Orbán: Brüsszel a tűzzel játszik, amit csinál, az maga az istenkísértés

A kampánynyitón mindhárom felszólaló, Szijjártó Péter, Deutsch Tamás és maga Orbán Viktor is az eddig megszokott háborús retorikával konferálta fel a Fidesz Választási Manifesztumát, amit végül a miniszterelnök osztogatott körben a Millenárisban megjelent párttagoknak.

Szijjártó Péter szerint a legfontosabb, hogy „mindenfajta nyomásgyakorlás, fenyegetőzés és zsarolási szándék ellenére kívül tudtuk tartani a háborún Magyarországot”. Szijjártó szerint Magyarország az egyetlen a transzatlanti közösségből, aki kiállt egyedül a béke mellett, és nem szállított újabb emberáldozatokat hozó és a háborút súlyosbító fegyvereket, és erre büszkének kell lennünk. A külügyminiszter azt mondta: a NATO vezetőinek nagy része háborús feszültséget szít, ukrán katonákat fognak kiképezni, és a magyarok egyedül voltak abban, akik úgy döntöttek, hogy már csak a tervezésben sem akarnak részt venni. „Június 9-én a béke színe a narancs, a béke neve Fidesz” – tette hozzá.

Deutsch Tamás összeszámolta, hány óra telt el a legutóbbi EP-választások óta, és azt mondta: „a brüsszeli bürokraták mára fanatikus háborús agitátorokká váltak, hogy kiszolgáltatja az illegális migrációnak Európát, hogy genderérzékenyítő kommandók szabadon garázdálkodhassanak az óvodákban”. A Fidesz–KDNP EP-listavezetője párhuzamot vont a Nemzeti Konzervatív Konferencia (NatCon) felfüggesztése és a bolsevik diktatúrák között, majd kijelentette, hogy Brüsszel az új Moszkva. Szerinte háborús hangulat van Brüsszelben, és „a béke melletti álláspontunkkal ugyanúgy egyedül maradtunk, mint korábban a migrációellenessel, de ugyanúgy igazunk lesz ezzel”.

Deutsch Tamás volt az első, aki nyilvános Fidesz-eseményen megemlítette Magyar Pétert. Azt mondta, „itt van a team dollárbaloldal új, tartalékcsapatból első csapatba rakott játékosa, Magyar Péter, a dollárbaloldal magyar hangja. Persze az ő történetét is Gyurcsány írja.

Orbán Viktor folytatta a háborús retorikát: Brüsszel felől veszély fenyegeti Magyarország eredményeit, ”szemünk láttára recseg-ropog a szabad és békés Európa, amit úgy szeretünk. Hozzátette, hogy Európa ma az elnyomás határvonalán egyensúlyoz, a mostani választáson eldől, hogy mi lesz az irány. A miniszterelnök szerint Brüsszelben ma háborúpárti többség van, Európában a hangulat háborús, a politikát pedig a háború logikája uralja, és „egy lépésre vagyunk attól, hogy a nyugat katonákat küldjön Európába, ez egy háborús örvény, és amit Brüsszel csinál, az maga az istenkísértés”.

Felsorolta azt is, hogy a Gyurcsány-kormány óta mennyit fejlődött szerinte a gazdaság: több roma dolgozik, a minimálbér három és félszeresére nőtt, az átlagbért megháromszorozták, a nyugdíj is magasabb, visszahozták a tizenharmadik havit. Felére csökkentették a mély nélkülözésben élő magyarok számát, a magyaroknak most több az autójuk, több a megtakarításuk, és még a magyar gazdaság egésze is kétszeresére emelkedett.

A beszéde végén a miniszterelnök felmutatta az úgynevezett Választási Manifesztumot, amiben megfogalmazták a céljaikat. Ezután a papírt körbeosztogatták a teremben is.

Ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – mondta Orbán Viktor. Azt is mondta, hogy a háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták, Soros hálózata milliószámra küldi a dollárokat Budapestre a háborúpárti baloldalnak, akik szerinte nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik akaratának megfelelően kormányváltást akarnak, Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt.

Ne hagyjuk Magyarországot – mondta, és hozzátette, hogy harcolnunk kell, meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát, a gazdasági eredményeket, a családokat, különösen a gyerekeinket.

No migration, no gender, no war! – fejezte be a beszédet.

Orbán szerint van még ennél nagyobb baj is. Brüsszelben ma háborúpárti többség van, Európában a hangulat háborús, a politikát pedig a háború logikája uralja. Ő maga pedig „mindenfelől háborús készülődést lát”. Orbán szerint „egy lépésre vagyunk attól, hogy a nyugat katonákat küldjön Európába, ez egy háborús örvény. Brüsszel a tűzzel játszik, amit Brüsszel csinál, az maga az istenkísértés”. A magyarok viszont tudják, milyen a háború, neki pedig az a meggyőződése, hogy ez nem a mi háborúnk, de szerinte amíg nemzeti kormány áll az ország élén, addig Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba, senkinek az oldalán.

Orbán Viktor most is a brüsszeli konferencia betiltásáról beszél, idéz abból, hogy milyen indokkal tiltották be a rendezvényt.

Végül megtarthatták a konferenciát, de előtte a határozat elleni fellebbezésüket két bíró dobta vissza. „Aztán amikor a belga miniszterelnök közzétette, hogy mi a helyzet helyes megítélése, a harmadik bíró ugyanabban az ügyben, ugyanazon körülmények között helyet adott a fellebbezésnek” – mondta.

Hozzátette, hogy Európa ma az elnyomás határvonalán egyensúlyoz, a mostani választáson eldől, hogy mi lesz az irány.

Orbán szerint ezt az esélyt nem ajándékba kapták, megdolgoztak érte, csak van itt egy bökkenő: Brüsszel felől veszély fenyegeti Magyarország eredményeit, „szemünk láttára recseg-ropog a szabad és békés Európa, amit úgy szeretünk. Ne kerteljünk, Brüsszelben baj van, nagy baj. A vezetés csődöt mondott, Európa gazdasága hanyatlik”.

A miniszterelnök arra jutott, „a brüsszeli vezetésnek menni kell, Brüsszelben változás kell”. De tudja, hogy ez magától nem fog megtörténni, neki kell megcsinálnia. „El kell foglalnunk Brüsszelt, félre kell tolnunk a brüsszeli bürokratákat, és kézbe kell vennünk a dolgokat”, máskülönben súlyos árat fognak fizetni.

„Mi vagyunk azok, akik munkát adtak a romáknak, ma kétszer annyi cigány ember dolgozik Magyarországon, mint Gyurcsányék alatt, és megbecsült polgárai az országnak. Ebben a választási küzdelemben is számítanak rájuk” – mondta Orbán Viktor.

Azt is mondta: elérték, hogy a baloldalhoz képest a minimálbér három és félszeresére nőtt, az átlagbért megháromszorozták. Az átlag nyugdíjat megemelték, és visszaadták a tizenharmadik havi nyugdíjat. Felére csökkentették a mély nélkülözésben élő magyarok számát, és fel fogják számolni Magyarországon a szegénységet, „amit a baloldal itt hagyott maga után”.

„Semmilyen baloldali hazudozás vagy politikai bajkeverés sem írhatja felül a valóságot. 2010-ben a magyar gazdaság mérete nagyjából a fele volt a mainak, 14 év alatt majdnem a kétszeresére emeltük a magyar gazdaság méretét” – mondta a miniszterelnök.

Azt is mondta, hogy 2010-ben a magyaroknak 3 millió autójuk volt, ma több mint 4 millió 200 ezer. Hozzátette, hogy a háztartások pénzbeli megtakarítását, ami 1000 milliárd volt, öt és félszeresére emelték. „A magyarok ma jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, igaz, még nem olyan jól, mint szeretnének” – mondta. Hozzátette, hogy a kilátások a magyar gazdaságban biztatóak. „Ne legyünk álszerények, ilyen munkával a hátuk mögött ennek a választásnak is mi vagyunk a toronymagas esélyesei.”

Orbán szerint ha nyerni akarnak, márpedig nyerni akarnak, akkor világosan kell látniuk, kik ők. Márpedig „mi vagyunk azok, akik talpra állítottuk a gazdaságot, amit a Gyurcsány-kormány csődbe vitt.”

Végül Orbán Viktor lépett a színpadra. A miniszterelnök arról beszélt, hogy azért jöttek össze, hogy megindítsák az EP-kampányukat. „Mi vagyunk Magyarország legsikeresebb közössége (…), de közben őrizzük meg a szerénységet. Alázat nélkül nincs győzelem”.

A világ számos pontján, a legkülönbözőbb fórumokon Magyarországról beszélnek, Brüsszelben pedig azon dolgoznak, hogy Magyarországon már ne lehessen beszélni – mondta Menczer Tamás, mielőtt felkonferálta volna Orbán Viktort.

Deutsch szerint amikor a kommunisták 1988 közepén be akarták őket tiltani, akkor a kommunizmus néhány hónappal később megbukott. „Ez a mondat legyen figyelmeztetés és remény is”, mondta.

Deutsch Tamás volt az első, aki nyilvános Fidesz-eseményen megemlítette Magyar Pétert. Azt mondta, „itt van a team dollárbaloldal új, tartalékcsapatból első csapatba rakott játékosa, Magyar Péter, a dollárbaloldal magyar hangja. Persze az ő történetét is Gyurcsány írja.”

Deutsch szerint háborús hangulat van Brüsszelben, hiába mondják ők, hogy ez a háború két szláv ország háborúja. „A béke meletti álláspontunkkal ugyanúgy egyedül maradtunk, mint korábban a migrációellenessel, de ugyanúgy igazunk lesz ezzel. Lassan mondom, hogy mindenki megértse, még Brüsszelben is: no war!”

Olyat, ami pár napja Brüsszelben történt, csak bolsevik diktatúrák csinálnak, mondta Deutsch Tamás arra utalva, hogy Brüsszelben felfüggesztették a Nemzeti Konzervatív Konferenciát (NatCon). „Erőszakkal, jogtipró módon akarták bezárni a rendezvényt, blokád alá helyezni. Még jó hogy nem lövettek, vagy bilincsben vitték el a konferencia résztvevőit” – tette hozzá.

„Brüsszel lett az új Moszkva” – mondta, és hozzátette, hogy szerinte nyilvánvaló, miért akarták betiltani a konferenciát. „Azért, mert mi a békéről beszélünk, békét akarunk, azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat. Ők meg kizárólag a háborúról akarnak beszélni, háborút akarnak, akár világháborút is” – tette hozzá.

Feltette a kérdést, hogy ezek a rendőrök hol vannak akkor, amikor „az Európa határaira migránsok százezreit ömlesztő, automata fegyverekkel felfegyverkezett embercsempészek ellen kell fellépni, amikor meg kéne védeni az európai értékeket, fel kéne számolni a no-go zónákat”.

A második felszólaló a Fidesz-KDNP EP-listavezetője, Deutsch Tamás. 1789 nap, közel 43 ezer óra telt el 2019 májusa óta, amikor a legutóbbi EP-választás volt. Erről az öt évről akart ő most beszélni. Arról, hogy „a brüsszeli bürokraták mára fanatikus háborús agitátorokká váltak, hogy kiszolgáltatja az illegális migrációnak Európát, hogy genderérzékenyítő kommandók szabadon garázdálkodhassanak az óvodákban”. De a hét elején történtek miatt szét kellett tépnie a beszédét, és másikat készítenie.

Június elején újra döntést kell hoznunk a világháború vagy a béke kérdésében, mondta Szijjártó Péter. Azt mondta, hogy szuverenista, jobboldali fordulat kell ehhez Európában. „Június 9-én a béke színe a narancs, béke neve Fidesz” – tette hozzá.

Szijjártó szerint a következő időszakban folyamatos lesz rajtunk a nyomás, hogy vegyünk részt a fegyverszállításban, így aztán a júniusi 9-i választás tétje nagy.

Szijjártó szerint a rossz döntést hozóknak viselniük kell a politikai következményeket. De a transzatlanti vezetők nem akarják vállalni ezeket a következményeket, egy jelentős részük világháborús hangulatot szít.

Annak idején vörös vonalat húztak a NATO-országok, de két hete ezt a vörös vonalat áthúzták, mert úgy döntöttek, hogy ukrán katonákat fognak kiképezni, és a magyarok egyedül voltak abban, akik úgy döntöttek, hogy már csak a tervezésben sem akarnak részt venni. A magyarok viszont nem akarják, hogy az adófizetők pénzét ilyenre költsék el.

Meg tudtuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, az energiaellátásunkat, segíteni tudtunk a bajban lévőknek – mondta Szijjártó Péter. „A helyzet az, hogy minden fajta nyomásgyakorlás, fenyegetőzés és zsarolási szándék ellenére kívül tudtuk tartani a háborún Magyarországot” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy volt, és van is rajtunk nyomás bőven kívülről és belülről nyomás bőven.

Szijjártó szerint nemcsak, hogy ellenálltunk a nyomásnak, de mi, magyarok egyetlen olyan lépést sem tettünk, ami belevitt volna minket a háborúba, erre pedig az országnak büszkének kell lennie. A transzatlanti közösségből mi álltunk ki egyedül a béke mellett, nem szállítottunk újabb emberáldozatokat hozó és a háborút súlyosbító fegyvereket. Erre is legyünk büszkék – mondta.

Szerinte a háborús nyomás nem fog csökkenni, sőt, növekedni fog, és azt is kifejtette, hogy szerinte ennek több oka van:

1. Az európai politikai vezetők egy jelentős része ma már háborús pszichózisban szenved. A háború elején azt remélhettük, hogy csak a Fortnite-ban képzelték magukat, most már úgy érzik, hogy ők maguk is háborúban állnak. Ez azonban nem igaz: Európa nem áll háborúban, senki nem támadta meg.
2. Az európai politikai vezetők egy része egészen egyszerűen elrontotta. Rossz stratégiát választott, ez konkrét és súlyos károkat okoz Európának és az európai embereknek. Itt a szankciók hatásairól és a háborús energiaárakról beszél, illetve az ukrán gabona beengedésének hatásairól.

Szijjártó Péter az első felszólaló a kampánynyitón, aki előbb különös tisztelettel köszöntötte a pécsieket, akik épp pénteken 60 milliárdos beruházást kaptak.

A külügyminiszter ezután a háborúról kezdett el beszélni, arról, hogy két éve „szenvedjük el a háború károkozásait”, és hogy az elmúlt két évben ki kellett gazdálkodni a háborús árakat, hiszen a gazdaságokat működtetni kell.

Menczer Tamás nyitja meg a Fidesz kampánynyitóját, beszédét azzal kezdte, hogy azt mondta: több mint két éve háború dúl a szomszédban, az eszkaláció napról napra látható, és háborús készültség tapasztalható az egész világon. „Egyértelmű a június 9-i választás tétje: háború legyen, vagy béke” – tette hozzá.

Azt is mondta, hogy ezeréves államisággal rendelkező keresztény ország vagyunk, mindenkinek megadjuk a tiszteletet, de mindenkitől elvárjuk, hogy megadja, ami jár. Ezután felkonferálta Szijjártó Pétert.

Orbán Viktor beharangozó videója szerint ez lehet: „Csak a béke! Csak a Fidesz!”

Legalábbis erről beszéltek a vendégek Szentkirályi Alexandra kampánynyitó rendezvényén, amit a kormánytól független sajtó kizárásával tartottak. A Fidesz főpolgármester-jelöltje itt arról beszélt, hogy „ez mindig is egy love story volt közte és Budapest között”, és több mint 150 év után ez a város megérdemli, hogy női szemmel is ránézzenek. Majd gyurcsányozott egy sort, ahogy az elmúlt hetekben annyiszor.

A Telextől szerettünk volna regisztrálni a pénteki kampánynyitóra, a Fidesztől viszont azt a választ kaptuk, hogy azt nézhetjük a Facebookon.

Ugyanígy nem mehettünk be Szentkirályi Alexandra szerdai kampánynyitójára sem.

Pénteken tartja a kampánynyitóját a Fidesz. Azt Menczer Tamás kommunikációs igazgató már korábban elárulta, hogy itt egy úgynevezett „Választási Manifesztumot” fogadnak el arról, hogy mi a június 9-i választások tétje, és mik a Fidesz legfontosabb céljai.

A kampánynyitón felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Deutsch Tamás EP-listavezető is.