Orbán Viktor bemutatta a jó tervét: a gazdasági semlegességet

„Nekem van egy jó tervem, ezt holnap be fogom mutatni” – jelentette be Orbán Viktor kedden. A miniszterelnök így szerdán búcsút vett a gumicsizmától, és bement a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hogy a világgazdaság széttagolódásáról és a gazdasági semlegességről beszéljen.

Orbán úgy kezdte, hogy csak „tíz-egynéhány évente tudnak ilyen rendezvényt tartani”, olyankor, amikor Magyarország adja az unió soros elnökségét. „A rendezvénynek az a célja, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba”, és arra koncentráljunk, ami fontos Orbán szerint. „Komoly dologról van szó, szokatlanul nehéz időszakban vettük át a soros elnökséget. Azt gondolom, a helyszín – amihez gratulálok – kifejezetten alkalmas arra, hogy a gazdasági semlegességről beszéljünk”, folytatta a miniszterelnök, aki szerint ezzel a fogalommal még sokat fogunk találkozni a közeljövőben.

Orbán szerint a gazdasági semlegesség nehezebb ügy a versenyképességnél. Ez egy furcsa jelzős szerkezet: a semlegesség szót ismerjük, néha a politikában is használjuk, Orbánnak először Ausztria és Svájc jut róla az eszébe, tehát nem gazdasági szempontok, hanem geopolitikaiak. Ma viszont arra tesz kísérletet, hogy gazdasági síkokra terelje el.

Orbán a mai megjelenése előtt a ChatGPT-nek adott egy feladatot: írjon harcos, elszánt stílusban egy beszédet a gazdasági semlegességről, egy miniszterelnökhöz méltót. Ebben ilyen mondatok voltak: „Gazdasági hatalmak feszülnek egymásnak, de mi magyarok nem sodródhatunk vakon ebben a forgatagban”. Orbán erre a beszédre 4-est adna, de szerinte a beszédírók és újságírók állása veszélyben van.

Ezután a saját beszédével folytatta. A miniszterelnök szerint el kell jutni oda, hogy kössünk egy versenyképességi paktumot, de ehhez nem egyszerű eljutni, vannak akadályok, például „a gyerekesen viselkedő európai politikusok”. Orbán szerint ha az ember a versenyképesség hanyatlásáról kezd beszélni, nincs könnyű dolga, mert az unióban nem szokás bajokról beszélni, ez tabutéma.

Egy feddhetetlen brüsszelita jelentése

„Ha mentőangyalunk nem is, de segítségünk az érkezett: az Európai Bizottság felkérte az Európai Központi Bank volt vezetőjét, Mario Draghit, hogy írjon egy jelentést a versenyképesség hanyatlásáról”, mondta Orbán, aki azt javasolta az egyetem hallgatóinak, hogy azt olvassák el, mégiscsak „egy feddhetetlen brüsszelita” írta. Azoknak azért ebből kigyűjtött pár pontot, akik lusták azt elolvasni.

A jelentésben Draghi arról ír, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az USA-é. Ahogy a kapcsolatok normalizálódnak Oroszországgal, Európa képes volt kielégíteni az importált energiás igényét (vezetékes gáz főleg), ez mára eltűnt, és az unió ezzel több mint egy év teljes GDP növekedését veszítette el. Az unió vállalatai ma kétszer-háromszor magasabb villamosenergia árakkal dolgoznak, mint az USA, a földgáznál négyszer-ötször magasabb árakkal. A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is központi szerepet fognak játszani. Az unió világkereskedelmi részesedése csökken, Európa pozíciója a fejlett technológiák terén folyamatosan romlik. Az unióban működő vállalatok 60 százaléka a szabályozásokat tartja a legnagyobb fejlődési akadálynak. A pozitív nettó migrációs egyenleg nem képes kompenzálni az EU népességének természetes csökkenését. 2021-ben az unió vállalatai fele annyit költöttek kutatásra és fejlesztésre, mint az USA vállalatai. Dekarbonizáció: az európai zöld megállapodás alapja az új zöld munkahelyek létrehozása volt, de a kezdeményezés politikai értelme megkérdőjeleződik, mert ezeket a munkahelyeket más országokba helyezzük át, ezzel pedig a gazdasági teljesítmény zsugorodik. A green deal jelenleg munkanélküliséget okoz.

Az akkumulátoriparral is foglalkozik a jelentés, ami „pozitív magyar szempontból” Orbán szerint, mert a jelentés szerint ebben lehet áttörés, még akkor is, ha ebből nem is az uniós szereplők profitálnak a legtöbbet. Az autóipar pedig azért van válságban, mert iparpolitika nélkül alkalmazzák az éghajlatpolitikát, vagyis a mostani éghajlatpolitikával tönkretesszük az európai ipart.

Orbán a jelentés második felét nem ajánlja elolvasásra, mert ott vannak megoldási részek, amiknek bár egy része egybevág a magyar megoldási javaslatokkal, a másik része viszont föderalista megoldásokat tartalmaz.

Ázsia a jövő

A jelentés után a saját gondolataival folytatta Orbán. „Vigyázó szemetek Ázsiára vessétek”, mondta neki Matolcsy György. Miért Ázsia? Mert ott van a jövő, ott a dinamika, ott a legtöbb pénz, legnagyobb bankok, egyetemek, kutatóintézetek, innovációk és szabadalmak. Ez a folyamat pedig Orbán szerint nem megállítható. „Ezek tudott dolgok”, mondta.

De mi erre a Nyugat válasza? Orbán szerint a blokkosodás: a keleti és nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, „időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával és érvrendszerrel. Ez visszatérés a hidegháború logikájához. Azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a huszadik századot”.

És mit válaszol a Kelet? Orbán szerint gőzerővel építenek ki egy saját pénzügyi tervet, a dolláralapú elszámolás helyett keleti pénzügyi rendszert akarnak kiépíteni. Ettől nincsenek is messze, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni, amikor ez megtörténik. Ennek pedig következményei is vannak: az USA 1,6 milliárdot költene a Kína elleni információs háborúra.

És mit csinál az EU? Két irányzat van a miniszterelnök szerint. Az egyik a transzatlanti irányzat, ők azt mondják, vegyük tudomásul, hogy félgazdaságok vannak, Európa pedig a nyugatihoz tartozik, oda kell betagozódnia. Magyarországnak is vannak ennek képviselői Orbán szerint. A másik álláspont: vannak, akik az európai stratégiai autonómiában hisznek, ahol Európa a saját érdekeinek megfelelően alakítja az útját. Orbán szerint a magyaroknak már csak a történelmük miatt is „a második a szimpatikus, milyen kár, hogy az sem fog működni”.

Orbán saját meggyőződése, hogy „a föderális Európa olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni. Van három fal, amibe bele fog ütközni, sőt, már bele is ütközött, ennek az erőltetése fából vaskarika gondolat”. Egyik ilyen fal a migráció: a miniszterelnök szerint a migrációs kérdésben már vesztésre áll ez a terv, mert a tagállamok érdeke annyira sokszínű, hogy abból nem lehet föderális migrációs politikát csinálni. Másik ilyen fal a jólét: föderális alapon csak gyenge uniós gazdaságra leszünk képesek, túl sok ország lenne, ami veszít a színvonalából, a jólétéből, így ezek mindig a föderális gondolatok ellen fognak fellépni. A harmadik fal pedig a közös hitel, hiszen egy közös föderális Európát finanszírozni kell, azt meg csak hitelből lehet.

Így aztán kizárólag nemzetek szövetségét lehet elképzelni a miniszterelnök szerint. „A nacionalizmus szót tilos használni Európában, de a patriótát nem: patrióta fordulat van mindenhol, ezzel az erők mindenhol erősödnek: Hollandia, Olaszország, és Franciaország is a szélén billeg”, mondta. Ez a gondolat viszont szerinte jelentős kisebbségben van az unióban.

Orbán szerint Európában mindenki tönkremegy, ha az visszatér a blokkosodáshoz. „A huszadik századot nem lehet életre kelteni, új gazdaságpolitikát kell hirdetni”, mondta, és itt el is érkezett a gazdasági semlegességhez. Szerinte Budapest feladata, hogy megfogalmazza, ez micsoda, ha már Brüsszel erre nem képes. A miniszterelnök már egy ideje beszél a blokkosodás réméről, ami jól rímel azokkal a nézetekkel, hogy egyre inkább leépül, visszájára fordul a gazdasági globalizáció. Hogy tényleg temetni kell-e a globalizációt, arról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Orbán terve: a gazdasági semlegesség

„Indokolt-e, hogy Magyarország legyen az első? Szerénység szól amellett, hogy várjuk meg, míg mások hozakodnak elő az éles meglátásaikkal” – mondta Orbán, de szerinte ez olyan ügy, amiben indokolt elsőként megszólalnia, méghozzá azért, mert Magyarország évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat. Erre példaként a koronavírust hozta, a vakcinákat, hogy a magyar kormány örült, hogy hozzáfért orosz és kínai vakcinákhoz is – bár akkor még nem ismerték a gazdaságpolitikai semlegesség kifejezést. „A dolgot magát kell nézni, nem pedig ideológiai szempontból. Abban mi, magyarok jók vagyunk, talán mi vagyunk a legjobbak.”

A gazdasági semlegesség lényege, ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek találkozási pontok, ahol ezek érintkeznek. „Ez még a legvadabb hidegháború idején is így volt, elég, ha Bécsre gondolunk”, és mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag és szellemileg is, ahol ez a találkozási pont lehet, a pénzfolyamok áteresztési csatornáival együtt.

A gazdasági semlegesség legfontosabb elvei a miniszterelnök szerint:

1. Mi döntjük el, kivel üzletelünk.
2. Azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri.
3. Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. De Nyugaton árukapcsolás van, az uniós pénzeket összekeverik ideológiai kérdésekkel, ilyen például a woke, a gender, meg a migránsok.
4. Minden égtáj felé tájékozódni kell.

„Ezek jelölik ki a testtartását azoknak az országoknak”, amelyek gazdasági semlegességre törekszenek, mondta.

És mi a tartalma ennek a gazdasági semlegességnek? Orbán ezt is felsorolta:

1. finanszírozási semlegesség – jelen kell lenni, nem csak a londoni, hanem a katari, kínai pénzpiacon is, kínai és katari hitelek már jönnek is Magyarországra;
2. beruházási semlegesség – nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között;
3. piaci semlegesség – annak adunk el, aki megveszi;
4. technológiai semlegesség – például Paks, amiről Orbán szerint az újságot olvasva úgy tűnhet, mintha orosz beruházás lenne, holott ez interkontinentális beruházás, dolgoznak rajta amerikaik is például;
5. energiasemlegesség.

„Ha tudjuk, hogy mi a testtartás, akkor egy kérdést kell feltenni: mi a gazdasági semlegesség politikája?”, mondta Orbán, aki szerint ezek még formálódnak. Azért néhány dolgot fel tudott sorolni:

1. növekedés – az unió Orbán szerint beragadt a 0-3 százalékos növekedés sávjába, ez nekünk viszont kevés. Nekünk 3-6 százalék közé kell kerülni, hosszabb távon is. Jövőre szerinte ide már be is tudunk lépni, 2026-ban már a sáv felső szélén leszünk.
2. nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba – Orbán szerint ennek az adósrabszolgaságnak a határa nem jelölhető ki, csak tapasztalati alapon lehet ezt meghúzni. Ő 30 éve csinálja, figyeli a folyamatokat, így úgy látja, valahol a nemzeti össztermék 90 százaléka körül van ez. A koronavírus előttig a 60-as sávban voltak, a vírus után most a 70 százalék környékén vannak. Orbán szerint helyes, ha az IMF-et nem engedjük vissza, az államadósságot csökkenteni kell egy fegyelmezett gazdaságpolitikával.
3. továbbra is szükség van külső tőkére – ugyan elsőbbséget élveznek itthon a magyarok, de Magyarország nem tud 3-6 százalékos növekedési sávba kerülni, ha nem hoznak újabb külföldi tőkéket.
4. folyamatos adócsökkentés – ehhez tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-k számára, ezen Nagy Márton gazdaságminiszter dolgozik. 2025-ben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményeket. Munkáshitelt hoznak létre az egyetemre nem járó fiataloknak.
5. új technológiák kérdése – Orbán szerint arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány. Ezt pedig még egy konzervatív nemzetnek is fel kell ismernie, nem szabad ódzkodnia a fejlődéstől.

Orbán szerint a politikai tükre a költségvetés, ezért elvárható, hogy a 2025-ös költségvetésben a gazdasági semlegesség politikájának elemei megjelenjenek.

„Ha a gazdasági semlegesség politikáját Európának kell megcsinálnia, de nem tudja, akkor Magyarország egyedül megtudja-e csinálni?” – tettel fel a kérdést Orbán, aki szerint ez a kihívás: semleges országnak maradni egy blokkosodó világban. Erről is megkérdezte a ChatGPT-t, az meg ilyeneket válaszolt: „Nem lehetünk egyetlen nagyhatalom gazdasági játszmájának áldozatai. Függetlenségünk az alapköve a hosszútávú erős nemzetnek. Meg fogjuk építeni azt a Magyarországot, ahol a magyar lépések magyar érdekeket képviselnek. Magyarország nem hajol meg.”

Orbán szerint ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegességet meg tudja csinálni.

A 130 pontos megszorítás/jogtechnikai lépés

A kormány pár napja 130 pontos határozatban sorolt fel olyan beruházásokat, amiktől megvonja az állami többletforrásokat, csökkenti a finanszírozásukat, vagy adott esetben teljesen le is állítja azokat.

A kormányzat szerint szó sincs megszorításokról, a tervezett beruházások egy részét átütemezik, de azokat később megvalósítják.

A határozatot végignézve három kategóriába sorolhatók az abban szereplő beruházások és projektek.

1. Vannak olyan beruházások, amikre nem adnak további többletforrást.
2. Vannak olyanok, amik finanszírozásáról visszavonták a korábbi döntést.
3. Vannak olyanok is, amiknél megkurtították a korábban rájuk szánt forrásokat.

A 130-as lista előkelő, ötödik helyén rögtön szemet szúr egy régóta vitás téma, a Lánchíd felújításának hatmilliárdos állami hozzájárulása. Arról, hogy az állam beszáll hatmilliárddal a felújítási költségekbe, már több kormányzati döntés is született, először mellette, majd egy azt megerősítő, aztán egy pedig ellene, ezért nem csoda, ha mindenki felkapta a fejét az 5-ös pont láttán. A főváros erre úgy reagált, a pénz Budapestnek a korábbi határozatok alapján jár, az pedig, hogy a kormány ezt hogyan oldja meg, az a kormány dolga. A listára ráfért még a Sorsok Háza, a Szovjetunióba vitt magyarok adatbázisa.