Megszorítás vagy jogtechnikai lépés a kormány listája a 130 beruházásról?

A kormány csütörtökön este egy 130 pontos határozatban sorolt fel olyan beruházásokat, amelyektől megvonja az állami többletforrásokat, csökkenti a finanszírozásukat, vagy adott esetben teljesen le is állítja azokat. Első lépésben a nyilvánosság megszorításként értelmezte ezt a listát, a Demokratikus Koalíció is ezzel támadta a kormányt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erre az RTL-nek úgy reagált: „Megszorítások a Gyurcsány-kormány alatt voltak.” A kormányzat szerint szó sincs erről, a tervezett beruházások egy részét átütemezik, de azokat később megvalósítják.

A határozatot végignézve három kategóriába sorolhatók az abban szereplő beruházások és projektek.

1. Vannak olyan beruházások, amelyekre nem adnak további többletforrást.
2. Vannak olyanok, amelyek finanszírozásáról visszavonták a korábbi döntést.
3. Vannak olyanok is, amelyeknél megkurtították a korábban rájuk szánt forrásokat.

Annak értelmezése eléggé eltérő, hogy mindebben mennyi volt az érintetteknek az új elem. Egy, a Telexnek név nélkül nyilatkozó egy kormányzati szereplő úgy érvelt: a csomag a Pénzügyminisztériumban készült, már korábban megtárgyalták, gyakorlatilag ez a határozattenger csak a korábbi döntések jogi letisztázása, egy technikai dolog.

Azok, akiket érintettek az intézkedések, azért olykor mintha meglepődtek volna, és nem megtárgyalt döntésekről, hanem kész tényekről beszéltek. Olyan forrásunk is akadt, aki nem annyira értette, pontosan mit jelentenek az olyan megfogalmazások, hogy további támogatást nem igényel, vagyis a korábban már megítélt, de nem folyósított támogatás azért majd megérkezik (kisebb valószínűséget adtak ennek a forrásaink), vagy nem jön semmi, csak nem így szól a mondat (nagyobb valószínűség).

Abban is eltérő volt az egyes intézkedések megítélése, hogy bizonyos esetekben azt hallottuk: a kormánynak is fontos ügyekről van szó, csak most nagyon nagy a pénzügyi hiány.

Uniós források nem nagyon jönnek, a kormányzat a forgalmi adóval számolta el magát, így hazai bevétel sincs elég, muszáj meghúzni a nadrágszíjat, de ezek a beruházások remélhetőleg csak tolódnak. Igaz, aztán úgy lehet vele járni, mint a magyar euró bevezetésével – pár évig még azt mondtuk, hogy hat év múlva lesz, majd úgy lekerült a napirendről, mintha sose lett volna ilyen ígéret.

Egyesével természetesen mindegyik fáj – mondta egy forrásunk, aki szerint biztos lesz olyan, most kihúzott projekt, ami ha a gazdasági helyzet engedi, akkor később mégis megvalósul, de a sok szimbolikus projekt (például múzeumok) vélhetően valójában akkor is lekerül a napirendről, ha ezt így nem mondja ki senki. De nézzük, mi is szerepel a 130 pontos csomagban!

Lánchíd

A 130-as lista előkelő, ötödik helyén rögtön szemet szúr egy régóta vitás téma, a Lánchíd felújításának hatmilliárdos állami hozzájárulása. Arról, hogy az állam beszáll hatmilliárddal a felújítási költségekbe, már több kormányzati döntés is született, először mellette, majd egy azt megerősítő, aztán egy pedig ellene, ezért nem csoda, ha mindenki felkapta a fejét az 5-ös pont láttán.

A módosítás az eredeti szöveget meghagyva mindössze arról szól, hogy a beruházásra „további központi költségvetési többletforrás biztosítása nem szükséges”. Ez szemantikailag nem változtat a jelenlegi helyzeten, hiszen többletforrást senki se kért vagy ígért, a hatmilliárd kifizetését pedig amúgy is régóta húzza a kormány, de akkor meg mire fel az új szövegrész (ami egyébként a 130 pontos lista beruházásainak zöménél szintén megjelent)?

Először megkérdeztük a kormányt, hogy a lánchídi kormányhatározat-módosításon keresztül mutasson rá, mi volt a célja a listában felsorolt mintegy száz hasonló módosításnak. Bár ez kitűnő alkalom lett volna a kormányzatnak, hogy elmagyarázza, mit miért tesz, de mindössze ezt a választ kaptuk (némi gyurcsányozás kíséretében) a Kormányzati Tájékoztatási Központtól: „a tervezett beruházások egy részét a kormány átütemezi, azok egy későbbi időpontban mind megvalósításra kerülnek”. A főváros vezetését is megkerestük, ők hogyan értelmezik a határozatmódosítást, búcsút mondhatnak-e végleg a hatmilliárdnak, amire azt mondták:

a pénz Budapestnek a korábbi határozatok alapján jár, az pedig, hogy a kormány ezt hogyan oldja meg, az a kormány dolga.

A mostani lista Lánchídra vonatkozó része ugyan nem teljesen világos, de nem is akarják azt értelmezni, mert egy kormányhatározat a főváros szerint a kormányra vonatkozik. Halkan azért hozzátehetjük, a háttérbeszélgetéseken nagyon úgy tűnt, hogy valójában minden fél arra gondol: a kormány nem akarja odaadni a pénzt, csak nem biztos, hogy a megfogalmazott szöveg valóban ezt jelenti.

A rejtélyes beszéd a keddi miniszterelnöki sajtótájékoztatón is folytatódott azzal, hogy Orbán Viktor a kérdésre, megkapja-e a főváros a hatmilliárd forintját, úgy válaszolt: „Mindenki megkapja, ami megilleti, ez a fővárosra is igaz.”

Ugyanígy nem tudtuk meg azt sem a kormánytól érdeklődésünkre, hogy a korábbi határozatok visszavonása esetében (mintegy 30 ilyen döntést tartalmaz a lista) a teljes támogatást vonták meg, vagy csak egy részét, mert részben már kifizették azt. Ezért megpróbáltunk egyesével magunk utánajárni, hogy az érintett érdekesebb beruházások épp hogy állnak.

Sorsok Háza

A Sorsok Házáról szóló 2018-as kormányhatározatot is visszavonták szeptember 20-án. A visszavont határozat többek között arról rendelkezett, hogy az állam helyett a Köves Slomó vezette Egységes Izraelita Hitközség (EMIH) legyen a Sorsok Háza tulajdonosa és fenntartója. Az emlékközpontba tervezett kiállításra 2 milliárd forintot különített el a kormány, és rögzítette, hogy 2019. december 31-én meg is kell nyílnia. Arról, hogy a 2018-as határozat visszavonása után mi lesz a félkész épület sorsa, a kormány egyelőre nem adott tájékoztatást. A Népszava megkeresésére Köves Slomó arról beszélt, hogy nem tájékoztatták a most megjelent (az előzőt visszavonó) kormányhatározatról, az utóbbi években pedig nem zajlott érdemi egyeztetés a projektről az EMIH és a kormány között.

A holokauszt áldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitása már összesen tíz éve, 2014 óta késik. Miután 2019-ben sem sikerült átadni, Köves Slomó 2021-ben arról beszélt, hogy a 2022-es választások után nyithat meg az emlékközpont, azonban ez se akkor, se azóta sem történt meg. Év elején az EMIH vezetője azt mondta az ATV-nek, hogy „a kormányon múlik” a Sorsok Háza megnyitása, a hitközség minden vállalt dolgot teljesített, már csak a kormány által ígért kétmilliárd forint hiányzik a projekt megvalósulásához. Köves júniusban arról beszélt a Népszavának, hogy kész elengedni a Sorsok Házát, nyitott arra, hogy más módon, potenciálisan a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) bevonásával valósuljon meg a beruházás. Az EMIH vezetője azt mondta, amennyiben „a kormány a koncepciót a Mazsihisz új elnöke által vezetett Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) keretei között óhajtja megvalósítani, akkor ehhez minden támogatást meg fogunk adni”.

Egészségügyet érintő határozatok

A szeptember 20-án megjelent kormányhatározat két korábbi, 2020-as, az egészségügyet érintő határozatot is visszavont. Az egyik ilyen Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról, a másik a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szólt.

Az egészségipari stratégiát kidolgozó 2020-as kormányrendelet több területre, így például a gyógyszeripar vagy például a biotechnológia fejlesztésére is kitért, de előrevetítette az egészségiparban működő kis- és középvállalkozások fejlesztését is. 2020-ban és 2021-ben az Egészségipari Támogatási Program keretei között 67 milliárd forinttal támogatta a kormány az egészségipari gyártást.

Szintén 2020-ban hozták meg a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló, most visszavont kormányhatározatot. Az indoklás szerint „a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében” volt erre akkor szükség.

Ukrajna támogatása

A lista szerint visszavonták az Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 2022-es kormányhatározatot, ami szerint 187 millió eurót (mai áron kb. 78 milliárd forintot) adnánk a nagy uniós támogatási csomag részeként keleti szomszédunknak. Külön megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy ebből az összegből kifizettünk-e már valamennyit, vagy a teljes összeget visszatartjuk most már, de erre sem kaptunk konkrét választ.

A Testnevelési Egyetem támogatása

A kormány visszavonta a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete sportszakmai feladatainak támogatásáról szóló, 2021-es kormányhatározatot is. Ebben a határozatban rendelkezett arról a kormány, hogy az egyetem sportegyesülete kapjon 220 millió forint állami támogatást. Az egyesület 2021-es beszámolójában arról írt, hogy az ebben az évben megkapott 220 millió forintos állami támogatással többek között „a kiemelt bajnokságokban induló csapatsportágak finanszírozását” valósították meg.

Egyházi fenntartású kórházak

Visszavonta a kormány egy korábbi, az egyházi fenntartású kórházak támogatásáról szóló 2021-es határozat egyik pontját is. Ebben a pontban határozta meg a kormány azt, hogy a Szent Damján Görögkatolikus Kórház 2021-ben kapjon 96 millió forint működési támogatást.

A Szovjetunióba vitt magyarok adatbázisa

Egy 2019-es kormányhatározatban Orbán Viktor felkérte az emberi erőforrások miniszterét, gondoskodjon arról, hogy a „Szovjetunióba hurcolt magyarok adatbázisa 1944–1960 projektre” rendelkezésre álljon 200 millió forint. Ez a projekt biztosította az ebben az időszakban Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárokról szóló iratok feldolgozását. A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) együttműködésével 2021-ben elkészült a fogolyként Szovjetunióba vitt magyarok kereshető adatbázisa. Szeptember 20-án visszavonták a 2019-es kormányhatározat egyik pontját, amely arról rendelkezett, hogy a pénzügyminiszter különítsen el a projekt egyes részfeladataira 50 millió forintot.

Marokkói fejlesztések

Az eredeti határozat azt mondja ki, hogy „a visegrádi országok és Németország marokkói fejlesztési együttműködése keretében, a magyar biztonsági és külkapcsolati érdekekkel összhangban, a migráció kiváltó okainak kezelését célzó nemzetközi fejlesztési projektek kerüljenek megvalósításra”, ehhez ad a magyar kormány pénzt, még a 2020-as költségvetésből. A visszavont 2b pont szerint a külügy nemzetközi segélyezés és fejlesztési együttműködés címen 1 875 000 eurót különített volna el. Ezt még a 2020-as költségvetés végrehajtása során kellett volna, de nem tudni, megtörtént-e.

A beruházásösztönzés

A beruházásösztönzési célú képzési támogatás biztosításáról szóló eredeti kormányhatározat alapján szakképzési, tanműhelyi támogatásokat nyújtottak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. 2020-ban 1,4 milliárd, 2021-ben 2,6 milliárd, 2022-ben 755 millió forintot adtak erre a célra. Az, hogy a jogszabály úgy módosult, hogy további többletforrást nem nyújtanak erre a célra, jelentheti, hogy több pénz nem lesz már rá.

Covid-támogatások

A kormány visszavonta a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által megvalósított garanciakonstrukciók további támogatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló korábbi határozat 5. pontját, ami 4,1 milliárd forint többletforrás biztosításáról rendelkezett. Hogy eddig mennyit költöttek el a célra, az egészet, a felét vagy semmit se, nem tudni.

Egyes építési beruházások támogatása

A gazdaság újraindítása érdekében szükséges egyes építési beruházások támogatására 2021 és 2023 között 20-20-20 milliárd forint ment. A módosítás szerint „az eddig biztosított forrásokon felül elmaradt rész tekintetében a 2024. évben központi költségvetési forrás biztosítása nem szükséges”. Ezek szerint a támogatás megszűnik.

Visegrád 700

Ebben a részben a „Visegrád 700” fejlesztési programról szóló kormányhatározat 1. pont 1.3. alpont b) pontját vonták vissza, ami szerint a Pénzügyminisztériumnak 2022-ben 489 millió forint többletforrást kellett volna adnia. Hogy ebből mennyit biztosított, nem tudni, de az biztos, hogy többet nem fog. Az eredeti határozat célja a visegrádi fellegvár, a királyi palota és a kapcsolódó műemléki épületek rekonstrukciója és a műemlékegyüttes hosszú távú turisztikai fejlesztése volt.

Ruandai segélyhitel

Az eredeti határozat 52 millió amerikai dollár keretösszegű hitelről szólt egy ruandai víztisztító telep felújítására és bővítésére azzal a kikötéssel, hogy annak üteme nem veszélyezteti a gazdasági stabilitást. 2024-ben valószínűleg veszélyezteti, mert a módosítás alapján nem lesz pénz rá, de ez elvileg csak halasztást jelent.

Budapest–Belgrád-vasútvonal

Az eredeti, Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló kormányhatározat úgy módosult, hogy 2024-ben délegyházi és kiskunhalasi útfejlesztésekre (288 millió forint értékben), valamint soroksári, dunaharaszti és kiskunlacházai vasútállomás-fejlesztésekre (50 millió forint értékben) nem lesz költségvetési forrás. Ez is inkább halasztás. Általában is elmondható, hogy a közlekedéshez kapcsolódó és ezúttal jogtechnikailag leállított fejlesztésekről minden esetben azt remélik a felelősök, hogy ezek átgondolt és szükséges beruházások, vagyis mindegyik csak csúszik, de nem kerül le végleg a napirendről.

Magyar–Indonéz Tőkealap

A kormány visszavonja a Magyar–Indonéz Tőkealap létrehozásáról szóló 2021-es határozatát is. Bár egy időben hangos sikerként mutatta be a kormány a magyar–indonéz kereskedelmi kapcsolatokat, elsősorban akkor, amikor magyar cégek valósíthatták meg az indonéz autópálya-rendszer fejlesztésének egy sarkalatos pontját, az autópálya-kapuk infrastruktúráját és elektronikáját.

Elég erős utalást kaptunk arra nézve, hogy ennek az alapnak az ötlete nemcsak ideiglenesen tűnt el a kormányzati tervekből, hanem véglegesen. Igaz, soha ne mondd, hogy soha – fogalmazott egy forrásunk, de mint mondta, itt most hangos sikerek nagyon nem erősítették az alap létrehozásának érvrendszerét.

Egri villamoshálózat-fejlesztés

Az egri Déli Ipari Park villamosenergia-hálózatfejlesztés előkészítéséhez kapcsolódó intézkedésekről, valamint a szükséges forrás biztosításáról szóló kormányhatározat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lépett: az energiaügyi és a külgazdasági miniszternek gondoskodnia kell 66 millió forint forrásról 2024-ben, ami itt azt jelentheti, hogy eltolták egy évvel a kifizetést, amit 2023-ban kellett volna teljesíteni.