék hetekig nem találták a hangjukat, az akkori mérések szerint még a Fidesz-táborban is érezhető volt némi elbizonytalanodás. Az ellenzék viszont még mindig aludt, még ebben a helyzetben sem tudták átvenni a kezdeményezést, egyik párton sem látszott, hogy ütni tudná, de néhány párton még az sem, hogy egyáltalán ütni akarná a Fideszt. Helyette egymással voltak elfoglalva, előre feladták ezt a választást, minden mozdulatuk azt üzente, hogy itt csak annyi a kérdés, ki lesz a Fidesz után a második, ki lesz a legnagyobb a kicsik között. Márpedig a választók nem szeretik az ilyet.
Ebben a helyzetben robbant be Magyar Péter. Első, partizános interjújában még nem mint politikus keltette fel az emberek figyelmét, a nézőket az vonzotta, hogy Magyar a Fideszen belülről jön, és most kitálal, így pedig árt a kormánypártnak. Nem politikusként érkezett a reflektorfénybe, hanem borítani akaró exfideszesként. Ezért vonzotta a közfigyelmet minden lépése, és ezt aknázta ki akkor, amikor mégis politikai párt építésébe fogott.
Ezzel éppen azt mutatta meg, hogy még 14 év Fidesz után sem szeretnek az emberek úgy ráfordulni egy választásra, hogy azt érzik, minden meccs eleve le van futva. Muszáj legalább reménykedni abban, hogy történhet valami, hogy van tét, hogy számít a szavazat, hogy a kormánnyal elégedetlenek meg tudják mutatni az elégedetlenségüket.
2022 óta ez az elégedetlenség Magyarországon a hagyományos ellenzékkel szembeni elégedetlenséggel is társul, Magyar természetesen ezt is meglovagolja. Mert ha a Fidesz elkényelmeskedte ezt a kampányt, az ellenzék még inkább elkényelmeskedte. Elkövették azt a hibát, hogy adottnak tekintették saját dominanciájukat az Orbánnal szemben álló közvéleményben, és nem hitték, hogy ezt bárki veszélyeztetheti, bármit is csináljanak. Persze a Momentum, az MKKP és a DK is tudja, mennyire nehéz felépíteni a semmiből egy új politikai erőt – hiszen nekik is rengeteg munkába telt ez, ezért is lepte meg őket ennyire Magyar gyors felemelkedése.
A Fidesz és a hagyományos ellenzék tehát unalmas kampányra és különösebb tét nélküli (egy ellenzéki szavazó szempontjából: reménytelen) választásra készült. Márpedig az emberek a reményt, az izgalmat és a nagy téteket szeretik. Jelenleg pedig Magyar Péter az, aki mindhármat megadja nekik.
2. A jobbközép vákuum
Az utóbbi hat évben a Fidesz erőteljes jobbra húzódásával felfalta a 2018-as választáson 20 százalékos második erővé duzzadó Jobbik szavazótáborának nagy részét. Középről eredeti szavazóinak nagyobb részét ugyan magával tudta vinni, de a politikai paletta jobbközepén mindenképp kialakult valamilyen vákuumféleség. Márki-Zay Péter is ide kívánkozott, de a Fidesz számára nem jelentett kihívást, hiszen ott volt mellette Gyurcsány Ferenc, az ő nevével pedig bárkit ki tudott tolni a centrumból a fideszes propaganda.
Magyar Péter pártja szintén a jobbközép pozícióra hajt, és rajta egyelőre a gyurcsányozás sem fog, hiszen nemhogy nem működik együtt a hagyományos ellenzék pártjaival, de rájuk is kifejezett veszélyt jelent, egyelőre nagyobbat is, mint a Fideszre. A DK-nál is pontosan tudják ezt, nem véletlenül igyekeznek minden erővel védeni Magyartól a szavazóikat.
Emiatt viszont Magyart egyelőre tényleg sokan tartják a Fidesz és a hagyományos ellenzék között álló politikai szereplőnek, ez a pozíció pedig kifejezetten veszélyes a Fideszre nézve. Magyarországon 1990 óta minden kormányváltás a közép felé rántás ígéretével történt, minden sikeres kormányváltó projekt sikerének az volt az alapja, hogy a regnáló kormányt szélsőségesnek, saját magát pedig középen álló, józan, nyugodt erőnek tudta láttatni.
3. A szappanopera-faktor
Bár Orbán Viktor lekicsinylően szappanoperához hasonlította Magyar Péter és Varga Judit egy ország nyilvánossága előtt előtt zajló családi drámáját, mondván, ő ilyesmivel nem foglalkozik, a politikában nem feltétlenül számít rossz dolognak, ha valaki egy ilyen szappanopera szereplője. Magyar Péternek már az első megszólalásai idején elképesztő nyilvánosságot biztosított az a tény, hogy ő Varga Judit, a Fidesz egyik legbefolyásosabb női politikusának volt férje.
Magyarországon a női politikusok mindig vonzzák a közfigyelmet, hiszen kevés van belőlük. A hagyományos nemi szerepekre és a férfidominanciára építő Fidesz vezetésében pedig különösen kevés. Varga Judit emiatt miniszterként is a kelleténél talán több és durvább kritikát kapott az ellenzéki kommentelőktől, férfi minisztertársainál mindenképpen durvábbakat. Férjéről sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy a Diákhitel Központot vezeti, és neve akkor szerepelt cikkekben, amikor a pár ingatlanvásárlásairól számoltak be.
Mivel a fideszes, konzervatív nőpolitika inkább gondoskodó, családanya szerepet szán a nőknek, egy befolyásos fideszes nő válása önmagában komoly érdeklődést generál. Valószínűleg nem pont így tervezték, de ezt az érdeklődést még szította is az orbáni propagandagépezet, amikor feltűnése után focistafeleségnek nevezték Magyar Pétert, majd beültették Varga Juditot a Frizbibe, hogy tálaljon ki a házasságáról.
Magyar igyekezett inkább távol tartani magát saját házasságának bulvárfelhasználásától, a Fidesz viszont megtette ezt helyette. Ezzel pedig olyan emberek figyelmét is felkeltették, akik egyébként talán nem is érdeklődnek a politika iránt. A Závecz friss felmérése szerint Magyar Péter támogatói között sokan vannak, akik korábban bizonytalan szavazónak számítottak, az ő figyelmüket egy ilyen történettel tényleg sokkal könnyebb felkelteni, mint egy komplex oktatási reformprogrammal.
4. A belülről jött ember
Magyar Pétert elsősorban a DK kritizálja amiatt, hogy néhány hónappal ezelőtt még állami állásokban ült, és korábban fideszes volt. Békés megyei körútján erről is kérdeztük a rendezvényeire kilátogatókat, arra voltunk kíváncsiak, mennyire érzik ilyen múlttal hitelesnek Magyart. Meglepetésünkre kivétel nélkül mindenki azt válaszolta, hogy emiatt még inkább hitelesnek érzik.
Sokáig nem értettük, miért mondják ezt, aztán Sarkadon a lángosozó előtt leesett. Az emberek nem úgy értik a kérdést, hogy Magyar Péter mint ember mennyire hiteles, hanem hogy mennyire hiteles az, amit mond, amikkel vádolja a Fideszt. Sokan eleve a Fidesszel szembeni kritikájával azonosítják Magyart. Azt pedig kár is tagadni, hogy amit a kormányról és holdudvaráról mond, azt tényleg hitelesebbé teszi, hogy onnan érkezik.
Mert amikor Márki-Zay Péter mondott valamit a Fideszről, azt a választók csupán politikai vádként értelmezték, a fideszesek pedig kikérték maguknak, mondván, honnan is tudhatná Márki-Zay, mi a helyzet a Fideszben. Így történt például akkor is, amikor Márki-Zay a borsodi időközin kampányolva a szerencsi piacon benyögte, „a Fidesznél több meleg egyik pártban sincs”, vagy amikor Szájer József és „huszonöt férfi maszk és gumi nélküli” brüsszeli orgiájáról szónokolt.
Viszont amikor Magyar Péter beszél például arról, hogy Kocsis Máté szerinte lusta, és munka helyett borozik meg pezsgőzik, a választók azt nem egyszerű vádnak, politikai támadásnak, lejáratásnak tartják, hanem egy bennfentes ember leleplezésének, és sokkal nagyobb hitelt adnak az állításnak, mintha azt Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc, Donáth Anna vagy Toroczkai László mondta volna. Ez is bizonyítja, hogy Magyar támogatói közül nagyon sokan nem a hiteles politikust keresik benne, hanem azt az embert, aki igazán ártani tud a Fidesznek.
5. Az ellenzékieket rászoktatták a befogott orrú szavazásra
Magyar Péter támogatóit kérdezgetve szembetűnő volt az is, milyen sokan vannak közöttük azok, akik hagyományosan az ellenzéki pártok szavazói, és nem is titkolják, hogy ideológiai, világnézeti szempontból távol érzik a magát inkább jobboldalinak mondó Magyart. Ők is elsősorban a potens ellenzékit látják Magyarban, nem feltétlenül azt a tiszta embert, azt a hőst, akivel mindenben egyet tudnak érteni.
Magyarnak kifejezetten jól jön, hogy ezeket az ellenzéki szavazókat a hagyományos ellenzék pártjai hosszú évek óta trenírozzák arra, úgysem találnak olyan politikust, akivel igazán egyet tudnak érteni, viszont muszáj leszavazniuk mindig arra az erőre, amelyiknek a legnagyobb esélye van megszorongatni a Fideszt. 2018-ban önmagukat baloldalinak valló emberek tömegei ikszeltek a jobbikos jelöltekre az olyan választókerületekben, ahol Vonáék jelöltjei tűntek a legerősebbnek. Aztán a 2021-es előválasztáson Karácsony Gergely urbánus, zöld, baloldali támogatói voltak kénytelenek besorolni a keresztény, konzervatív, jobboldali, hétgyerekes hódmezővásárhelyi családapa Márki-Zay Péter mögé annak érdekében, hogy nehogy Dobrev Klára nyerjen, aki – a közvélekedés szerint – listavezetőként csak rontaná az ellenzék esélyeit.
Az ellenzéki szavazók jelentős része nyolc éve ebben az állapotban szavaz, nem azt nézi, ki tetszik neki a legjobban, hanem hogy kinek lehet a legnagyobb esélye Orbán ellen. Minden jel arra mutat, hogy ez most Magyar Péter, ezért átpártolnak hozzá.
6. Szinte mindegy neki, mit ír a média
Dezső András lepropagandistázása fordulópont volt a magyar politikában, megérkezett ugyanis az az ellenzéki szereplő, aki akár a független médiával összetűzésbe kerülve is képes nemcsak egyben tartani, de növelni a táborát. Bár Magyar Péter a hagyományos média független szereplőinek adott interjúkkal szerzett országos népszerűséget, március 15-i rendezvénye után képes volt leválni ezekről a platformokról, és leválasztani róluk a saját (akkor még nem túl nagy) táborát is. Amikor összetűzésbe keveredett a HVG-vel, a megmaradt független média valóságértelmezése csapott össze Magyar Péterével. Az akkor rendelkezésre álló információkból a független média azt szűrte le, hogy Dezső András szakszerűen és etikusan járt el, Magyar mégis nagy nyilvánosság előtt nevezte propagandistának még azelőtt, hogy bármilyen cikket megjelentetett volna. Ennek ellenére mégis a HVG felületeit árasztották el a kritikus kommentek, sokkal kevesebben voltak, akik Magyart kérdezték volna fel. A mából visszanézve nem nehéz megmondani, melyik valóságértelmezés nyert. Nincs ma más olyan ellenzéki szereplő az országban, akinek sikerült volna egy ilyen összetűzés ellenére is növelni a saját népszerűségét.
Magyar azzal tudta ezt a státuszt elérni, hogy jól használja Magyarország legnépszerűbb közösségimédia-platformját, a Facebookot. A Telex Lájkbajnokságának számaiban is látszik, hogy Magyar lényegében felmosta a padlót a Facebookon korábban domináns Orbánnal. Gyakran posztol, nem túl hosszan, eteti az algoritmust, az algoritmus pedig láthatóan díjazza ezt.
Ezzel persze a hagyományos média globális válságát is igazolja, az újságok közvélemény-formáló szerepe napról napra törpül a közösségi médiához képest, egyre többen tájékozódnak szinte kizárólag a Facebookról, és egyre kevesebben az újságokból. A politikusok is ezért részesítik előnyben a közösségi médiát a választóikkal való kapcsolattartásban, a Facebookra ugyanis mindenki azt tesz ki, amit akar, egy újságíró meg olyasmit is kérdezhet, amire a politikus nem akar válaszolni.
7. Arányos választás jön
Magyar felemelkedésének kedvez az is, hogy az európai parlamenti választás a legarányosabb rendszerben zajló választás Magyarországon. Ez az egyetlen olyan választás, ahol a választási rendszer nem követeli meg a kisebb pártok közötti koordinációt. Azaz a Tisza Párt úgy tud nekivágni ennek a választásnak, hogy nincs rajtuk összefogáskényszer.
A fideszes kétharmad ugyanis 2010 után úgy alakította át az országgyűlési választási rendszert, hogy az nekik kedvezzen, két forduló helyett már csak egyet tartanak, a parlamentbe pedig egyéni választókerületekből ül be a képviselők többsége. A jobboldalt egy tömbként uraló Fidesznek ez tökéletes, hiszen velük szemben a széttöredezett ellenzéknek elvileg koordinálnia kell ahhoz, hogy esélye legyen. Ez volt az összes, 2010 utáni választás nagy dilemmája. Ha nem koordinálnak, veszítenek, ha koordinálnak, akkor pedig a fideszes propaganda könnyen rájuk süti, hogy feladják az elveiket. Hogy ebből hol a kiút, az nem látszik, az ellenzéknek 2014-ben összefogás nélkül, 2018-ban részleges összefogással, 2022-ben pedig teljes összefogással is sikerült megsemmisítő vereséget szenvednie.
De Magyar Péternek ezt a dilemmát most nem is kell megoldania, az EP-választásokon ugyanis a mandátumokat nagyjából a szavazatarányoknak megfelelően osztják ki. A gyorsan berobbanó politikai erőknek általában az arányos, listás és/vagy kétfordulós választási rendszerek kedveznek, az egyfordulós, egyéni mandátumokra alapozó rendszerekben az új erőket gyorsan felzabálják a nagyobb politikai tömbök, és könnyen mandátum nélkül maradnak. Éppen ezért lehet jelzésértékű, hogy mit villant a Tisza Párt azokban az önkormányzatokban, ahol jelöltet állítanak. Abban a választási rendszerben ugyanis már nehezebb megúszni az összefogást, Pusztaottlakán, Simonka György ellen már fel is merült ez a kérdés.
A legújabb mérések szerint az is elképzelhető, hogy Magyar pártja az EP-választásokon az ellenzék vezető erejévé válik, nagyban átalakítva ezzel a magyar belpolitikai játékteret. Kérdés persze, kitart-e ez a lendület a soron következő parlamenti választásig úgy, hogy Magyar nem ül be az Európai Parlamentbe, és pártjának továbbra sem lesznek képviselői a magyar parlamentben. Mert két éven át azért tényleg elég nehéz a figyelem középpontjában maradni.
--------------------------
A Fidesz politikai atombombát dobott Magyar Péterre, de egyelőre úgy tűnik vele szemben még az összegyurcsányozás is hatástalan. Van-e félnivalója a Fidesznek a június 9-i választásoktól? Milyen eredményt érhet el Magyar és a Tisza Párt? Milyen állapotban van a parlamenti ellenzék, és mi jöhet a választások után? A kampány eddigi legfontosabb témáit elemeztük választási műsorunkban, sokat beszéltünk Magyar Péterről és az általa okozott politikai helyzetről is.
