Megjelent a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve, de sok konkrétum még mindig hiányzik belőle

Miután múlt héten Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón felolvasta a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, október 21-én hétfő este megjelent az a Magyar Közlönyben. A terv továbbra sem bővelkedik konkrétumokban, vagyis inkább szolgál egyfajta kampányelemként, mint valódi gazdaságfejlesztési programként.

A közlönyben megjelent verzió szerint a kormány célja továbbra is az, hogy jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést érjen el az ország, és abból a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön. A határozat szövege szerint:

A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért:

• egyetért egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;
• egyetért a Munkáshitel Program kidolgozásával;
• és egyetért a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával.

A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a Kormány feladatának tekinti, hogy:

• vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
• vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
• vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára.

Az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében:

• vizsgálja meg a Kormány otthonteremtési programja kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
• egyetért a Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetésével;
• egyetért a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
• egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
• egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
• egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig;
• egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről.

A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében meghirdeti a Demján Sándor Programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért:

• egyetért a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni;
• egyetért az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével;
• egyetért a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetésével;
• egyetért a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével;
• egyetért a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával;
• egyetért a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével;
• egyetért a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával;
• egyetért a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.

Nagy Márton múlt héten a Portfolio konferenciáján néhány részletet is elárult az akciótervről. Eszerint az 1000 eurós minimálbér elérése 2028-ra teljesen reális, ehhez szerinte nem kell nagy erőfeszítéseket tennie a kormánynak. A bruttó átlagkereset 1 millió forintra való emelkedését pedig a gazdasági növekedés fogja garantálni.

Az akcióterv harmadik pillérével a kkv-szektort akarják erősíteni, elő szeretnék segíteni ezen vállalkozások méretének növekedését, mert szerinte rettentő szétaprózott vállalati struktúránk van. A kis cégek 20 százalékának tőkeellátottsága kritikus, emiatt nem is hitelezhetőek, mondta hozzátéve, hogy bizonyos ágazatokban (építőipar, kereskedelem, feldolgozóipar) ezzel foglalkozni kell.

Nagy szerint a lakásárak emelkedésének megállítására évente 25 ezer új lakást kell építenie a kormánynak, és megfizethető lakhatást kell biztosítani.

Miközben nő a lakásvásárlások száma, a lakásépítéseké nem, ennek természetes következménye a magas infláció ezen a piacon. Budapesten és Debrecenben már 12 év szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Budapesten 18-20 százalékos lakásbérleti piac aránya, és ebben nincsenek benne a nem hivatalosan kiadott lakások, egy budapesti fiatalnak pedig a havi jövedelme 40-60 százalékát viszi el a bérleti díj, ha nem saját ingatlanban él. Az OECD adatai alapján ha ez az arány 30 százalék felett van, akkor az adott városban lakhatási válság van.

„Budapesten ez sokkal magasabb, egyértelműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa” – közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A megfizethető lakhatás biztosításának érdekében külön fókuszt kap Budapest Nagy Márton elmondása szerint, a cél, hogy a negyzetméterár megfizethető szinten maradjon, pl. Budapest esetében 1 millió forint alatt. Elismételte, hogy szigorítani fogják az Airbnb-szabályozást, a jogszabály bevezetésétől számítva 2 évig nem lehet majd engedélyt kiváltani rövid távú lakáskiadásra Budapesten, és adóemelést is terveznek. A megfelelő számú kollégium férőhely biztosítása a miniszter szerint az egyetemek feladata, de a kormányhoz még csak megkeresés sem érkezett az egyetemek felől, hogy több férőhelyet szeretnének. Ezeken kívül pedig a lakásbérleti díjak és szerződések terén is szigorításokat terveznek – hogy mit, az még nem derült ki, de a kormányinfóról tudjuk, hogy a kormány által „kommunistának” tartott bérletidíj-maximálás nincs az asztalon.

A kormány kommunikációjában érezhető, hogy a budapesti lakhatási helyzetet igyekeznek úgy keretezni, hogy az jelentős részben a főváros vezetésének hibája. Szerdán Gulyás Gergely is külön foglalkozott ezzel a kérdéssel a kormányinfón azt állítva, hogy „a fővárosi vezetés meg sem kísérelte megoldani a lakhatási válságot”. Erre Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon úgy reagált, „a kormány asztalán fekvő tanulmány kimondja: a kormány elhibázott lakáspolitikája mélyítette a lakhatási válságot”, de „Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban”.