A gyermekvédelmi dolgozóknál azt is ellenőrizni fogják, mióta élnek együtt a párjukkal

Mióta él együtt az élettársával? Mi a hobbija? Milyen szórakozóhelyre és hányszor jár egy héten? – ilyen és ehhez hasonló személyes kérdésekre kell válaszolnia a gyermekvédelmi dolgozóknak a kifogástalan életvitelük ellenőrzésekor.

A gyerekotthonok vezetőinek átvilágítását a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Belügyminisztérium végzi el, a Hvg.hu szerint egy kormányhatározat 1,7 milliárd forintot utalt ki arra, hogy a gyermekvédelmi intézményekben vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzése megtörténjen. A pénzből körülbelül 1,4 milliárd forint a bérekre megy.

A gyermekvédelmi dolgozók átvilágításának részleteit a legújabb gyermekvédelmi törvénycsomag rögzíti, amit a kormány képviselői idén áprilisban nyújtottak be a parlamentnek, és júniusban fogadta el az Országgyűlés.

A gyermekvédelmi szakdolgozóknak ez alapján nyilatkozniuk kell a kifogástalan életvitelükről. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete Facebook-oldalán azt írta: vannak, akik már megkapták az adatlapot, mások ezen a héten vehetik kézbe.

A kitöltendő nyilatkozatot olvasónk juttatta el hozzánk. Mint írja: felháborították a kérdések. Ő még próbaidőn van, de attól fél, ha nem tölti ki az adatlapot, ki fogják rúgni a munkahelyéről.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Népszavának azt mondta, nekik többen jelezték, hogy akár az engedetlenségtől sem riadnak vissza, és elmondanák a nyilvánosság előtt, hogy milyen valódi megoldásokra lenne szükség a gyerekek védelme és az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében. Köves szerint a kérdőív csak arra alkalmas, hogy vegzálják vele a dolgozókat, szakmai tartalom nincs mögötte.

Mit is jelent a kifogástalan életvitel?

A gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók kifogástalan életvitelét évente legfeljebb egyszer lehet ellenőrizni. Soron kívüli ellenőrzésre is lesz lehetőség, de csak abban az esetben, ha a munkáltató alapos okkal feltételezi, hogy kifogásolható a munkavállaló életvitele.

De mit is jelent a kifogástalan életvitel? A munkavállalónak egy adatlapot kell kitöltenie, ahol például rákérdeznek arra, van-e hatósági bizonyítványa, kitüntetése, folyamatban lévő fegyelmi eljárása, milyen gazdasági érdekeltsége van és mennyi a jövedelme.

A nyilatkozat több olyan kérdést is tartalmaz, ami első olvasásra magánügynek tűnik. Például az, hogy mióta él együtt élettársával vagy házastársával valaki, a szabadidős tevékenység, a sport- vagy kulturális érdeklődés, egyéb hobbi, illetve a rendszeresen látogatott szórakozóhelyek, megjelölve, hogy milyen gyakran jár oda a munkavállaló.

A kifogástalan életvitelt a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi. Ez a rendőrségi szerv belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el, megbízhatósági vizsgálatokat végez. Az NVSZ feladatai közé tartozik például azoknak az egészségügyi dolgozóknak a kiszűrése, akik kenőpénzt fogadnak el vagy várnak el kezelésért cserébe.

Nagyon szubjektív a kifogástalan életvitel megítélése

„Nem ördögtől való a gondolat, hogy a pszichológiai alkalmasság mellett a kifogástalan életvitel is alkalmazási feltétel legyen a gyermekvédelmi szakemberek esetében” – mondta Sziklai Tamás jogász, a Demokratikus Jogállamért Egyesület elnökségi tagja.

Nem példa nélküli, hogy egy munkahelyen ellenőrzik a munkavállalók kifogástalan életvitelét. Például így van ez a rendőrségi dolgozók esetében is, több hivatali munkakörben szigorú feltételekhez kötik a pályaalkalmasságot. A rendőröknek nem csak felvételük idején kell kitölteniük egy adatlapot, később is bármikor ellenőrizhetik az életvitelüket.

A jogász szerint más kérdés, hogy a gyermekvédelmi szakemberek esetében mit és hogyan lehet szűrni a szigorúbb ellenőrzéssel. Sziklai Tamás szerint itt fontos a szakember megnevezés, ugyanis ezek a rendelkezések a szakmai munkakörben foglalkoztatottakra vonatkoznak, tehát például a gyermekvédelmi intézményekben dolgozó takarítókat nem lehet majd kötelezni az életvitelük ellenőrzésére.

Sziklai Tamás azt viszont nem érti, mi köze van a kifogástalan életvitelhez a jelentkező gazdasági érdekeltségeinek és jövedelmi, vagyoni viszonyainak.

Az adatlap V. és VI. pontja ezekre is rákérdez. „Én ezeket nem érzem idevalónak, azt gondolom, inkább lehetnek adekvátok azok a kérdések, amik a munkavállaló környezetét mérik fel, mint amik a vagyoni helyzetét” – mondta Sziklai Tamás.

Miután a kifogástalan életvitel ellenőrzése az alkalmazás feltétele lesz, mindenkinek kötelező kitöltenie az adatlapot. A tervezet világosan fogalmaz: azt a munkavállalót, aki nem tölti ki a nyilatkozatot, nem lehet alkalmazni.

Sziklai Tamás szerint az ellenőrzés menete úgy fog kinézni, hogy ha a nyilatkozat alapján, vagy egy ellenőrzéskor az derül ki, valakinek kifogásolható az életvitele, akkor a munkaadó személyesen beszélget el vele. Itt még a munkaadónak lesz egy mérlegelési jogköre, eldöntheti, valóban fennáll-e a kifogásolt életvitel. Ha fennáll, és ezt ellenőrizték, akkor meg kell szüntetnie a munkavállaló munkaviszonyát. Ebben az esetben a munkavállaló végkielégítést sem kaphat.

Sziklai Tamás szerint ezzel nagyon szubjektív lesz az értékelés menete, és lényegében a munkáltatótól fog függeni a kifogástalan életvitel megítélése.

Ráirányult a figyelem a gyermekvédelemre

Arról már korábban lehetett hallani, hogy szigorúbban ellenőriznék a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és a szakmában dolgozókat.

A törvény felülvizsgálata azután vált aktuálissá, hogy februárban kiderült: Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. A nyilvánosság 2016-ban, az RTL Házon kívül című műsorából értesült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának egy évtizeden át folytatott bűncselekmény-sorozatáról, amit öt évig még azután is folytatni tudott, hogy az első bejelentések 2011-ben a hatóság tudomására jutottak.

A történtek ráirányították a figyelmet a gyermekvédelem egész rendszerét érintő hiányosságokra. Az elég hamar világossá vált, hogy a kormány válasza a jogszabályok szigorítása lesz. Annak ellenére, hogy több civil szervezet is azt mondta: ez téves irány, mert a durvább ellenőrzés a büntetés logikáját követi ahelyett, hogy valóban támogatná a gyerekvédelmet. Elfogadták például, hogy a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnek el. És azt is, hogy a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetői még jó magaviselet esetén sem kaphatnak feltételes szabadlábra bocsátást, tehát nem szabadulhatnak előbb a börtönből.

Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyenlőség projektvezetője korábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy ezek a szigorítások szembe mennek azzal, amit a bicskei ügyből tanulni lehetett volna, az erről szóló cikkünket itt lehet elolvasni. A gyermekvédelmi törvény módosításáról itt írtunk részletesebben.