Magyar Péter a kormánypropagandából ismerős valótlanságokat állított az ukrajnai háborúról

Ukrajna lett az a téma Magyar Péternél, amely miatt a NER-t elhagyó, ellenzéki erő vezetőjévé előlépett politikussal szemben felmerült, hogy nagyban az orosz propagandát és az azzal egybevágó Fidesz-narratívát erősíti.

A Klubrádiónak adott egyórás interjúban hét percet beszéltek Ukrajnáról, az ország EU- és NATO-tagságáról, ennek központi eleme volt, hogy Magyar szerint Ukrajna úgy kapott tagjelölti státuszt, hogy semmiben „sem felel meg az európai uniós értékeknek, alapelveknek, előírásoknak”, az EU-s tagság felvetése a Nyugat részéről inkább a háború eszkalációjának esélyét növeli, a NATO-tagság felvetése pedig egyenesen „felhívás a harmadik világháborúra”. Magyar a Nyugat katonai felelősségéről is beszélt, egyenesen Ukrajnában megvalósított amerikai rakétatelepítésekről beszélve.

Magyar nem tette világossá az interjúban, hogy milyen rakétatelepítésekre gondolt. Ukrajnai rakétatelepítés ugyanis lényegében nem történt, de mivel „más országokat” is említett, leginkább a ballisztikus rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló (ABM) megállapodásra gondolhatott, amelyet még a Szovjetunióval kötött az Egyesült Államok, és amelyet Washington 2002-vel mondott fel. A nukleáris egyensúlyt fenntartó, hidegháború idején született megállapodás alapján mind a Szovjetunió – majd jogutódja, Oroszország –, mind az Egyesült Államok két-két rakétavédelmi rendszert tarthat fenn – mondta a Telexnek Rácz András katonai szakértő.

A védelmi rendszerek kiépítésének korlátozása arra volt jó, hogy mindkét fél kölcsönösen tartson a másik oldal nukleáris potenciáljától, így ne legyen érdeke bevetni – hiszen a válaszcsapás garantált volt, így egy nukleáris háború kirobbantása csak azt jelentette volna, hogy aki először beveti, az hal meg másodikként. Ez volt a kölcsönösen biztosított pusztítás elve, angol rövidítéssel kissé ironikusan MAD („őrült”), bár az elv nagyon is racionális volt, és az ma is.

2001 decembere után az Egyesült Államok saját rakétavédelmi rendszer kiépítésébe kezdett, az folyamatosan fejlesztés alatt áll. „A kétezres évek közepén felmerült, hogy a közép-európai NATO-tagországokba is telepítenék a rendszer néhány elemét” – mondta Rácz. A Német Külpolitikai Társaság vezető szakértője azonban emlékeztetett, hogy ebből végül a cseh és a magyar kormány is kihátrált, végül csak Lengyelországba és később Romániába települt néhány elfogórakéta.

Ezek azonban nem Oroszország vagy az egyre nagyobb nukleáris arzenállal rendelkező Kína nukleáris potenciálja ellen képesek védelmet nyújtani, hanem az olyan latorállamokkal szemben, amelyeknek kisebb számú atomtöltetük és célba juttatáshoz alkalmas rakétájuk lehet, mint például Irán vagy Észak-Korea – hívta fel a figyelmet az Oroszországgal foglalkozó katonai szakértő. Több száz rakétával szemben – amennyi egy valódi atomháború esetén útnak indulhatna Oroszország felől – ez nem nyújtana elegendő védelmet, így a kölcsönösen biztosított pusztítás elve továbbra is érvényes.

„De soha fel nem merült, hogy ennek a rendszernek bármely elemét valaha Ukrajnába telepítenék. Egyrészt egy iráni vagy észak-koreai támadással szemben ennek földrajzilag sem lett volna értelme, másrészt Oroszországot is irritálta volna, ráadásul Ukrajnában olyan mély volt az orosz penetráció, hogy ez biztonsági értelemben is kockázatos lett volna”

– mondta Rácz.

A rendszer ugyanis drága csúcstechnológiát képvisel, „ilyet nem NATO-tagországba sosem telepítene a katonai szövetség, ezért ez sem a védelmi rendszer esetében nem merült fel, támadórakéták esetében meg végképp nem.” Az Oroszország-szakértő arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna nyugatiakkal való katonai együttműködése 2014 előtt nagyon alapszintű volt, kevésbé számottevő képzésre korlátozódott, ezen kívül Irakban volt egy kisebb ukrán békefenntartó kontingens.

Halálos fegyverek csak 2016-tól érkeztek Ukrajnába – ez tehát Donald Trump elnökké választása alatt is zajlott –, ekkor jelentek meg a páncéltörő Javellin rakéták. Az Egyesült Államok a republikánus Trump alatt – akinek újbóli megválasztásától Magyarország az ukrajnai háború gyorsabb lezárását reméli, hasonlóan ahhoz, ahogyan erről a Kreml is beszél – kétmilliárd dollár értékben érkeztek fegyverek Ukrajnába 2020-ig.

„Ezek azonban egyéni páncéltörő eszközök, nem hadászati eszközök”, így a Magyar Péter által említett rakétatelepítés fogalmát nem fedik le – jegyezte meg Rácz, aki szerint a Magyar által elmondottak inkább arról a kormányzati narratíva által meghatározott buborékról árulnak el sokat, amelyben a NER-ből érkezett politikus az elmúlt 14 évben élt.

Magyar tart az ukrajnai földek nyugati megszerzésétől

De Magyar a nyugati felelősség mellett beszélt arról is, hogy a hangzatos nyilatkozatok ellenére a segítség nem Ukrajna szabadságának biztosításáért jut el nyugatról, hanem azért, hogy megszerezzék az ország kiváló minőségű termőföldjeit. Szerinte ugyanis a hitelekért cserébe az ukrán termőföldek nyugati konszernek és oligarchák kezébe kerültek. Ennek azonban nincs kézzelfogható jele.

2020-ban Ukrajna több mint húsz év moratórium után valóban lehetővé tette, hogy a termőföldekkel ismét lehessen kereskedni. A törvény szerint 2021-től csak ukrán állampolgárságú magánszemélyek vehettek földet, legfeljebb 100 hektárt, idén januártól a vásárlás lehetőségét jogi személyekre is kiterjesztették, 10 ezer hektáros felső határral. Ez valóban lehetővé teszi, hogy az addig inkább kis- és magángazdaságokra épülő mezőgazdasági termelésben egyre meghatározóbbakká váljanak a nagy konszernek, a folyamat ebbe az irányba tarthat – bár azt egyelőre nem lehet felmérni, hogy mennyi a nyugati, és mennyi a hazai tulajdon aránya a törvény által lehetővé vált felvásárlásoknál.

Magyar szerint katonai eszközökkel befolyási övezetet épít ki az Egyesült Államok Ukrajnában, nem amerikai katonákkal, hanem amerikai haditechnika révén, de ugyanúgy az ukrán emberek vérének árán, ahogyan ezt Oroszország teszi. Az amerikai fegyvergyártók érdekei és az ukrajnai háború bonyolultabb összefüggéseiről ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.

A Kreml is oroszok elleni megsemmisítésről beszélt

Valóban a Kreml narratíváját idézte az is, amikor Magyar arról beszélt, hogy Ukrajnában az orosz anyanyelvű kisebbség „kisemmizését és megsemmisítését” célozták meg, „a krími háborúra hivatkozva”. Ehhez képest Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyíltan orosz anyanyelvűként lett Ukrajna elnöke 2019-ben, méghozzá nagyrészt a Nép Szolgája című sorozat révén, amely a főszereplésével szintén orosz nyelven készült el Ukrajnában. Valójában az ukrajnai orosz anyanyelvű kisebbséget nem fenyegette megsemmisítés, noha a Kreml részben erre hivatkozva indította meg a háborút Ukrajna ellen.

Kétségtelen, hogy az ukrán nyelv használata óriási lendületet kapott 2022 után, Magyar is elismerte az interjúban, hogy az oroszok által elindított háború után a korábban megosztott Ukrajnában nyelvtől függetlenül megerősödött az ukrán nemzeti egység tudata. Igaz, Magyar szerint enyhe többség beszélt oroszul Ukrajnában a háború előtt, és ezt részben egybe vette a magukat orosznak vallók csoportjával. Holott a legutolsó – igaz, 2001-es – népszámlálás szerint Ukrajnában a lakosság 30 százaléka vallotta elsődleges nyelvének az oroszt, ám közülük is alig több mint a fele, összesen 17,8 százalék vallotta magát orosz nemzetiségűnek, míg ukránnak 77,2 százalék. Azóta utóbbiak aránya – részben épp az Oroszország által elindított háború miatt – bizonyosan nőtt, ahogyan erre Magyar is utalt.

A kárpátaljai kisebbséget és a nyelvtörvényt illetően véleménye valóban közelebb áll a Fideszéhez, szerinte ugyanis Kijev nem nyújtott valódi baráti kezet a magyar kisebbségnek, amiből arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány által évek óta kifogásolt, a magyar anyanyelven zajló oktatást veszélyeztető törvényt tavaly felülíró kisebbségi törvényt ő sem tartja meggyőzőnek, ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter sem.

Később árnyalta a képet

Magyar az interjú utáni reakciókra válaszul a Kard véleményoldal Facebook-posztja alá kommentelve szedte pontokba Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, árnyalva az interjúban elmondottakat:

1. Oroszország az agresszor

2. Ukrajna területvédelme jogos

3. A magyar kisebbség helyzete számunkra kulcsfontosság

4. A háborút Putyin indította, ő tudja befejezni.

5. A háború lezárására szinte semmilyen érdemi hatással nincs Magyarország pozíciója.

6. Amikor Magyarország eddig bármilyen világméretű konfliktusban oldalt választott, mindig óriási veszteségeket szenvedett el.

7. Ukrajna függetlenségét 5 különböző biztonsági garancia védte (többek közt a nálunk aláírt 1994-es Budapesti memorandum), amelyeket Oroszország a támadással megszegett. Amennyiben elfogadjuk az ukrán területveszteséget, azzal újra legitimáljuk Európában a hódító háborúkat, az államközi biztonsági garanciákat pedig érvénytelenítjük.

Arról, hogy milyen szerződéseket mondtak fel a felek, és milyen mérföldkövei voltak az Oroszország és a Nyugat közötti feszültségnek az elmúlt 25 évben, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.