Orbán Viktor árvízi értékelése: Kár nem sok keletkezett, mert a víz bent maradt a mederben

„Egy időre búcsút veszek a gumicsizmától. Remélem, jó sok időre. 😉 Ma estig minden településünkön véget ér a tetőzés. Sikeresen védekeztünk Győrtől Mohácsig. Magyarország megcsinálja! Újra és újra!” – ezzel a bejegyzéssel zárta az árvízi védekezést Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon, körülbelül fél órával azelőtt, hogy a kormányközeli TV2-n exkluzív interjúval jelentkezett.

Ebben Orbán arról beszélt, hogy Magyarország sikeresen kivédte az árvizet, aminél ugyan még okozhatna gondot az apadás, de erre most nem számítanak. Beszélt arról, hogy fontos volt az árvíz elleni védekezésben, hogy a kormány és az önkormányzatok együtt tudtak működni.

Orbán Gönczi Gábornak arról is beszélt, hogy 2013-ban is kaptak egy listát a vízügyesektől, amiben elmondták, hol kell megépíteni gátakat. A vízügyesek most is le fogják adni a listát, és a kormány meg fogja tárgyalni a vízügyi jelentést. Vita van arról, hogy építsenek-e keresztbe gátat a Dunára, mint más környező országokban, de Orbán ettől óvakodna. „A Duna szent folyó, nálunk megmaradt a természetes környezet, ellentétben a szomszédos országokkal” – magyarázta.

„Joggal mondjuk, hogy mi nemzetközi színtéren is kiemelkedően védekeztünk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy van Magyarországnak helyzeti előnye” – jegyezte meg a miniszterelnök. A vízzel érintkező mesterséges védművek, homokzsákok lehetnek veszélyesek a védekezés után, de erre van egy szigorú protokoll, ilyenkor „Cecília tart rendet. Ahogy őt ismerem, ez nem tart sokáig” – mondta.

Kár nem sok keletkezett, mert a víz bent maradt a mederben, mondta Orbán Gönczi Gábor kérdésére. Némi mezőgazdasági kár keletkezett a Lajtánál, de már ott is túl voltak a betakarításon, és a védekezés költségei jelentik a nagy tételt: a rengeteg ember a gátakon, túlórák, emberi bérkiadások. „Ilyenkor vastagon fognak a ceruzák” – mondta a kormányfő, aki hozzáfűzte, hogy 5500 körüli tonna homok került zsákba lapáttal.

Ez nagy árvíz volt, mondta a miniszterelnök, annak ellenére is, hogy könnyedén beszélnek róla. Ha nem lett volna olajozott az együttműködés, akkor baj is lehetett volna.

Brüsszelben az ilyen célokra szánt pénz olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája – mondta Gönczi Gábornak arra, hogy van-e esély arra, hogy kapjunk támogatást az árvízi kiadásokra Brüsszelből. „Végezzük el a munkát, képesnek kell lennünk arra, hogy Brüsszel vagy bárki más helyett meg tudjuk védeni Magyarországot” – mondta Orbán azzal, hogy a költséget elő kell tudnunk teremteni erre.

A világgazdaság is szóba került, mint Orbán utóbbi időben leggyakrabban előadott témája, és ahhoz kapcsolódóan a gazdasági semlegesség is, amiről Orbán már Kötcsén is beszélt. „Nekem van egy jó tervem, ezt holnap be fogom mutatni” – utalt a miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerdai eseményére. A világgazdaság széttagolódása mellett még a háborút említette Orbán a Magyarországra leselkedő nagy veszélyes listáján.

Orbán Viktor stábja Magyar Péteréhez képest kicsit később ébredt az árvízkommunikációban, pedig az utolsó nagy árvíznél, 2013-ban Orbán Viktor volt a védekezés főszereplője, gyakorlatilag egyedül győzte le az áradó Dunát – legalábbis a kommunikáció alapján úgy tűnt. Persze idővel Orbán kampánycsapata is felébredt, onnantól nagyüzemben gyártották az árvízvédelmes videókat, amelyek egyszerre adtak valódi tájékoztatást a legfontosabb történésekről, illetve próbálták visszaépíteni Orbán korábbi vészhelyzetekben gondosan felépített válságmenedzser imidzsét.

A kommunikáció sok pénzbe került. Az elmúlt napokban napi tízmilliókat költöttek el arra, hogy a Facebookon hirdessék, a kormány és Orbán is a helyén van, minden meg lesz oldva az árvízzel kapcsolatban. Orbán meg is kapta kérdésként, hogy szerinte mennyire volt helyénvaló ez a pénzköltés, amire a miniszterelnök először azt válaszolta: hogy „olyan kevés jó hír van, örüljünk neki!”, majd azzal védekezett, hogy a kormány nem is a kormány, hanem az ország nevében kommunikált.