Fact-check: Nem zajlik népirtás Kelet-Ukrajnában, de valóban nem könnyű a helyiek élete

Vjacseszlav Vologyin szerint Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől”, mert csak azt akarják elérni, hogy leszereljék az ukrán hadsereget – írja az MTI. Az orosz házelnök szerint az orosz hadművelet nem invázió, hanem csak egy katonai beavatkozás, aminek az a célja, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát és a nagyszabású háborút.

„Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie, és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni”

– mondta Vologyin.

Hasonlóan érvelt Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor behívta a legfőbb orosz oligarchákat. Az állami televízióban sugárzott megjegyzéseiben Putyin azt mondta, hogy nem volt más választásuk, konkrétan Oroszország fennmaradása volt a tét.

Hasonlóan fogalmazott, amikor elrendelte az inváziót. A csütörtök hajnali beszédében azt mondta, hogy egyrészt az ukránok atomfegyverek beszerzését tervezik (ami ebben a formában nem igaz), másrészt a NATO támogatja a fasiszta és neonáci nacionalista ukrán kormányt, ami nem hajlandó elfogadni, hogy a szakadár területek úgy döntöttek, hogy Oroszországhoz csatlakoznának. Ugyanezzel próbálják nyugtatni az oroszokat a törvényhozóik.

Ez az elmélet nem teljesen új, már évek óta vádolják egymást népirtással az ukránok, az oroszok és az általuk támogatott szakadárok. Oroszország 2008-ban hasonló indokkal avatkozott be az oszét-grúz konfliktusba. Szergej Lavrov külügyminiszter 2018-ban azt mondta a BBC-nek, hogy a nyugat szankciókon keresztül követ el népirtást az oroszok ellen, és idén február 15-én Putyin szintén népirtást emlegetett, amikor a német kancellárral találkozott.

Február 17-én az orosz kormány nyomozást is indított, miután az egyik oroszbarát szakadár terület vezetője azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy tömegsírokat találtak, amibe ukrán erők temették a lemészárolt, orosz ajkú civileket.

Emellett Vologyin házelnök béketeremtő műveletről beszélt, és egy nagy magyar kormánypárti Facebook-oldal, a Számok is az orosz propagandát tolja, miszerint a civileknek nincs mitől félniük, hazugság, hogy az oroszok civil célpontokat támadnának.

Tehát két állítással állunk szemben:

1. népirtás zajlik, amit az ukránok követnek el;
2. az ukránoknak nem kell félniük, az oroszok csak katonai célpontokat támadnak, és békefenntartókként rohanták le Ukrajnát.

Valóban népirtás zajlik Ukrajnában?

Először is tisztázzuk, mi is az a népirtás. Az ENSZ egyik, 1948-as egyezménye a „népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:

• a) a csoport tagjainak megölése;
• b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
• c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
• d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
• e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.”

A definíció szerint népirtás volt például a Holokauszt, valamint a ruandai és a srebrenicai mészárlás.

Ebből a szempontból Ukrajnában nem zajlik népirtás. Putyin szerint a nacionalista ukrán erők ki akarják irtani az orosz kisebbséget, de ahhoz, hogy ez népirtásnak számítson, ahhoz az ukránoknak az egész országban üldözniük kellene az oroszokat. Az utolsó, 2001-es népszámláláskor több mint 8 millióan vallották magukat elsősorban orosznak, méghozzá az ország egész területéről – azt azonban még Putyin sem állítja, hogy Ukrajnában mindenhol üldöznék az orosz kisebbséget.

Az egy másik kérdés, hogy valóban éri-e atrocitás a kelet-ukrajnai szakadár területek környékén élő civil lakosságot –beleértve a határ mindkét oldalán élőket. A válasz az, hogy igen: az ENSZ 2022. januári jelentése szerint 2014. április és 2021. december 31. között 14 200-14 400 ember halt meg a kelet-ukrajnai konfliktusban, közülük

• legalább 3400 civil,
• 4400 ukrán katona,
• és 6500 fegyveres szakadár.

Az ENSZ szerint 37-39 ezer ember sérült meg, köztük 7-9 ezer civil. A Human Rights Watch jogvédő szervezet jelentése szerint mindkét oldalról éri atrocitás a helyieket, nem ritka, hogy valakit jogtalanul börtönbe zárnak, megkínoznak – ez azonban az ukrán és a szeparatista erőkre is igaz. Az ENSZ menekültügyi főbizottsága szerint 2014 óta több mint félmillió, a szakadár területeken élő ukrán állampolgár veszítette el a nyugdíját, mert nem tudja megszerezni a szükséges papírokat.

A másik állítás az, hogy ez csak egy béketeremtő művelet, az ukrán lakosságnak nem kell félnie. Ehhez képest folyamatosan érkeznek a képek és a hírek a szétlőtt házakról, a civil áldozatokról és a menekültekről. Sőt, még videó is készült arról, ahogy egy Kijevbe érkező orosz páncélos áthajt egy autón, miközben benne ült a sofőr.