A Nemzetgazdasági Minisztérium megmagyarázta, miért fogyasztunk keveset: A háború miatt megerősödött a családok óvatossági motívuma

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékát érte el 2023-ban. Ezzel Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban, még Bulgária (73%) is megelőzött minket a háztartások fogyasztásban.

A jelentésre péntek délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is reagált, és közleményükben hangsúlyozták, hogy ez az adat még véletlenül sem azt jelenti, hogy Magyarország lenne az unió legszegényebb országa. A minisztérium szerint a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, és „rosszindulatú csúsztatás” ebből a szegénységre következtetni. Az NGM szerint az adatból inkább azt kell kiolvasni,

„hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon, megerősödött.”

„A lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják” – vonta le a következtetést Nagy Márton minisztériuma.

Ezután kitértek kicsit az állampapírok dicséretére is. Kiemelték, hogy milyen jó dolog, hogy az EU-ban nálunk a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában. Hozzátették, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan nőttek a reálbérek, amely emelkedést az orosz-ukrán háború csak átmenetileg akasztott meg.

A közlemény visszafogottan optimista várakozással zárul, azt írták: „Mindemellett biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához.”

Ahogy arra a Portfolio is felhívta a figyelmet, az Eurostat fogyasztási mutatóját nem érdemes nagyítóval nézegetni, ugyanis sok mérési probléma van vele. A GDP-t és annak komponenseit eleve nehéz pontosan összehasonlítani, és a relatív árszintek meghatározása is bizonytalan. Emiatt érdemesebb inkább a hosszabb távú tendenciákra koncentrálni.