Nagy Márton: Budapesten lakhatási válság van, két évig nem adnak majd ki új engedélyeket Airbnb-zésre

Csütörtökön zajlik a Budapest Economic Forum, a Portfolio makrogazdasági konferenciája, ahol a magyar gazdaság több fontos alakítója és szereplője aktuális kérdésekről tart előadást. A konferencia nyitó szekciójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is előadást tartott a kormány gazdaságpolitikai terveiről.

A gazdaságpolitika tervei 2025-re

Orbán Viktor és Nagy Márton elmúlt hetekben tett nyilatkozatai alapján már kezd körvonalazódni, hogy mik lesznek a gazdaságpolitika fő irányvonalai és célkitűzései 2025-ben. Az egyik irányvonal a gazdasági semlegesség, amit a miniszterelnök először Tusványoson körvonalazott, kötcsei beszédében már pontokba szedve magyarázta, hogyan kell gazdaságilag semlegesnek maradni, majd néhány hete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Kossuth Rádióban is hosszan fejtegette a magyar gazdaságpolitika új irányát.

Orbán Viktor ezzel párhuzamosan egyre többet beszél a magyar gazdaság fellendítéséről is. A kormányfő szerint ennek alapja a gazdasági semlegesség lesz, illetve meghirdetett egy 3 pontos akciótervet is a gazdaság beindítására, mindezek hatásaként 2025-ben a kormány 3–6 százalékos GDP-növekedést vár. Nagy Márton néhány nappal ezelőtt belengette, hogy 2028-ra elérheti a minimálbér az 1000 eurót, a bruttó átlagbér pedig az egymillió forintot, ennek alapjául pedig az Orbán Viktor által is vizionált felpörgő magyar gazdasági növekedés fog szolgálni.

A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter 21 gazdaságpolitikai intézkedést jelentett be. Gulyás elmondása szerint az intézkedések három pilléren nyugszanak: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás, és a magyar kis- és középvállalatokra szabott gazdaságfejlesztési program elindítása. Az intézkedések részleteit a következő hetekben és hónapokban fogják kidolgozni, és a kormány tervei szerint január elsején lépnek majd hatályba.

Hisznek benne, hogy jövőre magára talál a gazdaság

Nagy Márton előadásában a gazdaság általános mutatóiról beszélt, és a szerdán bemutatott 21 pontos gazdasági akcióterv részleteit ismertette, főleg a lakhatásra fókuszálva.

A GDP-növekedés idén 1,5 százalék alatt lesz a nemzetgazdasági miniszter, ehhez a harmadik-negyedik negyedévben 0 százalékhoz fog közeledni a növekedés, ennek oka elsősorban az, hogy 4-5 százalékkal zsugorodott az ipar. Nagy szerint a belső konjunktúra helyreállt, a lakossági fogyasztás augusztusban és szeptemberben is 4 százalék körül alakult.

2025-re 3,3 százalékos GDP növekedést vár a piac, 2026-ra pedig ez 4 százalék fölé is mehet a kormány várakozása szerint, ezt egyébként konzervatív becslésnek tartja. A nemzetgazdasági miniszter úgy gondolja, hogy az inflációt sikerült letörni, szerint ez már nem jelent problémát a gazdaságnak.

A háztartások fogyasztási kiadásai már növekednek, és a kiskereskedelmi forgalom is úgy néz ki, hogy helyreáll, mondta Nagy Márton, aki korábban többször tematizálta, hogy nem fogyasztanak eleget a magyarok. A korábban bezuhant beruházási rátában is növekedés látható már, mondta Nagy, aki úgy gondolja, a jövőre működésbe lépő gyárak még tovább növelhetik ezt a számot, mondta.

A miniszter szerint az kormány új gazdaságpolitikájának nem lehet a munkahelyteremtés a célja, mivel a 80 százalékos foglalkoztatottsággal közelítünk egy felső határhoz. A 3-6 százalékos növekedéshez új gazdaságpolitikára lesz szükség, ennek az alapja lesz a sokat emlegetett gazdasági semlegesség, amivel kapcsolatban most indít nemzeti konzultációt a kormány.

Lakhatási program

Megfizethető lakhatás témájában azzal kezdte Nagy, hogy bár az inflációt sikerült letörni, ez a lakásárak inflációjára nem igaz, ott elszabadultak az árak. Ennek ellensúlyozására

évente 25 ezer új lakást kell építenie a kormánynak, és megfizethető lakhatást kell biztosítani.

Miközben nő a lakásvásárlások száma, a lakásépítéseké nem, ennek természetes következménye a magas infláció ezen a piacon. Budapesten és Debrecenben már 12 év szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Budapesten 18-20 százalékos lakásbérleti piac aránya, és ebben nincsenek benne a nem hivatalosan kiadott lakások, egy budapesti fiatalnak pedig a havi jövedelme 40-60 százalékát viszi el a bérleti díj, ha nem saját ingatlanban él. Az OECD adatai alapján ha ez az arány 30 százalék felett van, akkor az adott városban lakhatási válság van.

„Budapesten ez sokkal magasabb, egyértelműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs mi, ami megállítsa” – közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A megfizethető lakhatás biztosításának érdekében külön fókuszt kap Budapest Nagy Márton elmondása szerint, a cél, hogy a negyzetméterár megfizethető szinten maradjon, pl. Budapest esetében 1 millió forint alatt. Elismételte, hogy szigorítani fogják az Airbnb-szabályozást, a jogszabály bevezetésétől számítva 2 évig nem lehet majd engedélyt kiváltani rövid távú lakáskiadásra Budapesten, és adóemelést is terveznek. A megfelelő számú kollégium férőhely biztosítása a miniszter szerint az egyetemek feladata, de a kormányhoz még csak megkeresés sem érkezett az egyetemek felől, hogy több férőhelyet szeretnének. Ezeken kívül pedig a lakásbérleti díjak és szerződések terén is szigorításokat terveznek – hogy mit, az még nem derült ki, de a kormányinfóról tudjuk, hogy a kormány által „kommunistának” tartott bérletidíj-maximálás nincs az asztalon.

A kormány kommunikációjában érezhető, hogy a budapesti lakhatási helyzetet igyekeznek úgy keretezni, hogy az jelentős részben a főváros vezetésének hibája. Szerdán Gulyás Gergely is külön foglalkozott ezzel a kérdéssel a kormányinfón azt állítva, hogy „a fővárosi vezetés meg sem kísérelte megoldani a lakhatási válságot”. Erre Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon úgy reagált, „a kormány asztalán fekvő tanulmány kimondja: a kormány elhibázott lakáspolitikája mélyítette a lakhatási válságot”, de „Budapest készen áll arra, hogy megvalósítsa az elmúlt 30 év legnagyobb lakhatási programját a városban”.

Vásárlóerő növelése, Demján Sándor Program

A 21 pontos akcióterv többi eleméről kevés pontosítást osztott meg Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint az 1000 eurós minimálbér elérése 2028-ra teljesen reális, ehhez szerinte nem kell nagy erőfeszítéseket tennie a kormánynak. A bruttó átlagkereset 1 millió forintra való emelkedését pedig a gazdasági növekedés fogja garantálni.

Az akcióterv harmadik pillérével a kkv-szektort akarják erősíteni, elő szeretnék segíteni ezen vállalkozások méretének növekedését, mert szerinte rettentő szétaprózott vállalati struktúránk van. A kis cégek 20 százalékának tőkeellátottsága kritikus, emiatt nem is hitelezhetőek, mondta hozzátéve, hogy bizonyos ágazatokban (építőipar, kereskedelem, feldolgozóipar) ezzel foglalkozni kell.

A szektor erősítésére 8 intézkedést tervez bevezetni a kormány négyféle finanszírozási logika mentén (tőke, vissza nem térítendő támogatás, hitel és EU-forrás/szabályozás):

• kkv-tőkefinanszírozási program
• kifektetést támogató Exim-hitelprogram
• 1+1 kkv-beruházásélénkítő támogatás (vissza nem térítendő támogatás)
• minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program (vissza nem térítendő támogatás)
• Széchenyi Kártya Program, 3,5 százalékos beruházási hitelkamat
• Exim exportösztönző hitelprogram
• vállalkozásfejlesztési uniós programok gyorsítása
• kkv-adminisztrációs terhek csökkentése (könyvvizsgálati értékhatár enyhítése)